Rész

  1    I|             nem a magyar ősi búja~ És  kedve, a mi benne zeng.~
  2    I|             szólj?~ Kerested-e, annyi  elődöd~ Maga után mi szépet
  3    I|           csak kellett.~ Igen sok nem  már, csupán kisértetnek.~
  4    I|          fizetnek.~ ~Épiténk odakinn,  Pest város végén,~ Nagyszerű
  5    I|              van mindenütt háza,~ Nem , ha a törvény az ég alatt
  6    I|        történnék benne.~ - Bizony nem  lenne.~ ~Mulatságra való
  7    I|               ez a törvény,~ Ez nevel  embert és igaz honpolgárt,~
  8    I|             Azért minket ki itélhet?~  az Isten, megsegít!~ Önbecsülés,
  9    I|              ragyogás elől~ Üdvet adó  példával~ Ti menjetek mostan
 10   II|               tanulhatám.”~ ~Szállj a  táblabiróra,~ A ki azzal
 11   II|               trónjához kivánkozék.~ ~ néki ott! Nálunk emléke
 12   II|               azt vártad,~ Hogy a sok  barátod~ Majd kisegít a
 13   II|            vagy kevesebb.~ ~Az ötödik  barátod,~ Ki hozzád legközelébb,~
 14   II|            igazi  pártfogód -~ ...A  Isten - smagad.~ ~ ~ ~
 15   II|        pártfogód -~ ...AIsten - s  magad.~ ~ ~ ~
 16   II|            maga rongálja?~ ~A tegnapi  barátok~ Ma ellenként találkoznak,~
 17   II|            hamis tanú.~ ~A becsületes  népet,~ Mely igazságért
 18  III|          viselni magát,~ Annak majd a  Mikulás~ Mindenféle szépet
 19  III|              fölkelsz, majd megládd!~  ember a Mikulás.~ ~Ezüstbárány,
 20  III|            Holmi kravállt tapasztal.~  ember a Mikulás.~ ~Gazdaember
 21  III|            Mely Zürichben köttetett.~  ember a Mikulás.~ ~S hogy
 22  III|               mézes kalács:~ § 4-ik.~  ember a Mikulás.~ ~(1859)~ ~ ~ ~
 23  III|         magyarnak~ Sem dolmányán, sem  hirén semmi folt.~ ~Legyen
 24  III|        Ezernyolcszázötvenegy:~ Minden  ügy hátramegy.~ Ezernyolcszázötvenkettő:~
 25  III|             setét. -~ Vigasztalja meg  nyárral~ Isten a magyar
 26  III|             számra adatik.~ ~Van igen  sympathiánk~ Fájós kezek
 27  III|           mennek elég gyorsan,~ A míg  kedvükben vannak.~ ~A míg
 28  III|               mezőt tisztára,~ Várják  ebédre, gazdag vacsorára.~ ~
 29  III|             Franczia kenyérre keni~ A  savoyai sajtot,~ Jól eshetett,
 30  III|        meghasadt.~ Miveltek, hősök és  barátok~ Levénk előtted
 31  III|           alvó,~ Annak lesz a hivatal ,~ Ki soha semmit se tanul,~
 32  III|          Kinek egyetlenegy gondja,~ A  pincze és jó konyha:~ Várhat
 33  III|               gondja,~ Apincze és  konyha:~ Várhat jót a Vatikántul,~
 34   IV|             az ostromnak~ Kruppa vára  lett romnak;~ Ő és társai
 35   IV|            veled régi ellenfél,~ Arra , hogy öljed, tépjed, marjad.»~ ~
 36   IV|          Hűségemet hozzá s hozzád, -~  a sír! - még abban sem felejtem.~ ~
 37   IV|               kűlsejükért nézik.~ Ama  könyvek ez aranyos kalitba’~
 38   IV|               szorító légkörbül.~ Nem  lég van ott benn, nem jó
 39   IV|              jó lég van ott benn, nem  ottan járni,~ Nem való azoknak,
 40   IV|            kaszinók és klubbok,~ Hogy  emberekből lesznek medvék,
 41   IV|       krajczárt igy elnyertek,~ Itt a  ozsonna «kedveseim, jertek!»~
 42   IV|               Kávé után pedig egy kis  pecsenye,~ Egy kis hurka,
 43   IV|                 hogy esnék  egy kis  bakator?~ Mondják: ez az,
 44   IV|             mondani, mi volna benna ?»~ (Pedig ugy csúfolják,
 45   IV|             nevetés, kaczaj és kitörő  kedv,~ Minden semmiség megnevetteti
 46   IV|              tudják már, mért van oly  kedvük?~ Denique nagyon
 47   IV|               Nem költ ki se zajjal.~  hosszu az éj ott, meszszi
 48   IV|         felveszi.~ Elkezdve Zeüszön s  Hermeszen,~ Le mind egész
 49   IV|             amulét egyéb.~ ~«Óh drága  kisasszonykám,~ Barátnécskám,
 50   IV|              ki, hogy megbocsásson~ A  Isten: Te rád hallgat;~
 51   IV|           nagy barátném!~ Tudod, mily  vagyok Hozzád,~ Bizony mondom,
 52   IV|            Játszál nekünk bohózatot!~  kedvre e mogorva kört~ -
 53   IV|              szorongatja.~ ~«Oh drága  kisasszonykám,~ Barátnécskám,
 54   IV|          Gergely pápa rokona volt,~ S  indulattal iránta~ Megtehette
 55   IV|         komédiát!~ Elhagyta búbánat a  csizmadiát:~ Ugy nevetett,
 56   IV|             maradsz!»~ (Mert a nyájas  sziv - királyok erénye;~
 57   IV|            mit kapsz a mulatságér,~ A  ajándékot velem megfelezzed,~
 58   IV|        megfelezzed,~ Visszajövet erre  lesz emlékezned.»~ ~Gondolta
 59   IV|      rálegyint.~ Elmondja, a mit tud,  Pál mester megint:~ «Róka
 60   IV|             palotai - mogyoró: nagyon ,~ Varga kívánsága, - semmi
 61   IV|          kívánsága, - semmi sem olyan .»~ Elbámul a király: «Vágjatok
 62   IV|            hijják~ Rövidség okáért: a Gábor diák.”~ Deákos ember
 63   IV|        valamennyen!”~ ~„Hiszen nagyon  lesz; - Gábor diák mondja; -~
 64   IV|          eblábol.~ ~De te édes hugom,  Puskás Kalára,~ Te ne kivánkozzál
 65   IV|        csatára;~ Ilyen állapotban nem  oda menni:~ Nagy baj támad,
 66   IV|            Kővető parittya, mi elhord  messze.~ Csontvágó bárd,
 67   IV|               eke csoroszlyája,~ Mind  az, csak bátor sziv legyen
 68   IV|              hidjára,~ Odahelyezkedék  Puskás Kalára:~ Körül rakta
 69   IV|             Egy üstben meg ott főtt a  drága szurok;~ No meg egy
 70   IV|            megtudta a pogány,~ Milyen  orvosság a magyar buzogány?~
 71   IV|         mindjárt ott harap a fűbe.~ ~„ volt a galuska? kiált oda
 72   IV|               a cséphadaró szánt neki  bérül;~ De azalatt a nyárs
 73   IV|              mondani tréfásan,~ Mikor  kedvünk van, ugy Magyar
 74   IV|           Azért dicsértessék bizony a  asszony!~ Általa az Isten
 75   IV|            tüzet a nagy bogrács alá,~  hagymás tokánynyal azt tele
 76   IV|         magával  kopóját, solymát,~  Istenre bízza jobbágyai
 77   IV|            sorsát,~ Sirhat már miatta  öreg dajkája;~ - De a feleségét,
 78   IV| Összecsattogtatják szörnyű fogaikat;~ , hogy egymást ölik, s nem
 79   IV|               gazdátlan világgá. -~ ~« tettért az ember ime rosszat
 80   IV|               a Jordánig már csak egy  hajtás,~ A hova elérni volt
 81   IV|           védlek, én őrzöm az élted:~  helyen vagy itten, álmodat
 82   IV|         valóságos koldusok?~ ~A kinek  csuhája van,~ Még bocskor
 83   IV|       Megszólitja Mátyás: «Hej öcsém,  napot!~ De fölvirágoztad
 84   IV|          lakomán itt.~ A vendég előre , ha szíjat tágít,~ Hogy
 85   IV|              csak kézzel eszik, azt a  szokását, 6~ Nem teszi kés
 86   IV|               kétfelől mindjárást:~ «« időért a tál fenekét tisztán
 87   IV|                 Fogja az órrost, hogy  példával menjen~ Ő maga
 88   IV|                   Hja biz édes mézem,  Mátyás diákom!~ Nekem is
 89   IV|             aztán nálam csinálunk egy  nap’!»~ ~««Varasgyék14 legyek,
 90   IV|             Hárságyat medvebőr tartja  melegen; -~ Egy czifra mentéje
 91   IV|                 Azzal betakarta, hogy  álma legyen. -~ ~Elmondta,
 92   IV|          királya,~ Akkor ébreszté föl  házi gazdája:~ Erdőkön keresztül
 93   IV|               Megmondják az útat neki  magyarán,~ Hogy «erre közelebb,
 94   IV|          torony irányába,~ S találhat  szállást gulyás karámjába’. -~ ~
 95   IV|            ezen distriktusban! 16~ De , hogy két mentét nem hozék
 96   IV|           vennék el bizonynyal.»» -~ ~ hogy Czinkotához nincs már
 97   IV|             ne válogass benne!~ Ez is  ember volt, míg nagy úrrá
 98   IV|               mennyit ér a király?»~ ( volna ezt tudni! De utána
 99   IV|           gondoskodnak róla.~ Látja a  kántor, a papja hogy busul:~
100   IV|                        Románcz.~ ~Két  barát egymást szerette híven.~
101   IV|               Egymást szerette két   barát,~ Megosztá kenyere
102   IV|           egész, felejtsük el.”~ ~Két  barátnak kétkardja is
103   IV|                   Két jó barátnak két  kardja is volt.~ Két éles
104   IV|         kenyerét,~ Tőle nem vették el  kérges tenyerét.~ Jó hely
105   IV|               el jó kérges tenyerét.~  hely az a műhely! Az Isten
106    V|              csak megirom.~ ~Akár van  idő, akár van rosz idő,~
107    V|                vagy haldokló háború,~  kedv az országban, vagy
108    V|                             Az igazi szív”.~ ~Versemény.~ ~Szent
109    V|               szökő évben?”~ ~Az igaz  szívnek. De melyik az igaz?~
110    V|        szentem,~ Nincs én nekem semmi  tett az eszemben,~ Mert
111   VI|            előle,~ S a jövőnek rakunk  fundamentumot.~ ~Csapás
112  VII|               el.~ Csak háromnak volt  vége,~ - Ezeket bor s nők
113  VII|           desiderium.~ ~5. Azt hiszem  volna elébb protestálni,~
114  VII|           itélet; - én tudom, hogy mi .~ ~11. Nem úgy van, mi mind
115  VII|                 29. Köszönöm alásan a  mulatságot.~ Hátha Boldogváry
116  VII|             Jávorfából furulyácska.~ ~ lantos volt szegény! - Sors
117  VII|             az emlék idefenn;~ Milyen  hogy mély földbe van temetve~
118  VII|               ért.~ Ne hallgass rájuk  asszony,~ Ha azt mondják,
119  VII|             senki,~ Ne hallgass rájuk  asszony.~ Ha azt mondják,
120  VII|             annyi éven?~ „Én az alatt  apácskám~ Tanultam - hallgatni
121  VII|             volt beköszöntő szavam.~ „ szelindek, ne harapj meg,~
122  VII|           mentéd: -~ Befoldom: légyen .~ ~ Sebes a vállad: -~ Bekötöm,
123 VIII|           voltam hagyatva!~ Atyámfia,  barátom!~ Szeretőm és régi
124 VIII|              asztalodnál,~ Borod igen  vala;~ Hogy pinczéd legjobb
125 VIII|             telivér lovad.~ ~Dohányod , - pipatartód~ Valóságos
126 VIII|                         Búcsuzó az én  porkolábomtól.~ ~Érdemes
127 VIII|              porkolábomtól.~ ~Érdemes  uram, én porkoláb uram!~
128 VIII|               kedve.~ Hiszen ha olyan  nem volna itteneg,~ A szerkesztők
129 VIII|           szolgálat, azt mondom, hogy  volt.~ Hanem régi mondás: „
130 VIII|              elhordá ebédem.~ Tudom e  fiu magában eleget~ Imádkozott
131 VIII|              tartja?~ Kendből csak az , mi föld alatt van;~ Virágja,
132 VIII|          György nap előtt mennydörög~  aratást, termést várunk;~
133 VIII|                Üres már a tonna!”~ „-  früstök lesz, fiam uram~
134 VIII|         tudósok mindent tudnak,~ Csak  időt csinálni nem;~ Mindennek
135 VIII|             nincsen:~ Legjobb gazda a  idő,~ Legfőbb tudós, - az
136 VIII|              végig ége.~ ~„Ez igy nem ”, rájövének egyszer:~ Hogy
137 VIII|      országház termében~ Talán szinte  volna égetni?)~ ~ ~ ~
138 VIII|                                       , hogy nincs pénz!~ ~Minden
139 VIII|          Annyian sietnénk oda.~ Ugyan  hát reánk nézve,~ Hogy senkinek
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License