Rész

 1    I|          érezünk;~ Az a dal, mit egykor istenitél~ S lelkesülni
 2    I| Kanahánban,~ Mely, mint mondják, egykor folyott mézzel, téjjel.~ -
 3   II|         szellemet te oldozád fel egykor~ S a néma vágynak fölnyitád
 4  III|         muszka, ki után~ Vezetni egykor küldeténk,~ Vezetjük ujra
 5   IV|      kettős tornya~ Ide látszik, egykor ő általa épült.~ Az a márvány
 6   IV|         tormákon:~ Nekem is volt egykor mit a tálba vágnom.~ ~Volt
 7   IV|    koldus, elhagyatva,~ Ki tudja egykor mennyit szenvedett?~ Tán
 8    V|         Egy szegény czigánylány, egykor piros arczú,~ Tűz szeme,
 9   VI|     mondja „most”~ S a szó mely „egykor” számon fogja kérni:~ Miért
10   VI|         én, ilyennek ismerlek.~ ~Egykor koronával kináltak: nem