Rész

 1    I|      dallam meg volt,~ Firkált hozzá verset valaki.~ ~Oh világnak
 2    I|        No de majd máskép lesz! Hozzá fogunk végre~ S a mit elmulasztánk,
 3  III|   nádszál.~ ~Muszka szél fúj s hozzá angol~ Köd lepi el az utczákat:~
 4   IV|     forog az ország~ Hűségemet hozzá s hozzád, -~ Jó a sír! -
 5   IV|       csattog; dal se’ hangzik hozzá;~ Kötél nyög, a csigák kereke
 6   IV|    szállt közénk, fölmentenek~ Hozzá követekül martyrjaink.~ ~
 7   IV|      muzsika, se tánczos nincs hozzá.~ - -~ Hallga mi szól ott
 8   IV|         Boszúból is a hűséget~ Hozzá mért ne törjem én meg?~ ~
 9   IV|          A cséphadaróban talál hozzá társat;~ Egyiket szúrásra,
10   IV|        Gellen akkor a nyárshoz hozzá csap,~ Ketté is vágja azt;
11   IV|        hadja:~ A szivbeli erőt hozzá Isten adja;~ A lelki bátorság
12   IV| rettentő vadállat~ Odacsúszott hozzá s lábánál megállott.~ ~A
13   IV|   lováról leszálla,~ Odasímult hozzá és ott maradt nála.~ ~ III.~ ~
14   IV|        várta volna, míg hoznak hozzá kalánt.~ ~Hát egyszer rábukkan
15   IV|       vár aztán sok kinálást;~ Hozzá látnak ketten kétfelől mindjárást:~ ««
16   IV|      nekem is szokásom!»~ Szól hozzá a király tréfás szelidséggel.~ «
17   IV|      No még ne hálálkodj! szól hozzá a király:~ Hozd a másik
18   IV|        zsinórost, takarost,~ S hozzá bajuszt, szakállt, igazi
19   IV|    kell kalendáriom~ Se csizió hozzá, mégis olyan finom,~ Mintha
20   IV|        milyen vétek.~ ~Pál, ha hozzá fordul, megosztja kenyerét,~
21   IV|       Van már pénz is, hir is, hozzá szép leány is!~ Ki háborgatja
22    V|    Czifra bolond divatokat,~ S hozzá egész tisztelettel~ Irnád-e,
23  VII|   szent delegáczión át~ Szabad hozzá szólani.~ Hagyja kinn a
24 VIII|       Én bizony nem gratulálok hozzá:~ Ugy sem soká tart a.~ ~
25 VIII|     mert - nyakasak vagyunk~ S hozzá - tudatlan barbárok.~ ~Aztán
26 VIII|       a sok öldöklő szerszám,~ Hozzá millió emberszám.~ Elől-hátul