Rész

 1  III|         sastoll édes uram.~ Ludtoll biz ez: irok vele~ Novellákat,
 2  III|             fokos édes uram.~ Mankó biz ez; támaszkodom~ Reá, mert
 3  III|            lőpor, édes uram.~ Porzó biz ez: rossz élczemen~ Lőpor
 4   IV|          Hallga mi szól ott künn? A biz egy kintorna!~ Boldog Csaszlauból
 5   IV|            Beczirkszkomiszernek?~ A biz a pitvarban helyt foglal
 6   IV|       indulattal iránta~ Megtehette biz azt neki,~ Ha olyan nagyon
 7   IV|             fakadt nevetésre;~ «Már biz ez érdemes lesz a megnézésre;~
 8   IV|      egymásban a harapófogójuk,~ De biz a spiritust rég leitták
 9   IV|          tán mind savóvá vált?~ Nem biz az! Hős apák nem nemzettek
10   IV|        dolog azt átérni; -~ Megesik biz az a menyecskén, hiába!~
11   IV|           ha jól lesz dolgod.»~ ~De biz az oroszlán nem maradt el
12   IV|            tejjel teletöltsék;~ Azt biz az oroszlán kiitta fenékig:~
13   IV| gyümölcsökkel tele minden galylya.~ Biz az ott lehetett, egész csoportostul,~
14   IV|          legyenek~ «Ők» a nyakán! - Biz úgy tettek~ Az igazi, a
15   IV|            őszinteséggel. -~ ~««Hja biz édes mézem, jó Mátyás diákom!~
16   IV|     fölséges király!»~ ~Jól találta biz azt, és még is csalódott:~
17   IV|           vitézkötést?»~ ««Elbirnék biz én még, ha kell ötvenet
18   IV|          pincze lett azután tele.~ ~Biz a fényes menték régen elszakadtak:~
19   IV|           hol kel fel a nap?»~ (Jaj biz ezt sehogysem találja ki
20 VIII|           föld; tán az esőt várja?~ Biz elkelne szépen.~ Körülnéz
21 VIII|          füstjét is látja:~ Kigyúlt biz az a szerelmi lángtól.~ ~
22 VIII|          fel ne kopjék az állunk.~ ~Biz az irott tudományban~ Semmi