Rész

 1    I|            Mars, Mercur és Bacchus fel van palotázva,~ Bűnösnek,
 2   II|       székbe, mely megillet,~ Tedd fel babér-koronád,~ Erősödjék
 3   II|             A szellemet te oldozád fel egykor~ S a néma vágynak
 4   II|        jámbor paraszt.~ ~ „Harczra fel!” S a hol te szolgálsz,~
 5  III|      Inváziók krámpuszával~ Deríti fel Grand Bretagnet,~ Orosz
 6  III|         volna,~ Igaz honfi rosszat fel sem tehet róla”.~ ~Tehát
 7  III|          carte” eszik; -~ Az étkek fel vannak róva.~ Válogathat,
 8  III|         minden munka;~ Viruló föld fel az égre~ S viszsza a derült
 9  III|          lónak a legyet,~ Fedeztél fel köztünk uj népeket,~ Neked
10   IV|         szökve ellenen át,~ Keresd fel Erdődyt, a bánt.~ Mondd
11   IV|            testvérnek;~ De az kent fel bennünket rokonná,~ A ki
12   IV|         Egy tornyot építek az égbe fel.~ Túl minden csillagon,
13   IV|       ragasztéka,~ Vérrel vegyítik fel, mely azt összetömje -~
14   IV|           a lélek Isten-arczot ölt fel».~ ~És az Úr még egyszer
15   IV|            míg alszik, hogy költse fel őt -~ Nem hajnali fény,
16   IV|   aranycsoda,~ Lesujtalak. Ne égbe fel, hanem~ A porba térj, a
17   IV|          mind távolabb.~ Úgy dörge fel Mágok boszuszavára~ A régen
18   IV|            ki gyermekit~ Nem falja fel, hanem táplálni tudja.~
19   IV|         szörnyen,~ Ne nyissuk őket fel. -~ ~Törvényterem mellett
20   IV|            padlón láthatjuk:~ Soha fel nem mosták. -~ ~S az ott
21   IV|          nevét!~ - Ur Isten! bűnül fel ne ródd neki:~ Hiszen csak
22   IV|                Nem tudsz? úgy vedd fel e vasat,~ Hah! Nem mered
23   IV|           keriti.~ Aztán egyenesen fel Buda várába!~ Sietett, a
24   IV|           lesz a megnézésre;~ Vidd fel a királyhoz! - az most épen
25   IV|         azoknak szolgáló;~ Oszszák fel közöttük két egyenlő részre,~
26   IV|            szép asszony főztével:~ Fel is hordott mindent maga
27   IV|       Szomjan elhullottak, - sokan fel se’ keltek. -~ ~Mikor már
28   IV|          Ne legyenek kénytelenek,~ Fel sem teszik a süveget.~ Sőt
29   IV|           mind a~ Négyen, még csak fel sem érik,~ A milyen büszkék,
30   IV|      hegygerinczen,~ Diákruhát ölt fel, - azt nem veszik kincsen,~
31   IV|      megeredt a leve!~ Ettűl derül fel az ember jobbik kedve:~
32   IV|          ezt egy izromba.~ ~Jőjjön fel kegyelmed ős Budavárába: -~
33   IV|            Budavárába: -~ Keressen fel engem király udvarába’; -~
34   IV| profétákbul,~ Saját érdeme is mind fel volt róva jól.~ Király szive
35   IV|     legelső kérdés, hogy: «hol kel fel a nap?»~ (Jaj biz ezt sehogysem
36   IV|           elmondom.~ A király adta fel, neki kell felelnem,~ De
37   IV|            háznagy.~ ~«Hát hol kel fel a nap?» fogas egy kérdés
38    V|          az államkölcsönt jegyezem fel.~ ~Segélyt talál nálam minden
39   VI|         Fegyver hegyével égbe irta fel.~ ~De csillag és dicsőség
40   VI|           és javítsa azt,~ Mutassa fel, mi bennünk szép s nemes.~ ~
41   VI|          mustármag czédrusfának nő fel,~ Teleirva kérge a dicsők
42  VII|     koldusok.~ ~ V.~ ~Azt fogadtuk fel egymásnak,~ Hogy addig el
43  VII|       ezután felfelé.~ ~S fogadjuk fel jól egymásnak,~ Hogy úgy,
44  VII|           volt ebben?~ Keresd csak fel az erdőben;~ Majd meg tudod,
45 VIII|          Mit tavaly eldobtál, vedd fel,~ A magyar nadrágot,~ S
46 VIII|    ültessünk, mit árkoljunk?~ Hogy fel ne kopjék az állunk.~ ~Biz