Rész

 1    I|         régen jól illik nekünk.~ A szegény czigányra sem haragszunk,~
 2   II|                     Ne csüggedj.~ ~Szegény magyar, ha azt vártad,~
 3  III|        Hadd részesítsen minket is~ Szegény ujságirókat:~ Mikor a sok
 4  III|          Így is baj, úgy is baj.~ ~Szegény ember dolga a kaszával bánni,~
 5  III|             gazdag vacsorára.~ ~De szegény magyarnak az most a panasza,~
 6  III|        torok, mező kopár aszú.~ ~A szegény lengyelnek baja megfordítva:~
 7   IV|        Kiváncsi vendég hogyha jön. Szegény,~ Itt láta ő is annyi szép
 8   IV|            dámákon sok makszit:~ A szegény ártatlan hitvesre haragszik!~
 9   IV|          Hermeszen,~ Le mind egész szegény Herákleszig~ De még Pallasz
10   IV|                 Mátyás király és a szegény varga.~ ~Dicső Mátyás király
11   IV|    emlékezned.»~ ~Gondolta magában szegény jámbor varga:~ Hát’szen,
12   IV|            csak nagy lomhán szól a szegény emberhez,~ Mintha még a
13   IV|            emelni. Menj varga!»~ - Szegény Pál mester most a fejét
14   IV|    kincstartó zászlós úrnak inte,~ Szegény varga rongyos köpenyét tekintve:~ «
15   IV|        addig tollat foszszak,~ Mig szegény urammal vívnak a gonoszszak.~ ~
16   IV|           ló ki nem mozdithatja.~ ~Szegény kicsiny Burzuk, lehull a
17   IV|       megholt,~ A mi benne lakott, szegény kis lélek volt!~ ~„Ejnye
18   IV| ellenállhatlan, kezében a pallos:~ Szegény Puskás Klára ez ellen mit
19   IV|  ellenséget így lehet rászedni:~ A szegény diákot nem bántja ám semmi.~ ~«
20    V|         közt egyedüli árnyék:~ Egy szegény czigánylány, egykor piros
21   VI|        csábja meg nem ejte.~ ~Te a szegény, a megvetett anyának,~ Ős
22  VII|      furulyácska.~ ~Jó lantos volt szegény! - Sors úgy akarta:~ A lant