Rész

 1    I|         folyott mézzel, téjjel.~ - Bizony mézzel, téjjel!~ ~Be sok
 2    I|         száma talán százezerre:~ - Bizony százezerre.~ ~Várat is épiténk,
 3    I|        tőle nem igen fizetnek -~ - Bizony nem fizetnek.~ ~Épiténk
 4    I|         nem tudná, hogyan kell?~ - Bizony tudja, hogy kell!~ ~Városnak,
 5    I|            kár történnék benne.~ - Bizony nem jó lenne.~ ~Mulatságra
 6    I|           hogy ők nemes barmok)~ - Bizony nemes barmok.~ ~Vannak házaik
 7    I|          azon, hogy ott vannak,~ - Bizony nem ők annak!~ ~Sőt már
 8    I|          lesznek sokkal többen,~ - Bizony sokkal többen).~ ~Boldog,
 9    I| tudománynak nincsen nálunk háza~ - Bizony nincs még háza.~ ~Pedig
10    I|          senki sem gondolt rá -~ - Bizony nem gondolt rá.~ ~Hogy még
11    I|            zsellérségben lakik.~ - Bizony csak ugy lakik.~ ~No de
12    I|           úri házát felépitjük,~ - Bizony felépitjük.~ ~(1859)~ ~ ~ ~
13   IV|              Levert csésze, tányér bizony kárát vallja.~ Olyan port
14   IV|            mily jó vagyok Hozzád,~ Bizony mondom, megérdemlem,~ Hogy
15   IV| csapatonkint:~ Nézegetik, mi ez? E bizony pecsenye!~ Ingerkedik vele
16   IV|          szálfákat kifacsar: -~ Ki bizony, szálfákat, de nem székely
17   IV|          ilyen vastag testtel.”~ ~„Bizony szép legény vagy szerelmes
18   IV|     mondjuk «a szép asszony!»~ Hát bizony nincsen is mit nevetni azon.~ ~
19   IV|          meg.~ ~Azért dicsértessék bizony a jó asszony!~ Általa az
20   IV|            hogy már odaveszett: -~ Bizony kevés hija volt, hogy így
21   IV|       peresfelek között.~ Mert hát bizony a perpatvar~ Sem csupán
22   IV|            iszsza, a medve.»»~ ~Az bizony borvíz volt: 8 se nem bor,
23   IV|         szédül;~ Holnap ilyenkorig bizony meg nem éhül!~ ~Bente úr
24   IV|      kivánság támad:~ «Lehetnék én bizony prépost is Dömösön,~ Megérdemlettem
25   IV|   feleletet adni nem akarna.~ «Hát bizony Te Fölség mostan azt gondolod,~
26    V|            vigasz,~ Annak a kezébe bizony nem illik az.~ ~Tudn’illik
27    V|        száll ma:~ Halandó embernek bizony kedves álma,~ Méltó, hogy
28    V|            közös jóltevőnek”.~ ~„E bizony nagyon szép!” mond a menynyek
29   VI|        visszavonom a szót,~ Érezve bizony, de létben nem igaz volt;~
30  VII|          miatt a meeting.~ ~23. No bizony azokra sokat hederítünk.~ ~
31  VII|         sem kérded, merre jártam?~ Bizony rózsám, messze jártam,~
32 VIII|             Hogy örülök rajta;~ Én bizony nem gratulálok hozzá:~ Ugy
33 VIII|         megvallhatom titkon,~ Hogy bizony csak „otthon” mégis jobb