Rész

 1    I|            öltöny.~ Nem szebbek ők ily pompával,~ Ragyogásuk a
 2  III|     agyonverünk.~ Hogy a külföldön ily hirben álltunk~ Azt nagyján
 3   IV|           ha megnyuzatsz is élve,~ Ily csúf pofát, mint a tied,
 4   IV|          Pál mester,~ Ha már én is ily jót nevettem ez egyszer,~
 5   IV|        lett erre nagy kedve:~ Soha ily bajvivást még ki nem találtak,~
 6   IV|      patriárka~ A népet, fenhangon ily szókat kiáltva:~ «Isten
 7   IV|            aggása,~ Miből telik ki ily nagy állat tartása?~ (Mivel
 8   IV|           fog térdepelni. -~ S más ily szörnyű büntetést szab.~
 9   IV|          Azóta lett aztán a portám ily ronda.~ Nincsen csorda,
10   IV| Czinkotának, -~ Egyszer a szivében ily kivánság támad:~ «Lehetnék
11  VII|      maradj odahaza,~ S ne beszélj ily badarat!~ Régen volt a!
12  VII|         szenvedhetett,~ Hogy magát ily korán végezte ki.~ Ugy kell
13 VIII|         adnám.~ Keresni kellene az ily embert hm, hm,~ A ki olyan -
14 VIII|           magát ilyen nagyra?~ Hát ily nagyra magát miért tartja?~