Rész

 1   II|          szavát. -~ A gondolat, a szó, a holt betűsor~ Életre
 2   IV|    nyughatatlan,~ Titkos, ismerős szó híja:~ «Én vagyok itt, Frankó,
 3   IV|          ősi rende oh figyelj:~ E szó elől hideg szivet ne zárj.~ ~
 4   IV|    meghalok előtted.»~ ~«Könnyü a szó, Aben Chamot,~ Hanyadszor
 5   IV|     tészsz.~ ~Üres beszéd a férfi szó,~ Ha mondja: meghal érted.~
 6   IV|           emberhez,~ Mintha még a szó is volna neki terhes:~ «
 7   IV|      fogta mind a kettő.» - Int a szó’ga;~ - De a felforditott
 8   IV|          tűz megaczélozza,~ Tüzes szó a szivek erejét fokozza.~
 9   IV|     Legdrágább kincsünknek csak e szó felel meg.~ ~Azért dicsértessék
10   IV|      léphet.~ ~Nem használ a szép szó, még a pénzcsörgés sem~
11    V|         állok felőle.”~ ~„Ez nagy szó!” mond Péter. - Jön a következő,~ „
12   VI|          áll, egy templom az.~ ~A szó, mely üdvözöl ezt mondja „
13   VI|    üdvözöl ezt mondja „most”~ S a szó mely „egykor” számon fogja
14   VI|    édesebb zenéje,~ Mint a magyar szó, művész ajkain.~ ~„Ezért
15   VI|          rézpénz”, a mit e rávert szó „libertas”~ Aranyértékűvé
16   VI| ellenkezés.”~ Volt benne sok szép szó, hanem szellem kevés.~ Végzetes
17  VII|         De hogy egy kigondolt kis szó,~ A mi itt a sziven fekszik,~