Rész

1    I|        haltak,~ Feltámadnak hát megint.~ Látásodra bár a léha~
2   IV|        partra,~ A csuka a rókát megint fogva tartja.~ Két összeforrt
3   IV|        a mit tud, jó Pál mester megint:~ «Róka fogta csuka, csuka
4   IV|         lovagok.~ «Visszatér az megint, mondá, csak várjatok.»~ ~
5   IV|         S mikor mindent látott, megint visszaoson,~ Keresztül rengeteg
6    V|   nélkül keresztelőt.”~ ~„E már megint nagy sor!” szól az égi portás.~
7  VII|       szeretődön - aztán nevess megint.~ ~ VIII.~ Népdalocska~ ~ „
8 VIII| tisztelt honpolgár ur,~ Ha majd megint más idő lesz?~ „Ne félts
9 VIII|           Ne félts engem; akkor megint~ Feltűzöm a veres tollam.”~ ~ ~ ~