Rész

 1    I|    ebben;~ Még mikor csordultig tele lesz bolonddal,~ Akkor is
 2    I|       élet,~ Csordultig ürömmel tele;~ Férfi könynél mi keserűbb?~
 3  III|   Legyen úgy, mint régen volt:~ Tele légyen a magyarnak~ Tele
 4  III|        Tele légyen a magyarnak~ Tele légyen a magyarnak~ Mind
 5   IV|          abban a nagy könyvben~ Tele mind a lapok kemény itélettel. -~ -
 6   IV|        már nem élnek. -~ ~Mikor tele a sziv, elhallgat az ember;~
 7   IV|        pottyant véletlenül ki,~ Tele firkálva hieroglyphokkal,~
 8   IV|        a szeme, szája mind lesz tele.~ ~Mit használ most neki
 9   IV|       Jó hagymás tokánynyal azt tele vagdalá.~ Tudta, hogy az
10   IV|    elérni volt közös óhajtás.~ ~Tele az a szent táj nagy emlékezettel,~
11   IV|    sírból most kel:~ Erdő, mező tele gyönyörüségekkel;~ A fákon
12   IV|     hajla:~ Érett gyümölcsökkel tele minden galylya.~ Biz az
13   IV|         nagy hosszú táblát hoz, tele rovással.~ ~Estebéd és szállás:
14   IV|     tálhoz, mely aranynyal volt tele. -~ - A sok főúr mind elszörnyűködött
15   IV|    hombár és pincze lett azután tele.~ ~Biz a fényes menték régen
16   IV|    Adass nagyobb itczét, de azt tele töltsék.»~ «Meglesz!» szól
17   IV|    egymással~ Megosztá szivét s tele poharát.~ S ha összezördülének
18   IV|        A másiknak minden zsebe~ Tele van karpereczczel.~ „Jaj
19  VII|       rajta~ Asszonyt, hazát és tele poharat;~ Jár kézrül kézre;
20 VIII|      elektriczitással~ A levegő tele vagyon.~ ~Ha György nap
21 VIII| Keblünkben duzzad - a tárcza~ S tele lesz csűrünk, magtárunk.~
22 VIII|      Adjon Isten búzát, marhát~ Tele csűrrel, tele óllal!~ ~ ~ ~
23 VIII|    búzát, marhát~ Tele csűrrel, tele óllal!~ ~ ~ ~