Rész

 1    I|         néz.~ Csupán ősi nyelvünk lelke él még~ S vérünk lángja,
 2    I| gazdasszonyai.~ ~És míg az erősek lelke~ Csak bút, gondot lel a
 3   II|            magyar nyelv!~ Lelkünk lelke, szivünk vére,~ Velünk maradj,
 4   II|          nem tudá azt türni forró lelke,~ Hogy olyan messze van
 5   IV|          volt:~ Sokkal feketébb a lelke.~ Nem mosolygott soha, csak
 6   IV|           mit vettem.~ Férfiaknak lelke, asszonyok erénye~ Drágán
 7   IV|       Pofája torz és háta púp.~ A lelke is, miként majom-~ Koponyája,
 8   IV|       állat:~ A hab átcsap rajta. Lelke volt: - elszállott.~ ~ VII.~ ~
 9    V|          De arról a helyről, hova lelke lejár,~ Csak a barna föld
10   VI|          fenn.~ ~S amit költőknek lelke ránk hagyott,~ Az égi szép
11   VI|        Mit a magyar földje, keze, lelke terem,~ Még a „libertas”-