Rész

 1    I|               növelő iskolának valót,~ Mintha azt a magyar nem tudná,
 2   II|              im lehullt~ Olyan mélyen, mintha tenger~ Volna rajta az az
 3   II|            Minden század látni fogja,~ Mintha volna égő csillag,~ A mely
 4   II|                foly a magyar vére!~ ~S mintha égből hullna a pénz,~ Úgy
 5   IV|               vágd le tőbül.»~ (Arcza, mintha volna kőbül)~ «Bánj vele,
 6   IV|        keresztül járók elakadnak. -~ - Mintha mondanák, hogy mit jártok
 7   IV| apraja-kicsinye.~ Róka meg sem mozdul, mintha volna halva;~ Nem kap a
 8   IV|              szól a szegény emberhez,~ Mintha még a szó is volna neki
 9   IV|             kezével forgatja süvegét,~ Mintha félne, nehogy még azt is
10   IV|    halálrakínzott fogolyért lakol ma,~ Mintha élő testtel a pokolban volna!~ ~
11   IV|           előtt esett arczra, térdre;~ Mintha tőle holtan bocsánatot kérne.~ ~
12   IV|        robajjal!~ ~Az volt az özönviz! Mintha tenger dülne~ A magasból
13   IV|                Egy óriás kigyó: olyan, mintha szálfa~ Kanyarogna szörnyen,
14   IV|               ordít halálfájdalomban,~ Mintha híva szólna: «Ember, segíts
15   IV|        nyöszörgést hallatott a szája,~ Mintha csak beszélni akarna hozzája.~ ~
16   IV|             hozzája.~ ~Lábát felemeli, mintha kezet adna,~ Parolára nyújtva,
17   IV|             vad szeme könybe lábbad:~ ~Mintha emberlélek nézne ki belőle. -~ -
18   IV|          kiséri, pusztán, bozóton át,~ Mintha ő ismerné annak legjobb
19   IV|                 szól Róbert suttogva.~ Mintha beszélnének csendesen titokba;~
20   IV|        beszélnének csendesen titokba;~ Mintha két szerelmes suttogna egymással: -~
21   IV|                 úgy korgott a gyomra,~ Mintha csak igazi diák gyomra volna:~
22   IV|       bevehesse gyomra drágaságit!~ ~S mintha jól ismerné Hunyady Mátyását,~
23   IV|             hozzá, mégis olyan finom,~ Mintha nyomtatásbul olvasta volna
24   IV|           mosolyog, fejét megvakarva,~ Mintha feleletet adni nem akarna.~ «
25 VIII|              emeltem.~ Úgy tiszteltem, mintha magam is ott hm, hm.~ Kis