Rész

  1    I|            az üres csengő-pengő hang volt,~ Mi a sziveket elragadá.~
  2    I|            azután, hogy a dallam meg volt,~ Firkált hozzá verset valaki.~ ~
  3    I|            hirét Lavotának?~ Ki több volt, mint te; bár nem nagyobb.~
  4    I|              lábnyoma ott! Halld,~ Ő volt, ki e dalt zengé itt?~ Oh
  5   II|            teremekbe:~ Hol eddig más volt divat.~ Tudjon veled elmulatni~
  6   II|               hazáját,~ S mert bűnös volt, - meghala.~ Ez sötét, rideg
  7   II|              ne csodáld,~ Nagy terhe volt, nagyon sokat viselt az,~
  8   II|              S büszkébb reád, miként volt valaha.~ - Üdvözöllek nemzetiszín
  9   II|              nemzet! Kiről közmondás volt,~ Hogy a magyar vigad mindig
 10  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ ~ „Legyen úgy, mint régen
 11  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 12  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Tele légyen a magyarnak~
 13  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 14  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Hogy ne legyen a magyarnak~
 15  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 16  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Hogy ne ártson a magyarnak~
 17  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 18  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Hogy halljanak a magyarrúl~
 19  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 20  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Hogy ki szereti a magyart,~
 21  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 22  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ A magyar név dicsősége,~
 23  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 24  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Hogy becsülje meg a magyart,~
 25  III|               Legyen úgy, mint régen volt!~ Legyen úgy, mint régen
 26  III|               Legyen úgy, mint régen volt:~ Adjon Isten a magyarnak,~
 27  III|             No, hanem azután a nyár~ Volt annyival is melegebb.~ ~
 28  III|             Legyen úgy, mint még nem volt.~ ~Adja Isten, hogy a miről~
 29  III|             Legyen úgy, mint még nem volt.~ ~Adja Isten: a jutalom~
 30  III|             Legyen úgy, mint még nem volt.~ ~Adjon Isten egyetértést!~
 31  III|             Legyen úgy, mint még nem volt.~ ~Legelső magyar: a király,~
 32  III|              Legyen úgy, mint hajdan volt!~ ~ ~ ~
 33  III|      zsinoros dolmányunkat is~ Török volt ki kigondolá.~ Hogy minden
 34  III|             is hiszed.~ Hogy ököljog volt nálunk a törvény,~ Nagy
 35  III|          aztán dicsérni kezdtél,~ Ez volt a legfájdalmasabb.~ Neveztél
 36   IV|             Sátán Ozmán arcza fekete volt:~ Sokkal feketébb a lelke.~
 37   IV|              Sátán húszezer törökkel volt ott; ...~ - Erdőd nem tűrt
 38   IV|             sárdarab.~ Halandó ember volt, ki alkotott.~ Törendő érczcserép
 39   IV|       meggázolá,~ Míg por lett, a mi volt, rossz földi por.~ És a
 40   IV|                Midőn egyetlen ország volt a föld,~ És egy úr rajta,
 41   IV|            terembe;~ Ez a tánczterem volt, benne lenge árnyak,~ Embertől
 42   IV|           Szellemek, a kiknek könnyű volt az élet,~ Kiket nem aggasztott
 43   IV|             fegyverfogó kézzel,~ Nem volt a szerencse a bajnok vitézzel.~
 44   IV|             gyászban érte végét,~ Ez volt szörnyü bűne.~ ~Még egy
 45   IV|          mondják.~ ~Hogy milyen élet volt! Milyen vidámság volt!~
 46   IV|           élet volt! Milyen vidámság volt!~ Hetekig sem jöttek ki
 47   IV|          miért élt? ha béke vagy had volt,~ Mi nyomot hagyott fenn?
 48   IV|            csak meg se áldnak.~ Átok volt, mit adtam, átok volt, mit
 49   IV|           Átok volt, mit adtam, átok volt, mit vettem.~ Férfiaknak
 50   IV|          megemésztik,~ A mi porlandó volt; zivatar és zápor~ Gyorsabb
 51   IV|           tart.~ ~Vad napba-néző nép volt az: - merész~ Önvérét vesztegetni
 52   IV|              nép szive~ Egy dobbanás volt, hogy ha érezett,~ És hogyha
 53   IV|              s kontyához kap.~ «Hogy volt, hogy?»-ot kiált, egymást
 54   IV|    tánczolták.~ El-elfelejtette a ki volt a férfi,~ Hogy neki kellene
 55   IV|             semmit!~ Werklis elégült volt ezen kis concertért.~ De
 56   IV|          résen át orozva.~ Halálcsók volt az Fernand!~ ~Mézes szavakkal
 57   IV|           végin hős halállal.~ ~Nagy volt a harcz, Aben Chamot~ Guadalquivirnak
 58   IV|                Elmondd neki, apja ki volt, hova lett?~ Mily boldogul
 59   IV|         Elvitte magával mind, mi övé volt,~ S most kezd csak alunni
 60   IV|             Hypparata asszony~ (Szép volt és ifju a menyecske még;~
 61   IV|             öcsémet, -~ Ki oly vitéz volt, oly deli,~ Mint a mily
 62   IV|     megölettem öcsémet,~ Ki oly okos volt és délczeg.~ Mint a milyen
 63   IV|              sipkámat.~ S okos dolog volt azt tennem,~ Mert a halott
 64   IV|             én öltem meg:~ A baraczk volt, mit megevett.~ Baraczkfát
 65   IV|        felett;~ Még ilyen bolond nem volt itt!~ ... Csak a király -
 66   IV| megkoronázzák.~ ~Gergely pápa rokona volt,~ S jó indulattal iránta~
 67   IV|             A császárné szép asszony volt,~ A spanyol Mária Sancha,~
 68   IV|                Sok minden mellékneve volt,~ Csak épen egy nem: a «
 69   IV|              ostrommal!»~ Walter hős volt, neki rohant~ S bevette
 70   IV|        tarthatott semmi just.~ ~Ámde volt egy felesége:~ A gyönyörű
 71   IV|                Kit még is lehetetlen volt~ Ottónak meg nem szánnia.~ ~«
 72   IV|           lelt? Ottó, alszol?~ ~Édes volt az özvegy csókja?~ Édesb
 73   IV|  nagyherczegé, 1~ Egész birodalmában volt kevés:~ Ezt nem rejthetjük
 74   IV|              mondják, hogy arczszine volt pirók,~ S azon, a mi csak
 75   IV|         szakál lengett,~ Olyan szine volt, akár a lennek.~ Gyorsan
 76   IV|            rossz.~ Szóval olyan csuf volt, mint az apja,~ Ki arczát
 77   IV|         ütött.~ Szakasztott Pál czár volt, ha haragudt,~ A kinél mindig
 78   IV|        haragudt,~ A kinél mindig bot volt az adutt.~ S ha dühbe jött,
 79   IV|          adutt.~ S ha dühbe jött, az volt csak a tarka!~ Akkor egész
 80   IV|       hadsorban~ Egy ficzkót, ujoncz volt még a gyerek:~ S azt látja,
 81   IV|           épenség Pál mester házára~ Volt kedve leesni: az is az ő
 82   IV|          róka~ Lejöve a parthoz, nem volt egyéb dó’ga:~ Jól esett
 83   IV|             Varga fogta kettő!» - ez volt a mondóka.~ Az ajtónálló
 84   IV|          hogy letölt.~ Nem boldogság volt az; hanem nyomorúság:~ Siratták
 85   IV|              tatár!» nagyobb átkozás volt.~ ~Hol egy pusztaságon most
 86   IV|             a csatát;~ Barom sokaság volt, iszonyú, kegyetlen,~ Még
 87   IV|           alá bujhat, az a boldog!~ ~Volt azonban Gyergyón egy férfi,
 88   IV|           Gábor diák.”~ Deákos ember volt, jól birta a tollát,~ De
 89   IV|       emberül.~ ~Pedig csak maroknyi volt az egész csapat:~ A nagyobb
 90   IV|             többen.~ ~De magyarokkal volt Isten segitsége,~ Az minden
 91   IV|        mélységben.~ ~A halastó előtt volt egy hosszú gyepű,~ A mellé
 92   IV|              el.~ ~Egész fegyver-tár volt a keze ügyében,~ Mind a
 93   IV|           Kund apó!”~ (Pedig hát nem volt, csak Örzse, Zsuzska, Kató,~
 94   IV|              ott harap a fűbe.~ ~„Jó volt a galuska? kiált oda Klára,~
 95   IV|            lakott, szegény kis lélek volt!~ ~„Ejnye kutya kurta!”
 96   IV|           Siserának egy szeg is elég volt,~ Egész gerebentől lett
 97   IV|            Berrek,~ Ki legalább szép volt ugy tatárembernek:~ Az öltözete
 98   IV|      Mindenféle népből; csak egy nem volt köztök:~ Csak te hiányoztál:
 99   IV|           kegyetlen.~ ~Csak egy ütés volt az, de elég az utra,~ A
100   IV|        hajigálta hátba.~ ~Még az sem volt elég! Ha már elkergették~
101   IV|          gyilkos nagy robajjal!~ ~Az volt az özönviz! Mintha tenger
102   IV|           lett a kerek ég alja,~ Nem volt ott ellenség, csupán csak
103   IV|     odaveszett: -~ Bizony kevés hija volt, hogy így nem esett.~ ~«
104   IV|        dobaját neszelte,~ Ha veszély volt, gyorsan mindenkit fölkelte.~ ~
105   IV|              az idő éppen legforróbb volt,~ A pusztán keresztül Jeruzsálem
106   IV|      patakhoz vezeté a serget,~ Zöld volt ott a mező, hol a patak
107   IV|            jó hajtás,~ A hova elérni volt közös óhajtás.~ ~Tele az
108   IV|              V.~ ~A Tábor-hegy alatt volt egy rejtett barlang:~ Körüle
109   IV|             hős Róbert lovag.~ Sötét volt körülte, olyan volt, mint
110   IV|            Sötét volt körülte, olyan volt, mint a vak;~ Tagjai zsibbadtak;
111   IV|         Megtalálta kardját, az ottan volt véle;~ Azt a kardot még
112   IV|            eljött véle.~ ~Hajh, kard volt ez eddig; de most már nem
113   IV|              egy kiáltásra még képes volt ajka;~ Az erdők visszhangja
114   IV|       ismertető jelet.»~ ~Hitvesétől volt egy hímzett övszalagja,~
115   IV|              hab átcsap rajta. Lelke volt: - elszállott.~ ~ VII.~ ~
116   IV|            apák vétkei is:~ Hányszor volt a pellengéren?~ Embert ölt
117   IV|              lopott~ S boszorkánynak volt a lova.~ S más ilyen nyájasságokat,~
118   IV|               A melyik nagyobb hibás volt,~ Ekklézsiát fog követni:~
119   IV|              Dicső egy nagy méltóság volt~ A koldusok királyáé!~ Milyen
120   IV|          nincsen.~ ~Arany, ezüst nem volt rajta egy mákszemnyi,~ Kopott
121   IV|             szép úri lakra:~ Üvegből volt annak egynehány ablakja,~
122   IV|          medve.»»~ ~Az bizony borvíz volt: 8 se nem bor, se nem víz;~
123   IV|         módját:~ Lencsével trágyázva volt az gazdagon át.~ ~Megijedt
124   IV|            nem éhül!~ ~Bente úr okos volt: mind eszes a székely!~
125   IV|          diákom!~ Nekem is más forma volt a gazdaságom:~ Nem éltem
126   IV|       lencséken, tormákon:~ Nekem is volt egykor mit a tálba vágnom.~ ~
127   IV|         egykor mit a tálba vágnom.~ ~Volt gulyám, juhnyájam, tejelő
128   IV|            szól erre; «Mondd el hogy volt mint volt?»~ ««Hát édes
129   IV|              Mondd el hogy volt mint volt?»~ ««Hát édes öcsém, nézd,
130   IV|    népetnyíró.~ ~De még eddig ez sem volt elég a bajba’:~ Beüt a havason
131   IV|          adom;~ Mivel lófő-székely13 volt minden fajzatom. -~ Ha csatára
132   IV|               Egy nagy ezüstfejü bot volt a kezében.~ ~Bente úrnak
133   IV|            úr jött ki! csak a király volt ott. -~ Az nem fedi magát
134   IV|         székely gazdám!~ Nagyon szép volt tőled, hogy eljöttél hozzám:~
135   IV|        bámuló Bente?~ A lencse ezüst volt; dénár, egész rakás,~ A
136   IV|      Kinálnak, azt mondom, hogy elég volt nékem!~ ~Vitesd el e tálat,
137   IV|             a tálhoz, mely aranynyal volt tele. -~ - A sok főúr mind
138   IV|            kinálsz, azt mondja «elég volt!»~ ~A kit, ha ezüsttel,
139   IV|      válogass benne!~ Ez is jó ember volt, míg nagy úrrá nem lett.~
140   IV|   mondásokkal egy egész ív telt be.~ Volt abban még vers is pogány
141   IV|             Saját érdeme is mind fel volt róva jól.~ Király szive
142   IV|              Budára feljöhetsz.~ ~Ez volt a hosszú hét! A jámbor plébános,~
143   IV|          jámbor plébános,~ Pedig nem volt János, mégis volt hijános.~ «
144   IV|          Pedig nem volt János, mégis volt hijános.~ «Három ilyen kérdés!
145   IV|           magyarost.~ Az övébe dugva volt az olvasója,~ S háboru idején
146   IV|          elébe.~ Igaz tisztelendő úr volt miden íze,~ Csak a hangjának
147   IV|         miden íze,~ Csak a hangjának volt egy kissé boríze.~ ~Jelentik,
148   IV|   huszonkilencz lészen.»~ ~Ez is jól volt mondva, a király ráhagyja;~
149   IV|              árát kifizesse.~ ~Régen volt; de mégis igaz a történet.~
150   IV|           szivük haragján: -~ „Tréfa volt az egész, felejtsük el.”~ ~
151   IV|         felejtsük el.”~ ~Az egyiknek volt szép hű nője otthon,~ Az
152   IV|          felét a nő megosztá,~ Titok volt, a férjnek sugva hozták. -~ „
153   IV|              sugva hozták. -~ „Tréfa volt az egész, felejtsük el.”~ ~
154   IV|            barátnak két jó kardja is volt.~ Két éles kard két haragvó
155   IV|            aludni szépen,~ A csábító volt, megfizette vérben,~ Mit
156   IV|           mellette térden: -~ „Tréfa volt az egész, felejtsük el.”~ ~
157   IV|           szenvedett?~ Tán boldog is volt, jobb időket látott,~ Forró
158   IV|        enyelgő víg családot,~ „Tréfa volt az egész, felejtsük el.”~ ~ ~ ~
159   IV|     szívviditón.”~ „Ez itt szolgálóm volt! Az csizmatisztitóm.”~ ~(
160   IV|         ülésszak után.~ A gyülés nem volt Budán,~ Hanem Bécsben, ez
161    V|              majd úgy lesz, a miként volt hajdan.~ Nagy esést, inséges
162    V|          megírtam.~ ~Kedves halottam volt csendes ravatalon:~ Kikisértem,
163    V|              óra, mely zengi:~ „Elég volt; - végeztél; - mehetsz már
164    V|             merre úsznak?~ A hol gát volt, ott átrontott,~ S bámulnának
165    V|   kivánságról.~ S ki valamennyi közt volt legdrágább kincse,~ Az a
166    V|           emelte föl, ő mindig alant volt.~ Vad erdő, zöld mező tudja
167   VI|          többé! Legjobb, leghűbb fia volt ő;~ Fáynak elvesztén nem
168   VI|            csodáld.~ ~Nekünk e kincs volt századok során:~ Multunk,
169   VI|             kell hogy érte éljünk.~ ~Volt a magyarnak fényes éve is~
170   VI|      sziklasánczaid,~ Erőd a szellem volt, a tudomány:~ Ez véde téged
171   VI|            áldja.~ ~Fejedelmi bölcső volt a fényes csónak,~ Egek országából
172   VI|            bejártál,~ Annak egy neve volt: nemzeti dicsőség;~ Méltó,
173   VI|           szállt a vasba s a vér nem volt drága.~ ~És a szabadságért
174   VI|              lélek,~ Kinek lemondása volt legfőbb erénye,~ A milyennek
175   VI|           haza, s örökké a haza!~ Ez volt az a bálvány, a kit fölállítál,~ -
176   VI|            mű: „Titkos ellenkezés.”~ Volt benne sok szép szó, hanem
177   VI|           bizony, de létben nem igaz volt;~ A mely honnak Isten adott
178  VII|        senyvedett el.~ Csak háromnak volt jó vége,~ - Ezeket bor s
179  VII|      Ágostváry~ S apja házassága nem volt lári fári.~ ~3. Óhajtandó
180  VII|          beszélj ily badarat!~ Régen volt a! Már husz éve. -~ Akkor
181  VII|              mind a ketten:~ A miből volt elég sok,~ S vagyunk mostan
182  VII|             furulyácska.~ ~Jó lantos volt szegény! - Sors úgy akarta:~
183  VII|                  XII.~ ~Hajdan pálma volt dalomban~ Mostan futó szederinda,~
184  VII|      Hazajöttem, adj egy csókot”~ Ez volt beköszöntő szavam.~ „Jó
185  VII|              korán reggelt vártad~ S volt rám gondod, mint a tökre.~ ~
186  VII|       madártól.~ ~Szeretnéd: hogy mi volt ebben?~ Keresd csak fel
187  VII|            megölte magát,~ Szerelmes volt, nem türhette baját.~ Nagyon
188 VIII|            mulatni.~ ~Csak egy ember volt hű hozzám.~ Reggel, délben,
189 VIII|             Azt tudom, hogy porkoláb volt.~ ~(1858)~ ~ ~ ~
190 VIII|           úgy híták hogy Janka;~ Nem volt ugyan valami szép lányka;~
191 VIII|             szép lányka;~ De birtoka volt igen sok bankó.~ ~Mondta
192 VIII|                 Hát egy csomag gyufa volt zsebében,~ Azt ő addig nyomkodta,
193 VIII|        Névtelen ábránd.~ ~Oh be szép volt az az oláh leány,~ A kit
194 VIII|            fején?~ Oh be nagyon szép volt ez a leány.~ ~Talán belé
195 VIII|         Hiszen velem együtt neked is volt~ Sok érdemed rája.~ Hanem
196 VIII|       kitalálni:~ Fiatalon börtönbe’ volt.~ Édes, kedves, nem is hajolt,~
197 VIII|              férj lett.~ Görög bánja volt királyát,~ Kiért nem tud
198 VIII|       szolgálat, azt mondom, hogy jó volt.~ Hanem régi mondás: „keveset
199 VIII|         Árkunk ugy nincs, a hogy nem volt,~ Mesterséges fűvetésről~
200 VIII|                A szónok gyertyája.~ ~Volt hazánknak két hires embere,~
201 VIII|         közélet bölcsei:~ Az egyik a volt tudós Szemere,~ Másik volt
202 VIII|           volt tudós Szemere,~ Másik volt a lánglelkű Kölcsey.~ ~Mind
203 VIII|          sérelem:~ Ha rákezdték, nem volt annak vége,~ Csak hallgató
204 VIII|     Disputálni; - - de az „vita” nem volt,~ Mert hogy ha az egyikük
205 VIII|           kifárad.~ ~Közbeszólás nem volt megengedve~ „Mostan én beszélek,
206 VIII|             vitatkoztak szépen,~ Nem volt „zugás”, nem kellett „csengetni”.~ (
207 VIII|      szeretem” vendég,~ S ha örömünk volt, vagy veszedelmünk,~ Együtt