Rész

 1   II|   lelkednek ez a malaszt, -~ Akkor aztán „jöjj igaz szót hallani
 2  III|            másik „lacryma papae”.~ Aztán körülnéz, mi van még?~ Az
 3  III|            feloldd:~ S nem irígyel aztán többé~ Sem francziát, sem
 4  III|  allgemeine Zeitung!~ ~Egyszer meg aztán dicsérni kezdtél,~ Ez volt
 5   IV|          és az égben egy!~ A többi aztán jobbágy, szolga, rab.~ Határra
 6   IV|        visszazengnek~ Eléb közelb, aztán mind távolabb.~ Úgy dörge
 7   IV|           főzet.~ S alkot, - miben aztán kisértet sem járhat, -~
 8   IV|         minden ördög törte le.~ És aztán eltemették, mélyen is,~
 9   IV|         neki?~ Magától jött ide, s aztán nem mene ki?»~ Nosza nyargoncz
10   IV|          vagy irigy criticusok.~ - Aztán goromba: úgy beszél nejével,~
11   IV|        jobbrul, balrul, középen~ S aztán ölében elvivé haza~ Az archonok
12   IV|   Gyanakodtam, hogy rám támad.»~ ~«Aztán nem is én öltem meg,~ Az
13   IV|          halott rám nem támad.»~ ~«Aztán - nem is én öltem meg:~
14   IV|          neki ellenpápát,~ S akkor aztán a két pápa~ Mennyország
15   IV|            pedig nagyot bámult,~ S aztán kaczajra kelt bámultábul.~ «
16   IV|           s azzal nyakába keriti.~ Aztán egyenesen fel Buda várába!~
17   IV|          az most épen ráér;~ Hanem aztán a mit kapsz a mulatságér,~
18   IV|      spiritusba, utókor számára.»~ Aztán a kincstartó zászlós úrnak
19   IV|          neki, ha az a motosza.~ S aztán hadd vigye el Isten szent
20   IV|            ő bánja meg, nem mi!”~ ~Aztán még valami! Hát az asszonysereg?~
21   IV|      fullánkos méhraj esik neki.~ ~Aztán a halastó hosszú gátját
22   IV|             Az a sok asszony mind, aztán valahány lány,~ A ki csak
23   IV|    szaladni előbb ketten, hárman,~ Aztán tizen, huszan, végre egész
24   IV|           vért jól lemosta lúgba.~ Aztán bedagasztott, befűtött a
25   IV|         morgá az oroszlán halkan:~ Aztán egyet ordít, a többi elhallgat;~
26   IV|          szerteszélylyel hányja.~ ~Aztán odaszökik kedves vitézéhez:~
27   IV|         király véget nem vet.~ - Ő aztán lát igazságot.~ Juryt alkot:
28   IV|            Vagy fütykössel s akkor aztán~ Addig ütik és zsákolják~
29   IV|               Felugrik a ficzkó, s aztán nagyot kiált:~ «De csak
30   IV|            a villát, a mását,~ - S aztán felhoz neki egy tál lencsekását.~ ~««
31   IV| asztaláldást,~ Mátyás diák sem vár aztán sok kinálást;~ Hozzá látnak
32   IV|          húz menten~ A korsóbul, s aztán átadja pihenten.~ ~««De
33   IV|   szomszédom megronta:~ Azóta lett aztán a portám ily ronda.~ Nincsen
34   IV|            tudakozódónak. -~ Akkor aztán nálam csinálunk egy jó nap’!»~ ~««
35   IV|       superlátos ágyba. -~ ~Másnap aztán, a mint tova menni készül,~
36   IV|            magáét felcsapja. -~ ~S aztán Bente uram nagy bámulatára,~
37   IV|        vizének adná vissza felét.~ Aztán majd magam is csak azért
38  VII|         Hogy sikere lesz-e? el fog aztán válni.~ ~6. A jobbágyainkat
39  VII|   contraire. Először az executio.~ Aztán az itélet; - én tudom, hogy
40  VII|             Régi bohó szeretődön - aztán nevess megint.~ ~ VIII.~
41 VIII|   kalamáris, egy tubákos pikszis,~ Aztán rámondhatták volna: „fiat
42 VIII|        hajt ő, de rosszul húznak,~ Aztán kén’ lenni vagy húsznak,~
43 VIII|       hozzá - tudatlan barbárok.~ ~Aztán itt van! tessék mostan:~