IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
| Alphabetical [« »] 7 1 8 1 9 1 a 2765 abb 1 abba 5 abban 7 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 2765 a 802 az 644 nem 528 s | Jókai Mór Válogatott versei Concordances a |
bold = Main text
Részgrey = Comment text1 I | Motto: „Hirhedett zenésze a világnak!”~ ~„Et tu mi fili 2 I | nagy zenész?~ Ág is huzza a szegényt, felőlünk~ Nem 3 I | él még~ S vérünk lángja, a magyar zene:~ Az a dal, 4 I | lángja, a magyar zene:~ Az a dal, mit hogyha hall a honfi,~ 5 I | Az a dal, mit hogyha hall a honfi,~ Könybe lábbad mind 6 I | honfi,~ Könybe lábbad mind a két szeme.~ Az a dal, mely 7 I | lábbad mind a két szeme.~ Az a dal, mely szivből jött és 8 I | beszél, mit el nem mondhat a száj,~ Mit belül csak némán 9 I | csak némán érezünk;~ Az a dal, mit egykor istenitél~ 10 I | lelkesülni tudtál zengzetén~ És a mit most, mint avult játékszert,~ 11 I | nem mienk;~ Hogy az nem a magyar ősi búja~ És jó kedve, 12 I | magyar ősi búja~ És jó kedve, a mi benne zeng.~ Csak egy 13 I | Énekelni édes szülőföldről~ A magyar nemzet ettől tanult,~ 14 I | csengő-pengő hang volt,~ Mi a sziveket elragadá.~ Nincs 15 I | Nincs magyar dal! mert az a czigányé,~ Az álmodta, az 16 I | találta ki;~ Csak azután, hogy a dallam meg volt,~ Firkált 17 I | szeszély?~ Mit tudod te, mi a honfi bánat,~ A ki senkihez 18 I | tudod te, mi a honfi bánat,~ A ki senkihez sem tartozol?~ 19 I | tartozol?~ Mit tudod te, mért a túlcsapó kedv,~ A midőn 20 I | mért a túlcsapó kedv,~ A midőn a dal utója szól?~ 21 I | túlcsapó kedv,~ A midőn a dal utója szól?~ Mit tudod 22 I | Mit tudod te, hogy mi a magyar dal?~ Ki „jövő zenéjét” 23 I | jövő zenéjét” alkotod.~ A magyar dal a „multak zenéje”~ 24 I | alkotod.~ A magyar dal a „multak zenéje”~ Hogy miért 25 I | ejteni!~ ~Jártál-e már ott a délibábos~ Pusztán, a hol 26 I | ott a délibábos~ Pusztán, a hol a népdal terem?~ Dal 27 I | délibábos~ Pusztán, a hol a népdal terem?~ Dal és dallam 28 I | együtt. Tud-e erről~ Valamit a fényes úr-terem?~ Hallgatád-e 29 I | fényes úr-terem?~ Hallgatád-e a mezők danáit,~ Mikből az 30 I | köztük, hogy kiismerd~ Azt a tért, miről világra szólj?~ 31 I | többen:~ „Népismertetés a pamlagon.”~ ~Nem gyűlölünk: 32 I | régen jól illik nekünk.~ A szegény czigányra sem haragszunk,~ 33 I | össze is csókoljuk azt.~ A magyar dal azért marad annak;~ ( 34 I | esünk nagyon búnak érte,~ A czigány sem lesz nagyon 35 I | A tudománynak nincs háza!~ ~ 36 I | tekintsetek széllyel.~ A kik itt laktok a boldog 37 I | széllyel.~ A kik itt laktok a boldog Kanahánban,~ Mely, 38 I | szép darab földön szerte.~ A hány palota van, ha azt 39 I | azt megolvasnák:~ Fölmenne a száma talán százezerre:~ - 40 I | százezerre.~ ~Várat is épiténk, a mennyi csak kellett.~ Igen 41 I | már, csupán kisértetnek.~ A mi pedig megvan, roszul 42 I | iskolának valót,~ Mintha azt a magyar nem tudná, hogyan 43 I | mindenütt háza,~ Nem jó, ha a törvény az ég alatt lenne,~ 44 I | Külön épületet kaptak a lovak is.~ (Elismerjük róluk, 45 I | barmok.~ ~Vannak házaik a gonosztevőknek is:~ Házgyujtogatónak, 46 I | nem ők annak!~ ~Sőt már a bolondok számára is épül~ 47 I | van díszes hajléka.~ Csak a tudománynak nincsen nálunk 48 I | nincs még háza.~ ~Pedig ez a fegyver! pedig ez a törvény,~ 49 I | Pedig ez a fegyver! pedig ez a törvény,~ Ez nevel jó embert 50 I | Hogy még sincs otthona, a hová gondterhes~ Homlokát 51 I | lesz! Hozzá fogunk végre~ S a mit elmulasztánk, azt most 52 I | ismét viseljük hát~ Azt a mentét, azt a ruhát,~ A 53 I | viseljük hát~ Azt a mentét, azt a ruhát,~ A mit hordtak őseink;~ 54 I | a mentét, azt a ruhát,~ A mit hordtak őseink;~ Régi 55 I | dolmány, régi kalpag~ S kik a honért éltek haltak,~ Feltámadnak 56 I | hát megint.~ Látásodra bár a léha~ Itt ott kaczajra fakad...~ 57 I | szégyeld magad!~ ~Ne szégyeld a viseletet,~ Miben apád ellehetett~ 58 I | e boldog korbul,~ Mikor a ruha megfordul~ A jobb év 59 I | Mikor a ruha megfordul~ A jobb év is visszatér?~ Fintoritsa 60 I | Fintoritsa félre arczát,~ A ki jobb jövőt tagad.~ Te 61 I | tudod, hogy az nem czenk,~ A bámész nevesse bár.~ Az 62 I | nevesse bár.~ Az órgyilkos és a gyáva~ Nem ver pengőt a 63 I | a gyáva~ Nem ver pengőt a sarkába;~ - Az elfut, vagy 64 I | Hogyha szived kifakad.~ Ez a te régi jellemed:~ Magyar, 65 I | főkötőben,~ Olyan bűbájos a nőnem,~ Miként tündér-asszonyok.~ 66 I | Hanem meg is érdemelve,~ A homlokon úgy ragyog.~ Tüneményes 67 I | divat”,~ Akár mit mond rá a világ,~ ... Magyar, ne szégyeld 68 I | A Petőfi-keresők.~ ~Elhallgata 69 I | Petőfi-keresők.~ ~Elhallgata régen a lanton a húr;~ Megfogta 70 I | Elhallgata régen a lanton a húr;~ Megfogta a rozsda 71 I | lanton a húr;~ Megfogta a rozsda a kardot;~ Nem zeng 72 I | húr;~ Megfogta a rozsda a kardot;~ Nem zeng sem a 73 I | a kardot;~ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;~ 74 I | Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;~ Sziv elfeledé, 75 I | Sziv elfeledé, elhordta a szél:~ Álom vala az csak, 76 I | Fű tudja: miért zöldebb a mezőn~ Egy folton, a melyre 77 I | zöldebb a mezőn~ Egy folton, a melyre a vér hullt?~ A hagyomány 78 I | mezőn~ Egy folton, a melyre a vér hullt?~ A hagyomány 79 I | a melyre a vér hullt?~ A hagyomány tudakozza Homérrul~ 80 I | elholt.~ Oh halva bizonynyal a dalnok.~ ~Itt látta az egyik 81 I | dalnok.~ ~Itt látta az egyik a földre leesni;~ Ott szólt 82 I | leesni;~ Ott szólt vele más a csatában;~ Sirjához az útfelen 83 I | itt?~ Oh halva bizonynyal a dalnok.~ ~Élhetne-e hangtalan 84 I | Lehetett-e~ Jajtalan végig élni a multat?~ Hallgathat-e az, 85 I | multat?~ Hallgathat-e az, ki a gyáva türelmet~ Még boldogabb 86 I | rémtelenül,~ Az bujt-e sötétbe a rémek elül?~ S arczot, alakot, 87 I | él-e?~ Oh halva bizonynyal a dalnok.~ ~Csírát ver a földbül 88 I | bizonynyal a dalnok.~ ~Csírát ver a földbül az eltemetett mag;~ 89 I | földbül az eltemetett mag;~ A régi szabadság ága fakad;~ 90 I | tégedet hágy-e az uj kor a mélyben,~ Csak te maradsz-e 91 I | dalodtól~ Lángra lobogna a két haza most.~ Hallgatsz. 92 I | tapos.~ Oh halva bizonynyal a dalnok!~ ~(1861)~ ~ ~ ~ 93 I | A nemzet gazdasszonyaihoz.~ ~ 94 I | félnek~ Hajtja fejét alá a gond;~ Lát roskadni, szertehullni~ 95 I | vagyont;~ Mikor mindennap a való~ A reménynek szárnyát 96 I | Mikor mindennap a való~ A reménynek szárnyát szegi: -~ 97 I | reménynek szárnyát szegi: -~ Ezt a keserü poharat~ Édesítsétek 98 I | lelke~ Csak bút, gondot lel a földön,~ A szebb felet kitünteti~ 99 I | bút, gondot lel a földön,~ A szebb felet kitünteti~ Könnyelmü 100 I | ily pompával,~ Ragyogásuk a mi gyászunk,~ Mulatságuk 101 I | magunk tora!~ És fölöttünk ég a házunk!~ Ah, nekünk e könnyelmün 102 I | Nemzetem gazdasszonyai.~ ~S a kit már a sorsa megtört,~ 103 I | gazdasszonyai.~ ~S a kit már a sorsa megtört,~ Kit a végzet 104 I | már a sorsa megtört,~ Kit a végzet földre tiport,~ Ki 105 I | az eget, s az úti port,~ A nyomornak annyiféle~ Változatos 106 I | Változatos alakjait,~ Kit a végzet büntetlenül~ Kövekkel, 107 I | Kövekkel, átokkal hajít,~ A kire már életében~ Rá boríták 108 I | már életében~ Rá boríták a szemfedőt:~ Gyöngéd kézzel 109 I | kézzel járuljatok~ Fölemelni a szenvedőt,~ Nemzetem gazdasszonyai.~ ~ 110 I | Nemzetem gazdasszonyai.~ ~És a kik még nem tudják azt,~ 111 I | még nem tudják azt,~ Mi a bánat? ifju lelkek,~ Kik 112 I | Anyai kebelre leltek;~ Ah, a hon egész jövendő~ Sorsa 113 I | most ti nálatok van.~ Kincs a gyermek ifju szive!~ Nemzet 114 I | Örökünk, mit egy ivadék~ A másikra épen hoz át:~ Tanítsátok 115 I | szeretni,~ Gyermekiteknek a hazát~ Nemzetem gazdasszonyai.~ ~( 116 II | A magyar nyelv ismét itthon.~ ~ 117 II | maradj, ne tűnj el.~ Ülj a székbe, mely megillet,~ 118 II | többé ezután:~ ~„Nem tudom a magyar nyelvet,~ ~Mivel 119 II | tudós ezután:~ „Nem tudom a magyar nyelvet,~ Mivel nem 120 II | Minden nagy úr tudjon szólni~ A hazai hangokon.~ Hogy e 121 II | grófné ezután:~ „Nem tudom a magyar nyelvet,~ Mivel nem 122 II | nem tanulhatám.”~ ~Szállj a jó táblabiróra,~ A ki azzal 123 II | Szállj a jó táblabiróra,~ A ki azzal kérkedik,~ Hogy 124 II | többé ezután:~ „Beszéltem a magyar nyelvet,~ De b’z 125 II | Oh nem mindegy a halál.~ ~Azt mondják, hogy 126 II | minden embert~ Egyenlővé tesz a halál...~ Ne higyjétek, 127 II | nevük tudva.~ Az egyik a napfényes kegy~ Melegében 128 II | Melegében élt ragyogva,~ A másik az elfeledés~ Önkereste 129 II | ajtó.~ Nyitva egy csupán, a mely le~ A sírbolt-lépcsőre 130 II | Nyitva egy csupán, a mely le~ A sírbolt-lépcsőre nyílik.~ 131 II | sírbolt-lépcsőre nyílik.~ Az, a napfényes magasban~ Szennyet 132 II | Ugyanazon véres angyal,~ A ki fegyverének élén~ Önkezét 133 II | Vizbefojtottnak nyakán.~ ~És a másik el kiszálla~ Oly magasra, 134 II | Mintha volna égő csillag,~ A mely népeket vezet!~ ~Oh 135 II | vezet!~ ~Oh nem mindegy a halál!~ ~(1860)~ ~ ~ ~ 136 II | egy fényes csillagával!~ A nap egy hő sugárral hidegebb;~ 137 II | szívünk, mely be nem heged.~ ~A szív, mely egy egész hazával 138 II | nem birta azt tovább.~ ~A kéz, mely alkotott sok drága 139 II | messze van tőlünk az ég?~ A legnagyobb királyhoz ment 140 II | Nálunk emléke légyen,~ A föld takarja drága hamvait,~ 141 II | nemesebb lesz,~ Hamvától a hon földe boldogabb,~ És 142 II | rég alvó szerelmese.~ Ki a nagy éjben úgy tüntél elém 143 II | csillag!~ ~Te benned egy a nemzet! Föltünésed~ Egész 144 II | Föltünésed~ Egész nemzetté tette a magyart;~ Czimer helyett 145 II | Szabaddá létét áldja benned a nép,~ S a főnemes - nemes 146 II | létét áldja benned a nép,~ S a főnemes - nemes tett zálogát;~ 147 II | testvérével hiven megosztá~ A honszerelem édes szent jogát.~ - 148 II | nemzetiszín csillag!~ ~Midőn a föld szabaddá lett, a lélek~ 149 II | Midőn a föld szabaddá lett, a lélek~ Maradhatott-e rabnak 150 II | Maradhatott-e rabnak még tovább?~ A szellemet te oldozád fel 151 II | te oldozád fel egykor~ S a néma vágynak fölnyitád szavát. -~ 152 II | vágynak fölnyitád szavát. -~ A gondolat, a szó, a holt 153 II | fölnyitád szavát. -~ A gondolat, a szó, a holt betűsor~ Életre 154 II | szavát. -~ A gondolat, a szó, a holt betűsor~ Életre kelt 155 II | teremte korszakot;~ S hol a sötétség és a fény csatáztak,~ 156 II | korszakot;~ S hol a sötétség és a fény csatáztak,~ Az eszmének 157 II | nemzetiszín csillag!~ ~S ki a dicsőség elmult s eljövendő~ 158 II | és mondd el annak,~ Hogy a hol állsz, ottan helyén 159 II | hol állsz, ottan helyén a szív!~ - Üdvözöllek nemzetiszín 160 II | magyar, ha azt vártad,~ Hogy a sok jó barátod~ Majd kisegít 161 II | jó barátod~ Majd kisegít a hinárból:~ Ugyan szép hasznát 162 II | élsz, jelentsd magad,~ Ha a krizist kiálltad.~ ~A másiknak 163 II | Ha a krizist kiálltad.~ ~A másiknak magának is~ Annyi 164 II | magának is~ Annyi mostan a dolga,~ Eszébe sincs csárdást 165 II | csárdást járni,~ Elég neki - a polka.~ ~A harmadik még 166 II | Elég neki - a polka.~ ~A harmadik még uj gazda,~ 167 II | még uj gazda,~ Most veti a kölesit.~ Mindössze is annyit 168 II | esik ki olyan könnyen~ Még a világ feneke.~ ~Maradt még 169 II | igazi hű pártfogód -~ ...A jó Isten - s jó magad.~ ~ ~ ~ 170 II | magyar,~ Még is csoda lenne a diadal.~ ~Ha volna min osztozkodnunk,~ 171 II | Vagy ha volna res nullius~ A mi mostan közös inség,~ 172 II | miatt: - volna értelme.~ ~De a kinek a háza ég,~ Hajója 173 II | volna értelme.~ ~De a kinek a háza ég,~ Hajója zátonyon 174 II | zátonyon akadt,~ Mért tépi a közös bajjal~ Együtt küzködő 175 II | saját felét maga rongálja?~ ~A tegnapi jó barátok~ Ma ellenként 176 II | egymásra rágalmaznak,~ Jár a szitok, költött gyanú,~ 177 II | undok gúnydal, hamis tanú.~ ~A becsületes jó népet,~ Mely 178 II | sovárog,~ Forrás helyett a csap alá~ Viszik a lélekkufárok:~ 179 II | helyett a csap alá~ Viszik a lélekkufárok:~ Ráuszítják 180 II | Ráuszítják önfelére,~ S a kocsmában foly a magyar 181 II | önfelére,~ S a kocsmában foly a magyar vére!~ ~S mintha 182 II | S mintha égből hullna a pénz,~ Úgy pazalják; nincs 183 II | szük idő!~ Mi vagyunk most a bankárok,~ Fizethet a párttéritő.~ 184 II | most a bankárok,~ Fizethet a párttéritő.~ S hiusága az 185 II | Kiről közmondás volt,~ Hogy a magyar vigad mindig sírva,~ 186 II | vigad mindig sírva,~ Ez a te mostani mulatásod~ Nem 187 II | szégyenpírba,~ Sírva kiált hozzád a dal:~ „Békülj ki legelébb 188 II | aláhull.~ Félszázad feledett - a dicső hír emlit örökké!~ ~ ~ ~ 189 II | A nagyszájú hazafiak.~ ~ Hagymát 190 II | hazafiak.~ ~ Hagymát dörzsölsz a szemedhez~ Ugy siratod a 191 II | a szemedhez~ Ugy siratod a népet,~ Vaczkort harapsz, 192 II | hogy savanyu~ Legyen tőle a képed.~ Nagyot iszol, „csak 193 II | bor legyék”, lelkednek ez a malaszt, -~ Akkor aztán „ 194 II | hogy még téged is tartson a jámbor paraszt.~ ~ „Harczra 195 II | paraszt.~ ~ „Harczra fel!” S a hol te szolgálsz,~ Melyik 196 II | Untauglik ezred! Te csak~ A kuczkód védelmezed.~ S ha 197 II | védelmezed.~ S ha megjön a sürgetett harcz, magad a 198 II | a sürgetett harcz, magad a sutban maradsz,~ Hadd menjen 199 II | sutban maradsz,~ Hadd menjen a mészárszékre maga a jámbor 200 II | menjen a mészárszékre maga a jámbor paraszt.~ ~ „Kezdjük 201 II | Kezdjük ujra!” Nem félted te~ A hazádat a tűztől,~ Csak 202 II | Nem félted te~ A hazádat a tűztől,~ Csak pofád ragyogjon 203 II | szerint kiszaladsz,~ S megadja a tréfa árát itthon a jámbor 204 II | megadja a tréfa árát itthon a jámbor paraszt.~ ~(1878)~ ~ ~ ~ 205 III | Mit hozott a Mikulás.~ ~No gyerekek! 206 III | Mikulás.~ ~No gyerekek! a ki szépen~ Tudja viselni 207 III | viselni magát,~ Annak majd a jó Mikulás~ Mindenféle szépet 208 III | az ablakba~ Lefekvéskor a csizmád:~ Mennyi mindent 209 III | majd megládd!~ Jó ember a Mikulás.~ ~Ezüstbárány, 210 III | szilva-ördögöcskék!~ Hát még a szép tarka ló!~ Síp van 211 III | meg sipolni való!~ Elhozza a Mikulás.~ ~Kinek mire fáj 212 III | Mikulás.~ ~Kinek mire fáj a szive~ Azzal prezenteli 213 III | Bizonyosan teli megy.~ A sok drága holmi között~ 214 III | sok drága holmi között~ A krámpusz is ott leszen,~ 215 III | leszen,~ Csak hogy ennek a formája~ Különbözik rendesen.~ 216 III | Különbözik rendesen.~ Ezt tudja a Mikulás.~ ~Spanyol csizmákba 217 III | Felszabadult paraszttal.~ A nagy porta papucsában~ Holmi 218 III | kravállt tapasztal.~ Jó ember a Mikulás.~ ~Gazdaember csizmájába~ 219 III | Zürichben köttetett.~ Jó ember a Mikulás.~ ~S hogy az általános 220 III | Szegény ujságirókat:~ Mikor a sok ajándékot~ A csizmákból 221 III | Mikor a sok ajándékot~ A csizmákból kiszedik:~ Nekünk 222 III | kalács:~ § 4-ik.~ Jó ember a Mikulás.~ ~(1859)~ ~ ~ ~ 223 III | régen volt:~ Tele légyen a magyarnak~ Tele légyen a 224 III | a magyarnak~ Tele légyen a magyarnak~ Mind itczéje, 225 III | itczéje, mind pinczéje, mind a bolt.”~ ~Legyen úgy, mint 226 III | régen volt:~ Hogy ne legyen a magyarnak~ Hogy ne legyen 227 III | magyarnak~ Hogy ne legyen a magyarnak~ Sem dolmányán, 228 III | régen volt:~ Hogy ne ártson a magyarnak~ Hogy ne ártson 229 III | magyarnak~ Hogy ne ártson a magyarnak~ Sem a Duna, sem 230 III | ártson a magyarnak~ Sem a Duna, sem a Tisza, sem az 231 III | magyarnak~ Sem a Duna, sem a Tisza, sem az Olt.~ ~Legyen 232 III | régen volt:~ Hogy halljanak a magyarrúl~ Hogy halljanak 233 III | magyarrúl~ Hogy halljanak a magyarrúl~ Dicsőséges tetteket 234 III | régen volt:~ Hogy ki szereti a magyart,~ Hogy ki szereti 235 III | magyart,~ Hogy ki szereti a magyart,~ Még akkor is soká 236 III | Legyen úgy, mint régen volt:~ A magyar név dicsősége,~ A 237 III | A magyar név dicsősége,~ A magyar név dicsősége~ Égjen, 238 III | nap, ne változzék, mint a hold.~ ~Legyen úgy, mint 239 III | volt:~ Hogy becsülje meg a magyart,~ Hogy becsülje 240 III | magyart,~ Hogy becsülje meg a magyart~ Mind a német, mind 241 III | becsülje meg a magyart~ Mind a német, mind az oláh, mind 242 III | német, mind az oláh, mind a tót.~ ~Legyen úgy, mint 243 III | régen volt:~ Adjon Isten a magyarnak,~ Adjon Isten 244 III | magyarnak,~ Adjon Isten a magyarnak,~ Két kezével, 245 III | Ezernyolcszázötvenkettő:~ A jobb idő még el nem jő.~ 246 III | Ezernyolcszázötvenhárom:~ Még sulyosabb lesz a járom.~ Ezernyolcszázötvennégy:~ 247 III | Ezernyolcszázötvenhat:~ A mi halad, nem marad.~ Ezernyolcszázötvenhét:~ 248 III | Ezernyolcszázhatvan:~ A mit vártunk, itt van!~ ~ ~ ~ 249 III | Nagy a hideg.~ ~Nagy a hideg mindenfelé;~ 250 III | Nagy a hideg.~ ~Nagy a hideg mindenfelé;~ Panaszkodnak 251 III | telet. -~ No, hanem azután a nyár~ Volt annyival is melegebb.~ ~ 252 III | Egynémelyik diplomata~ Még a kályhánál is fázik.~ Szövetsége 253 III | kormányzat elakad;~ Jégcsap fagy a bajuszokra~ S a szájakra - 254 III | Jégcsap fagy a bajuszokra~ S a szájakra - aranylakat;~ 255 III | szájakra - aranylakat;~ A bizalom zöld bimbója~ Elfagy, 256 III | Elfagy, alighogy kifakadt.~ ~A hévmérő kényesője~ A zéruson 257 III | A hévmérő kényesője~ A zéruson mind alább száll;~ 258 III | alább száll;~ Még alább a börze-papir:~ Zérust mutat - 259 III | üzérlete~ Reszket széltől, mint a nádszál.~ ~Muszka szél fúj 260 III | jégre vinni~ Napol’jonnak a világot.~ ~Alig várjuk már 261 III | világot.~ ~Alig várjuk már a tavaszt:~ Nem fagyott-e 262 III | tavaszt:~ Nem fagyott-e ki a vetés?~ Akkor nem lesz olyan 263 III | Vigasztalja meg jó nyárral~ Isten a magyar nemzetét!~ ~ ~ ~ 264 III | felelj:~ Minek neked ez a sastoll?~ Kalap mellé, jelnek, 265 III | meg verseket.”~ ~Hát ez mi a kezedben itt?~ Gyilkos csákány, 266 III | támaszkodom~ Reá, mert fáj a tyukszemem.”~ ~Mi itten 267 III | sülne el.”~ ~Mi áll ki a zsebedből itt?~ Hah sorba 268 III | nem lelek.”~ ~Hát ez mi a hónod alatt?~ Felhívás? 269 III | föl senkit.”~ ~Pedig látom a szemedből,~ Hogy nálad még 270 III | Hogy nálad még valami van,~ A mi tiltott, a mi fegyver.~ „ 271 III | valami van,~ A mi tiltott, a mi fegyver.~ „Igaz uram 272 III | Igaz uram van egy helyem,~ A mely maga egy árzenál;~ 273 III | szerencséjük közhirré tenni~ A magas Uraságoknak,~ A méltóságos 274 III | tenni~ A magas Uraságoknak,~ A méltóságos Militärnek,~ 275 III | érdemes publicumnak:~ Hogy a boltjukat megnyitották~ 276 III | Fájós kezek lábak számára,~ A mik talán kimarjultak~ Lánczok 277 III | Mely alkalommal ajánljuk~ A magas uraságoknak~ Azoknak 278 III | Rögtön becserélés végett.~ A kinek van ütött kopott~ 279 III | ujért jobbért,~ Olyanért, a mely még fényes~ S ha lekopik 280 III | még fényes~ S ha lekopik a politúr,~ Mi ingyen belakirozzuk.~ ~ ~ ~ 281 III | urambátyám, milliom lánczhordta!~ A magyar nadrágot maga is 282 III | már tisztelt uraság,~ Nem a viseletben van a hazafiság”.~ ~ 283 III | uraság,~ Nem a viseletben van a hazafiság”.~ ~Igaz, intézetink, 284 III | intézetink, az akadémia,~ A szinház, ezekre szebb lesz 285 III | Igaz hazafinak másra van a gondja.”~ ~Áh, komolyabb 286 III | Gazdaság; most ezek adják a fő hangot?~ „Vannak is eszembe! 287 III | veszi”.~ ~Vagy hát élőszóval a nép között járván~ Buzditjuk 288 III | nem hagyjuk árván?~ „Oh a magyar népnél fölösleges 289 III | sem tehet róla”.~ ~Tehát a szerb, román, ruthén, szlovén 290 III | szlovén népnek~ Hirdetjük a közös összetartást szépnek?~ „ 291 III | Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!”~ ~ ~ ~ 292 III | A diplomatia dolga.~ ~Bemenjen-e, 293 III | szóval szájjal?~ ~Már mint a török hadsereg~ A kis sziklás 294 III | Már mint a török hadsereg~ A kis sziklás Czernagórát.~ 295 III | nem mennek elég gyorsan,~ A míg jó kedvükben vannak.~ ~ 296 III | míg jó kedvükben vannak.~ ~A míg ezen tanácskoztak~ A 297 III | A míg ezen tanácskoztak~ A bölcs magas diplomaták,~ 298 III | magas diplomaták,~ Az alatt a jámbor török~ Rég be is 299 III | baj.~ ~Szegény ember dolga a kaszával bánni,~ Ha tenyere 300 III | szánni.~ ~Ha leborotválta a mezőt tisztára,~ Várják 301 III | szegény magyarnak az most a panasza,~ Hogy ki sem hajtott 302 III | panasza,~ Hogy ki sem hajtott a fü, hogy learassa.~ ~Rozsda 303 III | Rozsda megeheti vasát, nyelét a szú,~ Száraz tenyér, torok, 304 III | torok, mező kopár aszú.~ ~A szegény lengyelnek baja 305 III | baja megfordítva:~ Ő bezzeg a mezőn nagyot kanyarithat.~ ~ 306 III | kaszálni, de ha learatta,~ A levágott mákfej sarjut hajt 307 III | sarjut hajt alatta.~ ~Csorba a kaszája, a tenyere véres,~ 308 III | alatta.~ ~Csorba a kaszája, a tenyere véres,~ Alkonyodik 309 III | juthat bérhez.~ ~Neki sok a dolga, semmi a magyarnak,~ 310 III | Neki sok a dolga, semmi a magyarnak,~ Denique vacsorát 311 III | Prosit!~ ~Annál a nagy vendéglőnél,~ Kinek 312 III | neve Európa,~ Mindenki „a la carte” eszik; -~ Az étkek 313 III | Válogathat, kinek milyen~ A gusztusa, az étvágya;~ Pecsenyének 314 III | étvágya;~ Pecsenyének azt a részét~ Melyik neki kell, 315 III | mustárt elveszteget,~ S tán a nyögését is hallja.~ Nézők 316 III | Nézők közül is igen sok~ A bifsztekkel rokonszenvez;~ 317 III | Franczia kenyérre keni~ A jó savoyai sajtot,~ Jól 318 III | Lángjainál Csettinyének.~ S ha a száját megtörölte,~ Az egész 319 III | egyik „lacryma Christi”,~ A másik „lacryma papae”.~ 320 III | csendesen,~ Kiki választ a mit kiván;~ Nem szól bele 321 III | kabinet,~ Sem gyapjuzsák, sem a diván,~ Senkinek sincs arra 322 III | volt.~ ~Adja Isten, hogy a miről~ Apáink csak álmot 323 III | álmot láttak,~ Megérhessük a kezdetét~ Egy jövendő jobb 324 III | jövendő jobb világnak:~ A hol ember el nem rontja,~ 325 III | hol ember el nem rontja,~ A mit az ég szánt javunkra,~ 326 III | föld fel az égre~ S viszsza a derült égbolt,~ Egymással 327 III | nem volt.~ ~Adja Isten: a jutalom~ Érje eztán a híveket;~ 328 III | Isten: a jutalom~ Érje eztán a híveket;~ Veritéktől ázott 329 III | ázott földön~ Arassanak, a kik vetnek;~ Nem ingyen, 330 III | alamizsnát~ Kér e nemzet! A jobb létért~ Adja vérét, 331 III | légyen!~ Versenyezzünk csak a honnak~ Szerelmében, az 332 III | Szerelmében, az erényben.~ S kiket a mult rémes álma~ Oly keserűn 333 III | széttagolt,~ Lássuk meg a megjövendölt~ Egy pásztort 334 III | volt.~ ~Legelső magyar: a király,~ A második: a nemzet.~ 335 III | Legelső magyar: a király,~ A második: a nemzet.~ Harmadik - 336 III | magyar: a király,~ A második: a nemzet.~ Harmadik - nincs. - 337 III | nem szenved.~ Ha fejétől a szivéig~ Egy gondolat hatja 338 III | hazát:~ Megpróbálta már a fél-föld,~ Megpróbálta a 339 III | a fél-föld,~ Megpróbálta a fél-hold,~ Hogy honáért 340 III | A tavasz első fecskéi.~ ~Első 341 III | küldöz,~ Hirnökül, hogy a várt napok jőni fognak.~ ~ 342 III | alatt itt áll régi fészked,~ A fészek is olyan régi, miként 343 III | fészek is olyan régi, miként a ház,~ Rideg évszak el-elkerget 344 III | bizonyosul uj megjelenését,~ Ah, a fecskék régi házuk el nem 345 III | Te tudhatod még, hogy mi a honszerelem,~ Kinek szive 346 III | Milyen sokat elmond mind a két hazáról~ Panaszos szép 347 III | társalgásnak,~ Hiszen közös veled a mi házunk tája,~ S te nálunk 348 III | széles e hazában:~ Hogy a ki le próbál onnan verni 349 III | onnan verni téged,~ Még a tej is vérré válik poharában.~ ~ ~ ~ 350 III | A Szózat~ ~leforditva gyászmagyarra.~ ~ 351 III | itt, majdan zsirod is,~ S a „fátyol”, mely takar!~ ~ 352 III | élned, laknod kell.~ ~Ez a föld, melyen annyiszor~ 353 III | Itt küzdtenek borért a hős~ Kortesek hadai,~ Itt 354 III | nem élhet is,~ Mink élünk a hazán.~ ~S népek hazája, 355 III | korteskedjenek, -~ S hát a sok főbiró?~ ~Még jönni 356 III | jönni kell, még jőni fog~ A muszka, ki után~ Vezetni 357 III | menni fog, ha menni kell~ A miniszterium,~ S utána jön 358 III | Légy hive rendületlenül~ A jobbnak gyászmagyar!~ Ez 359 III | gyászmagyar!~ Ez osztja most a hivatalt~ S nyugdíjba ez 360 III | Kegyetlenül agyonverünk.~ Hogy a külföldön ily hirben álltunk~ 361 III | allgemeine Zeitung!~ ~Hogy a tudatlan nép most kezdi 362 III | még~ Tanulni az ábéabot,~ A táblabiró olvasni sem tud,~ 363 III | forditják le magyarra,~ A magyarból nem telik ki egyéb~ 364 III | hát vérszerinti atyafiak~ A czigányokkal legalább.~ 365 III | czigányokkal legalább.~ Hogy a mink van, azt mind összeloptuk,~ 366 III | czigány, tánczunk oláh,~ Még a zsinoros dolmányunkat is~ 367 III | javunktól igy megváltunk~ Ez a te sűrű érdemed~ Oh liebe 368 III | farkasok;~ Uratlan pusztákon a vadlovak~ És vadtehenek 369 III | ide tóduljon eztán~ Hát a kivándorlók rajja,~ Csak 370 III | allgemeine Zeitung!~ ~Hogy a paraszt minálunk rabszolga,~ 371 III | minálunk rabszolga,~ Kit a nagy úr bottal fizet,~ Hogy 372 III | Hogy ököljog volt nálunk a törvény,~ Nagy lárma a törvényhozás.~ 373 III | nálunk a törvény,~ Nagy lárma a törvényhozás.~ A gyöngébb 374 III | Nagy lárma a törvényhozás.~ A gyöngébb hang letorkolása,~ 375 III | állt ősi alkotmányunk:~ A világnak ezt hirdetéd~ Oh 376 III | geographiát:~ Viznek nevezted a hegyet,~ Nagy városból csináltál 377 III | falut,~ Megtetted lónak a legyet,~ Fedeztél fel köztünk 378 III | Neked tetsző civilizatiót,~ A többi barbar, és még abból 379 III | valami.~ Üres dicsekvés a mit kiabáltunk,~ Historiád 380 III | dicsérni kezdtél,~ Ez volt a legfájdalmasabb.~ Neveztél 381 III | minket derék nemzetnek,~ Óh a szivünk majd meghasadt.~ 382 III | előtted izibe.~ S azokhoz, a kik őt így szeretik~ Óh 383 III | kik őt így szeretik~ Óh a magyarnál nincs hivebb!~ 384 III | kérünk: ne fogd pártunk!~ A többi ment; ez fáj: - ne 385 III | Milyen fából faragják a bibornokot?~ ~Ki legszorgalmasabb 386 III | legszorgalmasabb alvó,~ Annak lesz a hivatal jó,~ Ki soha semmit 387 III | Kinek egyetlenegy gondja,~ A jó pincze és jó konyha:~ 388 III | és jó konyha:~ Várhat jót a Vatikántul,~ A hol „vota 389 III | Várhat jót a Vatikántul,~ A hol „vota ponderantur.”~ ~ 390 III | hol „vota ponderantur.”~ ~A ki sötétséget terjeszt,~ 391 III | Testvérgyülöletet gerjeszt,~ És a syllabust hirdeti:~ Bibor 392 III | Bibor süvegig viheti.~ ~Ki a bünöst megtéríti,~ (Hogyha 393 III | beteríti,~ S felruházza a mezetlent:~ Baréthoz jut 394 III | Baréthoz jut okvetetlen.~ ~De a ki áldást osztogat,~ És 395 III | ki áldást osztogat,~ És a néppel jót tesz sokat,~ 396 III | mesze világol,~ Kilátszik a sokaságból,~ S kit hive, 397 IV | A bán futárja.~ ~(Horvát monda.)~ ~ 398 IV | ormán.~ ~Bakics Mátyás, a bán hős várnagyja,~ Huszonötödik 399 IV | tulsó partján~ Áll hadával a kapitány:~ Ahhoz édes szolgám 400 IV | Hogyan víjja török ezt a várat?~ - A szerencsét már 401 IV | víjja török ezt a várat?~ - A szerencsét már ne várjad:~ - 402 IV | át,~ Keresd fel Erdődyt, a bánt.~ Mondd el neki, hogy 403 IV | Híven hordozva keresztünk~ A harcz huszonheted napján.~ ~ 404 IV | tartott,~ Ha mi elejtők a kardot,~ Többé sehol ellene 405 IV | szolgáját elküldé~ S a hogy előre kimondá:~ Huszonheted 406 IV | lettek halottá.~ ~Frankó, a hű cseléd szökve indult;~ 407 IV | De rosz sorsa jára véle:~ A bihácsi erdő körül~ Török 408 IV | fekete volt:~ Sokkal feketébb a lelke.~ Nem mosolygott soha, 409 IV | kutyája;»~ - Igy szólt Ozmán a cselédhez.~ «Koldús urad; - 410 IV | rangra léphetsz!»~ ~Felelt rá a szolga erős szívvel:~ «Én 411 IV | maradjon,~ Mint az legyen, a mi tied: ördög!»~ ~Sátán 412 IV | ördög!»~ ~Sátán Ozmán monda a szolgának:~ «Hisz te még 413 IV | Horvát anyától születtél:~ A magyar veled régi ellenfél,~ 414 IV | fel bennünket rokonná,~ A ki fejünkre kiontá~ Szent 415 IV | kiontá~ Szent keresztségét a honfi vérnek.~ ~Azért én 416 IV | szólott,~ Most már szólott a bakónak:~ «Fogd ez embert, 417 IV | Vágd ki nyelvét és vesd a hollónak.»~ ~A bakó tett, 418 IV | nyelvét és vesd a hollónak.»~ ~A bakó tett, a hogy parancsolták. -~ « 419 IV | hollónak.»~ ~A bakó tett, a hogy parancsolták. -~ «Hogy 420 IV | dobbanása~ Se mondja el azt a mit tud:~ Sírt áss neki, 421 IV | élve:~ Oda vigye magával a mélybe~ A veszélylyel terhes 422 IV | vigye magával a mélybe~ A veszélylyel terhes titkot....~ ~ ~ 423 IV | alszik Obreszkónál,~ Kivül a magyar táborban.~ Éber őrszem 424 IV | hall semmi hangot;~ Csak a kósza szél barangol~ S néha 425 IV | kósza szél barangol~ S néha a kipányvázott mén horkan.~ ~ 426 IV | Hűségemet hozzá s hozzád, -~ Jó a sír! - még abban sem felejtem.~ ~ 427 IV | Az éj az ozmán napja:~ A míg nyugton alszol itten,~ 428 IV | véve....~ Oltalmazzon - a ki él, - az Isten!...» ~- 429 IV | Szembeszállt... s szétverte, mind a polyvát.~ ~ ~ ~ 430 IV | Bábel.~ ~ I.~ ~«Egy úr a földön, és az égben egy!~ 431 IV | földön, és az égben egy!~ A többi aztán jobbágy, szolga, 432 IV | Határra mérve hogyha nincs a menny,~ Osztatlanul a föld 433 IV | nincs a menny,~ Osztatlanul a föld is egy darab.~ ~Nimród 434 IV | bálványképinek~ Osztálya könnyű: túl a csillagon~ Bál isten kerek 435 IV | Halál után neked szolgál a rab,~ De énnekem a másik 436 IV | szolgál a rab,~ De énnekem a másik életig.~ ~Tiéd az 437 IV | égi gyöngy, ezüst, arany:~ A csillag és a nap, hold odafenn.~ 438 IV | ezüst, arany:~ A csillag és a nap, hold odafenn.~ Enyim 439 IV | álló föld terem.~ ~Tiéd a nyilt virágszál illata,~ 440 IV | virágszál illata,~ Enyim a kéj, mit eltépése ad.~ S 441 IV | mit eltépése ad.~ S hol a gyönyörnek szivet áldozunk,~ 442 IV | szivet áldozunk,~ Nekem jut a könny, néked a sohaj.~ ~ 443 IV | Nekem jut a könny, néked a sohaj.~ ~Te engem, - mondják, - 444 IV | engedém.~ ~S hogy ott lehess, a hol uralkodol,~ Egy tornyot 445 IV | Túl minden csillagon, a nap maga~ Ha jő, térjen 446 IV | és kerülje el!~ ~Árnyéka a föld egyik szélitől,~ A 447 IV | a föld egyik szélitől,~ A másikig hirdesse: egy az 448 IV | másikig hirdesse: egy az Úr!~ A földön én, a meddig zöld 449 IV | egy az Úr!~ A földön én, a meddig zöld a tér;~ Te, 450 IV | földön én, a meddig zöld a tér;~ Te, meddig földet 451 IV | tér;~ Te, meddig földet ér a menny-azur.»~ ~ II.~ ~Nimród 452 IV | Nimród király szólott, s a mit ő kimonda,~ Nem csak 453 IV | kimonda,~ Nem csak hallja a nép; érezni is szokta.~ 454 IV | szótlan.~ ~Megásták alapját a rémépületnek:~ Végét meg 455 IV | rémépületnek:~ Végét meg nem érik, a kik ma születnek;~ Nincsen 456 IV | születnek;~ Nincsen ijász, a ki az egyik falától~ A másikig 457 IV | a ki az egyik falától~ A másikig birjon nyilat lőni 458 IV | rajta.~ ~S azután odajő a művészi véső,~ S a betű, 459 IV | odajő a művészi véső,~ S a betű, még ekkor csoda-uj 460 IV | Két nevet s alakot örökít a késő~ Utókor számára: a 461 IV | a késő~ Utókor számára: a királyt s a bálványt.~ ~ 462 IV | Utókor számára: a királyt s a bálványt.~ ~Hemzseg az izzadó 463 IV | Hemzseg az izzadó nép a szörnyű munkán,~ Mint egy 464 IV | épít,~ Nincsen pihenése a napnak lenyugtán,~ Csillagfénynél 465 IV | És hogy tartós legyen a kő ragasztéka,~ Vérrel vegyítik 466 IV | összetömje -~ Férfi veritéke - s a hol nem elég a~ Vér, hadd 467 IV | veritéke - s a hol nem elég a~ Vér, hadd hulljon abba 468 IV | gyönge asszony könyje.~ ~A kalapács csattog; dal se’ 469 IV | hangzik hozzá;~ Kötél nyög, a csigák kereke csikorog;~ 470 IV | Emberhang nem, csupán a gördült kő morog;~ Sohajtás 471 IV | földre, melynek keble hő még~ A melegtől, melyből vette 472 IV | Annyiszor megváltozott a föld már.~ ~Óriások, hév 473 IV | csodáknak~ Nemzedékét elseperte a víz,~ És lemosta őket földszinéről~ 474 IV | És az arcznak ész, erő a karnak.~ És a szívbe oltva 475 IV | arcznak ész, erő a karnak.~ És a szívbe oltva édes érzés,~ 476 IV | jóltevőt, vitéz vezérét;~ Még a holtak sirját is szeretni -~ 477 IV | hord.~ Muljon ő is el, hová a többi?~ ~Égnek őre, földvédő 478 IV | belőle.~ ~Másik ihletedtől, a mi pára~ Állatoknál, lélek 479 IV | még egyszer ajkaiddal,~ És a lélek Isten-arczot ölt fel».~ ~ 480 IV | az Úr még egyszer szállt a földre.~ Rabnak indult tengő 481 IV | fajt teremtni.~ ~ IV.~ ~A puszta kövön a csillag alatt,~ 482 IV | IV.~ ~A puszta kövön a csillag alatt,~ Fáradtan 483 IV | csillag alatt,~ Fáradtan a sziklatöréstől~ Alszik Mágok, 484 IV | sziklatöréstől~ Alszik Mágok, a szelid arszlán.~ Két karja 485 IV | arszlán.~ Két karja aczél, de a szive galambé,~ Álmába’ 486 IV | vét ura ellen.~ ~Mellette a vasrúd, a melylyel a hegynek~ 487 IV | ellen.~ ~Mellette a vasrúd, a melylyel a hegynek~ Tépdeli 488 IV | Mellette a vasrúd, a melylyel a hegynek~ Tépdeli sziklaszivét 489 IV | sziklaszivét napokon át~ És véres a válla az ostorütéstől.~ 490 IV | ostorütéstől.~ Ostorütéstől a váll, a minek~ Mint nád 491 IV | ostorütéstől.~ Ostorütéstől a váll, a minek~ Mint nád forog a 492 IV | a minek~ Mint nád forog a keziben az aczél!~ ~Távolban 493 IV | keziben az aczél!~ ~Távolban a holdsugártól elöntve~ Meglátszik 494 IV | holdsugártól elöntve~ Meglátszik a Bábel alakja.~ A munka folyik 495 IV | Meglátszik a Bábel alakja.~ A munka folyik pihenéstelenül.~ 496 IV | pihenéstelenül.~ De Mágok, a rest, meglopja az őrt,~ 497 IV | ivülése,~ Mint szélmoraj, a mi a földremegést~ Titkon 498 IV | ivülése,~ Mint szélmoraj, a mi a földremegést~ Titkon megelőzi, 499 IV | tudva, ne sejtve:~ Jár végig a földön a mennyei szellem.~ ~ 500 IV | sejtve:~ Jár végig a földön a mennyei szellem.~ ~S ihletve 501 IV | Kelj, álmodat hagyd el, a sziv fenekén,~ Ébredjen 502 IV | sziv fenekén,~ Ébredjen a megnevezetlen erény:~ A 503 IV | a megnevezetlen erény:~ A honszerelem. Legyen! Én 504 IV | Szólj! Tégy! és ne remegd a halált».~ ~ V.~ ~És Mágok 505 IV | fölkelt; szive uj vala.~ A sziklazúzó szörnyü vasrudat~ 506 IV | vetve, szétnézett körül.~ A hajnal sáppadó sugárinál~ 507 IV | Meglátta távol kéklő bérczeit~ A honnak, melyből rabként 508 IV | olyan jól esik,~ Fájdalmat, a mi akkor boldogit~ Legjobban, 509 IV | akkor boldogit~ Legjobban, a mikor beléhalunk.~ Fájdalmat, 510 IV | beléhalunk.~ Fájdalmat, a mi nem hal meg velünk;~ 511 IV | leszállt és ment Bábel felé.~ A néma sáppadt dolgozóknak 512 IV | szörnyetegnek félelmesb legyen:~ A rút csodának teste színarany.~ ~ 513 IV | És ott megállt Mágok a szörny előtt.~ És szólt, 514 IV | érczcserép vagy tenmagad.~ Elég a vér, mit érted áldozánk,~ 515 IV | mit érted áldozánk,~ Elég a köny, s a férfi küzdelem.~ 516 IV | áldozánk,~ Elég a köny, s a férfi küzdelem.~ Jól lakhatál, 517 IV | Ormuzd az én uram,~ Ki a napot választja lakhelyül,~ 518 IV | szörnyű börtön itt~ Nem a világközép; túl a hegyen~ 519 IV | itt~ Nem a világközép; túl a hegyen~ Terül az ősi puszta, 520 IV | Lesujtalak. Ne égbe fel, hanem~ A porba térj, a mely atyádfia.~ ~ 521 IV | fel, hanem~ A porba térj, a mely atyádfia.~ ~ S süvöltve 522 IV | atyádfia.~ ~ S süvöltve szállt a súlyos érczdorong~ S darabra 523 IV | darabra törve hullt alá a szörny,~ Fölszarvazott fejével 524 IV | rombolója~ Lábához esve, a ki rátevé azt,~ És úgy tekinte 525 IV | villám első csattanásira,~ A bérczek sorban végig visszazengnek~ 526 IV | fel Mágok boszuszavára~ A régen fojtva tartott jajkiáltás.~ 527 IV | fojtva tartott jajkiáltás.~ A néptömegnek néma ajka nyilt~ 528 IV | nyilt~ És mindenik szólt a mi fájt szivének.~ Szólt, 529 IV | mi fájt szivének.~ Szólt, a mi nyelvet anyjától tanult.~ « 530 IV | Te nem vagy Isten: mert a Brahma az,~ S hazám az Indus 531 IV | Isten, áldott Isis az;~ A földnek anyja, a ki gyermekit~ 532 IV | Isis az;~ A földnek anyja, a ki gyermekit~ Nem falja 533 IV | táplálni tudja.~ S hazám a Nilus mentén Mizraim».~ « 534 IV | meggázolá,~ Míg por lett, a mi volt, rossz földi por.~ 535 IV | volt, rossz földi por.~ És a kik olyan hosszan hallgatának:~ 536 IV | Megérte minden, azt, hogy a szerelem~ Érzelmi közt legfensőbb, 537 IV | puszta lett Babel!~ ~ VI.~ ~A por belepte Bábel romjait,~ 538 IV | Midőn egyetlen ország volt a föld,~ És egy úr rajta, 539 IV | egy úr rajta, rég elmult a kor.~ A porrá tört Bált 540 IV | rajta, rég elmult a kor.~ A porrá tört Bált ujra önteni~ 541 IV | ujra önteni~ Kisértgeték a késő századok,~ A sárga 542 IV | Kisértgeték a késő századok,~ A sárga ércz, mit annyi nép 543 IV | képiben feltámadott.~ De a mi Bábel pusztulásakor~ 544 IV | pusztulásakor~ Lélekre hozta a nép ezreit,~ Az istenihlet, 545 IV | ezreit,~ Az istenihlet, a szent honszerelm,~ Az mindig 546 IV | A tiboldi vár.~ ~Költői rajz.~ ~ 547 IV | Költői rajz.~ ~Még ép a híd, még állnak a falak.~ 548 IV | Még ép a híd, még állnak a falak.~ Még a moha nem zöldül 549 IV | még állnak a falak.~ Még a moha nem zöldül a tetőn,~ 550 IV | Még a moha nem zöldül a tetőn,~ Kivülről nézve büszke 551 IV | büszke uri lak,~ Márvány a lépcső, érczből a redőny.~ ~ 552 IV | Márvány a lépcső, érczből a redőny.~ ~Még gömbölyű kavicscsal 553 IV | kavicscsal szórt az út~ És a kavics közt emberek nyoma.~ 554 IV | nyoma.~ Sőt néha, hogyha a hir nem hazud,~ Sétálni 555 IV | hazud,~ Sétálni itt jár a vár asszonya.~ ~És még is 556 IV | asszonya.~ ~És még is itt a vég. Kimondva rád~ A kőfalak 557 IV | itt a vég. Kimondva rád~ A kőfalak halála; lassu vész~ 558 IV | vész~ Láthatlanul emészti a varázst,~ A mit kövekből 559 IV | Láthatlanul emészti a varázst,~ A mit kövekből támaszt a művész.~ ~ 560 IV | A mit kövekből támaszt a művész.~ ~Kopasz vén szolga 561 IV | Kopasz vén szolga nyitja a kaput,~ Kiváncsi vendég 562 IV | is annyi szép napot,~ S a várral együtt lett mogorva 563 IV | Minden zugának hír-emlékeit,~ A bibor szőnyegek felett ki 564 IV | szőnyegek felett ki járt?~ A sűrű barna folt ki vére 565 IV | Hűs termeken viszhangzik a beszéd,~ Üres tornáczokon 566 IV | Üres tornáczokon úgy kong a hang,~ Miként ha alvó rémek 567 IV | visszamondanak.~ ~. ~ ~Ez itt a nagy ajtó, arany czifrák 568 IV | arany czifrák rajta,~ Mind a két kilincsnek gyöngyház 569 IV | süvegelve úr és paraszt hajdan~ A míg bebocsáták, ezen ajtón 570 IV | Ember feje meghül.~ ~Ebben a teremben tartották a törvényt~ 571 IV | Ebben a teremben tartották a törvényt~ Jobbágyok perében; 572 IV | környék~ E várat uralta; abban a nagy könyvben~ Tele mind 573 IV | nagy könyvben~ Tele mind a lapok kemény itélettel. -~ - 574 IV | Törvénytevő urak ezt a szobát tarták~ Kegyelemosztásra.~ ~ 575 IV | vezet csavarogva~ Innen a magasabb úri csarnokokba:~ 576 IV | útja,~ Melynek nyitját csak a várurak tudhatták, -~ - 577 IV | denevérek lakják. -~ ~Fenn a pompás terem, rajta még 578 IV | pompás terem, rajta még a szőnyeg;~ De a bibor felett 579 IV | rajta még a szőnyeg;~ De a bibor felett ronda pókok 580 IV | szálakat eresztve,~ Mikben a keresztül járók elakadnak. -~ - 581 IV | mit jártok itt szerte~ Hol a holtak laknak? -~ ~Halhatatlan 582 IV | Miként néztek élve.~ ~Itt a legelső ős, kezében a dárda,~ 583 IV | Itt a legelső ős, kezében a dárda,~ Mely az ellen-vezér 584 IV | honfoglaláskor~ Zászlóját kitűzé a Zoborra; ezért~ Eredetére 585 IV | az első családalapító,~ A ki e jószágot vérével szerezte,~ 586 IV | Melle közepéből még kiáll a nyiltoll,~ Mely szivét a 587 IV | a nyiltoll,~ Mely szivét a harczban keresztűl szegezte.~ 588 IV | vére árán. -~ ~Túl felől a főpap, hosszú ősz szakálla,~ 589 IV | annak minden szála:~ Az a pompás templom, melynek 590 IV | egykor ő általa épült.~ Az a márvány emlék, mely hamvait 591 IV | De kiknek halála megnyeré a harczot: -~ - Győzve vérezének. -~ ~ 592 IV | Ragyogását tartá csak a férj számára. -~ - Az a 593 IV | a férj számára. -~ - Az a tiszta gyöngysor illik igen 594 IV | most ide látnak?)~ Hősök a csatában, bölcsek a tanácsban;~ 595 IV | Hősök a csatában, bölcsek a tanácsban;~ Mindenik ott 596 IV | nem élnek. -~ ~Mikor tele a sziv, elhallgat az ember;~ 597 IV | ember;~ Hallgatva nyitunk be a másik terembe;~ Ez a tánczterem 598 IV | be a másik terembe;~ Ez a tánczterem volt, benne lenge 599 IV | az útból félre!~ ~Enyelg a török síp; csakhogy nem 600 IV | csendül,~ Áldomásra fogja tán a házi gazda?~ Lankadt hárfa 601 IV | játszik most rajta? -~ ~A négy széles falra széliben, 602 IV | Most is megvannak még mind a négyen - rajzban~ A négy 603 IV | mind a négyen - rajzban~ A négy falra festve. -~ ~A 604 IV | A négy falra festve. -~ ~A négy falra festve négy kisértő 605 IV | négy kisértő tájkép:~ Mind a négy idegen kezeire szállt 606 IV | árnya~ Olyan szépen illik a családi szentek,~ Hősök, 607 IV | tánczolnak,~ Szellemek, a kiknek könnyű volt az élet,~ 608 IV | nem aggasztott soha sem a holnap.~ Hadd tánczoljon 609 IV | Hadd tánczoljon odább a könnyelmű lélek,~ Bút látna 610 IV | lélek,~ Bút látna arczunkon a lengő kisértet~ S haragudnék 611 IV | haragudnék érte. -~ ~Félve nyit a szolga a mellék szobába.~ 612 IV | Félve nyit a szolga a mellék szobába.~ Miért ez 613 IV | tartják zárva?~ Szivet fojt a válasz: bánja, a ki kérdé,~ 614 IV | Szivet fojt a válasz: bánja, a ki kérdé,~ Ide van elzárva 615 IV | elzárva mindazok emléke,~ A kiknek élete a családot 616 IV | emléke,~ A kiknek élete a családot sérté~ S gyászos 617 IV | családot sérté~ S gyászos lőn a vége.~ ~Ottan áll a delnő, 618 IV | lőn a vége.~ ~Ottan áll a delnő, fagyos, mint a márvány,~ 619 IV | áll a delnő, fagyos, mint a márvány,~ Ajka összeszíva, 620 IV | arcza oly halvány,~ Hogy a szív megérzi? -~ ~Az a fehér 621 IV | Hogy a szív megérzi? -~ ~Az a fehér kéz ott sötét munkát 622 IV | mézbe,~ Nyalánk ölebecske a titkot felfedte,~ A halál 623 IV | ölebecske a titkot felfedte,~ A halál italba bele torkoskodva.~ 624 IV | bele torkoskodva.~ Meghalt a nő. Ez a képe. Im mellette~ 625 IV | torkoskodva.~ Meghalt a nő. Ez a képe. Im mellette~ Az eb 626 IV | testvérek arczképe az tulnan,~ A kik ott látszanak háttal 627 IV | egymás vérit onták.~ - A vérfoltot most is a padlón 628 IV | A vérfoltot most is a padlón láthatjuk:~ Soha 629 IV | nem mosták. -~ ~S az ott a legeslegsötétebb zugolyban:~ 630 IV | és mosolygó, karcsú mint a nádszál,~ Szeme szemérmesen 631 IV | fegyverfogó kézzel,~ Nem volt a szerencse a bajnok vitézzel.~ 632 IV | kézzel,~ Nem volt a szerencse a bajnok vitézzel.~ Elveszté 633 IV | bajnok vitézzel.~ Elveszté a harczot, de nem büszkeségét,~ 634 IV | ifjabb kor divatja~ Rendezé a termet pompás kényelemnek.~ 635 IV | kényelemnek.~ Minden, mi a testet édesen ringatja~ 636 IV | édesen ringatja~ És kedves a szemnek.~ ~Rengő kerevetek 637 IV | aranyos, zománczos~ Áll a mozaikkal kirakott asztalkán,~ 638 IV | kirakott asztalkán,~ Mind a két mutató az egy órán áll 639 IV | Czifraságnak valók, valamint a könyvtár,~ Melyben díszkötésű 640 IV | kulcscsal nem jár.~ Őket csak a pompás kűlsejükért nézik.~ 641 IV | kezéből~ Harmattal leszedve, a mikor hajnallik.~ Rég lehetett 642 IV | hajnallik.~ Rég lehetett az már, a vedrek széléről~ Asszú kóró 643 IV | róluk kénytelen, kelletlen,~ A kik rég leveték már az emlék 644 IV | az emlék gondját,~ Mint a kik egymásnak unalmas perczekben~ 645 IV | Hetekig sem jöttek ki a mulatságból.~ Egyik mámorból 646 IV | mulatságból.~ Egyik mámorból a másikba rohanva,~ Mig belefáradtak 647 IV | rohanva,~ Mig belefáradtak a gyönyörbe, kéjbe.~ Méltán 648 IV | Méltán mondják, hogy ők a paradicsomba~ Eljutottak 649 IV | Selyem függöny mögött látszik a hölgy képe,~ Milyen szép 650 IV | ifju életébe’!~ Tűz van a szemébe’: olyan égető láng,~ 651 IV | láng,~ Sötét pillák alól a mint letekint ránk,~ Hogy 652 IV | Az ősi pompás vár, a tiboldi birtok,~ E két mosolygó 653 IV | mily szép,~ Mily bájos a képe.~ ~Mellette a férfi, 654 IV | bájos a képe.~ ~Mellette a férfi, a nemes Tiboldok~ 655 IV | képe.~ ~Mellette a férfi, a nemes Tiboldok~ Legközelebb 656 IV | leszállott utóda,~ Alszik-e a sirban, lehet-e ott boldog?~ 657 IV | Elpazarlám könnyen, szórtam a világnak~ És a hova szórtam, 658 IV | szórtam a világnak~ És a hova szórtam, még csak meg 659 IV | asszonyok erénye~ Drágán kel a földön; - hát még ott a 660 IV | a földön; - hát még ott a mennyben~ Ki számol meg 661 IV | Hogyha még utolsó volnék a családból,~ Utolszor záródnék 662 IV | Utolszor záródnék utánam a sírbolt!~ De utánam sírnak 663 IV | sírbolt!~ De utánam sírnak a Tiboldi árvák,~ Ősi hajlékukból 664 IV | öröklének,~ Mint terhét a névnek».~ ~Oh ha e kép látja, 665 IV | Milyen átkot vitt le magával a sírba,~ Milyen szégyent 666 IV | csattanása dördül,~ Kilépünk a keblet szorító légkörbül.~ 667 IV | pusztulásra válva:~ - Mindennek, a mi van, megvan a halála. -~ 668 IV | Mindennek, a mi van, megvan a halála. -~ A por és a férgek 669 IV | van, megvan a halála. -~ A por és a férgek lassan megemésztik,~ 670 IV | megvan a halála. -~ A por és a férgek lassan megemésztik,~ 671 IV | férgek lassan megemésztik,~ A mi porlandó volt; zivatar 672 IV | nem vált por.~ ~Elfoglalja a pók, penész és a moha,~ 673 IV | Elfoglalja a pók, penész és a moha,~ Miket lebontogat 674 IV | elmulás roha,~ Menedéknek nézi a denevér fia,~ Földi nedvességtől 675 IV | nedvességtől fal és oszlop kidől:~ A mi még ellenáll, összeőröli 676 IV | még ellenáll, összeőröli a~ Mindent evő idő....~ ~Vagy 677 IV | idő....~ ~Vagy pedig eljön a hideg szivű üzlet,~ Magas 678 IV | üzlet,~ Magas kéményt rakat a torony helyébe,~ Az ősi 679 IV | kisértet sem járhat, -~ A kastélyból gyárat.~ ~ *~ ~ 680 IV | kastélyból gyárat.~ ~ *~ ~Még ép a híd, még állnak a falak,~ 681 IV | Még ép a híd, még állnak a falak,~ Még a moha nem zöldül 682 IV | még állnak a falak,~ Még a moha nem zöldül a tetőn,~ 683 IV | Még a moha nem zöldül a tetőn,~ Még nem kisért a 684 IV | a tetőn,~ Még nem kisért a bántó gondolat,~ Hogy az 685 IV | mindent ledönt.~ ~De megtanit, a mit tanulni kell,~ Egy gondolatra 686 IV | tanulni kell,~ Egy gondolatra a tiboldi vár:~ Hazámnak ősi 687 IV | nemzetet tagad,~ S hamvát a föld nyugodtan nem fedi.~ ~ 688 IV | ezt kérjük im.~ Szeresd a földet, mely urrá teve,~ 689 IV | más;~ De várakon ha fordul a paizs~ Sírt az egész nemzet 690 IV | nemzet keserve ás.~ ~Ha a tetőn kezd a ház omlani,~ 691 IV | keserve ás.~ ~Ha a tetőn kezd a ház omlani,~ Ki tartja fönn 692 IV | bolygó szinváltozás;~ A mint egy szin a mást felváltja, 693 IV | szinváltozás;~ A mint egy szin a mást felváltja, az~ Nép-eltünés 694 IV | tekintetit;~ ~Csodákat alkot; a világerőt~ Szolgálni készti, 695 IV | S hitével harczra hivja a halált;~ Sírját tuléli, 696 IV | ott.~ ~Egy nemzetet megvéd a sokaság,~ Mást védi tenger, 697 IV | megtagad!»~ ~Szólt Isten: «Itt a nép, próbáld meg őt!»~ S 698 IV | S kihozta bölcsőjéből a magyart,~ És átadá, legyen 699 IV | Kinek Istent az ég, hazát a föld~ Még nem adott: hitetlen, 700 IV | rettegés;~ Szigetté lesz a hon, maga körül~ Árasztva 701 IV | hon, maga körül~ Árasztva a kifolyt vér tengerét.~ ~ 702 IV | tenger elönti! - Nevetett~ A daemon a veszélynek gyönyörén!~ « 703 IV | elönti! - Nevetett~ A daemon a veszélynek gyönyörén!~ « 704 IV | Ismerj meg engem!» és a büszke láng~ Égetni megszünt, 705 IV | megszünt, lett belőle fény:~ A hitnek fényét árasztó világ!~ ~ 706 IV | daemon balkeze:~ Folyt vér: a szél minden irányiból~ Az 707 IV | veszté el. - Küzdésből lett a hir;~ Vércsepptől zöldebb 708 IV | Vércsepptől zöldebb fű a sírokon:~ Veszélyből áldás, 709 IV | honrokon.~ ~Haragba jött a daemon, s bősz dühvel~ Hő 710 IV | az föl csendes éjjelen~ A mérhetetlen égmagaslatig?~ ~ 711 IV | betölté népek harcziban,~ S a hir beszélt nehéz csatáiról.~ ~ 712 IV | emelni egyetlen kezet.~ ~A gyülölés sötét nemtője szólt:~ « 713 IV | fegyvere;~ Támadjon ön keblében a viszály,~ S tulajdon villongása 714 IV | villongása verje le!~ ~Testvér a testvért, a jobb kéz a balt~ 715 IV | le!~ ~Testvér a testvért, a jobb kéz a balt~ Támadja 716 IV | Testvér a testvért, a jobb kéz a balt~ Támadja meg! Imádja 717 IV | méregmagva megfogant.~ Harczolt a nemzet önfiaival;~ Hol mind 718 IV | nemzet önfiaival;~ Hol mind a két fél vesztes egyaránt,~ 719 IV | fél vesztes egyaránt,~ S a győzelmesnek gyász a diadal.~ ~- 720 IV | S a győzelmesnek gyász a diadal.~ ~- Még ez sem törte 721 IV | kimulni őt:~ Pusztitsa el a lassu, kába álom.~ ~Ugy 722 IV | bántja tűz, vas, - csupán a penész.»~ ~S jött a hizelgő 723 IV | csupán a penész.»~ ~S jött a hizelgő lassu kábulat,~ 724 IV | hizelgő lassu kábulat,~ Mely a magyar szivét elringatá:~ 725 IV | szokásait,~ Gúnyt űze abból, a mért apja halt.~ Oltárán 726 IV | áldozott;~ S tor-asztalnak vevé a ravatalt.~ ~Nevette azt, 727 IV | Öngyilkosoknál veszve a malaszt:~ Ki életéről önmaga 728 IV | Isten szeméből földre hullt a köny,~ S Isten könnyéből 729 IV | könnyéből költő támadott,~ S a költő fájó éneklésire~ Fölébredett 730 IV | lelkébe tért;~ Magasan járt a nap: - fizetni kell~ Egy 731 IV | szállni nagy szellemtusán.~ ~A halhatlanság csarnokába 732 IV | egyenlő hévvel birta meg~ A kardot, lantot, ásót és 733 IV | látta Isten, hogy e hon fia~ A tulvilágon is hazát szeret,~ 734 IV | Hogy nincsen nyugta még a sirba’ sem:~ Hogy csörren 735 IV | az Ur: «Föltámadás!»~ S a szellem ujra élő arczot 736 IV | Kisértetek nehéz harcza betölt.~ ~A végső két legsúlyosb évtized,~ 737 IV | hogyan~ Temesse el örökre a magyart?~ ~E hon felett 738 IV | A mármarosi vig asszonyok.~ ~ 739 IV | asszonyoktól férjeket elloptok,~ A kik ott napestig ütik a 740 IV | A kik ott napestig ütik a tarokkot,~ S haza jövet 741 IV | Megjön, s keserűen fekszik a vaczokba,~ Politizálástól 742 IV | szörnyü vágyat,~ S ha vesztett a négyszin dámákon sok makszit:~ 743 IV | négyszin dámákon sok makszit:~ A szegény ártatlan hitvesre 744 IV | Hogy milyen sok elmegy! A férj nem pénzbánya!»~ Még 745 IV | is veszett vón’ halálba,~ A ki a kaszinó nevét kitalálta!~ - -~ 746 IV | veszett vón’ halálba,~ A ki a kaszinó nevét kitalálta!~ - -~ 747 IV | ha már ugy intézte náluk a ferde rend,~ A míg a férj 748 IV | intézte náluk a ferde rend,~ A míg a férj klubboz, addig 749 IV | náluk a ferde rend,~ A míg a férj klubboz, addig a menyecskék~ 750 IV | míg a férj klubboz, addig a menyecskék~ Rendeznek maguk 751 IV | kávé-estélyt.~ Beszélnek divatról, a belgazdaságról,~ Szomszédból 752 IV | milyen hosszú lesz az idén a farsang;~ Nem lesz benne 753 IV | benne részünk, nem adja a kaszszánk.~ Sok elment az 754 IV | kaszszánk.~ Sok elment az idén a korteskedésre,~ Az ember 755 IV | lassan észre.~ Erről bekapnak a politizálásba,~ Egynek jobbon, 756 IV | másik tiszapárti,~ Véget a vitának vet czapári pártie.~ 757 IV | vet czapári pártie.~ Jár a «frische viere» (Hej de 758 IV | krajczárt igy elnyertek,~ Itt a jó ozsonna «kedveseim, jertek!»~ 759 IV | jertek!»~ Az illatos kávé, s a drága bival-tej~ Sok szivet 760 IV | bakator?~ Mondják: ez az, a mi gyomrot belakatol.~ Férfiorvosság 761 IV | Férfiorvosság ez. Milyen a quaterka?~ S biztatgatják 762 IV | Náncsi, Terka.~ Szopogatják a bort, mit Juliska hozott,~ 763 IV | mondani, mi volna benn’ a jó?»~ (Pedig ugy csúfolják, 764 IV | hogy «konty alá-való.»)~ S a lángbakatornak, mit szürcsölve 765 IV | Hallga mi szól ott künn? A biz egy kintorna!~ Boldog 766 IV | utban Beczirkszkomiszernek?~ A biz a pitvarban helyt foglal 767 IV | Beczirkszkomiszernek?~ A biz a pitvarban helyt foglal magának,~ 768 IV | lábu orgonának,~ S kezdi a mint illik a Rákóczy marson.~ 769 IV | orgonának,~ S kezdi a mint illik a Rákóczy marson.~ Kutyák 770 IV | nagyon? (Egy se kustol)~ A muzsikától-e vagy a muzsikustól?~ « 771 IV | kustol)~ A muzsikától-e vagy a muzsikustól?~ «Be kell híni 772 IV | muzsikustól?~ «Be kell híni azt a werklist!» mondja Julcsa.~ 773 IV | Werklin sem tánczoltunk még! A lesz a furcsa.~ S behíják 774 IV | tánczoltunk még! A lesz a furcsa.~ S behíják a werklist. 775 IV | lesz a furcsa.~ S behíják a werklist. Hisz nagy nyereség 776 IV | Hisz nagy nyereség ez,~ A ki egy magában egész bandát 777 IV | végez.~ Hátán tudománya, a négyszögü duda,~ Abban polka, 778 IV | csárdás, s minden nótát tud a!~ Friss vérü menyecskék 779 IV | most mutasd, mit tudsz?» A werklis rárántja,~ Négy 780 IV | tánczol szoba hosszat,~ A melyik a férfi, rikkant 781 IV | szoba hosszat,~ A melyik a férfi, rikkant s kontyához 782 IV | őket most, szép lenne!~ A nagy pornak is de meglelik 783 IV | nagy pornak is de meglelik a nyitját,~ Hogy kimenjen, 784 IV | S ugyan nem gondolnak a klubban levőkkel?~ Pedig 785 IV | szivnek rokonszenve?~ - A csárdás ment, a hogy ment; 786 IV | rokonszenve?~ - A csárdás ment, a hogy ment; de már a polkát,~ 787 IV | ment, a hogy ment; de már a polkát,~ Párnak összefüzve 788 IV | tánczolták.~ El-elfelejtette a ki volt a férfi,~ Hogy neki 789 IV | El-elfelejtette a ki volt a férfi,~ Hogy neki kellene 790 IV | férfi,~ Hogy neki kellene a tánczot vezérlni,~ Térd 791 IV | Héj nem ér ez semmit, a férfi csak férfi!~ Istenigazában 792 IV | Hát ez itt micsoda? Maga a kintornás!~ Czifferblattja 793 IV | formás,~ Mert pisze az orra, a szeme meg kancsal,~ De a 794 IV | a szeme meg kancsal,~ De a hol maga van, minden férfi 795 IV | Szolgáld meg tánczoddal most a honorárjad.»~ Juczi megragadja 796 IV | honorárjad.»~ Juczi megragadja a kintorna nyelét,~ S Náncsival 797 IV | S Náncsival tánczba megy a muzsikus cseléd;~ S mig 798 IV | S mig egyik menyecske a werklit csavarja:~ Forgatja 799 IV | werklit csavarja:~ Forgatja a werklist a többiek karja.~ - -~ 800 IV | csavarja:~ Forgatja a werklist a többiek karja.~ - -~ Szeme 801 IV | Szeme szája eláll a jámbor művésznek,~ Karjaira 802 IV | Ugy megforgatják, hogy a feje is szédül.~ Náncsi 803 IV | elereszti, Terka odábbrántja~ A szussza elmarad, szétmegy 804 IV | S egyre viszik odább, a szeme kimered,~ Nyelvét 805 IV | helyett ezeret.~ «Gnä Frá! A werklissel igy bánni nem 806 IV | Ha lábadra toppant, jaj a tyúkszemednek!~ Csak ugy 807 IV | Csak ugy döng alattuk a megrengett palló.~ Széllel-béllelt 808 IV | percznyi szünet lett. Változik a nóta,~ A werklis pihenni 809 IV | lett. Változik a nóta,~ A werklis pihenni sem állt 810 IV | állt meg azóta.~ De most, a mint senki sem ragadja nyakon,~ 811 IV | nyakon,~ Utczu kimenekül a nyitott ablakon.~ S azzal 812 IV | Ott hagyva kintornát~ S a négy szép menyecskét, fut 813 IV | jer ide!»~ Világgá szalad a jámbor ijedtibe.~ - -~ A 814 IV | a jámbor ijedtibe.~ - -~ A tánczos elfutott; hát vigye 815 IV | tánczos elfutott; hát vigye a kánya!~ De mit csináljon 816 IV | legyenek~ Orpheus lantjával a szép kegyetlenek?~ Férjnek 817 IV | kegyetlenek?~ Férjnek utjában lesz a kinjában-zengő,~ S bámulva 818 IV | bámulva kérdendi: «Hát e mi a menkő?»~ Mit mondjanak neki? « 819 IV | el, hozzák ide viszsza,~ A ki elfoghatja, az árát megiszsza!~ - 820 IV | csak ki ne beszélje,~ - A mi vele történt - a világba 821 IV | A mi vele történt - a világba széljel;~ Megtömik 822 IV | végre annyit apró pénzbül,~ A mennyi csak telik otthon 823 IV | mennyi csak telik otthon a tejpénzbül.~ És becsületszavát ( 824 IV | ide vissza nem tér.~ Vette a dudáját és kereket ódott.~ - 825 IV | és Yóta.~ ~Aben Chamot, a mór lovag~ Győzelmes hadból 826 IV | sem kegyelmet.~ Rom lett a vár és temető~ Midőn alóla 827 IV | Bástyáit elfoglalnod?~ Mit ér a kincs, a zsákmány!~ ~Ten 828 IV | elfoglalnod?~ Mit ér a kincs, a zsákmány!~ ~Ten váradat 829 IV | hirmondója.~ Nézd ottan füstöl a rom.~ ~Hagyján a vár, hagyján 830 IV | füstöl a rom.~ ~Hagyján a vár, hagyján a kincs~ De 831 IV | Hagyján a vár, hagyján a kincs~ De elrabolta hölgyed.~ 832 IV | megöljed.~ Nézd ottan porzik a nyom.»~ ~ II.~ ~Aben Chamot 833 IV | boglár és drága gyöngy~ A pusztában hever szét.~ Repül 834 IV | pusztában hever szét.~ Repül a mén a síkon.~ ~Pánczélba’ 835 IV | hever szét.~ Repül a mén a síkon.~ ~Pánczélba’ van 836 IV | síkon.~ ~Pánczélba’ van a portugál,~ Aczélcsojtárba’ 837 IV | Aczélcsojtárba’ méne,~ Szélvész a mór, ki lenne az,~ A kit 838 IV | Szélvész a mór, ki lenne az,~ A kit utol ne érne?~ «Állj 839 IV | Atoya!»~ ~Nyilaktól cseng a vért, sisak,~ A portugal 840 IV | Nyilaktól cseng a vért, sisak,~ A portugal kaczagja.~ Aczél 841 IV | járja lándzsa, szablya.~ «Mi a sziklának a szél?»~ ~Vitéz 842 IV | szablya.~ «Mi a sziklának a szél?»~ ~Vitéz csoportja 843 IV | Aben Chamot szép nője,~ A halvány arczu Yóta.~ ~«Aben 844 IV | meghalok előtted.»~ ~«Könnyü a szó, Aben Chamot,~ Hanyadszor 845 IV | nem tészsz.~ ~Üres beszéd a férfi szó,~ Ha mondja: meghal 846 IV | meghalok magamban.»~ ~Nem szól a mór: egy félczipőt~ Egyik 847 IV | megölnéd-e?~ Szent zálog ez a mórnál.~ ~«A mily igaz, 848 IV | Szent zálog ez a mórnál.~ ~«A mily igaz, hogy e czipőt~ 849 IV | irtózol tőlem?~ ~Mit sirsz a férjen? Ő pogány.~ Pokolra 850 IV | Mit én tudom? susog a nő.~ Ördögként néz aczélfőd.~ 851 IV | ilyen élőt.~ Belül lehetsz a sátán.»~ ~«Lásd hát szemem,» 852 IV | Lásd hát szemem,» mond a lovag.~ S félrostélyát kinyitja.~ « 853 IV | Ah mint ragyog!» pirul a nő~ És arczát elforditja.~ « 854 IV | néki,~ Selyem szakálla mint a szén! -~ Nem tud csókolni 855 IV | tud csókolni senki~ Ugy, a hogy Aben csókol.»~ ~Sisakrostély 856 IV | Fernand!~ ~Mézes szavakkal igy a nő~ Szól Fernandnak hizelgve,~ 857 IV | Szól Fernandnak hizelgve,~ A mig nyilát küldi reá~ Aben 858 IV | keresztül.~ ~Fernand lehull; a nő kiált:~ «Ki vágy hát 859 IV | szólnak tizen:~ «Enyim legyen a szép nő!»~ ~S szép nő miatt 860 IV | szép nő!»~ ~S szép nő miatt a portugál~ Hősnép egymásra 861 IV | Aben Chamot segít nekik.~ S a felbőszült csatában~ Szép 862 IV | nője egy: szép Yóta.~ ~Mi a szép élet? Szerelem, -~ 863 IV | Imádott hölgy karában.~ Mi a szép élet? küzdelem~ Diadalmas 864 IV | küzdelem~ Diadalmas csatában.~ A végin hős halállal.~ ~Nagy 865 IV | hős halállal.~ ~Nagy volt a harcz, Aben Chamot~ Guadalquivirnak 866 IV | Napestig hősleg harczola.~ A harcznak alkonyatján~ Őt 867 IV | ütközetből el~ Paizson hozzák a férjet,~ Eddig szerette 868 IV | szerette Yóta őt,~ Ezután majd a férgek;~ Aben Chamot megölve!~ ~ 869 IV | csak én ölellek,~ Hideg a sir, hideg a férj.~ Én is 870 IV | ölellek,~ Hideg a sir, hideg a férj.~ Én is veled megyek 871 IV | Véssétek föl e kőbe majd:~ A kik hiven szerettek~ Együtt 872 IV | szerettek~ Együtt meghaltak, a midőn~ Már együtt nem élhettek:~ 873 IV | Holt költő szerelme.~ ~Zeng a liget a csalogány dalain:~ 874 IV | szerelme.~ ~Zeng a liget a csalogány dalain:~ Mélázza 875 IV | csalogány dalain:~ Mélázza a völgyi tilinkót;~ A bérczi 876 IV | Mélázza a völgyi tilinkót;~ A bérczi patak csókdossa szeliden~ 877 IV | patak csókdossa szeliden~ A rózsafüzért, a habokba leringót;~ 878 IV | szeliden~ A rózsafüzért, a habokba leringót;~ Langy 879 IV | leringót;~ Langy szellet a bokrot, a méh a virágot:~ « 880 IV | Langy szellet a bokrot, a méh a virágot:~ «Hát mink 881 IV | szellet a bokrot, a méh a virágot:~ «Hát mink én édenem 882 IV | gyermekemet! -~ - Szerelmi dalt a fiamhoz!»~ ~«Hadd zengjek 883 IV | fiamhoz!»~ ~«Hadd zengjek dalt a fiamhoz. -~ Nem tudja, mi 884 IV | lett?~ Mily boldogul élt, a mig élt, te veled,~ Nőm. - 885 IV | Özvegyem tán, mire hull a levél.~ ~Tán özvegyem, a 886 IV | a levél.~ ~Tán özvegyem, a mire hull a levél!~ Óh mondsza, 887 IV | Tán özvegyem, a mire hull a levél!~ Óh mondsza, felejteni 888 IV | tudsz-e te engem?~ - Olcsó a halál, hova engemet hinak. -~ 889 IV | örökkön örökre soha!~ Ha téged a sir rabol el, mi oda~ Mindketten 890 IV | leszállunk...’»~ ~«Olcsó a halál, hova engemet hinak!»~ 891 IV | halál, hova engemet hinak!»~ A harcz mezején rendet a ki 892 IV | A harcz mezején rendet a ki vág,~ Nem válogat az, 893 IV | hallgat imára,~ Nem nézi, ki a tövis és a virág?~ Kit fed 894 IV | Nem nézi, ki a tövis és a virág?~ Kit fed feledés 895 IV | kimulék?~ S kit vesz föl a hir ege, csillagul ég!~ 896 IV | ég!~ Nem hangszere lant a halálnak...~ ~Ám harczi 897 IV | vihar-átka!~ Vérnász, hol a csókokat osztja a vas,~ 898 IV | Vérnász, hol a csókokat osztja a vas,~ S a sir hideg férge 899 IV | csókokat osztja a vas,~ S a sir hideg férge a mátka;~ 900 IV | vas,~ S a sir hideg férge a mátka;~ Jajszóknak kardala! - 901 IV | ha csend marad, pendül a lant.~ S azt mondja: «előre, 902 IV | halálba!»~ ~«Már nyugszik a harcz,» károgja busan~ Lombhagyta 903 IV | busan~ Lombhagyta juharról a holló.~ «A vér mezején nincs 904 IV | Lombhagyta juharról a holló.~ «A vér mezején nincs több aratás;~ 905 IV | aratás;~ Már mind lekaszálva a tarló...»~ - ‘Gyászhirnöke 906 IV | Hol bajnokom? Hol van a hős, a ki zengett?~ Szólj! 907 IV | bajnokom? Hol van a hős, a ki zengett?~ Szólj! hol 908 IV | zengett?~ Szólj! hol van a férj, a kit ugy szereték?’~ ~ 909 IV | Szólj! hol van a férj, a kit ugy szereték?’~ ~Holló 910 IV | Alszik - Gyászoljuk meg a hőst mink ketten.~ Én holtig. - 911 IV | Oly lenge lepelt, eltépi a szél.~ A férfi vigaszba’ 912 IV | lepelt, eltépi a szél.~ A férfi vigaszba’ mi láng, 913 IV | sziv, az hajh nem aczél!~ - A holtnak az álmot! A szivnek 914 IV | A holtnak az álmot! A szivnek öröm kell!~ Nem 915 IV | szivnek öröm kell!~ Nem félt a halott! Szép lepke, te röpkedj,~ 916 IV | lepke, te röpkedj,~ Majd ha a nászzene tánczra hevit!~ ~ 917 IV | Nászzene hangjainál repül a pár:~ Uj szerető karján 918 IV | szerető karján deli asszony;~ A tarka füzér, a menyasszonyi 919 IV | asszony;~ A tarka füzér, a menyasszonyi disz~ Leng 920 IV | boldogabb óra, mely eljön a csenddel:~ Ajkat, szemet 921 IV | Ajkat, szemet édesen elcsuk a szender;~ Csak két sziv 922 IV | szemürén,~ Ott szive fölött a koronátlan~ Ország czimer, - 923 IV | helyen át van~ Lőve: mutatja a felbuzogó vér...~ ~És szól, 924 IV | szól, nem az ajk, hanem a vérző seb:~ «Én édenem üdve, 925 IV | hosszu az éj ott, meszszi a hajnal,~ Éjfél az idő, jer 926 IV | mi szép az!~ Zöld bársony a domboru kúp födele~ Átszőve 927 IV | boldogságom!~ Legdrágább csont a világon:~ Hős fiak csontkoponyája 928 IV | eredj sirodba - nekem!’~ - A rém koponyája nevet: «Hahahá!~ 929 IV | nevet: «Hahahá!~ Tréfás a világ szörnyen od’ alá!~ 930 IV | leltem az arczom; téved a kéz;~ Ám visszamegyek s 931 IV | visszamegyek s majd meglelem azt:~ A válogatás ott bármi nehéz;~ 932 IV | visszajövök, ha valódi fejem~ A sok koponyák sora közt kilelem.»~ 933 IV | kilelem.»~ Szól s eltünik a siri álom.~ ~És megjelen 934 IV | Elmondja, mit álmodik ember a sirban?~ Elmondja, hogy 935 IV | sirban?~ Elmondja, hogy élnek a holtak alant?~ Rég elfeledettet: 936 IV | alant?~ Rég elfeledettet: a multba mi hir van?~ Hajdankori 937 IV | az! - Csak feje nem. - Az a másé. -~ ~Mind másnak az 938 IV | komorabb, szelidebb;~ Kik mind a közös nagy üregbe befértek.~ 939 IV | gyermekit is~ Husz évig a rém szakadatlan,~ Sirján 940 IV | rém szakadatlan,~ Sirján a tövis megtépi, ha kél,~ 941 IV | szakadottabb;~ Majd árnya csupán a régi alaknak:~ Fénytünemény, 942 IV | oda!»~ ~Ősz asszony lesz a nő, vén ifju a gyermek:~ 943 IV | asszony lesz a nő, vén ifju a gyermek:~ Élő váz, ki az 944 IV | unja;~ Kín látni anyának! - A szíve beteg,~ A szive nehéz; 945 IV | anyának! - A szíve beteg,~ A szive nehéz; ez a földre 946 IV | beteg,~ A szive nehéz; ez a földre levonja;~ ‘Oh leld 947 IV | Várja sóhajtva az asszony, a gyermek.’~ ~S felkölti szerelme 948 IV | villan,~ És ajka mosolyg, a miként azelőtt.~ Kard s 949 IV | Szeretve karolja ma által~ A gyermeket és az anyát.~ ~ 950 IV | Hol háza fölött szép zöld a födél.~ A rózsabokor rajt 951 IV | fölött szép zöld a födél.~ A rózsabokor rajt öszszeborul,~ 952 IV | kezd csak alunni nyugodtan a rég holt.~ Mig fenn magas 953 IV | égen csillaga ég!~ ~S zeng a csalogány a tavasz ligetén. -~ 954 IV | ég!~ ~S zeng a csalogány a tavasz ligetén. -~ Költőnk 955 IV | távol. -~ Nem dörg: méh döng a virágon...~ Lenn súg a halott: « 956 IV | döng a virágon...~ Lenn súg a halott: «Szűm üdve, világom,~ 957 IV | archonok gyülése szembesité~ A vádlottat s a vádoló felet.~ ~ 958 IV | szembesité~ A vádlottat s a vádoló felet.~ ~Felszólitásra 959 IV | asszony~ (Szép volt és ifju a menyecske még;~ De éles 960 IV | menyecske még;~ De éles nyelvű, a mint látni fogjuk)~ Elébb 961 IV | kedvire magát,~ Hozzáfogott a bűnrovás zöméhez~ S meg 962 IV | pihent mig el nem végezé,~ A bünlajstrom pedig hosszú 963 IV | pedig hosszú vala.~ ~Kezdték a pénzen. Alcibiades~ Marokkal 964 IV | Marokkal szórja mindenütt a pénzt,~ De bezzeg otthon 965 IV | otthon annál zsugoribb.~ Ő a kocsmában cyprusit iszik,~ 966 IV | S az asszonynak marad a barna lé,~ Minőt a spartai 967 IV | marad a barna lé,~ Minőt a spartai inségesek~ Szürcsölnek 968 IV | spartai inségesek~ Szürcsölnek a leves intézetekben.~ Sajnál 969 IV | Sajnál egy sandáltalpat a nejétől,~ Pedig maga Apelles 970 IV | Dolgoztat! Milyen ócska ez a chlamys!~ Ki is megy már 971 IV | Ki is megy már Athenben a divatból~ S nem hordják 972 IV | újat vesz, felhányatik.~ A férj nem ad csalánszövetre 973 IV | ad csalánszövetre sem.~ S a gyermekét mezitláb hagyja 974 IV | neki.~ Itt járt nem rég a hires Ibicus~ És hangversenyt 975 IV | goromba: úgy beszél nejével,~ A hogy Athenben nem, csak 976 IV | Baktriában~ Beszélnek és csupán a myrmidonok.~ Cselédre hogyha 977 IV | Cselédre hogyha zsémbel a neje,~ Biblisnak fogja pártját, 978 IV | Biblisnak fogja pártját, a leánynak.~ Lencsét, babot 979 IV | mondja: jobbat ett~ Otthon a boldogult édes mamánál,~ 980 IV | asszonynak: halál!~ S hát még az, a mikor káromkodik!~ Pedig 981 IV | Pedig mindig teszi, ha veszt a koczkán,~ Olyankor a házat 982 IV | veszt a koczkán,~ Olyankor a házat majd felveszi.~ Elkezdve 983 IV | nagylelkűt játszani!~ De nem a házi oltárok mögött. -~ 984 IV | Zephissa, Elpinice!~ S ki tudná a nevét mindannyinak?~ Mindennap 985 IV | tanujele!~ Nem régen is a bőrövéből egy~ Kis obeliszk 986 IV | Phrynének egy~ Chignonja a gallérjához ragadt~ S a 987 IV | a gallérjához ragadt~ S a purpurától, a mivel Zoe~ 988 IV | ragadt~ S a purpurától, a mivel Zoe~ Kendőzi arczát, 989 IV | inge színt kapott.~ S még a féltékenyt játsza itthon 990 IV | rajtakapják.~ Pedig Diána légyen a tanú,~ Hogy Thersitesre 991 IV | vádlott?~ Kérdé az archon a deli vitézt.~ ~Alcibiad 992 IV | elvivé haza~ Az archonok s a nép bámulatára.~ S ezzel 993 IV | nép bámulatára.~ S ezzel a válópernek vége lett.~ ~ ~ ~ 994 IV | A király és bolondja.~ ~A 995 IV | A király és bolondja.~ ~A Boldogasszonykép előtt~ 996 IV | Boldogasszonykép előtt~ Térdel vezeklőn a király:~ Lajos, kinek neve 997 IV | Lajos, kinek neve előtt~ Ép a XI-ik áll.~ ~A kápolnában 998 IV | előtt~ Ép a XI-ik áll.~ ~A kápolnában senki sincs~ 999 IV | sincs~ Rajta kivül, csak a bolond:~ Attul ugyan nem 1000 IV | Attul ugyan nem féltheti,~ A mit a szent előtt kimond.~ ~