Rész

 1    I|         Könybe lábbad mind a két szeme.~ Az a dal, mely szivből
 2   IV|         Aranyruhás rémek, kiknek szeme ránk van~ Irányozva mindig
 3   IV|          miként patyolatja;~ Két szeme lesütve, miként életében,~
 4   IV|        Félelem rá nézni!~ - Mért szeme oly égő, mért arcza oly
 5   IV|          karcsú mint a nádszál,~ Szeme szemérmesen lesütve mint
 6   IV|          nép törtenetén:~ «Isten szeme őt ne találja itt!»~ ~Hozott
 7   IV|            Mert pisze az orra, a szeme meg kancsal,~ De a hol maga
 8   IV|  werklist a többiek karja.~ - -~ Szeme szája eláll a jámbor művésznek,~
 9   IV|          S egyre viszik odább, a szeme kimered,~ Nyelvét kiejti,
10   IV|       Ugy tündököl arcza, merész szeme villan,~ És ajka mosolyg,
11   IV|        előtt áll Puskás Kalári,~ Szeme mint a bogár, ajka mint
12   IV|           lehull a nyergébül,~ A szeme kidülled, az arcza elkékül;~
13   IV|     Bukadort vele,~ Hogy annak a szeme, szája mind lesz tele.~ ~
14   IV|          S látja, hogy a hős vad szeme könybe lábbad:~ ~Mintha
15   IV| oroszlántól!~ A dicső állatnak a szeme is lángol,~ Mikor utoljára
16   IV|         Merre a világnak nincsen szeme, szája.~ ~Borvizes forrásnál
17   IV|     igazán megnézni a pompát:~ A szeme káprázik, azt hiszi, álmot
18   IV|      könyve,~ Mikor utnak indul, szeme lábad könybe.~ ~Péter nagyságos
19    V|         egykor piros arczú,~ Tűz szeme, termete mint az őz, oly
20    V|        kicsinyje és nagyja,~ Mit szeme megkíván, keze ott nem hagyja.~
21  VII|       immár lehetek-e?~ Az egyik szeme kék, a másik fekete.~ ~Az
22 VIII|        úgy segéljen,~ Mind a két szeme fényére;~ Azt mondom, hogy
23 VIII|      rekedten~ Házak tetejérül,~ Szeme a ködöket nézi:~ Lát-e?
24 VIII|      Vörös beszéd a szájában.~ A szeme is vérben forog,~ Ha a zászlót
25 VIII|     Szelid betűk tolla alatt,~ A szeme lesütve szépen,~ Mikor a