Rész

 1   IV|         sohasem hozott,~ Az vala a tatár: az a kutyafejü,~ - Soha
 2   IV| szitkozódtak máshol,~ «Vigyen el a tatár!» nagyobb átkozás volt.~ ~
 3   IV|             Hogy ő futott akkor, s tatár a nyakán.~ ~De a kik legjobban
 4   IV|           is betört egy nagy sereg tatár:~ Senki sem állhatta meg
 5   IV|       tudta venni:~ „Csak jőjjön a tatár, ő bánja meg, nem mi!”~ ~
 6   IV|           most gyerünk:~ Kutyafejü tatár lesz ma a kenderünk!~ ~Pozdorjává
 7   IV|        meghagyjuk a vázzát. -~ ~De tatár nem visz el minket szolgálónak!~
 8   IV|        mutogatásával; -~ Megijed a tatár és tovább eblábol.~ ~De
 9   IV|   seregünket nem támadja hátban~ A tatár, a meddig én állok a gáton!”~ ~
10   IV|         sor méhköpü,~ Hogyha jön a tatár, majd a nyakát szegi,~ Majd
11   IV|         markába,~ Ügyesen elveti a tatár nyakába:~ Ez csak azon veszi
12   IV|          hegyére~ Tűzve, felemelte tatár rémségére:~ Tatár rémségére,
13   IV|        felemelte tatár rémségére:~ Tatár rémségére, magyar örömére,~
14   IV|           egész rajjal~ Ostromol a tatár gyilkos nagy robajjal!~ ~
15   IV|  kimenetelt!~ ~A nagy mészárlásban tatár vezér Pintye,~ Minden hadnagyával
16   IV|               Ezerhétszáznyolczvan tatár hevert ottan~ Lezúzva, leszúrva,