Rész

 1    I|           czigányra sem haragszunk,~ Kinek ilyen szépen odaadsz.~ Elhúzatjuk
 2    I|         Magyar, ne szégyeld magad.~ ~Kinek lábán sarkantyú peng~ Arról
 3   II|                volna értelme.~ ~De a kinek a háza ég,~ Hajója zátonyon
 4  III|          való!~ Elhozza a Mikulás.~ ~Kinek mire fáj a szive~ Azzal
 5  III|         Rögtön becserélés végett.~ A kinek van ütött kopott~ Alkotmánya
 6  III|           Annál a nagy vendéglőnél,~ Kinek neve Európa,~ Mindenki „
 7  III|            vannak róva.~ Válogathat, kinek milyen~ A gusztusa, az étvágya;~
 8  III|              hogy mi a honszerelem,~ Kinek szive mindig két hazáért
 9  III|              be is jut hivatlanul.~ ~Kinek egyetlenegy gondja,~ A jó
10   IV|        Önvérét vesztegetni untalan:~ Kinek Istent az ég, hazát a föld~
11   IV|        áthallott nagy háborúságról,~ Kinek milyen baja van szakácsnéjával,~
12   IV|           vezeklőn a király:~ Lajos, kinek neve előtt~ Ép a XI-ik áll.~ ~
13   IV|              tüzesvas-próba.~ ~Ottó, kinek mellékneve~ «Vereshajú»,
14   IV|             király fényes palotája,~ Kinek büszke hirét félvilág csodálja;~
15   IV|            leesni: az is az ő kára.~ Kinek panaszolja be a Gellért
16   IV|              nevettem ez egyszer,~ A kinek a kedvem kiforditott bunda,~
17   IV|           elégedve:~ Nem tudni, hogy kinek miben telik kedve?»~ - Pál
18   IV|          gerebent se~ Felejté; lesz, kinek fejéhez teremtse!~ ~Háta
19   IV|              hogy csak fehércseléd,~ Kinek igy fizették meg a ravasz
20   IV|           fölé hajol le az arszlán;~ Kinek örvendező nyihogása támad,~
21   IV| élethalálharcznak ered,~ Az egyik, a kinek hűsége angyali,~ A másik
22   IV|            Olyan tekintélyes ember,~ Kinek mindenki parancsol,~ S kinek
23   IV|         Kinek mindenki parancsol,~ S kinek senki sem fogad szót. -~
24   IV|              valóságos koldusok?~ ~A kinek jó csuhája van,~ Még bocskor
25   IV|           meg, hogy az a ház amott,~ Kinek a lakása, micsoda állapot?»~ ~
26   IV|            ital! Áldassék a neve,~ A kinek szavára megeredt a leve!~
27   IV|           Bente uram. -~ Ha még jön, kinek is tituláljam, ugyan?~ Ha
28   IV|           még nem látott az égbolt,~ Kinek, ha pénzt kinálsz, azt mondja «
29    V|      természet.~ Irigylém a koldúst, kinek nincs hol hálni,~ Egeret,
30    V|          töprenkedik épen:~ „Hát ezt kinek adjam ezen szökő évben?”~ ~
31    V|           tiszta búza, ki gaz?~ Mert kinek csak száján terem meg a
32   VI|              pásztorát,~ S a költőt, kinek lángja most is ég.~ ~Légy
33   VI|          nyelvnek ihlett hirdetője,~ Kinek szivében ég az égi szikra,~
34   VI|              haza legfőbb bölcsét;~ ~Kinek az árnyéka drágább, mint
35   VI|        önzéstelen, feláldozó lélek,~ Kinek lemondása volt legfőbb erénye,~
36  VII|              fölrakni, hol lerakni,~ Kinek nem tetszik a képe,~ Annak
37  VII|          levágatni,~ Azt sem kérdve, kinek híják?~ Gyaur népre adót
38  VII|             I.~ ~Van nekem szeretőm, kinek párja nincsen,~ Nem hiába
39  VII|          forró szerelmünket,~ Mint a kinek már sírt ástak.~ ~ VI.~ ~
40  VII|         eltemették. Csöndes álma.~ - Kinek ne volna csöndes ott alant?~
41 VIII|              ez metempszichózis.~ ~A kinek a szalmájáért pedig~ Most