bold = Main text
    Részgrey = Comment text

  1    I    |         Csak azután, hogy a dallam meg volt,~ Firkált hozzá verset
  2    I    |            zenéje”~ Hogy miért az? meg sem hallhatod.~ Mit tudod
  3    I    |           nem csak viselve,~ Hanem meg is érdemelve,~ A homlokon
  4    I    |        keserü poharat~ Édesítsétek meg neki~ Nemzetem gazdasszonyai.~ ~
  5    I    |           épen hoz át:~ Tanítsátok meg szeretni,~ Gyermekiteknek
  6   II    |          babér-koronád,~ Erősödjék meg hatalmad~ Hosszú századokon
  7   II    |          nem tanulhatám.”~ ~Szálld meg költő s tudós lelkét,~ Hogy
  8   II    |        hallott még eddig.~ S mondd meg néki, hogy nem elég~ Téged
  9   II    |      feltámaszt;~ Hanem, hogy halj meg elébb. -~ ~De te azért ne
 10   II    |          ki segít rajtad,~ Ki soha meg nem tagad:~ Két igazi hű
 11  III    |          van belé dugva hátul,~ Ez meg sipolni való!~ Elhozza a
 12  III    |            szive~ Azzal prezenteli meg.~ Az ablakba kitett csizma~
 13  III    |         régen volt:~ Hogy becsülje meg a magyart,~ Hogy becsülje
 14  III    |            magyart,~ Hogy becsülje meg a magyart~ Mind a német,
 15  III    |        olyan setét. -~ Vigasztalja meg jó nyárral~ Isten a magyar
 16  III    |             irok vele~ Novellákat, meg verseket.”~ ~Hát ez mi a
 17  III    |          De hát urambátyám, mondja meg az égre!~ Miben áll az igaz
 18  III    |          Meddig menjen, hol álljon meg?~ Vizen innen, diófán túl?~ ~
 19  III    |  megszállja?~ Fegyverrel hóditsa-e meg?~ Vagy elég lesz szóval
 20  III    |       protestált~ Ha bemennek; más meg annak,~ Ha nem mennek elég
 21  III    |        keserűn széttagolt,~ Lássuk meg a megjövendölt~ Egy pásztort
 22  III    |         küzdve, e nép~ Megtört, de meg nem hajolt!~ ~ Legyen úgy,
 23  III    |        szinváltozás után~ Ha senki meg nem élhet is,~ Mink élünk
 24  III    |      allgemeine Zeitung!~ ~Egyszer meg aztán dicsérni kezdtél,~
 25   IV    |     alapját a rémépületnek:~ Végét meg nem érik, a kik ma születnek;~
 26   IV    |            Fájdalmat, a mi nem hal meg velünk;~ De él utánunk minden
 27   IV    |            hallod szózatom,~ Halld meg, Te nem vagy úr, csak sárdarab.~
 28   IV    |            E szép uradalmat ő vevé meg drágán: -~ - Piros vére
 29   IV    |          Egy anyának szive szakadt meg miattuk,~ Egy asszonyt szerettek,
 30   IV    |           a hova szórtam, még csak meg se áldnak.~ Átok volt, mit
 31   IV    |          ott a mennyben~ Ki számol meg érte?»~ ~«Hogyha még utolsó
 32   IV    |            kérjük azt, hogy tartsd meg önmagad:~ Ki önmagát elveszni
 33   IV    |         Isten: «Itt a nép, próbáld meg őt!»~ S kihozta bölcsőjéből
 34   IV    |            és monda szót:~ «Ismerj meg engem!» és a büszke láng~
 35   IV    |           jobb kéz a balt~ Támadja meg! Imádja ellenét!~ Hadd ostromolja
 36   IV    |            nemes ércz, mely tüzben meg nem ég.~ ~Sátán irigyen
 37   IV    |          mássá alakult:~ Nem látta meg nagy őseit, kik ott~ Körüle
 38   IV    |           nép egyenlő hévvel birta meg~ A kardot, lantot, ásót
 39   IV    |            mi hordja?~ Hogy maradt meg «ez egy» e muzsikaszernek,~
 40   IV    |        táncz összezavarult,~ Előre meg hátra ment minden badarul.~
 41   IV    |        Mert pisze az orra, a szeme meg kancsal,~ De a hol maga
 42   IV    |            hanem járjad!~ Szolgáld meg tánczoddal most a honorárjad.»~
 43   IV    |           werklis pihenni sem állt meg azóta.~ De most, a mint
 44   IV    |        lovag~ Győzelmes hadból tér meg,~ Nyergét zsákmányul terhelik~
 45   IV    |    zsákmány!~ ~Ten váradat rohanta meg~ Don Fernando d’Atoya,~
 46   IV    |           szót csak asszony tartja meg! -~ Te vedd hátadra vérted:~
 47   IV    |          én édenem üdve, világom,~ Meg nem csókoljuk-e egymást?~ ~
 48   IV    |    csókoljuk-e egymást?~ ~Hát mink meg nem csókoljuk-e egymást?~
 49   IV    | csókoljuk-e egymást?~ Én? - és Te? meg Ő? - Háromszivü egység!~
 50   IV    |     felajzva remeg:~ Hadd énekelem meg gyermekemet! -~ - Szerelmi
 51   IV    | Gyászhirnöke harczi mezőnek! izend meg:~ Hol bajnokom? Hol van
 52   IV    |     fektetten~ Alszik - Gyászoljuk meg a hőst mink ketten.~ Én
 53   IV    |              Oh leld igaz arczodat meg valahára!~ Nem rettegi éjjeli
 54   IV    |               Villámaival csókolja meg egymást~ Két felleg az alkonyi
 55   IV    |  Hozzáfogott a bűnrovás zöméhez~ S meg sem pihent mig el nem végezé,~
 56   IV    |            Még egyszer sem mutatta meg neki.~ Itt járt nem rég
 57   IV    |            más tisztességes ételt~ Meg nem eszi! Azt mondja: jobbat
 58   IV    |  hieroglyphokkal,~ Melyek rejtélye meg nem érthető,~ De egy némely
 59   IV    |              Aztán nem is én öltem meg,~ Az a gonosz abbé tette.~ -
 60   IV    |          szivemig rágja magát,~ Ha meg nem gyógyítasz hamar.»~ ~«
 61   IV    |            Neked - még nem mondom~ Meg, hogy mit? - de szépet,
 62   IV    |            Aztán - nem is én öltem meg:~ A baraczk volt, mit megevett.~
 63   IV    |           lehetetlen volt~ Ottónak meg nem szánnia.~ ~«Ne félj
 64   IV    |              Tégedet én nem eszlek meg,~ Sőt kész vagyok bármilyen
 65   IV    |           az én szivem is.~ Mutasd meg, hogy hogyan tetted.~ ~Nézd,
 66   IV    |            Hozzá mért ne törjem én meg?~ ~Hidd el nekem, hű férfi
 67   IV    |             Küzdés közben sebzette meg.~ ~Düh forr a császár sziviben.~
 68   IV    |            mert hű valék:~ Bocsáss meg, hogy legyőztelek.»~ ~De
 69   IV    |         becsülete enyim,~ Azt vele meg nem ölheted!~ ~Én Istenre
 70   IV    |          kezéből elveti:~ Kezét az meg sem perzselé;~ De a padlót
 71   IV    |          keze~ A nő karját ragadja meg.~ «Hát erre mentséged lesz-e?»~ ~«
 72   IV    |         felel rá a kölyök,~ Engedj meg, de most mingyárt feldülök:~
 73   IV    |           világban:~ Kicsiben mind meg van Pál mester házában!~
 74   IV    |         görögök adnának! -~ Otthon meg beütött az Isten áldása.~
 75   IV    |        bolondot csak még sem tette meg:~ Közbejövén holmi tréfás
 76   IV    |        vele apraja-kicsinye.~ Róka meg sem mozdul, mintha volna
 77   IV    |            ollóval czibálja:~ Róka meg sem rándul, csendesen kiállja.~
 78   IV    |     farkával jót vág a rókára;~ Az meg hanyattfekve várja a fogára.~
 79   IV    | pillanatban csuka a rókának,~ Róka meg elkapta állát a csukának:~
 80   IV    |         Csuka rúg farkával, a róka meg tánczol,~ Felszöknek a légbe,
 81   IV    |           szen, ha aranynyal telik meg a marka,~ Annak fele is
 82   IV    |           Felét ennek itten, felét meg amannak:~ Az ő tarsolyában
 83   IV    |            találtak,~ Minőt a róka meg a csuka csináltak.~ A király
 84   IV    |         vélni,~ Ez talán vezeklés? Meg kell hát itélni.~ «Vigyék
 85   IV    |             S számlálják le, a mig meg lesz elégedve:~ Nem tudni,
 86   IV    |          részre.~ Mátyás most érté meg varga praktikáját,~ S belső
 87   IV    |             Jól van, varga, monda, meg lesz kivánságod,~ Két szolga
 88   IV    |      járandóságot,~ A száz aranyat meg hogy ne légy kénytelen~
 89   IV    |          hítta a magyar, s valljuk meg igazán,~ Hogy ő futott akkor,
 90   IV    |       nyakán.~ ~De a kik legjobban meg voltak átkozva,~ Hogy részesüljenek
 91   IV    |         tatár:~ Senki sem állhatta meg vele a csatát;~ Barom sokaság
 92   IV    |  markolatjátul?~ Vagy a dér csipte meg a szivünk s meglágyult.~
 93   IV    |        nemzettek gyávát!~ ~Álljunk meg e helyben, forduljunk meg
 94   IV    |          meg e helyben, forduljunk meg arczczal!~ Verjük vissza
 95   IV    |             Szárhegy várkastélya,~ Meg egy halastónak furfangos
 96   IV    |            jőjjön a tatár, ő bánja meg, nem mi!”~ ~Aztán még valami!
 97   IV    |     megtalálsz ijedni. -~ ~Gondold meg, ilyenkor hogy nem vagy
 98   IV    |         majd a nyakát szegi,~ Majd meg a fullánkos méhraj esik
 99   IV    |     mozsártörő sulyok,~ Egy üstben meg ott főtt a jó drága szurok;~
100   IV    |        főtt a jó drága szurok;~ No meg egy szőrpányva, - még a
101   IV    |        csak Örzse, Zsuzska, Kató,~ Meg a sorbarakott nagy üres
102   IV    |           mikor felbukott a lovas, meg a ló,~ Eltörve a csülkét
103   IV    |   fehércseléd,~ Kinek igy fizették meg a ravasz cselét?~ ~Mikor
104   IV    |            nékik tréfa dolog:~ Itt meg a felrugott méhkasoknak
105   IV    |       jobban húzza.~ A kötél végét meg Puskás Klára tartja~ S azt
106   IV    |       főrangot.~ ~„De én nem öllek meg: elfoglak életben. -~ Van
107   IV    |         rajta végig.~ Pogányt soha meg nem kereszteltek még igy!~ ~
108   IV    |         lánczos sisakjábul:~ Attól meg elijed, a ki reá bámul.~ ~
109   IV    |         Ordit mint a medve, a mely meg van lőve,~ Ugrál, tánczol,
110   IV    |           hátulról szoritja,~ Elől meg a vitéz székelység apritja.~
111   IV    |              A székely vitézek még meg sem pihentek,~ Egyenesen
112   IV    |       kincsünknek csak e szó felel meg.~ ~Azért dicsértessék bizony
113   IV    |         végezte napját?~ Kérdezzük meg, (épen onnan jön) az apját.~
114   IV    |          gyűrűivel~ Fojtogatja, ez meg tépi körmeivel;~ Földön
115   IV    |    vicsorgatva szélylyel,~ A farka meg tánczolt, karikákat hányva,~
116   IV    |         itt-ott:~ Jóltevőjét marja meg a szabadított.~ ~De hát
117   IV    |          leszökni. -~ ~A paripának meg ne vegyük rossz néven~ Ha
118   IV    |      valami vonitó ordítást ereszt meg,~ A mitől még az a szikla
119   IV    |              De most már azt mondd meg, édes oroszlánom,~ Hogy’
120   IV    |         légy boldog;~ S emlékezzél meg rám, hogy ha jól lesz dolgod.»~ ~
121   IV    |            vermében~ Így szelidíté meg a vadakat épen:~ Látunk
122   IV    |    mindenkit fölkelte.~ ~Végre úgy meg szokták ottan a táborban,~
123   IV    |           égen;~ Felül a nap, alul meg a homok éget. -~ ~Napokig
124   IV    |           vizük elfogyott, forrást meg nem leltek;~ Szomjan elhullottak, -
125   IV    |         csak a maga sírját tekinté meg.~ ~Ott a dicsőséges Tábor-hegy
126   IV    |           kezdették a harczot;~ Új meg új sereget állítottak szemközt:~
127   IV    |   egyszerre szörnyű orditás zendül meg:~ Néger azopardok2 jobbra-balra
128   IV    |     második,~ A harmadik étekfogás meg datolya,~ Kedves betegét
129   IV    |           Elgyöngült karjai a hőst meg nem védik:~ Maga előtt látja
130   IV    |            Rettentő ordítás felelt meg rá tulnan. -~ ~Jön a hű
131   IV    |      féltékeny asszony így harczol meg épen!~ ~Két féltő asszony,
132   IV    |           hűsége angyali,~ A másik meg, a ki felakarja falni. -~ ~«
133   IV    |        tőlük az egész világ. -~ Ők meg nem féltek senkitől.~ Büszkék
134   IV    |        templomban.~ Ilyent tesznek meg királynak~ Az igazi, a törzsökös,~
135   IV    |           össze,~ Hol ő maga itéli meg.~ (Legfelsőbb curia nélkül)~
136   IV    |       fogát ellenségre:~ «Fogjátok meg!» assentálni~ Kell a ficzkót!
137   IV    |         Elcserélik - irigységből!~ Meg a kik a templomlépcsőn~
138   IV    |       büntetést szab.~ S kik ebben meg nem nyugosznak,~ Ki állítja
139   IV    |             hatalmas bojárok:~ Még meg is traktálnak juhos pakulárok3».~ ~
140   IV    |   szalmakalapod! -~ Nem mondanád-e meg, hogy az a ház amott,~ Kinek
141   IV(6) |                   Mátyás királyról meg van irva, hogy villát nem
142   IV    |           Holnap ilyenkorig bizony meg nem éhül!~ ~Bente úr okos
143   IV    |            A király czímere, értse meg a becsét:~ Ilyen vasgyürüt
144   IV(13)| Lófő-székelynek nevezi az irás is, meg a közélet is azt az előkelő
145   IV    |      Varasgyék14 legyek, ha én ezt meg nem teszem!~ Odatalálok
146   IV    |          Hogy «erre közelebb, arra meg hamarább.»~ ~Sík magyar
147   IV    |      lekapott sipkáját,~ Majd hogy meg nem törli vendége csizmáját.~ ~
148   IV    |         mentét,~ ~««Hogy a kő üsse meg! szól Bente úr búsan:~ Nagyon
149   IV    |          van Mátyás diák? mondanád meg nekem.»»~ ~«Semmi méltóságos,
150   IV    |           nádorispán uram!~ Engedj meg, hogy ide vezetett az utam:~
151   IV    |      lévvel~ A Mátyás diákhoz, míg meg nem ebédel!~ Mondja, hogy
152   IV    |             egész rakás,~ A trágya meg arany; körmöczi máriás!~ ~««
153   IV    |            torma!~ Ezt nem emészti meg, csak a tarsoly gyomra.»»~
154   IV    |        étekfogó! kináld!»~ Hát ott meg a reszelt torma mind színarany~
155   IV    |            te hűséged!~ Ehez mérve meg is jutalmazlak téged.~ Te
156   IV    |      király, kedvére kaczagván -~ «Meg azt a sok nehéz lánczot,
157   IV    |  elszakadtak:~ Rongy se maradt tán meg belőlük kaczatnak,~ De a
158   IV    |         körül.»~ Megirta az irást, meg is pecsételte,~ Ékes mondásokkal
159   IV    |           nagy sor ha nem hajól.~ ~Meg is kapta ám rá nagy hamar
160   IV    |           nagyon könnyen választ.~ Meg lesz a dömösi prépostság
161   IV    |            kellene ehez, más törje meg, nem én!»~ Bánja, hogy elkezdte,
162   IV    |           lelkek jóltartója:~ Azok meg testileg gondoskodnak róla.~
163   IV    |         neki kell felelnem,~ De én meg nem tudok birkózni egygyel
164   IV    |         helyette király udvarába.~ Meg is felelek én a három kérdésre,~
165   IV    |           Felségednek Budán, nekem meg Czinkotán.»~ ~«Emberül van,
166   IV    |            három kérdésre a ki jól meg felelt,~ Dömös prépostságát
167   IV    |      Mátyás király hire nem vénült meg.~ - A bort is Czinkotán
168    V    |             Azért az Üstököst csak meg kellett írnom.~ ~Virasztottam
169    V    |             Azért az Üstököst csak meg kellett írnom.~ ~Levert
170    V    |             Azért az Üstököst csak meg kellett írnom.~ ~Bezártak
171    V    |     régesrégen.~ Csupán egy maradt meg, egy emlékszik rá még,~
172    V    |            kinek csak száján terem meg a vigasz,~ Annak a kezébe
173    V    |        dolgát bajosnak, peresnek,~ Meg a kik hivatalt és állást
174   VI    |              S port hinte rá, hogy meg se lássa többé.~ ~Te akkor
175   VI    |             Sem úr szavának csábja meg nem ejte.~ ~Te a szegény,
176   VI    |      költészet hangzatát~ Zenditse meg művészet hő szaván:~ ~S
177   VI    |          Mely századok mulva termi meg kalászszát,~ Gyökerei élnek,
178   VI    |         piaczán.~ ~És nem pihenünk meg, haladunk előre,~ Helyt
179   VI    |            egy dicsőnek sem lett.~ Meg vagy örökítve jobban mindazoknál,~
180   VI    |       század,~ Míg a szív melegít, meg az Isten napja.~ ~(1882)~ ~ ~ ~
181   VI    |              A szellemmel nem küzd meg más, csak a szellem,~ Erőszak
182  VII    |           szultánnak lenni.~ Száz, meg százezernyi haddal~ Verekedni
183  VII    |         Megigérni, a mit kérnek~ S meg nem adni, ha elmentek,~
184  VII    |             Négyet ön testvére ölt meg,~ Négy meghalt fia kezétől,~
185  VII    |              Ezeket bor s nők ölék meg.~ ... Oh mi szép szultánnak
186  VII    |           de ugy,~ Hogy a másiktól meg ne vegyünk el sehogy.~ ~
187  VII    |          nap emlékére~ Hogy legyen meg ez is hát:~ Becsukatunk
188  VII    |             ha mi vétkem:~ Hogy én meg férfi vagyok.~ ~Vesztegettünk
189  VII    |           hő szerelmünk~ Soha soha meg nem szakad.~ ~Gyerünk most
190  VII    |            ő gyors futása~ Akadjon meg, szakadjon meg:~ Folyjon
191  VII    |             Akadjon meg, szakadjon meg:~ Folyjon ezután felfelé.~ ~
192  VII    |            Jó szelindek, ne harapj meg,~ Hiszen elhordom már magam.”~ ~
193  VII    |          madártól.~ ~Aztat kincsem meg is kaptam,~ Adósod én sem
194  VII    |         csak fel az erdőben;~ Majd meg tudod, ha felrebben, -~
195  VII    |             fáradt vagy: -~ Pihenj meg, lakjál jól;~ ~ De ha a
196 VIII    |        ülhet kend:~ Mást, a ki még meg nem pihent~ Oda se is eresszen
197 VIII    |            szabad légtül~ Igen jól meg tudott óvni,~ Mit e derék
198 VIII    |               Az Isten is áldja őt meg,~ A mért értem annyit lábolt.~ -
199 VIII    |         honor elkelne már szépen,~ Meg is érdemelném, tudom én
200 VIII    |         soká tart a.~ ~Ha egy hóig meg nem tartod a szék-~ Foglaló
201 VIII    |    megjelen.~ ~ ~Hát ezt mondjátok meg, hogy mi?~ Nincsen veres
202 VIII    |     Biztatják a föld népeit,~ Ölje meg, a hol teheti.~ ~ ~Ezt is
203 VIII    |       maholnap.~ ~Nem mondom, hogy meg ne volnék elégedve,~ Az
204 VIII    |         nem tennők,~ A mig egymást meg nem ennők,~ Nem férne ördög
205 VIII    |           Nem tűrt soha! - Becsüld meg a tótot!~ ~ ~ ~