Rész

  1    I|           a honfi,~ Könybe lábbad mind a két szeme.~ Az a dal,
  2    I|    gondterhes~ Homlokát lehajtsa, mind e mai napig.~ Mások udvarán
  3   II|        mint az útféli gaz,~ De az mind nem elég nekünk:~ Egymás
  4   II|         bölcs is, egyként jeles,~ Mind erőre, mind szellemre,~
  5   II|       egyként jeles,~ Mind erőre, mind szellemre,~ S egyesülne
  6  III|          Tele légyen a magyarnak~ Mind itczéje, mind pinczéje,
  7  III|          magyarnak~ Mind itczéje, mind pinczéje, mind a bolt.”~ ~
  8  III|           itczéje, mind pinczéje, mind a bolt.”~ ~Legyen úgy, mint
  9  III|           becsülje meg a magyart~ Mind a német, mind az oláh, mind
 10  III|          a magyart~ Mind a német, mind az oláh, mind a tót.~ ~Legyen
 11  III|       Mind a német, mind az oláh, mind a tót.~ ~Legyen úgy, mint
 12  III|      hévmérő kényesője~ A zéruson mind alább száll;~ Még alább
 13  III|           ebéd végén~ Kölcsönösen mind igy kiált:~ Egészségükre
 14  III|      részét,~ Ugy várjuk lakóját, mind családunk tagját,~ Várjuk
 15  III|     beszéded~ Milyen sokat elmond mind a két hazáról~ Panaszos
 16  III|   legalább.~ Hogy a mink van, azt mind összeloptuk,~ Zenénk czigány,
 17   IV|     szolga erős szívvel:~ «Én rám mind hiába törtök!~ Rongyos hazám
 18   IV|          uramat hűn szolgálom,~ S mind halálig vele tartok;~ Övé
 19   IV|      Szembeszállt... s szétverte, mind a polyvát.~ ~ ~ ~
 20   IV| visszazengnek~ Eléb közelb, aztán mind távolabb.~ Úgy dörge fel
 21   IV|       ajtó, arany czifrák rajta,~ Mind a két kilincsnek gyöngyház
 22   IV|      törvényt~ Jobbágyok perében; mind az egész környék~ E várat
 23   IV|       abban a nagy könyvben~ Tele mind a lapok kemény itélettel. -~ -
 24   IV|   csatában együtt hulltak porba.~ Mind oly délczeg képek, mind
 25   IV|           Mind oly délczeg képek, mind oly ifju arczok.~ Egy tőről
 26   IV|             Most is megvannak még mind a négyen - rajzban~ A négy
 27   IV|      festve négy kisértő tájkép:~ Mind a négy idegen kezeire szállt
 28   IV|    mozaikkal kirakott asztalkán,~ Mind a két mutató az egy órán
 29   IV|      tekét~ Lakják népmilliók. És mind e nép~ Keblében hordja élő
 30   IV|         lesz.»~ ~Felel az ördög: «Mind ez tenmüved: -~ Teremtéd, -
 31   IV|   szolgálni tud, urkodni más.~ És mind azért, hogy megmaradjanak.~ ~
 32   IV|          a nemzet önfiaival;~ Hol mind a két fél vesztes egyaránt,~
 33   IV|         ha már egyszer horkol.~ S mind annak okai kaszinók és klubbok,~
 34   IV|            Nosza nyargoncz menjen mind lóhalálába~ Futott werklis
 35   IV|              Aben Chamot elszórja mind~ Nyergéből zsákmány-terhét,~
 36   IV|           Aben Chamot mit veszte, mind~ Kétszerte vissza nyerte.~
 37   IV|           nincs több aratás;~ Már mind lekaszálva a tarló...»~ - ‘
 38   IV|        feje nem. - Az a másé. -~ ~Mind másnak az arcza, mit elhoz
 39   IV|         komorabb, szelidebb;~ Kik mind a közös nagy üregbe befértek.~
 40   IV|      megtépi, ha kél,~ És öltönye mind szakadottabb;~ Majd árnya
 41   IV|        fölé...~ - Elvitte magával mind, mi övé volt,~ S most kezd
 42   IV|       Elvitte tán?~ Dehogy vitte! Mind azzal biztatá:~ Majd Delphiben
 43   IV|       Zeüszön s jó Hermeszen,~ Le mind egész szegény Herákleszig~
 44   IV|          ki szárazon,~ Ugy szidja mind az apja lelküket~ Hogy azt
 45   IV|           deli vitézt.~ ~Alcibiad mind erre válaszul~ Nyalábra
 46   IV|         hatásában.»~ ~«Oh! A haja mind kihullott!~ És kezéről a
 47   IV|        kezéről a körmei;~ Foga is mind! Ételt, italt~ Ugy kellett
 48   IV|  országnagyok. -~ - Nincs kedv. - Mind béna a beszéd,~ És minden
 49   IV|       negyedik~ Számára is hely!» Mind a négy~ Együtt hamvadt a
 50   IV|       hoztak egyszer elé,~ Azokat mind ő maga szerelé.~ Nagy kedve
 51   IV|         van a világban:~ Kicsiben mind meg van Pál mester házában!~
 52   IV|             Mert az a sok strázsa mind olyan átkozott:~ Panaszost
 53   IV|          ugyan ezernyi,~ Hanem az mind angyal: egyik sem kér enni.~ -
 54   IV|        elkapta állát a csukának:~ Mind a két ellenség fogja a másikat,~
 55   IV|          fogta róka,~ Varga fogta mind a kettő.» - Int a szó’ga;~ -
 56   IV|          fogta róka,~ Varga fogta mind a kettő!» - S azok ketten~
 57   IV|       ketten.~ A király nem tudja mind ezt mire vélni,~ Ez talán
 58   IV|    mingyárt;~ Szép leányt elvitte mind rabszolgálóknak,~ A férfit
 59   IV|           most romokat ásnak,~ Az mind keze szennye a tatárfutásnak. -~
 60   IV|            A régi székely vér tán mind savóvá vált?~ Nem biz az!
 61   IV|   furfangos fortélya,~ Gábor diák mind ezt számba tudta venni:~ „
 62   IV|        sulyok, eke csoroszlyája,~ Mind jó az, csak bátor sziv legyen
 63   IV|          fazék a helységben,~ Azt mind elrakatta a mezőn, mélységben.~ ~
 64   IV| fegyver-tár volt a keze ügyében,~ Mind a háztúl telt ki, nem vették
 65   IV|     példáján, -~ Az a sok asszony mind, aztán valahány lány,~ A
 66   IV|       lány,~ A ki csak mozdulhat, mind fegyverre kap az,~ „No most
 67   IV|        pofájába,~ Kapá a gerebent mind a két markába.~ S oly erővel
 68   IV|         Hogy annak a szeme, szája mind lesz tele.~ ~Mit használ
 69   IV|           kardja nyom félmázsát?~ Mind nem oszlatja el paprika
 70   IV|        csata:~ Valamennyi kontyos mind megfutamoda.~ ~A székely
 71   IV|         faderekat,~ A lerohanó ár mind magával ragad.~ ~A hullám
 72   IV|          sem pihentek,~ Egyenesen mind a szentegyházba mentek,~
 73   IV|     kezével.~ ~Azután a szennyest mind elmosogatta,~ Tálat, csebret,
 74   IV|      vadja:~ - Azokat ő mostan de mind itten hagyja.~ ~Nem viszi
 75   IV|        Derék két ellenség, király mind a kettő!~ Ereje, haragja
 76   IV|       hiéna, aranyfarkas, sakál,~ Mind a magában elszáguldó lónak
 77   IV|       bakafántos:~ Róbert lovagot mind bántatlan bocsátják,~ A
 78   IV|       sírját látni eljövének;~ De mind csak a maga sírját tekinté
 79   IV|           olyan gyáva!~ Fél, hogy mind megeszi útközben a népet; -~
 80   IV|       mandarinok;~ Ámde összevéve mind a~ Négyen, még csak fel
 81   IV|        szaraczénnak;~ Valamennyi, mind lenézi~ A másikat, hogyha
 82   IV|     Leszállnak a Velenczések,~ És mind azok, kik elmulnak,~ Kik
 83   IV|            ha szíjat tágít,~ Hogy mind bevehesse gyomra drágaságit!~ ~
 84   IV|       éhül!~ ~Bente úr okos volt: mind eszes a székely!~ Az ellenkezőjét
 85   IV|      bőségben:~ Áldassék az Isten mind örök időben!»»~ ~- «S ki
 86   IV|          a királybíró! 11~ A népe mind síró, maga népetnyíró.~ ~
 87   IV|                Elmondom királynak mind ezt egy izromba.~ ~Jőjjön
 88   IV|           ne menjen bolondjában:~ Mind szomszédba küldik látogatójukat,~
 89   IV|     örömmel.~ S kezet szorít vele mind a tiz körömmel.~ «Tán rosszkor
 90   IV|           ott meg a reszelt torma mind színarany~ S fényes ezüst
 91   IV|        volt tele. -~ - A sok főúr mind elszörnyűködött bele!~ Mert
 92   IV|      királyom! felelt reá Bente.~ Mind egyforma az úr; ne válogass
 93   IV|     profétákbul,~ Saját érdeme is mind fel volt róva jól.~ Király
 94   IV|           Király kérdéseit tudják mind előre,~ De egynek se lenne
 95   IV|  feltörője.~ Hogy úszik ki a pap? mind azon mókáznak.~ - Odavezeti
 96   IV|           Öt forintos bankót oszt mind a kettőnek.~ „Kik ezek?
 97   IV|     töltötte bután.~ ~Várta pedig mind a négyet~ Otthon egy egy
 98   IV|           Pedig hát megtakaritám~ Mind az egész lénungom,~ S neked
 99    V|       ború;~ Bár remény, türelem, mind fáradtan kidől:~ - Azért
100    V|           Az utolsó eszménykép.~ ~Mind elköltözött már: - kit a „
101    V|          Uram! Fáradt vagyok! Már mind a két lábam~ Eljártam a
102    V|          akár biró-szolga,~ Annak mind énhozzám van kötve a dolga.~ ~
103   VI|        talált,~ S hálából kincsét mind e helyre hordta.~ ~Körül
104  VII|         jó.~ ~11. Nem úgy van, mi mind elfogadjuk az elvet,~ Hanem
105  VII|        hátba vágott?~ ~30. Legyen mind kettőé egyszerre a birtok.~
106  VII|      Hiszen minden kivánsága,~ De mind végrehajtaték.~ Mit „ád
107  VII|           Két egész gráczia külön mind a két fél.~ Az egyik szem
108  VII| Megsirattál volna,~ Te is, én is, mind a ketten~ De jól jártunk
109  VII|           vagyok.~ ~Vesztegettünk mind a ketten:~ A miből volt
110  VII|       elég sok,~ S vagyunk mostan mind a ketten~ Elpazarolt szerelemben~
111  VII|           van; de kissé bánatos:~ Mind hűtlen asszony, - keserű
112 VIII|        Szeretőm és régi szolgám:~ Mind elhidegült irántam.~ ~Magam
113 VIII|        ügyelt rám, úgy segéljen,~ Mind a két szeme fényére;~ Azt
114 VIII|           csak hunyorít is~ Az is mind hazaáruló.~ ~Szidja a sok
115 VIII|     Megmondaná, - a mit ő mond.~ ~Mind alkuszik, mind hizeleg!~
116 VIII|          ő mond.~ ~Mind alkuszik, mind hizeleg!~ Csak egyedül ő
117 VIII|          prænumeranst gyüjtsön.~ ~Mind opponál, mind veszekszik,~
118 VIII|         gyüjtsön.~ ~Mind opponál, mind veszekszik,~ Csak egy kettő
119 VIII|                Nem mehetek bálba, mind ki-~ Maradok a tánczból.”~ „-
120 VIII|       volt a lánglelkű Kölcsey.~ ~Mind a kettő birta jól a nyelvet:~