IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
16063 9 | bódult, önérzéstelen őrjöngés váltá fel bennem. Leigézve állottam 16064 4 | Végigtapogattam magamat, hogy nem váltam-e tőle kővé.~ ~- Az én macskám! - 16065 1 | másikon.~ ~A jó enyediek váltig jobb szerették volna, ha 16066 11 | viaszszíne s a harag lobogványa váltogatá egymást, csak Zenóbia arca 16067 10 | sem cridával, sem hamis váltólevelekkel, sem eltagadással megcsalni 16068 12 | s nem egy szerelmes szót váltott már vele titokban.~ ~- Ahidalla! - 16069 1 | ugyanannyiszor labanc.~ ~Ezen sűrű változandósága a minéműségnek nagy akadályára 16070 2 | szavakra sem mutatott semmi változást. Midőn magát hallotta dicsértetni, 16071 11 | kedélyállapotának különféle változatait kifejezni.~ ~Egyszerre ismét 16072 11 | bástyák felé, mint egy-egy változatlan alakú folt; midőn néhány 16073 9 | befolyása alá botlik, úgy változik sorsa jobbra, balra.~ ~- 16074 4 | dobtam agyon, még macskává változtat, vagy kipöröl a világból, 16075 2 | levelet, mégsem tudta élőszóvá változtatni, amit abban látott; utoljára 16076 3 | irodalomnak. Semmit nem kellett változtatnia azon sajtótörvényeken, miket 16077 2 | káromkodást imádkozássá változtatta, amikor Daczosnénak olvasott 16078 10 | feleségének fordulva; - kinek valu ez? grufninak, hercegninak, 16079 10 | Ázsiából ideszállítják, adó, vám, harmincad mennyi fordul 16080 8 | bevilágítva; a bozótból vámpírok repkedtek elő s lábaik alatt 16081 9 | Sind és Gangesz partjain a vándorfajok kecskebőrsátrai helyét elfoglalták 16082 7 | hosszú tengerútja felén a vándorfecske szállt meg vendégnemszerető 16083 4 | nyúlháborúba, - azonnal vándoroltam a szomszédba, első egypárszor 16084 12 | hörgé újra s arcát dívánja vánkosai közé rejté.~ ~- Ő volt az, - 16085 12 | fiammá fogadom, ki dívánom vánkosán jobb felől fog mellettem 16086 1 | szemmel iparkodott még lováig vánszorogni, mire Zetelaky azt gondolva, 16087 11 | forrás fakadt, s akik odáig vánszorogtak, nem is tértek vissza többet, 16088 12 | gyászhír a másikat érte. Kisded várak, apró hadseregek álltak 16089 11 | úgy voltak alkotva, mintha váraknak lennének szánva, miket egykor 16090 8 | esztendő telt el így kínos várakozásban, midőn egy esős alkonyon 16091 9 | látszani kelle, s feszült várakozással lesték, mit fog észrevenni?~ ~- 16092 10 | odamarad, a kupec megúnja a várakozást, otthagyja a tíz forintját, 16093 12 | követeik meghódoló ajándékkal várakoztak a magas kapu előtt.~ ~Egész 16094 6 | És íme Éli ül az útfélen, várakozván, mert az ő szíve nagy rettegésben 16095 1 | együtt, s ők képezék az Isten várának őrségét.~ ~Átellenben állt 16096 3 | nyírott főért, s kis idő múlva várat lehetett építeni az úri 16097 13 | mind ennél nagyobbat és váratlanabbat kívánt: összegyűjté seregeit, 16098 3 | szép tavaszi reggel nagy váratlanul egy csapat vendég érkezett 16099 5 | A fullajtár nem soká váratta magát, s miután a hellebárdos, 16100 11 | küldé; csodabalzsamokat s varázsfűszereket hozott, miket bűvész-tudós 16101 9 | felugrani, s kardomat a varázsló kísértet szívébe döfni, 16102 9 | prófétái nem adtak feleletet, a varázslókhoz folyamodott. Uralkodása 16103 2 | kedvenceinket annál kívánatosabbakká varázsolják. Hogyan készül az olasz 16104 9 | démonok nyelvét beszélik, varázsolnak s az ég csillagaiból jósolják, 16105 11 | amiknek külalakját ragyogóvá varázsolta a keleti költészet.~ ~A 16106 13 | állott, egy zöld legelővé lőn varázsolva, melyen gyéren ingott a 16107 11 | Az arab síkságok mintegy varázsszóra egyszerre megnépesülnek. 16108 7 | embervérrel élt, lakott e várban, s kínzó ördögök, kik bor 16109 11 | hírnök trombitahangja a várfalakra idézte a palmíraiakat.~ ~- 16110 4 | Gergely urambátyám, egy jókora vargabetűt kell kikanyarítanom emlékezetem 16111 5 | volt.~ ~Az egy becsületes vargamester volt a bástyasoron, ki is 16112 5 | varga gazda - szólt, a vargára köszöntve a poharat.~ ~- 16113 5 | A tábornok odahivatta a vargát, s szembesítve a peres feleket, 16114 12 | feszülten leste, mi tisztelet várhat arra, aki már a legnagyobbat 16115 10 | Addig én megvénülök. Nem várhatok én magára. Azután ne is 16116 10 | megszűnt volna, sőt még újabb variációkban kezdett ismétlődni, mintha 16117 4 | esznek-e a kis pávák?~ ~(Várj, lesz idő, midőn diót török 16118 2 | folyosó mellvédfalára, mint a varjúk a háztetőre, s várták a 16119 2 | fiunkat valami veszedelem? Várjuk el csendesen azt a veszedelmet, 16120 10 | hogy nem nyílik.~ ~- Hadd várjun, - monda Gerguc. - Hadd 16121 3 | kulcsosokat, kakastejjel, varjuvajjal sütött kenyereket csak híréből 16122 3 | tartományaiból, azaz sajátlag Belgrád vármegyéből, hol ez ideig fogva voltam.~ ~- 16123 3 | Nagy ember lett ő, a Sáros vármegyei spanyol. Mikolás czár nevenapjára 16124 3 | írja valaki, hogy Szatmár vármegyének Tyukod falujában van egy 16125 9 | partján nagy csoportban várnak ránk az afgánok, átkelésünket 16126 4 | volt szegény a visegrádi várnál! Annyi bizonyos, hogy még 16127 3 | nem találok haza, be kell várnom, míg ismét lefújja róla, 16128 8 | leányt, midőn az éjjel a reá váró csónakhoz sietne, elfogta, 16129 13 | helyére talált. A hunok városai nem voltak kőből, facölöpökre 16130 11 | a római, előbb elfoglalá városaikat, azután sziveiket.~ ~ ~ ~ 16131 13 | általkelned, hogy a hunok városait elpusztítsad, mert a legközelebb 16132 2 | fel nem fordul, most talán városbírája lehetne, s ha még egyet 16133 1 | nagytiszteletű rektor és a városbíró. A vezér szólni sem engedte 16134 11 | királynője, a hasonlíthatlan városé, mely népek felett uralkodott, 16135 2 | uram figyelmét, ki mindig a városháza körül leste a napot, s azoktól 16136 5 | Itt aztán megértve a városházán, hogy tíz mérfölddel van 16137 2 | uram aztán hordta haza a városházánál elfogott híreket az aggódó 16138 6 | cserkesz lovag közelg a városhoz. Ruházatjok, arcvonásaik, 16139 13 | vizet a tűz ellen. Míg a városiak tűzaknákat ástak a föld 16140 2 | gondoskodása alatt; segített városokat felgyújtani, s aludt aztán 16141 3 | meszet hordanak a szomszéd városokba, meg majoranna polyvát, 16142 1 | azután falkánkint jártak városról-városra, zsarolva, harácsolva, ahol 16143 13 | kötözött gördülő vitorláit; városrul városra kergették a kígyótáncoltatókat, 16144 2 | a négy század huszárt a várostól elvágják.~ ~- Kár, hogy 16145 6 | őt karjaikon árván maradt városukba, Sepsiszentgyörgybe.~ ~Mankóval 16146 13 | föld alatt, azalatt ő a városukban keresztülhullámzó zöld folyamot 16147 1 | élete árán megvásárolhatom városunk szabadulását, bizonyára 16148 6 | mindent, akit szerettünk. Városunkban nincsen egy ház, mely valakire 16149 1 | az egyik kiment az egyik városvégén, a másik bejött a másikon.~ ~ 16150 10 | felvarratni.~ ~- Mincucka! varrd fel az orfit arra a gombra! - 16151 2 | föl mind szabó volna, ki varrna akkor egymásnak csizmát? 16152 2 | amire harmincöt rőf csipkét varrott fel a debreceni masamód, 16153 4 | rubintom, Esztikém, s szintén varrt; szép kilátása volt szegénynek 16154 3 | Laura talpig asztrakánba varrva táncolja a kakukát. Rendesen 16155 11 | akadó fákat.~ ~Kevés idő vártatva több helyen szólal meg egymásután 16156 1 | elénekelve, hogy: "Erős várunk nekünk az Isten!" 5~ ~ ~ ~ ~ 16157 7 | raktak e hegytetőre zsarnok várurak vastag sziklavárat, nagy, 16158 6 | ültek a székely asszonyok, várva-várva nem a csatából megtérő kedveseiket, 16159 4 | megdicsőült és eltemetteték, várván ama boldog föltámadást.~ ~ 16160 1 | tömegéből kaszák és kopják vasai villognak elő a holdvilágban.~ ~ 16161 11 | drágakövektől ragyog, s miknek vasán csaták dicsősége, vonul 16162 5 | Felvincre, az előbb bejárta Vásárhelyt és Dévát, míg oda eljutott, 16163 10 | a boltban, s míg egy-egy vásárló fuvaros kiválasztott magának 16164 2 | szükség őt biztatni, mert vasárnaponként olyan ütközeteket játszanak 16165 2 | német szóból, amit a pesti vásárokon egyszer-másszor elsajátított, 16166 10 | senkit, ezért mindenki tőle vásárol.~ ~Néha ki-kitéved egy elhízott 16167 11 | palmírai nép városa kulcsaival vásárolt kegyelmet királynéjának.~ ~ 16168 11 | győzelmet, diadal helyett pénz vásárolta meg a békét, míg Heliogabal 16169 10 | diákkal egyben, s ha jött vásáros, egy garas ára szatyingon 16170 10 | el-elment rakott szekerekkel a vásárra, s visszajött szekér nélkül, 16171 3 | és várták az asztrakáni vásárt.~ ~A háttérben 35 iramszarvastehén 16172 11 | páncélon, másfél lábnyi vasával öldöklött, ahova ért, s 16173 1 | botot, merészen odalépett a vasba öltözött, ijesztő arcú vezér 16174 13 | bányászokat vigyétek onnan a vasbányákba: nem arannyal, vassal fogjuk 16175 11 | sem a haláltóli félelem. Vasemberek, kiknek nem öltözetük van 16176 11 | bástya ormaiba kapaszkodva vasfogóival. A legelső tíz-húsz férfi, 16177 4 | mint, hogy egyszer egy vaskos legény megemelt, másik kettő 16178 10 | erejével kihúzatott egy nehéz vasládát, s azt felnyittatá egy szüntelen 16179 11 | még a lovak homlokán is vaslemezek, mik kiálló dárdahegyekbe 16180 11 | közel jutott a falakhoz, vaslemezzel fedett oldalairól visszahullott 16181 8 | evezőlegény maradt, kezében égő, vasnyelű kanóccal, az ágyuk előtt 16182 11 | be vérteikkel; vizen és vason keresztülégett az, néhány 16183 10 | izmos siheder, mint egy vaspánt, oly erővel tartá őt fogva 16184 11 | fejeire; egy-két pajzs betörik vaspőrölye zuhanásaitól, s az ember 16185 2 | mellét zsurolta végig egy vasszilánk, letépve posztóstul az érdemrendet 16186 11 | egyszerű aranygyűrű, az is vasszínűre festve; oldalán rövid széles 16187 4 | ablakom alá. Ki vékonyan, ki vastagon, fújták, trillázták és cifrázták, 16188 11 | versenyeznek egy emberi derék vastagságával, három vastag körmön végződve, 16189 11 | keresztül pajzsokból egyetlen vastetőt képezve rohantak előre az 16190 11 | bőszült dühvel ugrik le maga a vastetőzetre, s lábaival az ostromlók 16191 11 | s szomorú tudósításokat vasúti balesetekről, börzefluktuációkról 16192 2 | vevé észre, hogy milyen vasvilla szemeket vet a vendég úr 16193 2 | fáin inget igazi rumburgi vászonból, hogy most a komisz kitlit 16194 4 | svadron pirosnál pirosabb vászoncseléd. A körül felaggatott tarka 16195 2 | egyéb testi ruhája, mint egy vászonlebernyeg. Mind a hatnak ki volt szakadva 16196 12 | árulókká, szövetségesei, vazalljai pártot ütöttek ellene.~ ~ 16197 11 | kezét Maeon elé:~ ~- Maeon, védd magad! Ez asszony az égből 16198 11 | gyáva megadás, vagy vitéz védelem után. Antiochiában a színházi 16199 13 | menekülve, minden rendszeres védelemmel kénytelenek voltak felhagyni. 16200 9 | azonban előre gondoskodva a védelemről, egy részét csapatomnak 16201 13 | seregeit, s így támadta meg a védelemtől megfosztott lakókat, kik 16202 8 | kifaragott igazság szobrától védelmet és pártfogást: addig az 16203 3 | Vahot még mindig szabadon védelmezi. A ministerium egyiken sem 16204 2 | védelmezze, mert ha nem védelmezik a fiatalok, majd idejön 16205 2 | Aztán ők csak a hazát fogják védelmezni. Nekünk csak egy hazánk 16206 5 | úriember, a magyarságnak nagy védelmezője vala, és a jó tréfát sem 16207 8 | Nekem ott fenn van egy védelmezőm: meghalt atyám; álmaimban 16208 6 | magatoknak, ha ezt meg nem védelmeztétek.~ ~Elátkozták, elhajtották 16209 9 | bevágása nekik sajátságos védelmi rendszerök szokott lenni; - 16210 9 | III. A CSILLAG VÉDENCEI~ ~Másnap korán reggel sir 16211 5 | előhozott János mester egy nagy veder jóféle bort, azt két kupával 16212 12 | hada egy egész országot védett óriási hadereje ellen, a 16213 8 | lombjaival.~ ~Ide vezette védettjét Williám. - Különös, jellemző 16214 11 | páncél, semmi pajzs meg nem védhet, oldalukon rövid, nehéz, 16215 11 | elárult népnek, s ha nem védheté magát vele, önszívének fordíthatá 16216 13 | az egykori Lutetiát, csak védistene, a köd rejté el szemeid 16217 11 | föl. Hanem én bízom Róma védisteneiben, kik ezideig minden vállalatomban 16218 11 | Aureliánnak megtudni, ha Róma védisteneinek hatalma elterjed-e odáig!~ ~ 16219 7 | többé. Örökre megpihen. Védője vagy te az üldözöttnek, 16220 6 | még nemrég oly hősiesen védtek és oly hiába, mint távol 16221 11 | A hadsereg kiállta e védtelen harcot az elemek ellen, 16222 11 | országához.~ ~A hatalmas védúr, Róma, ezalatt folytatta 16223 11 | tartományok közt, mik Róma védurasága alatt álltak, volt Armenia 16224 4 | látott benne figyelembe veendőt, szintén aláhúzta, - a tiszteletes 16225 7 | emberi szívnek, te kezdet és vég nélküli iszonyú lény, mily 16226 1 | lábával reágázolva, egy végcsapással leüté.~ ~Csak ekkor tekinte 16227 12 | zaj és tolongás. Jött a végeláthatlan menet; elöl a csatákból 16228 11 | körül küzdött még egynehány végelszántsággal, köztük volt a szicíliai, 16229 4 | ha megkap - gondolám s végerőködéssel egyet vetve magamon, kaputom 16230 6 | Elesett. Meg-meg fölkelt s végerőlködéssel látszott sietni a város 16231 3 | népszerű kormányférfiú, mi véget ért?~ ~- Meghalt. Egy reggel 16232 11 | harcosokat bocsátanak alá végetlen rajokban a szíriai rónákra, 16233 12 | megbízottja, ki alkudozás végett küldetett a portától, Erdélyben 16234 4 | egyszer éppen látogatásom végezém (éreztem tudniillik azt 16235 4 | biz én; már végeztem.~ ~- Végezett! Milyen korán. Hát micsoda?~ ~- 16236 7 | találták, hogy méreggel végeztetett ki a világból.~ ~Az özvegyasszony 16237 1 | kegyetlen embereknek, és hazudik véghetlen kiterjedésben, ahelyett, 16238 8 | mely két hét múlva fog véghezmenni. Akkorra nem szabad nekik 16239 10 | felvonta szemöldeit, s miután végigbámulta a species facti hiteles 16240 7 | megsúgám szerelmem a leánynak, végigborzadt, elhalaványult. Olyan lett, 16241 7 | mélázva, merengve, amint végigdűltem a gyopár födte bércen, s 16242 13 | Oroszország legutolsó széléig; - végighajtottad legelő méneseid a Don és 16243 12 | nyomról-nyomra támadt, ahol a szultán végighaladt.~ ~Az egész roppant város 16244 13 | elébök menj.~ ~Tsong-Nu végighallgatá a bölcs beszédét, s akkor 16245 2 | köszöntőit ünnepélyes alkalmakon végighallgatni könnybe lábadó szemekkel; 16246 9 | emlékezem, mely ereimben végighullámzott, egy percre a fölmagasult 16247 4 | mikor az egész délutánt végighúztam, mint az ürge, és éjjel 16248 2 | szekundába" ne essék. Így is végigjárhatja a classisokat, egész fel 16249 2 | s elkezdett a szobában végigjárkálni, utoljára megállt Daczosné 16250 1 | nagytiszteletű úr csizmáit a folyosón végigkopogni.~ ~Belépett. Sem József, 16251 1 | mire ő a hosszú folyosón végigkopogott, akkorra a múzeumban minden 16252 2 | pántlikás kalappal lássa végiglovagolni az utcán, mint debreceni 16253 2 | Amint Lajos egy mellékutcán végigmegy, egyszerre csak egy szöglet 16254 7 | alatt száraz bőrrel hittem végignézhetni a természetmulatságot.~ ~ 16255 7 | tőlök, nem hallották, hanem végignézték egymást, ajkat pittyesztének, 16256 8 | itt kell e nagy sírban végignyomorognom, melyből sem halál, sem 16257 1 | ellenfelét, hogy az csak végignyúlt a földön, a kard kiesett 16258 9 | vadul villogtak, ujjaival végigpöngeté a fegyver élét, s azzal 16259 9 | helyesen találgatták, - monda végigsimítva nagy hosszú szakállát - 16260 4 | álmomban sem felejtem el. Végigtapogattam magamat, hogy nem váltam-e 16261 7 | ijeszté zúgó repülésre, s végigtekinték az alattam terülő, embert 16262 7 | eszmélete nem volt többé, végigtekintett a bámuló néptömeg felett, 16263 7 | lihegve halad...~ S mint végigutaz~ Az éj viharában,~ Mormogva 16264 6 | utcáinkon diadalmas zenével végigvonulni, látni fogjuk őket szobáinkban 16265 9 | oka rá; ahol ők egyszer végigvonultak, azon a folton még a föld 16266 2 | végig, mint az erdő sudarain végigzúgó szél az egész balszárnyon; 16267 4 | retina apoplexiát kap s végképpeni ablepsia marad az emberen.~ ~ 16268 11 | leghatalmasabb ellenéveli végküzdelemre. Keble hevesen dobogott 16269 8 | a vádlottak fölött s azt végrehajtá; - így estek el ítéletei 16270 13 | küldé irtózatos ítélete végrehajtására.~ ~Ez nála szokás volt. 16271 13 | tagadták meg rendeleteinek végrehajtását.~ ~Tsong-Nu ekkor kiküldé 16272 6 | bibliai vers jól ismert végsorait:~ ~»És mikor Éli az Isten 16273 11 | mögött is, - a láthatár végtelenéből köröskörül porfellegek húzódtak 16274 8 | hogy visszaérkezzék. Az idő végtelenül hosszabbra ütött ki; szinte 16275 11 | seregét beláthatá, míg Zenóbia végtől-végig nyargalt seregei előtt, 16276 2 | s nagy okosan jegyzé meg végül, hogy más útja is van a 16277 7 | hordod oly fennen arcodat? ~ ~Végy egy marok port, és gondolj 16278 2 | kikötöm, hogy minden ételből ő vegyen legelőször. Aki valamiből 16279 1 | ifjak, mondá Gerzson úr, vegyetek rólok példát ti többiek, 16280 11 | vakmerő ismét ő volt.~ ~- Vegyétek el lovát, - kiálta haragosan 16281 11 | remekelni jött ide, csodás vegyületben állítva össze szépet és 16282 4 | kétségbeesésből és rémületből vegyült tekintetet, melyet e percben 16283 7 | erdők lélekemelő illatát, vegyülve a virágos pázsit friss demutszagával; - 16284 12 | a nap alatt. Allah előre végze el mindent, s tőle rossz 16285 10 | a legszolgaibb munkákat végzi ezalatt, s szüléi oly szegényesen 16286 7 | Akartam tudni, hogy hol végződik, mentem vele vad szirtmosásokon, 16287 11 | mik kiálló dárdahegyekbe végződtek; e válogatott harcosok mögött 16288 2 | forintjába került, amin vehetett volna egy egész bodzafaerdőt. 16289 10 | bajuszként is megtiszteltetésül vehetne, felhúzva homlokára.~ ~- 16290 11 | lebben el a táj fölött, alig vehető egyébről észre, mint a levelek 16291 13 | fegyvereknél, s azoknak sem vehették hasznát, mert nehezek voltak 16292 2 | Mert nem szeretném, ha a vejemet meg a leányomat olyan címekkel 16293 4 | tartani az ablakom alá. Ki vékonyan, ki vastagon, fújták, trillázták 16294 10 | kápom ezt a rőfet s meglülek véle.~ ~- Hát mért tart kee cérnásboltot, 16295 1 | mert mi ámbátor a legjobb véleménnyel vagyunk is felőled, a buta 16296 10 | elvette, de Fügefi gróf véleménye oda ment ki, hogy ő bizony 16297 11 | fegyverrel.~ ~A néma ellenfél velitesei parittyákkal feleltek e 16298 11 | útjaikat a hegyszorosokon, a velitesek fölkeresték a gyalogösvényeket 16299 10 | neki.~ ~Gerguc el nem tudta vélni, mit jár annyi ifjú ember 16300 7 | ajkakról, miknek érintése velőmet gyújtá meg, ha csak álmomban 16301 2 | asszonyom, ki valami sértést vélt ebben felismerni. - Mit 16302 9 | újabb lázrohamok. Csupán azt véltem még hallhatni, hogy másnapra 16303 13 | gyakorlatokat tartatott velük Tsong-Nu; az ügyetlen fegyverek 16304 9 | irtózatos démoni nyelven. A vénasszonyok erre dühösen veték magokat 16305 11 | kancsal, púpos és sánta vénasszonyt, a harmadik éppen jó nyerges 16306 2 | szándékkal lépe be kedves vendégéhez Kondor uram; de nagy hamar 16307 6 | bevárjuk a nem szeretett vendégeket, s ha erővel akarnak bejönni, 16308 4 | teketóriával, az összes vendégeknek szintoly szíve örömére, 16309 3 | ők ekképen készülének a vendégeskedéshez, íme a távolban ostorpattogás, 16310 3 | Pompás! Hisz így még vendégeskedünk is.~ ~A mint ők ekképen 16311 10 | korcsma az én házam, vagy vendégfogádu? Eredj apádnak, mert kápom 16312 3 | agybafőbe kancsukáznak. A vendéglőbe azt a divatot hozták be: 16313 7 | vándorfecske szállt meg vendégnemszerető kopár ormain. Éjenkint a 16314 2 | előjön a szolgáló, hogy a vendégséghez fölterítsen, s fölrak négy 16315 2 | muszkával, móccal; koplalt szász vendégszeretet és magyar élelmezési biztosok 16316 4 | felaggatott tarka tálakat, vendelyeket, réz- és bádogkanalakat, 16317 2 | huszonhét esztendős lesz, vénleány lesz. Akkor az én Lajos 16318 6 | sötét bajusz. Ha dolmányt venne magára, senki sem mondaná, 16319 2 | a bőrét.~ ~Csak bőr! Ki venné ezt észre? Csakhogy csont 16320 12 | lehet, hogy azt rossz hírnek vennéd, hanem íme olvasd e leveleket, 16321 6 | nők közt vagyok, búcsút vennék tőletek, s azt mondanám, 16322 4 | Lehetetlen volt észre nem vennem, hogy a figyelmeztetés nekem 16323 6 | Sepsiszentgyörgyöt lakta. Itten vénült ő meg, szent volt. Nyolcvan 16324 11 | fajulni, összetévesztve Vénuszt Cupidóval, addig a tündérregék 16325 11 | szarvaik közé szurokba mártott venyigenyalábokat kötöztetett, s ezeket meggyújtva, 16326 11 | gizgaz.~ ~Még egy roham a venyigeszövevényen keresztül, mely azt, mint 16327 4 | szerelmes.~ ~Hanem az a vércseszemű tátos - azt gondoltam, a 16328 4 | bizony nem repül ám a sült veréb a szájába.~ ~- No de ami 16329 6 | szívbe fegyveredet, mártsd vérébe azt a fehér kendőt, akkor 16330 2 | száz lépésnyiről leüti a verebet, sőt fogadásból a nagytemplom 16331 7 | jövendőt mond fejemre. - Véréből egy csepp kezemre feccsent, 16332 1 | s leereszkedőleg vállára veregetett. - Kinek híjják kendet?~ ~- 16333 7 | nem a keresztre feszítve, vérehullóan, elhagyva, elárulva; úgy 16334 1 | mert soha semmi ivásnál, verekedésnél az ő neve elő nem fordult, 16335 2 | csavargó, kártyás, részeges, verekedő, éjszakázó; ha mindig szekundában 16336 2 | mindenfelé portyáztak, verekedtek. Hanem aztán ha egy-egy 16337 4 | dohányzacskómat, s mert vala a veremben nagy sokasága a szúnyogoknak, 16338 4 | Végre ránkakadtak. A veremből felkanyargó pipafüst vezette 16339 11 | megalázott Palmíra!~ ~- Véremből nőttél, - szólt Zenóbia, 16340 10 | aztán a kalmár kifáradt a verésben, rekedt hangon hörgé:~ ~- 16341 7 | sírt, csak nyögött, szemei véresek voltak, ősz haját homokkal 16342 11 | találta betemetve, s azon véresen itta ki belőlük a vizet 16343 10 | tarisznyájában egy fél vereshagymával, melynek másik felével három 16344 11 | zöld és rózsaszínű márvány, vereslő porfír, ragyogó fekete épületek, 16345 9 | valami idegenszerű tüzes veresség volt észrevehető.~ ~Leült 16346 8 | evezőlegény, egy kormányos és egy veresszakállú, májfoltos arcú férfiú!~ ~ 16347 11 | legyőzte, az éhség által veretett széjjel.~ ~Az első nap megnyerte 16348 4 | utoljára pedig kövecsekkel verette ki azt irombán az öregúr 16349 2 | ezred zöméhez, folyvást veretve a szőlőkerti ütegtől, onnan 16350 7 | mostam kezemet, hiába, a vérfolt ott maradt, mint egy örökké 16351 7 | hogy megmutassa az égen ama vérfoltokat, miket kívülem senki nem 16352 9 | égő főfájással, hideglelős vérforgással léptem ki kunyhójából, s 16353 2(1)| lombja alá heveredve..." (Vergilius)~ ~ 16354 8 | zuhant; kis ideig tartó nehéz vergődés hallatszott még a cserje 16355 2 | látni, s az elhagyott téren vergődő lovakat, halállal küzdő 16356 11 | elhagyott teve fájdalmasan bőgve vergődött ott a homokban, föl-fölemelt 16357 8 | benn a szavannákon nem egy vérgyalázó, stellionatus, fanatikus 16358 7 | de nem ment le. Mostam, vérig mostam kezemet, hiába, a 16359 3 | szájuk falatját, szívük vérit adták egykor neki, de lelkük 16360 2 | Lajos védelmére. Az mind verítékké vált homlokán szörnyű szorongattatásában.~ ~ 16361 2 | Ó! nincs valami ilyen vérizgató látvány több, mint ez a 16362 9 | fogadott fiát, a szent énekest verje keresztül. A király irtózott 16363 11 | látták ellenök gyűlni e vérlepte alakokat, kiknek arcán a 16364 7 | vérszomj irtózatos érzet, de a vérmámor gyönyöre még irtózatosabb.~ ~ 16365 11 | hiába vettetsz oroszlánok vermébe, én kiszabadulok onnan, 16366 4 | bolond filozófiáját, aki ide vermet ásott! Hogy a lidérc szántson 16367 11 | kézíj-húrral hátadra nem vernek, mint olyan vadásznak, aki 16368 7 | Lelkeiket egymásba sóhajták, vérök összeömlött, s egymást átölelve 16369 7 | szivárványszínt játszottak a verőfényben. Néztem a pókot, melynek 16370 6 | harckiáltás közepében ott állanál, vérontó angyalául a halálnak, érchangon 16371 7 | hánykódva, két kezével a vérpad szélibe fogódzott, míg a 16372 7 | hordozni többé.~ ~Közel a vérpadhoz egy ősz öreg ember feküdt, 16373 7 | hagyta az ember magát vinni a vérpadra, alig állt lábain, eszmélete 16374 2 | költők meg a honatyák szokták versben és ékes beszédekben földicsérni 16375 3 | két ország egyesülése" verse óta - a Pesti Hirlapban - 16376 11 | ölésnél, s rövid lábacskái versenyeznek egy emberi derék vastagságával, 16377 13 | azonban a széllel tanultak versenyezni, s míg a kínai ügyetlen 16378 2 | recubans sub tegmine fagi"1 versére vágni a kolbásztölteléket, 16379 1 | hogy soha életében szebb versnek még csak hírét sem hallotta.~ ~ 16380 1 | labanc-sereg, s az első ordításra vérszemet kapott csizmadiák köveket 16381 11 | égését, a fellobogó tűzfény vérszínt adva minden tárgynak. A 16382 7 | megrészegültem tőle...~ ~Óh a vérszomj irtózatos érzet, de a vérmámor 16383 8 | mindannyiszor, midőn az veszett vérszomjjal lódult a futni nem bíró 16384 9 | körülszökellték négyszögeinket, pokoli vérszomjú gúnykacagás közt, nevetve 16385 11 | sarkaikkal, takarták be vérteikkel; vizen és vason keresztülégett 16386 7 | emlékeztek azon kézre, mellyel ti vertetek mást. Emlékeztetek a kézre, 16387 2 | magyarosan, ha már agyon nem vertük őket magyarosan. Kegyelmed 16388 9 | akadályait, s rögtön hidat vertünk a sebes folyamon összekötözött 16389 7 | fenyőbe ütött le, ennek lobogó vérvilága terjeszte idáig némi reszketeg 16390 11 | után kapta; arca, homloka vérzett, meg nem mozdult helyéből; 16391 6 | Isten. Sokat sírunk, sokat vérzünk, bár ne jöttünk volna ide 16392 11 | palotáinak homlokzatán művészi véső remekelt, a roppant kerek 16393 11 | volt menekülés többé.~ ~- Vess el minket, anyám, - szólt 16394 8 | vagy téged is a tengerbe vesselek, mint bátyádat oda vetettem? - 16395 11 | velünk élj, vagy velünk vessz,~ Vagy hazánk légy, vagy 16396 11 | haljanak meg a falak is, vesszen el Tadmor neve is, ha népe 16397 12 | márványra aranybetűkkel voltak vésve, még az Aja Szófiát is fölülmúlta, 16398 8 | el az úton a habok? Nem vesz-e el éhen?~ ~Vagy ha megmenekült, 16399 4 | ráadásul azt is elveszem.~ ~- Veszed az ördögöt, hiszen mostohaanyám; 16400 8 | orrát laposra ütötte.~ ~- Veszedelem-áldottát! - ordítá ez - fogd az evezőt 16401 2 | tanyára.~ ~- Ott még nagyobb veszedelembe jutnának.~ ~- Hátha szekérre 16402 4 | amidőn mindannyiszor azon veszedelemnek tevém ki magamat, hogyha 16403 2 | köszönheté, hogy az elnyeletés veszedelmét hidegvérrel kiállotta.~ ~ 16404 2 | Hiszen most is az a veszedelmünk, hogy a sok menekvő szekértől 16405 8 | bevonva s leghosszabb út vészeire készítve, sajátszerű kormánnyal 16406 11 | összetépett. Odamegyek, de nem veszek el ottan. Elhozom neked 16407 3 | káromkodtak és pálinkát kértek, s veszekedett nagy bőrkorbácsokkal suhogtattak 16408 5 | beszélgetés oly fennhangon, mintha veszekedtek volna.~ ~- Hiszen kend is 16409 11 | rendbeszedni többé. Mindenki csak a veszélyben forgó bálványt látta, s 16410 11 | csak beszélni hall is azon veszélyekről, miken atyja és mostohája 16411 1 | ember a körülállók életét veszélyeztesse? Még egy negyedik ágyújok 16412 11 | nem látva semmi tárgyát a veszélynek, hanem csupa örömteli arcokat, 16413 9 | a bálvány papnéja. Úgy veszem észre, hogy itt e hivatalt 16414 3 | mérget vesznek be. A darab veszettül tragicus. Az egész előadás 16415 1 | egyszerre megkondult a vészharang a város fölött, s azon pillanatban 16416 6 | lehettem én ott? Miért nem veszhettem ott el?~ ~ Nem volt már 16417 2 | elpirulással.~ ~- Nálunk sem veszik azt pénzért; kezet kézért, 16418 9 | látszik, hogy aligha el nem veszítém.~ ~Mindnyájan kérdőleg tekinténk 16419 3 | melyben utoljára mind mérget vesznek be. A darab veszettül tragicus. 16420 11 | vállvonva kérdezé, hogy mit veszt Róma azzal, ha ezentúl az 16421 11 | rendezik a csapatokat, s minden vészt, a táborínség nélkülözéseit, 16422 13 | alatt Tsong-Nu több embert veszte hadaiból, mint amennyi a 16423 2 | pedig nem az, az maradjon veszteg. Ásóval, kapával nem lehet 16424 10 | rontani, időt lopni, pénzt vesztegetni! Kártyuznyi, biliártyuznyi! 16425 7 | ember alakja van is itt, vesztegetve van belé a lélek. Nyomorú, 16426 11 | rakva elmondhassam: ugye nem vesztem el?~ ~E szavakkal dacosan 16427 11 | énnekem. Értettél engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád 16428 1 | szenvedéllyel folytatták a harcot; a vesztes fél rendesen átállt a győzteshez, 16429 6 | viaskodva, harmincezer férfi vesztette el életét.~ ~- Miért nem 16430 11 | hátravetve, csatát csatára vesztettek; nem futottak sehol, de 16431 2 | együtt. Te siratod azt, hogy vesztettél, én siratom azt, hogy győztünk...~ ~ 16432 4 | egynéhány esztendő óta sokat vesztettem szépségemből (uram bocsá', 16433 3 | ennyire a magyar nemzet? Hol vesztettük el az eldöntő csatát? hol 16434 11 | hozzá reszkető hangon.~ ~- Vesztünk közelget. Ellenünk a sors. 16435 9 | ingadoztak, eszméletemet vesztve lerogytam, s mire föleszméltem, 16436 2 | ágyútelep közt volt egy vet-üteg (Haubitz-Batterie), mely 16437 10 | megsemmisítő tekintetet vete a leányra.~ ~- Háládatlan 16438 9 | vénasszonyok erre dühösen veték magokat közbe. Az újon jött 16439 4 | csatakosak, s frizurájok vetekedik azon gazdátlan szénaboglyával, 16440 11 | csak Palmíra mert még Róma vetélytársa lenni. Kelet minden népei 16441 5 | fekhelyéről, s ment panaszra Veterani tábornokhoz, aki akkor legnagyobb 16442 11 | álltak és küzdött a római veteránokkal.~ ~Zabdasnak erővel kellett 16443 11 | palmírai nép.~ ~Mintha kalászos vetés támadt volna a bástyákon, 16444 9 | levelet átadtam, egy pányvát vetettek a nyakamba, lerántottak 16445 4 | ott is teremjen, ahol nem vetették.~ ~Kellett volna pedig ez 16446 3 | nekem egyet. Mi az ördögöt vétettek önök, hogy idejutottak Szibériába?~ ~- 16447 8 | mindazon gonosztevőknek, kik vétkeket követtek el, miket titkolni 16448 4 | elhistorizáltam előtte, s Isten vétkemül ne vegye, biz én hevenyében 16449 4 | meg, és soha többet nem vétkezem ellened, nem káromkodom 16450 7 | megérdemelted. Ha te nem, - vétkeztek apáid, s mint most te vezeklesz 16451 10 | penitenciát, amiben ellenük vétkeztél!«~ ~Néhány nap múlva ott 16452 7 | bíró eleibe. Legyen ott, vétkeztem, bűnhődni fogok, de nem 16453 2 | miről van szó, egy ingre vetkőzött, s Kondor urammal együtt 16454 8 | esthajnalcsillag fényében árnyékot vetnek a fák. Megáldva az istenkéz 16455 4 | igazi farkas talál közénk vetődni; mikben a szomszéd nádas 16456 2 | fürdőmesterrel egyetértve, a fürdőbe vetődő idegeneket szokták lemészárolni, 16457 4 | megtörtént, hogy mikor későn vetődött haza ebédelni, jól kimocskolták 16458 13 | kellett emelniök. A legkisebb vétség-, mulasztásért bambusszal 16459 10 | diákra:~ ~- Te gyilkus, hun vetted ezt? kit ültél meg érette?~ ~- 16460 10 | míg valamit magadba nem vettél tülem. Mit eszol, itt iszol?~ ~- 16461 10 | ekkurának? A sárbul, a szemétbul vettelek ki, mikor csak akkurka voltál, 16462 9 | izzó bálvány karjai közé vettessem, melynek képe már akkor 16463 9 | kérdőleg tekinténk rá.~ ~- Hát vettétek észre azt a kis fecskefészket, 16464 9 | ennek forró vizébe kell vettetnem. Legalább nem látom azokat 16465 11 | visszajövök hozzád, hiába vettetsz oroszlánok vermébe, én kiszabadulok 16466 10 | az utcán hal meg.~ ~Ha a vevő drágállotta az árut:~ ~- 16467 11 | mindig többet többet, már a vexillum vissza volt víva, s a csapatok 16468 7 | vétkeztek apáid, s mint most te vezeklesz értök, úgy fognak majd teérted 16469 2 | vette célba.~ ~- Tüzet! - vezényelt abban a pillanatban, melyben 16470 2 | állásba helyezte magát, s vezénylő hangon kiáltott az öregre:~ ~- 16471 11 | zajongó tömegek közt két vezéralak válik elő, kik jelenlétökkel 16472 11 | megtaláljátok, amit kerestek: vezércikk orákulumokat, becsületes, 16473 9 | a coloneltől az afgánok vezéréhez átviendőt.~ ~- Köszönöm, 16474 12 | majd itt, majd amott lettek vezérei árulókká, szövetségesei, 16475 12 | roppant hadainak, összetörték vezéreit, megsemmisíték terveit. 16476 12 | Végre jött maga a szultán, vezéreitől környezve.~ ~Fejedelmi öltönye 16477 2 | hadseregben francia tisztek vezérelnek. Üldözőbe vettem jó arab 16478 6 | neki kell a fenmaradottak vezérének lenni.~ ~Inte, hogy ne sírjanak. 16479 11 | katonának jobban kell félni vezérétől, mint az ellenségtől.~ ~ 16480 10 | Szilágyi Dezső, az ellenzék vezérférfia. Tisza Kálmán azonban nem 16481 3 | táblabíró B..... Ágoston vezérlete alatt felkerekedtek vagy 16482 10 | erzsébetvárosi deputáció, vezérszónoka maga a múlt szesszióbeli 16483 7 | pedig elbujdosik, mezítelen, vezértelen a hűvös éjszakába, a véghetetlen 16484 2 | vágtatva jön elő egy futár a vezértől, s messziről kiált, kardjával 16485 1 | professzoraik a labancok ellen vezessék.~ ~No, ez szép kívánság 16486 1 | hogy ő valakit a háborúba vezessen!~ ~- Megbódultatok-e, dilectissimi? - 16487 2 | hirtelen leszökött nyergéből, s vezetékét kantárszáron fogva, hogy 16488 11 | éjet együtt tűrve velök, vezetik Palmíra felé.~ ~E város 16489 11 | földre, a tevék elszabadultak vezetőik kezéből, s bőszülten nyargaltak 16490 8 | zsibbadtan a félelemtől szorult vezetőjéhez közelebb.~ ~A két fénylő 16491 13 | van, mint a teás ibriknek, vezetőjük fejéről pávatollak lógnak, 16492 9 | összehivatta a tiszteket és a vezetőket, s a napi parancsokat kezdé 16493 9 | intézve, ki seregünknek vezetőül szolgált. Az afgánok feleségét, 16494 9 | tisztelet kifejezéseivel vezettek ki a barlangból, felültettek 16495 7 | hát még az emberi szív?~ ~ VI.~ ~Midőn legelsőbb megsúgám 16496 11 | lehet, hogy kardja eltörik a viadalban, akkor én a magamét nyujtanám 16497 11 | hangja, amint harcosait új viadalra buzdítá; a veteránok minden 16498 11 | Minden mozdulat harcot, viadalt kifejező, az egész egy csata 16499 6 | Isten ládája mellett, védve, viaskodva, harmincezer férfi vesztette 16500 9 | észrevették volna, összeőrlék a viaszalakot, fejét elhordák magukkal. 16501 10 | A népség megtudva, hogy viaszgyertyákat fognak osztani a temetésen, 16502 11 | Az arcokon az ijedtség viaszszíne s a harag lobogványa váltogatá 16503 10 | arányus leányum. Neked vágyun vicispányod fia.~ ~- Kell is nekem, - 16504 9 | megfordultak s hánykolódva, vickándozva apró kusza lovaikon visszacsörtettek 16505 7 | egyik kietlen, hangtalan vidékből a másikba, mint utolsó, 16506 7 | hítta estimára az elsötétült vidékek lakóit, míg fenn a bérctetőről 16507 2 | ellenségtől elpusztított vidéken kiálltunk, végtére jutottunk 16508 6 | szép ifjú herceg a Kaukázus vidékéről, napbarnította szép ovál 16509 10 | képet lát; ha tehát jöttek a vidéki leányasszonyok pamukért, 16510 3 | fejében bagósipka, öltözete vidrabőr-bekecs, rókatorok prémmel. Kezében 16511 3 | medvéket csak nem foghatom vidravassal.~ ~- Még azonfölül három 16512 9 | hogy vegye át az afgánokhoz viendő levelét. E tiszt Drumfield 16513 7 | alvótermeken...~ ~Ember, vigadj! ki tudja, meddig élsz. 16514 6 | bátorságod?~ ~- Ó, örülni, vigadni fogok! Nem leszek béna, 16515 7 | Ki ne érzette volna azt a vigaszt, mit félelmes éj után a 16516 1 | meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - vígasztalá őt Trajtzigfritzig, s e 16517 7 | zuhogni kezdő vízomlást.~ ~E vigasztalan percben úgy tetszék, mintha 16518 6 | után megboldogultakról, vigasztalásait a sírnak, a túlvilág reményét, 16519 8 | örök üdvek honából hoz le vigasztalást; ezen szellem hangja susogja 16520 4 | eredj csak utána, - súgá - vigasztald meg szegényt; még kisírja 16521 6 | az sem marasztja, az sem vigasztalja, felvánszorgott a földről 16522 10 | feltétele alatt valamelyik vigasztaló szomszédasszonynak, hogy 16523 2 | No, hát az, aki a tűzre vigyáz, mikor a bográcsban fő a 16524 2 | Lajos megígérte, hogy vigyázni fog magára, s amint Sárika 16525 10 | majd bántum máskor. Majd vigyázok rá. Megtürüm a csontját.~ ~ 16526 4 | siratja; pedig gutát! oda vigyázott, s alig nézhettem a violám 16527 11 | észrevenném, s rákiáltanék, hogy vigyázzon. Eltévedhet kiséretétől, 16528 4 | nekem adják.~ ~- No, patvar vigye, ha már ennyire vagytok, 16529 11 | kisleányaidat is.~ ~- Miért vigyem el őket innen?~ ~- Ha vissza 16530 4 | rábízva az ördögre, hogy vigyen haza, belódult s még aztán 16531 3 | kell beszélnem, de előbb vigyetek melegre, mert megfagyok, 16532 13 | ezüstbányákat, a bányászokat vigyétek onnan a vasbányákba: nem 16533 10 | égről. Rohanj elő enyészet vihara, szídd fel orrodba a tengereket, 16534 7 | S mint végigutaz~ Az éj viharában,~ Mormogva magában~ Így 16535 6 | itt-amott letelepedett, - a sors viharjai onnan is kizaklatták, - 16536 6 | harangkongás, csatának, tűznek, viharnak és temetésnek hangja. Most 16537 11 | provinciái ellen, miket a viharnál sebesebben elgázoltak a 16538 4 | hová az ember a pipát sem viheti magával. - Megáldott bennünket 16539 7 | egykor...? Irgalmas Isten!~ ~ VII.~ ~Emberszeretet, - embergyűlölet.~ ~ 16540 7 | fölé is ily köd vonulni?~ ~VIII.~ ~Futottam a világból. 16541 8 | kitüntetésben osztozott Viktor, vagy, minthogy magyarul 16542 9 | látszottak ragyogni a fáklyák világa mellett.~ ~E barlang torkából 16543 8 | mint fehér hableány a mesék világából, ki kétes csillagfénynél 16544 3 | elhiszem, különben hogy éli világát a mi kedves Gáspárunk?~ ~- 16545 7 | világol, s hogy e ragyogó világegyetem, melyen csupán te vagy a 16546 1 | halott volt, mint élő. A világért rá nem nézett volna a tanárra, 16547 7 | sivatag érzésben, melynek neve világfájdalom. S ez nem érdekessé lenni 16548 2 | henteslegények mind elszaladtak világgá. Ő maga maradt az ártánnyal 16549 1 | külföld akadémiái műveltek, világhírű könyvtára s mindenféle beneficumai, 16550 8 | mögé - ez a szívevő! ennek világítanak a szemei, úgy, mint a tigrisé.~ ~ 16551 4 | midőn a sötétben elkezde világítani pipám: azt gondolta, hogy 16552 8 | elő, mintha egy alulról világító tűzforrás ragyogna pikkelyeiken; - 16553 11 | feketék voltak, égő szemei világítottak benne.~ ~- El innen, asszony! - 16554 10 | Senki sem gyanítja, hogy a világkerülő lény, kinek éltét a rokonszeretet 16555 1 | ez a legnépszerűtlenebb világnézlet, amit csak a közjó kedvéért 16556 7 | csupán a te gyönyörödre világol, s hogy e ragyogó világegyetem, 16557 6 | oly bátran, oly hősiesen világoltak elő, mintha az erős lélek 16558 10 | későbben aligha fel nem világosítá e körülmény felől.~ ~Szép, 16559 4 | szólék aggodalmas arccal, a világosság felé fordítva képes felét, 16560 8 | megismerni, micsoda; hanem a világosságra felcipelve, kitűnt, hogy 16561 7 | másik aranyszínűt vagy világoszöldet. Azt hiszed, hogy csak a 16562 10 | minden esztendőben más-más világrészben érte valami nagy szerencsétlenség, 16563 11 | puszta közelében, s minden világrészből szállítják számukra az eleséget. 16564 13 | láttad könyörögni.~ ~És túl e világrészen, a bölcsektől ismert határok 16565 6 | amiért visszagondolj a más világról a földre...«~ ~- Nem értelek.~ ~- 16566 6 | s mikor ezredév múlva a világszellem szeszélye ismét összehozza 16567 8 | alakja lebegett a sötét világú tengeren.~ ~A halavány hölgy 16568 3 | effigie loci rögtön kés, villa nélkül be ne vágjanak.~ ~ 16569 9 | a leverő, visszataszító villámfény többé, mely első találkozásunkkor, 16570 7 | egyetlen férfi úszott a villámfénynél a haragos habokban. A férfi 16571 11 | teste kevés volt pajzsnak, a villámgyors döfés az ő keblén keresztül 16572 1 | télről, tavaszról, aratásról, villámlásról és tengeri zivatarról s 16573 11 | kivont szablyák hánytak villámokat.~ ~Legelsőbb a két szárny 16574 2 | lyukat az égen, hogy minden villámot kiontson rajta, oly csattanással 16575 11 | de a másik pillanatban villámsebességgel rohant az elefánt alá s 16576 11 | nő; magas, istennői alak, villámszemek, barnapiros arc, királyi 16577 12 | összhangzanak szemeik vad villanásival.~ ~Utánok jött az imámok 16578 8 | sötétben olykor a jaguár szemei villannak elő a bokrok közül, s a 16579 1 | levegőt meggyújtani? s a villanygép alatt papirosembereket táncoltatni? 16580 8 | egy híg chrysopras-özön villanyos foszforfénnyel; mely tünemény 16581 4 | kettévágta a lúd hátába szúrt villát, mintha porcogó lett volna -, 16582 6 | másik oldalán a fergeteg villog. A székely asszony arcát 16583 11 | hanem a kar, a fő, a szemek villogása. - Minden mozdulat harcot, 16584 1 | tömegéből kaszák és kopják vasai villognak elő a holdvilágban.~ ~Egyszerre 16585 11 | hogy látta Zenóbia kardját villogni.~ ~A győztes királyné útját 16586 10 | hercegninak, nem ilyen vin bolondninak, mit te vágyolsz. 16587 9 | erősebb méreg hatását s a vincetoxikont az erős ifjú természet kiheveri. 16588 6 | győzedelmet, s magaddal vinnéd azt hősiesen meghalni nem 16589 6 | mintha láthatlan démonok vinnék eget ostromló csatába.~ ~ 16590 4 | könyveket is szabad volt vinnem, miket én városon lakó tiszteletes 16591 4 | vigyázott, s alig nézhettem a violám szemébe, már újra rárivallt:~ ~- 16592 4 | vármegye elé adom a dolgot, violentialis pert kezdek ellene, repositionalis 16593 7 | nincsen kétszer tavasz. Amely virága ennek elnyílik, nincs napsugár, 16594 8 | a királyi ceiba, melynek virágából méz, gyümölcséből tej, tövéből 16595 11 | meg száz neme, mosolygó virágcsillagaival; magas, karcsú szálfák pikkelyes 16596 11 | a fehérruhás augurok, a virágfüzéres áldozat-bikákkal. Utánuk 16597 13 | epedés, arcán a bársonyos virághamv, ajkain ama részegítő hőpirosság, 16598 8 | növények indái vonultak, miknek virágharangjain lazúr- és aranyszárnyú lepkék 16599 6 | elvihetné, mint a repülő virágmagvat.~ ~Azon nőnek fia, kinek 16600 7 | tán az illat nem lelke-e a virágnak? S ki ne ismerné meg a méregnövényen 16601 1 | csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenkint ismerte, 16602 10 | mézet jöttek gyűjteni a virágokból, s ők skorpiók levének, 16603 7 | Jut-e még eszedbe az a virágoskert, melynek kóróit is rég szétfútta 16604 7 | fejem fölé hajolt, halavány virágszirmait egyenkint hullatva el; - 16605 7 | napsugár, mely azt újra virágzásba hozza.~ ~Ily lélekállapotban 16606 6 | Egyike azon soha el nem virágzó alakoknak, kik arcuk kifejezését, 16607 8 | pompában, rengetegek, mezők, virányok a vizek fenekén!~ ~Az ég 16608 4 | mely ablakok szüntelen virító sárgarépa-, muskátlibokrokkal 16609 2 | melyből piros szalagdarab virított elé. Azt a virslit a hentesné 16610 7 | mit félelmes éj után a virradó nap fénye nyújt? Egészen 16611 4 | elhagytam, ő kezdte rá.~ ~Így virradtunk meg szép pipaszóval.~ ~Azalatt 16612 1 | bosszúságért.~ ~Reggelre virradva, ismét kijöttek eléje a 16613 2 | Hát a német frankfurti virslije? Nem egy embernek elmondta 16614 2 | kinek férje frankfurti virsliket készített, kihirdeté, hogy 16615 2 | szabólegény, egy kettéharapott virslire mutatva, melyből piros szalagdarab 16616 2 | szalagdarab virított elé. Azt a virslit a hentesné férjénél készítették. 16617 4 | Odaadtam volna minden másvilági virtualitásomat annak, aki okos tanáccsal 16618 8 | kókuszligetek, hegyei tövében virul a királyi ceiba, melynek 16619 11 | roppant magasságú falak, viruló kertekkel mosolyognak a 16620 11 | nagy, magas házak tetején virultak a függőkertek, kettős, hármas 16621 4 | hisz vénebb volt szegény a visegrádi várnál! Annyi bizonyos, 16622 2 | nyomja a kellner. Hát csak viseld magadat parasztosan, mint 16623 11 | harcról, melyet egy nő ellen viselek. Azonban nem ismeri Zenóbia 16624 6 | kísértet órájában bátran viselem magamat. Azért magamra zártam 16625 3 | Pétervárott ez a nemzeti viselet. Minden utczában lovas kozákok 16626 2 | festette őt ily katonás viseletben; az is bele volt a levélbe 16627 10 | ház asszonya, ki különben viseletére hasonlított bármely szurtos 16628 2 | utánunk az oroszok. Azért viseljék magukat kigyelmetek okosan. 16629 6 | helyett máris szárnyakat viselne.~ ~Hogy átmentek a halottastermen, 16630 10 | kaputot is úgy kellett aztán viselnie, ablakkal az oldalán; otthon 16631 1 | lovasokból, hímzett bivalybőröket viselő dragonyosokból s célbalövő 16632 1 | olyanok voltak azoknak viselői is; majd ügyetlen, majd 16633 10 | tiszteletnek valami nemével viseltetik, azzal gorombaságát nem 16634 11 | család, kik nádból épített viskókat ragasztottak a templom oldalához; 16635 9 | kezeivel fejem fölött s vissza-visszafordult bálványa felé magát maghajtani. 16636 6 | megérni. A halál mindent visszaad, amit az élet elvett, s 16637 13 | hangjait sokszorosan látszott visszaadni a távol erdős bércek visszhangja.~ ~ 16638 7 | nappal van, s e gondolat visszaadta könnyelműségem minden bátorságát.~ ~ 16639 10 | rendben az következnék, hogy visszaállítsam ez összes kiadásnál a legelső » 16640 1 | ultimátumát a küldöttségnek, visszabocsátá őket a városba, ő pedig 16641 9 | vickándozva apró kusza lovaikon visszacsörtettek az erdőbe.~ ~Perc múlva 16642 8 | mennyi idő kellett arra, hogy visszaérkezzék. Az idő végtelenül hosszabbra 16643 4 | beszagosítottam, s mire visszaértem, már ágyban feküdt az agyonrémült 16644 4 | igen szűk: a hajított lúd visszaesett, s üté az én kedves urambátyámat 16645 11 | jobbra-balra az embereket, s a visszaesőket iszonyú agyaraival fogva 16646 6 | azokat a házak tetejére, s visszafoglalod a várost tőle s szikrák 16647 8 | szótlanul, lélegzetöket visszafojtva. Végre zuhanás hallatszott. 16648 11 | király.~ ~Maeon megállt s visszafordítá fejét duzzogva.~ ~- Vagy 16649 2 | prókátor akar lenni? - szólt visszafordulva szomszédasszonyához.~ ~Annak 16650 6 | itt utánad semmi, amiért visszagondolj a más világról a földre...«~ ~- 16651 9 | lenni", válaszolt a lélek, s visszahanyatlott a földbe.~ ~A király csüggedten 16652 2 | Erre az üldöző szakasz visszahátrál az ezred zöméhez, folyvást 16653 11 | leforrázott hangyaboly, s visszahemzsegve a lángbaborult lejtőről, 16654 1 | kimenekült asszonyok és vének visszahívattak, s késő estig nem szűnt 16655 11 | vaslemezzel fedett oldalairól visszahullott a hajítódárda s a kénköves 16656 12 | Az ulema ismét csendesen visszahúzódott.~ ~Mikor a müezzin a második 16657 13 | vérével.~ ~A harc végeztével visszajöttek a hun vezérek azon kősziklához, 16658 11 | legközelebb mindenütt: de visszajöttem ugye mindennünen? nem sikerült 16659 9 | lecsukódnak, érzém, hogy testem visszakapja mozgását s azon gondolkoztam, 16660 13 | terhünkre lennének, s nehogy visszakívánkozzatok hozzájuk, ha elhagytátok 16661 10 | meg az ezer forintját, visszamegy Hódmezővásárhelyre, s otthon 16662 7 | megszabadultam.~ ~Ha most visszamennék azon tájra, tán újra eszembe 16663 9 | Kedvem lett volna újra visszamenni, midőn harmadszor hallám 16664 10 | Borbála asszony szépen visszament felkeresni leányát. Nagy 16665 2 | Add meg magad!~ ~Lajos visszanézett rá, és gondolta magában: " 16666 9 | erdőből, s ismét sebesen visszanyargalni, rendesen oly távolban, 16667 11 | fölhívásra, mire a hadnagyok visszanyargaltak dandáraik elé s az erre 16668 11 | a tornyokból lőttek rá, visszapattogtak bőréről, s a hölgyek, kik 16669 11 | szorulva, miután mindenünnen visszariadt, végre felcsavarodott egy 16670 9 | akadály által sem hagyva magát visszariasztani, parancsot adott másnap 16671 11 | azalatt körülfogattak a visszarohanó tömegektől s leapríttattak 16672 1 | elkárhozott léleknek a Styxen visszaszökni, mint volt egy diáknak húsz 16673 11 | egyszer-egyszer összecsoportosulva visszatámadt reá, s mire az rendbeszedé 16674 8 | kormányos szeme közé, hogy visszatántorodott az árbocig; itt azonban 16675 11 | futottak, a lovakat nem lehete visszatartani többé, az emberek arca is 16676 9 | lövellt, nem volt az a leverő, visszataszító villámfény többé, mely első 16677 2 | elmondani.~ ~Kondor uram tehát visszaterelé az asszonyokat az utcaajtóból: " 16678 12 | szolgálattételben. Szolimán intésével visszatéríté őket: "egyedül Ibrahimot 16679 6 | be akar jönni, elborzadva visszatérjen. Lassankint begyöpösödik 16680 11 | bocsánatot ígérve nekik, ha visszatérnek s felszólítására nemsoká 16681 12 | volt bizonyos, hogy egy visszatetsző moccanásért nem fog-e megöletni. -~ ~ 16682 11 | ahonnan kiindult, ismét visszaüget a szörnyeteg.~ ~Most már 16683 6 | tekintetével, s tiltó mozdulattal visszautasítja a közeledőt.~ ~- Ne közelíts! 16684 9 | Köszönöm, sir, - szólt a hindu, visszautasítva a megbízást, - erre nem 16685 1 | derekában vágja ketté; de visszavágott a diák a doronggal, s úgy 16686 2 | nektek! - kiálta dacosan; s visszavágtatott arra a helyre, ahol lelőtt 16687 11 | lapja. A sugár, mely róla visszaverődik: a dicsőség.~ ~Néhány év 16688 7 | örömest hallgattam a hegyektől visszavert mennydörgést s a szakadó 16689 11 | még félelmesebbé tette. Ha visszaverték egy helyen, pillanat mulva 16690 7 | kézre, mely tőletek mindent visszavesz, s nem arra, mely mindent 16691 13 | rabigája, itt az idő, hogy azt visszavigyük nekik. Előttünk áll Schythia, 16692 11 | róla, ha gondolataim mindig visszavisznek keletre, ahonnan támad a 16693 11 | hídon keresztül, zászlójukat visszavívandók. Pajzsát szeme elé tartá 16694 2 | hadvonalon. A megroncsolt ágyúkat visszavontatták, s a megtizedelt dzsidásokat 16695 2 | városon keresztül, nehogy a visszavonulás zavarában megrekedjenek. 16696 11 | fehérjében úgy állanak e visszavonulásukban is szabályos dandárok körülrajongva 16697 2 | A futár elvágtatott a visszavonuló csapatok után, s a porfellegben 16698 2 | tömegben indult már előre a visszavonulók üldözésére; Lajos annyira 16699 2 | lovasság azonban erre nemhogy visszavonult volna, hanem kétfelé vált, 16700 9 | megszabadult. A nomád népek visszavonultak ismét bejárhatlan hegyeik 16701 7 | ne érjen... Saját arcom visszfénye az.~ ~Néha úgy érzem, mintha 16702 13 | visszaadni a távol erdős bércek visszhangja.~ ~Tsong-Nu utánuk kiálta: " 16703 6 | cserkesz szívében oly különös visszhangot gerjesztettek az ismeretlen 16704 12 | szűntek meg Szolimán nevét visszhangoztatni. Az erkélyekről hulló koszorúk 16705 8 | őserdei mélyén az apiaster visszhangzó kiáltásai jajdulnak néha 16706 12 | előtt.~ ~Egész Sztambul visszhangzott a diadalkiáltástól, a müezzin 16707 10 | íme, alig lebbenté fel a viszályok zefirje álerényt hazudó 16708 10 | esztendőn keresztül, s nem viszek el belőle semmit.~ ~- Jaj 16709 10 | után, amit gyalog emberek visznek? minden fáklya, minden muzsika 16710 3 | részeg korában a "Nyitra, ti viszoka Nyitra!" helyett a "hej 16711 1 | Trajtzigfritzig Bórembukkra nézett, ez viszont őreá; egyikök sem tudott 16712 8 | másvilágon.~ ~Az volt Géza minden viszontagságainak alapja, hogy honát jobban 16713 3 | rebesgetik, hogy valami titkos viszony aligha nem létez közötte 16714 9 | kivehetém, azon támadott vita, hogy elfogóim az utóbb 16715 6 | annál több rohanna utánok a vitatott csillagos hazába.~ ~Miért 16716 4 | az öregúrnak; mások azt vitatták, hogy felesége; - tudja 16717 1 | s nevetséges iszonyattal viteté magát a piacig, sarkantyúival 16718 2 | téged, sem rabságra nem vitetlek. Lengyel vagyok én: szerencsétlen 16719 12 | mind aranyozott palankinban vitettek, legelől egymás mellett 16720 2 | lábába került; legderekabb vitéze volt seregünknek, mondhatom.~ ~ 16721 3 | volt az argumentuma, akik vitézebbek voltak, azokat felheczczelték 16722 11 | ezrede a legválogatottabb vitézeknek, tetőtől-talpig pikkelypáncélba 16723 4 | urambátyám, nemzetes és vitézlett Sonkolyi Gergely, Isten 16724 4 | mint most... Nemzetes és vitézlő Sonkolyi Gergely urambátyám 16725 2 | dolmány mellére tűzve a vitézség érdemjele, mit a hadvezér 16726 4 | milyen insurgens lett volna; vitézül elvasaltam...~ ~De hát hogy 16727 8 | csónak megfordult, a szél vitorláiba feszült, még néhány kő repült 16728 8 | volt a parttól, s duzzadó vitorlákkal távozék attól; benne egy 16729 8 | bosszút állt magamagán.~ ~A vitorlás pedig nemsokára Botany-Baybe 16730 8 | midőn egy esős alkonyon vitorlát látott Géza feltűnni a tengeren, 16731 8 | futását, azután feszült vitorlával indult meg nyugatnak, s 16732 10 | köhögésből. - Nem szoktam én inni vitriolt. Ez is divat? Hát grófod 16733 13 | hullámok és lángok csatája közt vítta ki utolsó harcát, melynek 16734 9 | ezek a hinduk nagy tökélyre vitték a méregismeretet, nem csak 16735 11 | bérc fellegvár, mely ellen vívni kell!~ ~Az arab síkságok 16736 9 | hallgatagon ment elöl, vivőimet vezetve föl a helyre. Mindig 16737 11 | nekem és férjemnek: kardom vívta azt ki, az övével együtt, 16738 13 | lakókat, kik a nőttön emelkedő vízár elől házaik tetejére menekülve, 16739 11 | hogy énekelnek? Nézzük a vízben a szökellő halacskákat. 16740 1 | mutatványaihoz, mint lesz a vízből levegő? mint ragad össze 16741 9 | kér, hihetőleg ennek forró vizébe kell vettetnem. Legalább 16742 7 | megállt, fekete, poshadt vizében tekergve úszott a barna 16743 8 | közötti tengeren: - az egész vízegyetem lánghabokká lenni látszék, 16744 11 | takarták be vérteikkel; vizen és vason keresztülégett 16745 3 | czirkalmazzák most az Orinoco vizén Icaria határát, hol a communismust 16746 11 | bozóttá fajul a növényzet, a vizenyős föld kiölte az árnyékos 16747 10 | Egyszer el akartam küldeni vízért a Dunára, még azt sem tette 16748 11 | a források vérrel kevert vizét s az elhullt tevék húsából 16749 13 | sem lakhatik benne hal s vizével semmi állat sem oltja szomját.~ ~ 16750 8 | tengerben, s rendesen közelgő vízforgók előjele. A keresztülsugárzott 16751 9 | E barlang torkából egy vízforrás buzog fel, több ölnyi magas 16752 7 | tekergve úszott a barna vízikígyó.~ ~Egy ily bolyongásom alkalmával 16753 11 | hiéna megfojtott kölykeit, a viziló agyarát, a mérgeskígyó fejét, 16754 7 | a mögöttem zuhogni kezdő vízomlást.~ ~E vigasztalan percben 16755 12 | a mély üregből roppant vízoszlop lövellt föl, szivárványszíneket 16756 8 | megjelenvén, a törvényes vizsgálat elmaradt, s így Quarrelson 16757 8 | a kormányszék törvényes vizsgálatot szándékozik tenni a Nepean-szigeten, 16758 2 | korában letette az ügyvédi vizsgát, s azt is dicsőségesen, 16759 11 | jutalomért elárulá, hogy egy vízvezető üregén keresztül észrevétlen 16760 2 | odaát a szederfa alatt: "vocalem breviant alia subeunte Latini".2 16761 8 | mais-magokat, lábaihoz a völgyből felkúszó növények indái 16762 4 | kihúzhatni a siralomnak völgyéből, kiknek urambátyám rögtön 16763 11 | hányva. Sapor király egész völgyeket töltetett meg holttestekkel, 16764 7 | Siettem egy közel talált völgyet jókor elérhetni, hol egy 16765 8 | keresztültiport nyomás, mély völgyön vezetett keresztül, melynek 16766 7 | néhány pillanat múlva kétesen vöröslő félderű kezde elterülni 16767 9 | gerjesztettek alá, az érc vöröslött a belső tűz miatt, iszonyú 16768 4 | Lekorpázta azt úgy, hogy vőlegénykorában is szájában lehetett az 16769 13 | legelő méneseid a Don és Volga végtelen rónáin; paripáid 16770 6 | másik elmaradt, - messze Volgán túli földön, - a Kaukázus 16771 10 | nem lehetett tudni, hogy voltaképpen melyik az igazi neve? mert 16772 4 | boldogok és emellett önfeledtek voltunk, mintha ennek a boldogságnak 16773 4 | hiszen mostohaanyám; ipam is, vőm is csak nem akarsz lenni 16774 11 | gyönyörteljes pillanattal voná ajkaihoz a nyujtott szép 16775 9 | teremtett érzésekkel, elkezde vonaglani, szemei forogtak, haja felborzadt, 16776 8 | cserje között, később nyögő vonaglás, azután semmi.~ ~A sziklapárkányzaton 16777 11 | arcán a fanatizmus lángja vonaglott.~ ~E pillanatban idegrendítő 16778 8 | harapott karjába; minden izmai vonaglottak.~ ~- Bátyám! az Istenért, 16779 11 | látszott valami hosszú ezüst vonal csillamlása, az volt az 16780 9 | második nagyságú csillagot egy vonalban, délnyugatról északkeletnek 16781 1 | tunya képéből s nemtelen vonásaiból ugyan kirítt, hogy e pompához 16782 6 | halaványak, hosszúkásak, vonásaik oly szenvedők, termeteik 16783 11 | most némi megtorló bosszú vonásaival elegyült; fenyegető tekintettel 16784 10 | hosszában, mindenféle színű vonásokkal, miknek fájdalma és szégyene 16785 4 | mutatott; valahányszor vonásról vonásra szépen összeillesztgettem 16786 4 | fügét mutatott; valahányszor vonásról vonásra szépen összeillesztgettem 16787 7 | megáll bele, vagy el nem vonható titkos ujj mutat rám, felém 16788 8 | természetes tehát, hogy senki sem vonhatta őt kérdőre e gyöngéd gondoskodásért, 16789 6 | maradt házőrzőebek sejtő vonítása hallik.~ ~A lovagcsapat 16790 13 | míg odább táncoló bajadér vonja magára a bámészok figyelmét, 16791 7 | S rémes szekerében,~ Mit vonnak aranyszemű éjmadarak,~ A 16792 11 | egy hosszú bambuszgyökeret vonszol maga után, mely körmei közé 16793 1 | faágyút, melyeket bivalyok vontak. Nagyon gyanús kérdés volt 16794 11 | értek, hová éppen akkor vontatták az elejtett rinocérosz roppant 16795 7 | Ha sírsz vagy imádkozol, vonulj magadba. Nincs földiebb 16796 2 | az altisztnek, hogy merre vonuljanak a városon keresztül, nehogy 16797 2 | tüzeléssel, bajtárs! vissza kell vonulnunk. A jobbszárnyat tönkretették. 16798 9 | láttunk volna, az előttünk vonuló karabinier-osztály előlovasait 16799 9 | sűrűjébe, azután csatarendben vonultunk előre az afgánok nyomában. 16800 2 | tölteni. Ha győztünk is, vonulunk odább, s jönnek utánunk 16801 6 | fájdalmas sejtés, valami keserű vonzalom lepi meg a találkozókat, 16802 7 | és meg nem csalatni. Nem vonzatni a föld felé semmi fájdalom 16803 7 | bűvölve. Féltem, és mégis vonzódtam bemenni e házba, s míg keblem 16804 11 | csapatoktól, mintha egy kitörő vulkán tüze alatt küzdenének mesés 16805 10 | földrengés leszek, mely vulkánná gyújtja a jégtengerek közepett 16806 2 | szavait, hogy lesz mindjárt "vutki", amennyi kell, szépen felültek 16807 4 | szorgalmasan ki tudtam olvasni Wielandból úgy, mint Kotzebueból.~ ~ 16808 8 | napon magánosan ült Fájvirág wigwamja előtt, kezéből egy szelíd 16809 8 | theobroma-fa alá szellős wigwámot készíte számára, friss vizet, 16810 8 | káromkodás; ekkor kezdték Bark Williámot a jó ördögnek nevezni; együgyű 16811 3 | muszkaábéczére taníták.~ ~Ass. Buki. Wjedi. Glagol. Dobró. Giehst. 16812 13 | a csodálatosan ügyetlen X-alakú ásó, mellyel a kínai földjét 16813 7 | jaj a botránkoztatónak!~ ~ XI.~ ~Egy embert láttam egykor 16814 7 | hajótöröttet - megették.~ ~ XII.~ ~Irtóztatókat szokott 16815 7 | látogatsz meg annyiszor?~ ~ XIII.~ ~Halál, halál...~ ~Egy 16816 1(5)| A XLVI. zsoltár: hálaadás a megoltalmazásért. 16817 8 | Húsz évvel ezelőtt élt a yorki grófságban egy üstfoltozó; 16818 2 | se dicsőség, csak ő sokat zabálhasson, s csak ő jól meghízlalhassa 16819 11 | a római veteránokkal.~ ~Zabdasnak erővel kellett megragadni 16820 3 | akármennyi "Udri!!! udri!!! Zabije!!! Pogyszem! Secki pogyszem!!! 16821 3 | hegyekbe, most azok esznek ott zabkenyeret s készítenek főzőkanalakat, 16822 10 | kiminyon ki? Mutasd nekem zábrázatudat, hadd lássam, te vágyolsz-e 16823 12 | kiáltoza: "Affát millei Zaffái!" Körül ordított, sírt a 16824 11 | hasonló szörnyeteggeli küzdés zaja-e?~ ~- Ez csak hajtás, - viszonzá 16825 11 | trónon úgy, mint a csaták zajában.~ ~Szerelmök nem volt a 16826 11 | éji rohamaikhoz, támadásuk zajához, elefántjaikhoz és görögtüzeikhez; 16827 11 | intézni minden kapuról, s e zajban könnyű lesz kimenekülnöm. 16828 11 | Minél közelebb értek a zajhoz, annál többször iparkodék 16829 7 | ott vagyok, hol legtöbb zajjal jár a világ. Csókot, ölelést, 16830 9 | szokatlan robaj, szörnyűködés zajlott a táborban, száguldozó lovagok 16831 11 | fegyverek jók fognak lenni.~ ~E zajongó tömegek közt két vezéralak 16832 9 | kanyarodott, s nemsokára újabb zajukat hallók a tőlünk távolabb 16833 13 | ekkor, s nem értek rá őt zaklatni, egész erejét a lázadók 16834 3 | liquidatióra került a dolog. Zálogba kellett adni egész Ukraniát. 16835 10 | mi kell még hozzá?~ ~- A zálogos sommát kell elébb letenni.~ ~- 16836 9 | asztalka rakva volt ízletes, zamatos keleti gyümölccsel s metszett 16837 4 | hajamat megtépték s egy zápfogamat kiütötték s megtettek esküdtnek. 16838 12 | erkélyekről hulló koszorúk zápora borítá útját, s a hölgyek 16839 7 | fákat a zúgó erdőben, a záporeső egyhangúan vágott alá a 16840 1 | dicsekedhetett vele, hogy záporesőn kívül más vizet sohasem 16841 7 | esőszakadást, de az alárohanó záporzuhatagnak tökéletesen útjába álltam, 16842 10 | sarkából, beledugta a kulcsot a zárba.~ ~A zörgetés e hangra megszűnt, 16843 6 | viselem magamat. Azért magamra zártam a torony ajtaját, a kulcsot 16844 9 | Calcuttából a Hindukus felé, négy zászlóalj vadász, négy osztály lovas 16845 11 | koronáival, vagy elgázolt népek zászlóival tetézve. A kerek világ minden 16846 11 | minden ezrednek más színű zászlója, más alakú fegyverzete. 16847 11 | rómaiak a hídon keresztül, zászlójukat visszavívandók. Pajzsát 16848 12 | vonatva, a harcban elfoglalt zászlókat hozták; utánuk jöttek a 16849 6 | énekkel ezek, amazok lobogó zászlókkal, emezek lobogó fáklyákkal.~ ~ 16850 13 | elbukik hosszú köntösében, a zászlótartónak cikkcakkos lobogóján sárkányok 16851 3 | Pogyszem! Secki pogyszem!!! Zatráceni!" (Mi magyarul tán annyit 16852 9 | melyen gyalogságunk legkisebb zavar nélkül kezdett keresztülvonulni.~ ~ 16853 2 | nehogy a visszavonulás zavarában megrekedjenek. Ő maga csak 16854 4 | Erre még pirosabb, még zavaradottabb lett, s végre, midőn látta, 16855 2 | fogaival, hogy nyögéssel ne zavarja társai nyugalmát.~ ~A tüzértisztek 16856 11 | okádott a tűz közé. A pajzsok zavarodottan bomlanak szét, a föld maga 16857 9 | malaye eltitkolhatatlan zavarral fordult hozzájok: "És senki 16858 3 | köszönünk egymásnak dobre zdrawit.~ ~Hungariát nem hívják 16859 10 | lebbenté fel a viszályok zefirje álerényt hazudó palástját, 16860 10 | szomszédvárosból hozattak kántorokat és zenekart, s a szekerektől kezdve 16861 6 | őket utcáinkon diadalmas zenével végigvonulni, látni fogjuk 16862 11 | másik gyalázó epigrammokat zengedezve a győztes nevére.~ ~Csak 16863 8 | hallgatja a doradok aeoli zengzetét.~ ~Hirtelen durva kéz érinté 16864 11 | megjelent, követet küldött Zenóbiához, felszólítva őt a meghódolásra, 16865 11 | gazdag uradalmat ajándékozott Zenóbiának. Leányait később római szenátorok 16866 11 | lakója lett volna, egész zivatara a madaraknak kerekedett 16867 1 | villámlásról és tengeri zivatarról s más efféle erényes tárgyakról; 16868 3 | Num. Szemcath. Eec. Pkle. Zodje. Kufu. Ristyi. Sinme. Thauj.~ ~ 16869 9 | tizenkettő, egyik vénebb és zöldebb mint a másik, azok elkezdtek 16870 9 | nem látom azokat a csúf zöldképű vénasszonyokat, gondolám 16871 10 | pompás cirádákkal kékre, zöldre festett viaszgyertyát, melynél 16872 13 | rakták szájukba a halból, zöldségből, s gyümölcsből összefőtt 16873 2 | kaszárnya udvarát s viszi a zöldségeskosarat a platzmajorné szakácsnéja 16874 7 | oldalain sem fű, sem bokor nem zöldült, csak a vihar vert oldalához 16875 2 | szakasz visszahátrál az ezred zöméhez, folyvást veretve a szőlőkerti 16876 9 | fövegemmel együtt. A földalatti zörej most ismét hallatszott, 16877 11 | hajított kopja, mely nagy zörejjel esett a bozótba, észrevéteté 16878 9 | padlat alatt valami tompa zörgés, zúgás moraja jönne közelebb. 16879 10 | volna, hogy amint az első zörgetésre nem adatott válasz, a kerítésen 16880 10 | ki ne merje azt nyitni a zörgetőnek; nagyobb biztonság okáért 16881 11 | talált szorulni, s most zörgő leveleivel kíséri lépteit.~ ~ 16882 4 | Mint tudta már, ha a tányér zörgött, hogy ebéd ideje van! Mily 16883 4 | messze!~ ~Egyszer tehát csak zörögni kezd valami a konyhában.~ ~- 16884 6 | el akarta titkolni, hogy zokog.~ ~Az ifjú még tétovázott, 16885 6 | óraütés, hangzik el rajta, a zokogás kitölti a hangok időközeit, 16886 2 | nem tudott többé kijönni a zokogásból. Akármit tett, vett, csak 16887 6 | tovább tartani magát. Hangos zokogásra fakadt s fejét az aggastyán 16888 2 | takarta könnyező arcát, s azt zokogta, hogy: látszik, hogy nem 16889 10 | megbocsátani, könnyes szemekkel zokogván: hiszen hogy engem koldussá 16890 12 | megsemmisíték terveit. A Zrínyiek maroknyi hada egy egész 16891 3 | i járta meg; annak három zsák tengeri kutyafogat kell 16892 12 | a búcsújáró gyászmenet, zsákba öltözött papok, megtépett 16893 12 | katonaság után jöttek a hadi zsákmánnyal megrakott tevék csoportjai, 16894 13 | szétdúlt tűzhelyeket, s a zsákmányéhes hadsereg az ígért paloták, 16895 13 | Előttünk áll Schythia, zsákmányoktól gazdagultan, ahol tej és 16896 13 | százannyi kincset fogtok zsákmányolni Urdombha városban, melyet 16897 12 | hallottam másik éjjel bevarrott zsákokat nehéz terheikkel a tengerbe 16898 11 | Ázsiának hajtotta már trónja zsámolya alá, s engedte őket királyoknak 16899 9 | magához Dávidot, ki trónja zsámolyára ülve, verte a lantot, szent 16900 6 | a koporsó mellett ül kis zsámolyon a nyomorék. Arcát tenyerébe 16901 11 | menekülni iparkodtak az égő zsarátnok alól, rémségesen hangzott 16902 6 | jő a lángoknak, a tüzes zsarátnokot végigfújja a város egyik 16903 7 | férfiú elszántan betört a zsarátnokzáporon keresztül a házba, a népség 16904 7 | mint raktak e hegytetőre zsarnok várurak vastag sziklavárat, 16905 1 | jártak városról-városra, zsarolva, harácsolva, ahol engedékeny 16906 10 | a bugyillárist a kaputja zsebéből, még a kaputot is úgy kellett 16907 10 | diák tehát összekereste zsebeiből takarék garasait, s valahogy 16908 8 | rendőrtiszt, este alakos, éjjel zsebelő; ma vőlegény volt s holnap 16909 9 | magammal ne hozzak, most is zsebemben volt. Kérdém a malayet, 16910 4 | magamat, elővettem hátulsó zsebemből pipámat és dohányzacskómat, 16911 10 | követte.~ ~- A Birbuc megint zsebibe dugta a kezeit.~ ~- A Birbuc 16912 10 | azért költöttem én minden zsebpénzemet kaméliákra? Óh szörnyeteg 16913 4 | körülötte, oly sötétség, hogy zsebre lehetett volna rakni.~ ~- 16914 4 | elébb megnézem, nincsenek-e zsellérek benne? Szoktak ám az ilyenekben 16915 7 | arca! Mily nagyra lehettek zsellérhatalmukkal, s kölcsönvett lelki erejükben 16916 8 | kétségbeesve Williám, nem bírva zsibbadt keze miatt felkelni.~ ~- 16917 9 | biztosunkhoz. Homlokára zsidó betűkkel volt írva a név: ` 16918 3 | erkölcsiség ellen vétett. Zsidónak nem szabad keresztyén hölgyhöz 16919 1 | emellett görögül, diákul, zsidóul és franciául folyvást beszélt, 16920 4 | urambátyám agarai egy házaló zsidóval, kinek manchester bugyogóján 16921 4 | valamennyi macskája odajött zsinagógát tartani az ablakom alá. 16922 2 | látszott a portól, s a piros zsinór sok helyt le volt szakadozva 16923 2 | közeledni, a barna-piros zsinóros honvédfőhadnagy öltözetben; 16924 2 | kapnak a kormánytól, piros zsinórral, ezüst makkokra; a csákójuk 16925 4 | hátul pedig táritoppos zsiráf-fésűre szedve. Ránc volt az arcán, 16926 2 | munkát, felvette a zöld zsírral fényesített mellényt, s 16927 4 | is vagyok én, aki három zsivánnyal még akármikor megbirkózik!~ ~ 16928 10 | rajtaestek az albániai zsiványok, mindenét elvették, egy 16929 2 | derekát a nagy tudákossággal - zsörtölődött gyakran Daczosné asszonyommal -, 16930 12 | gondolt, a katona sokszorozott zsoldra, a papok új templomokra, 16931 2 | eleinte nagyon szagolgatta a zsoltárjába szorított istenfát és boldogasszony 16932 11 | divatbölcsek, diplomaták, zsurnaliszták és börzeüzérek tudománya? 16933 2 | s neki magának a mellét zsurolta végig egy vasszilánk, letépve 16934 2 | egész ezred orosz lovasság zúdult előre. A Konstantin dzsidásezred 16935 3 | Tverdo. Uhuj. Fert. Chrics. Züh. Tserv.~ ~Ezek az orosz 16936 10 | Gerguc. - Hadd fázun. Hadd zürgásun, hadd reszkásun; mit jár 16937 10 | Te hét álvu! te lusta zürge, a nap a zurrodra süt, és 16938 9 | alatt valami tompa zörgés, zúgás moraja jönne közelebb. A 16939 3 | áldott jó lélek, sohasem zúgolódik, pedig ugyan sok dolga van, 16940 12 | ültetett platánokra, s riadozva zúgták szakadatlanul Szolimán nevét.~ ~ 16941 8 | egy kő repült ki, s egyet zúgva a levegőben, a kormányost 16942 8 | lélegzetöket visszafojtva. Végre zuhanás hallatszott. Mindketten 16943 11 | pajzs betörik vaspőrölye zuhanásaitól, s az ember maga elbukik 16944 2 | orosz gránát, s a kábító zuhanatban Lajos azt hitte, az egész 16945 9 | alatt összetörte a halomra zuhanó erdő. E jelenethez képest 16946 9 | többieknek, s azok egymásra zuhanva, gyakran embert és lovat 16947 7 | zápor határozott, az omló zuhatag egy lesodort sziklával úgy 16948 7 | madárzenét, s az érctörők távol zuhogását, s a pásztorkürt tévedő 16949 7 | s már hallám a mögöttem zuhogni kezdő vízomlást.~ ~E vigasztalan 16950 13 | gátakat Tsong-Nu, a kék folyam zuhogva rohant le a pusztult város 16951 10 | extrafainbul. No lássa zúr ezt a bulundot, nem ismeri 16952 10 | te lusta zürge, a nap a zurrodra süt, és mégis álussz. Mirt 16953 4 | mivoltodat, gonosz a te zúzád, haragos forgattát! Hanem 16954 1 | másikkal tetézte; tört, zúzott, ami a kezébe akadt, a foszforral 16955 2 | hóka lovának a koponyáját zúzta össze, s neki magának a 16956 7 | kallómalom, melyben rezet zúztak, s benn az erdők között 16957 3 | erőszakkal ráfogták, hogy az a Zvatopluk puskaportartója volt.~ ~