Rész

 1    I|    szépen odaadsz.~ Elhúzatjuk vele „az én nótám,”~ Sőt még
 2    I|      földre leesni;~ Ott szólt vele más a csatában;~ Sirjához
 3  III|    uram.~ Ludtoll biz ez: irok vele~ Novellákat, meg verseket.”~ ~
 4  III|       felhajtott.~ El se verte vele éhét:~ „Gyorsan! pinczér!
 5   IV|     szolgálom,~ S mind halálig vele tartok;~ Övé kezem, nyelvem,
 6   IV|           Fogd ez embert, bánj vele csendesen,~ Hogy hírt rólunk
 7   IV|     mintha volna kőbül)~ «Bánj vele, hogy fájjon neki, lassan!»~ ~
 8   IV|   Kardját, lantját, elhantolák vele.~ ~Oh ezred évnek végső
 9   IV|        ki ne beszélje,~ - A mi vele történt - a világba széljel;~
10   IV|       a hogy az angyalvárban.~ Vele voltak a hivei~ A nobilik,
11   IV|        a becsülete enyim,~ Azt vele meg nem ölheted!~ ~Én Istenre
12   IV|    főurak és dámák~ Elhitették vele, hogy imádják.~ Ujonczokat
13   IV|   bizony pecsenye!~ Ingerkedik vele apraja-kicsinye.~ Róka meg
14   IV|         Senki sem állhatta meg vele a csatát;~ Barom sokaság
15   IV|   asszony kézbe:~ Hogyan ütnek vele? azt senki se nézze.~ ~Mert
16   IV|    teremti képen nagy Bukadort vele,~ Hogy annak a szeme, szája
17   IV|     hol van?~ A pajkos apródok vele kötekedtek,~ Ő csak a farkával
18   IV|      emir;~ Fut előtte minden, vele senki se’ bir.~ ~Buzogányos
19   IV|        a kelevézt,~ Kiszakitja vele ellensége szivét.~ ~«Hej
20   IV|  fölveti hátára,~ És elnyargal vele messze a pusztára.~ ~Ez
21   IV|      manu~ Megverheti - ha bir vele.~ Ha szamár van, arra ülhet:~
22   IV|       örömmel.~ S kezet szorít vele mind a tiz körömmel.~ «Tán
23   IV|   Egész nemzetségét felruházta vele.~ Csűr, hombár és pincze
24   IV|    hétre lesz,~ Ha készen vagy vele, Budára feljöhetsz.~ ~Ez
25   VI| ivadékról szállva a másikra.~ ~Vele voltál mindig édes nemzeteddel~
26 VIII|        le:~ Hordozom magammal, vele alszom éjjel.~ Csak a halál