Rész

 1    I|              Itt látta az egyik a földre leesni;~ Ott szólt vele
 2    I|      sorsa megtört,~ Kit a végzet földre tiport,~ Ki nem ismer más
 3   IV| Elbusultan néz alá az Isten~ Ifjú földre, melynek keble hő még~ A
 4   IV|           Úr még egyszer szállt a földre.~ Rabnak indult tengő állatokból~
 5   IV|           azt.~ ~S Isten szeméből földre hullt a köny,~ S Isten könnyéből
 6   IV|       beteg,~ A szive nehéz; ez a földre levonja;~ ‘Oh leld igaz
 7   IV|             De mikor hát szegényt földre nyomja az is.~ A görög sürgeti
 8   IV|           a csuprokban elbuktak a földre,~ Az asszonyok pedig verték
 9   IV|        Vitéz Róbert lovag a szent földre indul,~ El messze a Vörös-tenger
10   IV|     Róbertnek?~ Azt, hogy a szent földre telepedni mertek:~ Elfoglalták
11   IV|  viszontagsággal~ Megjött a szent földre, szélverte gályákkal.~ Örült,
12   IV|        Paizsa szétrepedt, azt már földre dobta,~ Pánczélja, sisakja
13   IV|         kedves vitézéhez:~ Az már földre esett, minden sebe vérez;~
14    V|       pálma,~ Mely a csillagokból földre alá száll ma:~ Halandó embernek
15   VI|         nyelve hódításait~ Az élő földre irta szellemével.~ ~„Te”