1-csalo | csapa-eskus | eskuv-hangr | hangs-kelve | kemen-lobog | locza-nyult | nyuzz-serte | serts-tiszt | titka-zuhe
              bold = Main text
     Részgrey = Comment text

6004 IV | Rigolettót huzza, a hegedüt nyúzza,~ Vándor utast egy réz pénzért 6005 IV | munka.~ Példája ott van az ó-testamentumba.»~ ~Dániel proféta oroszlán 6006 IV | is a bőrövéből egy~ Kis obeliszk pottyant véletlenül ki,~ 6007 IV | Erdődy bán alszik Obreszkónál,~ Kivül a magyar táborban.~ 6008 IV | köztük a perpatvar,~ Egyre ócsárolják egymást:~ «Kend nem is igazi 6009 IV | Tréfás a világ szörnyen odalá!~ Szép asszony, ime 6010 VII | édesebb, mint a többi,~ Odaadni egy országot!~ Oh mi szép 6011 I | haragszunk,~ Kinek ilyen szépen odaadsz.~ Elhúzatjuk veleaz én 6012 IV | Voltunk mink székelyek odaát elegen!»»~ ~Azzal parolát 6013 IV | Náncsi elereszti, Terka odábbrántja~ A szussza elmarad, szétmegy 6014 IV | bennem. -~ Mátyás diák pedig odabenn van; tessék~ Csak beljebb 6015 VIII | kend.~ Hogy ha már egyszer odabent~ A kályhapadon ülhet kend:~ 6016 IV | megszabadított rettentő vadállat~ Odacsúszott hozzá s lábánál megállott.~ ~ 6017 VIII | tiltakozzék kend;~ Ha valaki van odafent,~ Annak szekerét tolja kend;~ 6018 VII | maradt?~ Nincs? Hát maradj odahaza,~ S ne beszélj ily badarat!~ 6019 IV | malomgát átjáró hidjára,~ Odahelyezkedék Puskás Kalára:~ Körül 6020 IV | feszűl rajta.~ ~S azután odajő a művészi véső,~ S a betű, 6021 IV | csak a feje van kint.~ Odajön a sok hal egész csapatonkint:~ 6022 IV | vitéz lováról leszálla,~ Odasímult hozzá és ott maradt nála.~ ~ 6023 VIII | nincsen hegye,~ Mely a felhőt odaszíjja;~ És mert az ültetett fáknak~ 6024 IV | szerteszélylyel hányja.~ ~Aztán odaszökik kedves vitézéhez:~ Az már 6025 IV | én ezt meg nem teszem!~ Odatalálok én, bármily messze legyen:~ 6026 IV | kiről azt hiszi, hogy már odaveszett: -~ Bizony kevés hija volt, 6027 IV | alaknak:~ Fénytünemény, odavetve falakra,~ S még egyre susog: « 6028 IV | mind azon mókáznak.~ - Odavezeti a trón elé a háznagy.~ ~« 6029 IV | Vette a dudáját és kereket ódott.~ - Tudja patvar, hogyan? 6030 IV | Ez üvöltő hangra minden odú, bozót,~ Elevenné válik, 6031 VIII | Gyertyaszentelő napján~ Medve odujában marad,~ Negyven nappal a 6032 VIII | mit mondok?~ Medve marad odújában.~ Tehát a tél rövidültét~ 6033 IV | Están ’, Mihály ’, Áron öcs, Kund apó!”~ (Pedig hát 6034 IV | Ezzel tartotta jól Ézsaut az öcscse. -~ Asztalunkról Isten soha 6035 VI | a sötét ürben széthullva ödöngjön,~ Elébb a kiontott vér tengerré 6036 IV | szaraczénnal,~ Mellén a kereszttel, öklében aczéllal.~ ~Mit vétett a 6037 IV | Bál szörnyű isten, szarva öklelő,~ És teste széles, szája 6038 IV | Buzogányos dárdát hajigál öklével:~ Keresztül töri az a pánczélt 6039 VIII | szólni.~ Az ellenség, kit öklük elagyalt,~ Megtanulta, hogy6040 III | hiszünk, azt is hiszed.~ Hogy ököljog volt nálunk a törvény,~ 6041 IV | patkókat széttördel,~ S egész ökröt elvisz vállán könnyü szerrel.~ ~ 6042 IV | s a kievi Gellen.~ Régi öldökléstül kardjuk most is véres:~ 6043 IV | mérget kevert mézbe,~ Nyalánk ölebecske a titkot felfedte,~ A halál 6044 IV | balrul, középen~ S aztán ölében elvivé haza~ Az archonok 6045 VII | vége,~ - Ezeket bor s nők ölék meg.~ ... Oh mi szép szultánnak 6046 VII | ajkammal~ Akkor barna leányt ölelek karommal.~ ~ II.~ ~Mi az 6047 IV | Yóta. Nem,~ Ott is csak én ölellek,~ Hideg a sir, hideg a férj.~ 6048 IV | Elbüvölten kiáltja~ Szép Yóta őt ölelve.~ ~«Hadd lássalak, hadd 6049 IV | Háromszivü egység!~ Szép hölgyem ölén nevető kicsinyem,~ Óh kérlek! 6050 IV | parlag-földeken a dudva egy öles,~ A górén keresztül látni, 6051 IV | enyim,~ Azt vele meg nem ölheted!~ ~Én Istenre hivatkozom:~ 6052 IV | fogaikat;~ , hogy egymást ölik, s nem egy harmadikat!~ ~ 6053 VIII | Biztatják a föld népeit,~ Ölje meg, a hol teheti.~ ~ ~Ezt 6054 IV | ellenfél,~ Arra , hogy öljed, tépjed, marjad.»~ ~Frankó 6055 IV | valami főrangot.~ ~„De én nem öllek meg: elfoglak életben. -~ 6056 VIII | valamivel kisebb lett volna egy ölnél;~ De így fél az ember nagyon,~ 6057 IV | felnyitott:~ Mindenki lássa, ölni mily erős~ S elnyelni azt, 6058 I | kitünteti~ Könnyelmü szív, divat öltöny.~ Nem szebbek ők ily pompával,~ 6059 IV | tövis megtépi, ha kél,~ És öltönye mind szakadottabb;~ Majd 6060 IV | Szüksége van ahhoz pompás öltözékre.~ Pálnak van műhelye, hires 6061 IV | emberre?~ Asszony nyársa ellen öltözni fegyverbe!~ Nohát én nekem 6062 VI | könnyelmű ledérség~ Tréfának öltözött botlásait,~ És édes mérget 6063 VI | Sokszorozva, vihar harsogását öltve.~ ~De te, örök élő, örök 6064 I | az Isten, megsegít!~ Önbecsülés, hazafiság~ Legyen hát, 6065 IV | multját; szenderén~ Magát önellenének álmodá.~ ~S mélyen szunnyadva, 6066 II | lélekkufárok:~ Ráuszítják önfelére,~ S a kocsmában foly a magyar 6067 IV | megfogant.~ Harczolt a nemzet önfiaival;~ Hol mind a két fél vesztes 6068 IV | szemébe köny gyült, látva őt.~ Öngyilkosoknál veszve a malaszt:~ Ki életéről 6069 IV | Tedd helyre, hol nem védi önkarod:~ Sem tengerár, sem szirtek 6070 IV | harczot, de nem büszkeségét,~ Önkényt őslakából száműzésbe méne,~ 6071 IV | Ez a rege eszembe jut~ Önkénytelen, mindannyiszor,~ Valahányszor 6072 II | A másik az elfeledés~ Önkereste homályában, -~ Annak tárva 6073 II | A ki fegyverének élén~ Önkezét is megsebezte.~ És az egyik 6074 IV | a malaszt:~ Ki életéről önmaga lemond,~ Többé az ég sem 6075 IV | gyönyörén!~ «Elmulik e nép önmagában is,~ És össze őt még nem 6076 IV | kérjük azt, hogy tartsd meg önmagad:~ Ki önmagát elveszni engedi,~ 6077 II | dal:~ „Békülj ki legelébb önmagaddal!”~ ~ ~ ~ 6078 VI | kitörlé a lét könyviből~ Önnön vérünkkel nemzetünk nevét,~ 6079 IV | népirtó csordát ellene,~ Árt önte ki vérből, és ez árt~ 6080 IV | A porrá tört Bált ujra önteni~ Kisértgeték a késő századok,~ 6081 IV | S az egész üst szurkot önti rajta végig.~ Pogányt soha 6082 VII | fekete kenyeret~ Könnyeivel öntözi;~ S mert rongyos: gyanús 6083 VIII | cisternánk, csatornánk,~ Réteket öntöző árok,~ S végül mert - nyakasak 6084 IV | napba-néző nép volt az: - merész~ Önvérét vesztegetni untalan:~ Kinek 6085 VI | drágább, mint a fénye,~ Az az önzéstelen, feláldozó lélek,~ Kinek 6086 IV | becsületje;~ Mert mig az ördöggel szitkozódtak máshol,~ «Vigyen 6087 IV | Mit én tudom? susog a .~ Ördögként néz aczélfőd.~ Vas szájad, 6088 IV | Boszorkányság van itt! Ez ördögség lészen.~ ~De majd megnyugtatá 6089 V | félnek már tőlem, akár az ördögtül.~ ~Hogyha a nemzetet valami 6090 I | apád ellehetett~ S boldog öregséget ért.~ Ki tudja e boldog 6091 IV | találmány,~ Két nevet s alakot örökít a késő~ Utókor számára: 6092 VI | dicsőnek sem lett.~ Meg vagy örökítve jobban mindazoknál,~ Mauzoleumod 6093 IV | Kik már őseiktől mást sem öröklének,~ Mint terhét a névnek».~ ~ 6094 IV | próbálva itt,~ Mig ezredév: - öröklét percze tart.~ ~Vad napba-néző 6095 VII | Az örökösödési per.~ ~(Boldogváry és Ágostváry 6096 I | Nemzet kincse van azokban;~ Örökünk, mit egy ivadék~ A másikra 6097 IV | hadja.~ ~A ki megduplázza az örömeinket,~ S megfelezi a bút, ha 6098 IV | Tatár rémségére, magyar örömére,~ Székely asszonyoknak nagy 6099 IV | Mátyás dák!» kiált nagy örömmel.~ S kezet szorít vele mind 6100 IV | oly büszke lett ettől:~ Örömordítása csaknem felleget tör. -~ ~ 6101 IV | forrásra akadt.~ ~Mindjárt nagy örömre kelt az egész tábor,~ Viztől 6102 VIII | szeretem” vendég,~ S ha örömünk volt, vagy veszedelmünk,~ 6103 IV | az uj~ Menyaszszonynyal örül-vigad.~ ~Ez a pohár a holtakért!~ 6104 IV | időt~ Ne kivánjuk vissza; - örüljünk, hogy letölt.~ Nem boldogság 6105 I | bokros érdemű lakói~ Nem igen örülnek azon, hogy ott vannak,~ - 6106 VIII | azzal hizelkedném,~ Hogy örülök rajta;~ Én bizony nem gratulálok 6107 IV | hajol le az arszlán;~ Kinek örvendező nyihogása támad,~ A mivel 6108 IV | Megvívta Royas várát.~ ~Levágta örvitézeit,~ Nem kért egy sem kegyelmet.~ 6109 IV | Pedig hát nem volt, csak Örzse, Zsuzska, Kató,~ Meg a sorbarakott 6110 IV | ottan~ Lezúzva, leszúrva, összeapritottan.~ Hulláikat rakták szörnyü 6111 IV | haragja egyforma rettentő.~ Összecsattogtatják szörnyű fogaikat;~ , hogy 6112 IV | megint fogva tartja.~ Két összeforrt állat ugrál és ficzánkol.~ 6113 IV | találkoztak szemben. -~ Az is összegyűjté válogatott hadát:~ A hegytetőrül 6114 VIII | türelem.~ ~És ők ketten összejártak este~ Disputálni; - - de 6115 V | Kártyázó czimborák, mikor összejőnek,~ Engemet neveznek közös 6116 IV | Egyszerre mindketten gyorsan összekapnak.~ Hallik csattanása a hegyes 6117 III | Hogy a mink van, azt mind összeloptuk,~ Zenénk czigány, tánczunk 6118 IV | kidől:~ A mi még ellenáll, összeőröli a~ Mindent evő idő....~ ~ 6119 III | És páczolva eczettel be.~ Összerágja kaviárral,~ És leönti rostopsinnal,~ 6120 IV | A lovas lerepül, a összerokkan. -~ ~Még az ellenségnek 6121 IV | megkezdé a vezéri tisztét,~ Összeszedve minden fegyverfélét tüstént, -~ 6122 IV | fagyos, mint a márvány,~ Ajka összeszíva, két szemében ármány.~ Fekete 6123 II | Egymásra ismer rólad, s összetart.~ Szabaddá létét áldja benned 6124 III | népnek~ Hirdetjük a közös összetartást szépnek?~ „Oh ezekkel ugyan 6125 I | Te vén gyermek! könnyen összetépsz.~ ~Azt beszéled, - s szavad 6126 IV | győze minddel! - S akkor összetépték,~ Nem egy, de minden ördög 6127 IV | Egyiket is, másikat is~ Jól összeteremtettézi,~ S kimondja az itéletet:~ 6128 IV | Vérrel vegyítik fel, mely azt összetömje -~ Férfi veritéke - s a 6129 VI | kellett.~ Az a korona már összetörött régen,~ De töviskoszorúd 6130 II | Az országos összeveszés.~ ~Hát csakugyan elátkozott~ 6131 IV | jobban a mandarinok;~ Ámde összevéve mind a~ Négyen, még csak 6132 IV | Térd össze ütődött, táncz összezavarult,~ Előre meg hátra ment minden 6133 IV | szivét s tele poharát.~ S ha összezördülének is nagy néha napján~ Nem 6134 IV | födél.~ A rózsabokor rajt öszszeborul,~ S hullatja viragit hamva 6135 IV | Szedvén sorba, csinos, öszszekötött szókba~ «Róka fogta csuka, 6136 IV | Gyónogatja bűnös voltát.~ ~Öszszekulcsolt keze közé~ Szoritja szurtos 6137 IV | Nem igen szereti az ilyen ösztökét;~ (Mert a hazugságot a székely 6138 IV | lány könyörögve jőnek.~ Öt forintos bankót oszt mind 6139 VIII | költemények, furcsaságok, tréfák, ötletek~ ~ 6140 V | átszöktetni~ Egy-egy ártatlan ötletet?~ S hányni a czigánykereket,~ 6141 II | több, vagy kevesebb.~ ~Az ötödik barátod,~ Ki hozzád legközelébb,~ 6142 IV | Elbirnék biz én még, ha kell ötvenet és!19»»~ ~Haza is ment szépen 6143 IV | szakállt, igazi magyarost.~ Az övébe dugva volt az olvasója,~ 6144 VIII | templomot, ők is, mi is.~ Az övéké rég készen áll már,~ Mienknek 6145 IV | ráismérnek:~ Látják nyakán övét elveszett vezérnek;~ Erről 6146 IV | Hitvesétől volt egy hímzett övszalagja,~ Most azt az oroszlán nyakára 6147 IV | nagy robajjal!~ ~Az volt az özönviz! Mintha tenger dülne~ A 6148 VI | melegéhez kőszénné vált törzsek~ Özönvíz világból újra előtörnek,~ 6149 IV | hogy hizeleg~ Az elfogott özvegyének.~ Boszúból is a hűséget~ 6150 IV | szerethetsz szabadon.»~ Szól szép özvegyhez a király.~ Lásd, hogyan 6151 IV | özvegy...’~ ~Uj nászéjig az özvegyi fátyolt,~ Oly lenge lepelt, 6152 VII | nem volt lári fári.~ ~3. Óhajtandó volna, hogy a megboldogult~ 6153 IV | A hova elérni volt közös óhajtás.~ ~Tele az a szent táj nagy 6154 III | Ezernyolcszázötvenöt:~ Ohajtásunk be nem tölt.~ Ezernyolcszázötvenhat:~ 6155 IV | Igy megy szépen által ojtózi szoroson; 4~ Följegyez magának 6156 IV | férfi, úgy hijják~ Rövidség okáért: a Gábor diák.”~ Deákos 6157 IV | egyszer horkol.~ S mind annak okai kaszinók és klubbok,~ Hogy 6158 VIII | nem;~ Mindennek tudják az okát,~ Mi előjön a földszinen.~ ~ 6159 IV | Azt se mondják neki, mi okozta vesztit?~ Elmehet koldulni, 6160 II | Csokonai.~ ~- Okt. 11. -~ ~Félszázad siet 6161 IV | Játszik röhögve «kőkapóst»~ Az oktalan emberbarom.~ ~Térdét koptatva 6162 VIII | izben irtam már;~ Viseltem okulárt, könyvek között háltam,~ 6163 IV | hederintsen,~ Mikor ott ókumlál oláh hegygerinczen,~ Diákruhát 6164 III | mezetlent:~ Baréthoz jut okvetetlen.~ ~De a ki áldást osztogat,~ 6165 IV | nagy vásár áll néked!~ Nagy Oláhországban lesz egy sokadalom!~ Legyen 6166 VII | Egyik kilőtt töltényekkel,~ Oldalba lőtt paripával;~ Másik eltört 6167 II | tovább?~ A szellemet te oldozád fel egykor~ S a néma vágynak 6168 VIII | marhát~ Tele csűrrel, tele óllal!~ ~ ~ ~ 6169 VIII | Nem barátja a haladás;~ Olló is van a kezében,~ Ha megfog, - 6170 IV | Rák megfogja farkát s ollóval czibálja:~ Róka meg sem 6171 IV | süvegét:~ Rajt a védszent ólomképe,~ S fetish és amulét egyéb.~ ~« 6172 IV | lennek.~ Gyorsan pislogó ólomszürke szem,~ S befejezé az arczot 6173 IV | Körül vagy véve....~ Oltalmazzon - a ki él, - az Isten!...» ~- 6174 IV | feltámad éjente,~ Ott van oltalomnak ellene a mente. -~ ~Egész 6175 IV | abból, a mért apja halt.~ Oltárán más istennek áldozott;~ 6176 IV | Imádkoznál értem Isten oltáránál:~ Ámen-mondásoddal nekem 6177 IV | mente,~ Eben menyasszonyát oltárhoz vezette;~ Ebben lesz, ha 6178 IV | játszani!~ De nem a házi oltárok mögött. -~ Egyik nap Arsinoé, 6179 IV | más oroszlánt Márkkal az oltáron.~ Róbert is hoz egyet: most 6180 IV | Szárasztani fölgyujtá városit,~ S oltásra hozta könyek záporát.~ ~ 6181 III | hogy harczi szellemet~ Oltson ezen puha fajba.~ Ezekkel 6182 IV | erő a karnak.~ És a szívbe oltva édes érzés,~ Mennyből szállott: - « 6183 II | nyelvet,~ De b’z én nem olvasgatám.”~ ~(1859)~ ~ ~ ~ 6184 II | viselni szájban,~ Hanem olvasgatni is kell~ Könyvekben és ujságban,~ 6185 V | felmetszetlen?~ ~Mindennap olvashatsz felőlem valamit,~ Viselt 6186 III | az ábéabot,~ A táblabiró olvasni sem tud,~ S csupán daczból 6187 IV | Az övébe dugva volt az olvasója,~ S háboru idején kard is 6188 VIII | könyvtár,~ Ülj le mellé s olvass.”~ ~„Hát a divat? csak nem 6189 IV | finom,~ Mintha nyomtatásbul olvasta volna tán:~ «Felségednek 6190 III | Becseréljük, ujért jobbért,~ Olyanért, a mely még fényes~ S ha 6191 IV | Rám köszöntik a poharat~ Olyanforma titulussal,~ Mint - azé 6192 IV | teszi, ha veszt a koczkán,~ Olyankor a házat majd felveszi.~ 6193 IV | mégis igaz a történet.~ Olyantól hallottam, ki nálamnál vénebb.~ - 6194 VIII | Hát a mire pénz kellene,~ Olyasmit nem vészünk.”~ ~„Nincsen 6195 VI | torló ellenséget~ Csupán az olympi fényes istenséget.~ ~S templom 6196 IV | pompáját én leirni nem tom.~ Legjobb, ha azt mondom: 6197 IV | Ha a tetőn kezd a ház omlani,~ Ki tartja fönn az ősi 6198 VIII | volna,~ Ágyú szólna, vér omolna.~ Fegyvert addig le nem 6199 IV | tud szeméből csordultig omolni~ Könyei patakja!~ ~S hogyha 6200 IV | szerettek, egymás vérit onták.~ - A vérfoltot most is 6201 VI | a míg nemzetünk~ Létért ontotta vérét, - egyedül~ Te őrizéd 6202 IV | hemperegnek, egymás vérit ontva;~ Erős oroszlánnak ropog 6203 IV | kastélyból,~ És most az utfélen operát pazérol;~ Rigolettót huzza, 6204 IV | alkotálak téged én:~ Legszebb ophirjaim, szemek gyanánt,~ Hogy láss 6205 VIII | várja~ élete párja.~ Óráját aggódva nézi,~ Hangulata 6206 IV | Mind a két mutató az egy órán áll most,~ Dél- vagy éjfél 6207 III | tanácskozásban~ Töltének sok hosszu órát.~ ~Egyik ez ellen protestált~ 6208 IV | Hogy felém forditsd az orczád.»~ ~«Ha e bajból kigyógyítasz,~ 6209 IV | ajka mint a kláris.~ Két orczája olyan, mint a piros alma,~ 6210 VIII | égig.~ Semmi ujítással nem orczátlankodnám,~ Szavazatom mindig a többséghez 6211 IV | Lőrinczi berekből egy nagy ordas róka~ Lejöve a parthoz, 6212 VIII | válaszszon.~ ~Köszöntöm ordináncz Gyurkát is eképen,~ Ki speizczedlit 6213 IV | Im egyszerre szörnyű orditás zendül meg:~ Néger azopardok2 6214 IV | elpusztulnom!»~ - Rettentő ordítás felelt meg tulnan. -~ ~ 6215 IV | vizsgálja;~ Hosszú és vontatott ordítása végig~ Gördül a hullámon. 6216 IV | ördög, olyan feketében,~ Orditozik Berrek földön fetrengtében:~ 6217 IV | felleget tör. -~ ~Rohan ordítozva erdőnek, pusztának;~ De 6218 IV | diadalmad?~ Levágnod Royas őreit,~ Bástyáit elfoglalnod?~ 6219 VIII | harczborona,~ Rakétafújó orgona,~ Puskaporhordók tetézve,~ 6220 VIII | hóval a baraczkfák,~ Az orgonafák lilával.~ ~Óh be szép vagy 6221 IV | csavarja farkát négy lábu orgonának,~ S kezdi a mint illik a 6222 IV | keresztelő; sátoros ünnepen~ Orgonaszó mellett hallják az énekem.~ 6223 IV | harsány hangon,~ Még az orgonát is félre-~ Énekeli a templomban.~ 6224 I | bámész nevesse bár.~ Az órgyilkos és a gyáva~ Nem ver pengőt 6225 VI | Te” anyanyelvünk tiszta őrhelye,~ Magyarnak épült ősi Debreczen!~ 6226 IV | megváltozott a föld már.~ ~Óriások, hév mocsár lakói,~ Szárnyas 6227 VI | ontotta vérét, - egyedül~ Te őrizéd a magyar Helikont.~ ~A harczok 6228 IV | egygyel-mással sorba; -7~ - Órjával: - de minthogy nincsen disznótor 6229 IV | felette;~ Látszik, hogy az őrlést régen elfeledte.~ ~Mit is 6230 IV | félhold még sem ragyogott ormán.~ ~Bakics Mátyás, a bán 6231 IV | feledve légy.~ Te nem vagy úr! Ormuzd az én uram,~ Ki a napot 6232 IV | régen elfeledte.~ ~Mit is őrölne itt! Se buza, se köles!~ 6233 III | Deríti fel Grand Bretagnet,~ Orosz saru nyakig telik~ Felszabadult 6234 IV | mitől háta is borsózhat!~ Oroszlán-morgás az: két szem, mint két csillag,~ 6235 IV | ott van!~ Rárohan a másik oroszlán-nőstényre;~ Legázolja maga alá a fövényre.~ ~ 6236 IV | belekapaszkodott még az oroszlánba.~ ~Arra nem is gondolt a 6237 IV | Oroszlánhűség.~ ~ I.~ ~Vitéz Róbert lovag 6238 IV | Itten sem marad el tőle oroszlánja;~ Hogy nála lehessen, azt 6239 IV | Róbert ismer a oroszlánjára,~ Ki a nagy harcz alatt 6240 IV | ott egy hatalmas nőstény oroszlánnal,~ Dühös lélekzetük fújtat, 6241 IV | szépasszony főzte?»~ ~Hát az oroszlánnő igy gazdasszonykodik.~ Terebély 6242 IV | fejet emel, mozog:~ Süldő oroszlánok, tarka párduczkölykek~ Innen 6243 IV | Búcsút kell hát venni a oroszlántól!~ A dicső állatnak a szeme 6244 VIII | alkotmánya?~ Nem kell nekik oroszok bálványa.~ Azalkotmány” 6245 IV | halált hoz az~ Nyilt résen át orozva.~ Halálcsók volt az Fernand!~ ~ 6246 IV | werklivel! Mit tévők legyenek~ Orpheus lantjával a szép kegyetlenek?~ 6247 IV | arczot ékesen~ Egy olyan orr, hogyha rinóczerosz~ Nyerné 6248 IV | kérnek, csak schlafrokkot.~ Orrcsavaró pipafüsttől bepáczolva,~ 6249 IV | Bente úr fenynyen:~ Fogja az órrost, hogy példával menjen~ 6250 IV | felváltja, az~ Nép-eltünés s uj ország-támadás.~ ~S e hab tünő szinváltozásait~ 6251 VI | volt a fényes csónak,~ Egek országából mi a világra hítt,~ Hívták 6252 IV | lovag.~ Rajta előlhátul országczimer lobog.~ ~««Méltóságos vajda! 6253 IV | tarthat - codex nélkül.~ Országgyülést híhat össze,~ Hol ő maga 6254 VIII | csengetni”.~ (Ilyen gyertyát országház termében~ Talán szinte 6255 IV | ül a király,~ Körűle az országnagyok. -~ - Nincs kedv. - Mind 6256 IV | az egész világ:~ Minden országnak az útja,~ Minden háznak 6257 IV | Koldús urad; - egész országod rongy!~ Áruld el és mindent 6258 IV | én alólam nem fut el~ Az országom. Enyim biztos.~ Az országút 6259 IV | még nem fogadták hetedhét országon. -~ Mindent eléhordnak, 6260 IV | Zászlós úr becsülné egy egész országra,~ Főpapnál csillagos ég 6261 IV | nem néznek ki rajta.~ ~Az országuton, mely a kastélyhoz vezet,~ 6262 IV | a magyar táborban.~ Éber őrszem nem hall semmi hangot;~ 6263 IV | Mágok, a rest, meglopja az őrt,~ S elvárja, míg alszik, 6264 VII | Nyolcznak életét kiolták~ Orvok, méreg, lázadóhad,~ Négy 6265 VIII | hüsre teszik, meghüléstől őrzik,~ Hej nagy sor lett volna 6266 IV | Én vagyok, én védlek, én őrzöm az élted:~ helyen vagy 6267 IV | ősi czím.~ És drága birtok őseid neve.~ ~Kis emberek ha elpusztulnak 6268 IV | miattam kizárvák.~ Kik már őseiktől mást sem öröklének,~ Mint 6269 I | a ruhát,~ A mit hordtak őseink;~ Régi dolmány, régi kalpag~ 6270 IV | alakult:~ Nem látta meg nagy őseit, kik ott~ Körüle lengtek 6271 VI | Drága hazát és fényes őserényt; -~ Szeretni mindazt, a 6272 IV | boldog?~ Találkozott-e egy ősével azóta?~ - Mosolyog az arczkép, 6273 I | mezők danáit,~ Mikből az őshang bűbája szól?~ Meddig laktál 6274 IV | nem büszkeségét,~ Önkényt őslakából száműzésbe méne,~ Ottan 6275 IV | rajza.~ Tiboldoknak földe, ősöktől keresve. -~ - Most is megvannak 6276 VIII | gonosztevő lázitót.~ ~Az ostoba elvakult nép!~ És ez a sok 6277 IV | rohant~ S bevette azt - egy ostorral.~ ~Nyakán fogva előhozta~ 6278 IV | lovaghoz:~ «Vedd be e várat ostrommal!»~ Walter hős volt, neki 6279 IV | Huszonheted napján az ostromnak~ Kruppa vára lett romnak;~ 6280 IV | völgybe, a hol egész rajjal~ Ostromol a tatár gyilkos nagy robajjal!~ ~ 6281 IV | meg! Imádja ellenét!~ Hadd ostromolja egymás templomát,~ S Istent 6282 VIII | sor lett volna itt mulatni őszig!~ ~Kvártély és szolgálat, 6283 IV | megszégyenl:~ Inkább előtárja nagy őszinteséggel. -~ ~««Hja biz édes mézem, 6284 IV | nyom félmázsát?~ Mind nem oszlatja el paprika marását.~ ~Ordit 6285 IV | Földi nedvességtől fal és oszlop kidől:~ A mi még ellenáll, 6286 IV | hirét félvilág csodálja;~ Oszlopait művész faragta remekbe,~ 6287 VII | palotákat,~ Száz ablakkal, száz oszloppal,~ A mikben nem fog más lakni~ 6288 IV | ajándéka azoknak szolgáló;~ Oszszák fel közöttük két egyenlő 6289 IV | király és bálványképinek~ Osztálya könnyű: túl a csillagon~ 6290 IV | tessék! Megengedi.~ Megbántja osztályát nagy müvész Reményi;~ De 6291 IV | mérve hogyha nincs a menny,~ Osztatlanul a föld is egy darab.~ ~Nimród 6292 IV | A szerelme kincs, de oszthatatlan,~ Az osztozásnak itten nincs 6293 III | okvetetlen.~ ~De a ki áldást osztogat,~ És a néppel jót tesz sokat,~ 6294 VIII | szednek gyöngyvirágot~ S osztogatják az ifjaknak,~ Egy-egy csomót 6295 IV | Aranyos kezével jogot, áldást osztott.~ Héj pedig a mennyi baj 6296 IV | kincs, de oszthatatlan,~ Az osztozásnak itten nincs helye.~ E kincsnek 6297 II | a diadal.~ ~Ha volna min osztozkodnunk,~ Prédálnók ellenség kincsét,~ 6298 IV | Számára van feltalálva.~ Osztoznak a koldusok is:~ Arra való 6299 III | népek hazája, egységes~ Osztrák birodalom,~ Husz évi hizelgés 6300 IV | halálveszélyét,~ Visszatért, otthagyta a barlangja mélyét.~ ~Egy 6301 I | gondolt .~ ~Hogy még sincs otthona, a hová gondterhes~ Homlokát 6302 VIII | légtül~ Igen jól meg tudott óvni,~ Mit e derék embernek~ 6303 V | Tűz szeme, termete mint az őz, oly karcsú.~ Ez a két sötét 6304 IV | portyázók kezére került.~ Sátán Ozmánhoz úgy vitték élve.~ ~Sátán 6305 IV | igy elnyertek,~ Itt a ozsonna «kedveseim, jertek!»~ Az 6306 VIII | Van ő annál sokkal jobban páczban,~ Körülnézi az ujságot,~ 6307 III | Megsózva nagy kegyetlenül,~ És páczolva eczettel be.~ Összerágja 6308 IV(9) | Haj» -nak híják a padlást a székelyek: «eszterhaj.»~ ~ 6309 IV | A vérfoltot most is a padlón láthatjuk:~ Soha fel nem 6310 IV | meg sem perzselé;~ De a padlót megégeti.~ ~Beppo lovag 6311 II | Casinóban, versenytéren,~ Páholyban, vigalmakon,~ Minden nagy 6312 VIII | szinpadon: tótul, ráczul.~ Páholyokban:~ Németül és francziául.~ 6313 IV | De várakon ha fordul a paizs~ Sírt az egész nemzet keserve 6314 IV | nyil fúrt az oldalába;~ Paizsa szétrepedt, azt már földre 6315 IV | Győzelmes ütközetből el~ Paizson hozzák a férjet,~ Eddig 6316 IV | azt kérdezték, hol van?~ A pajkos apródok vele kötekedtek,~ 6317 IV | róka koma, megállj csuka pajtás.~ Fogjátok csak egymást, 6318 IV | alkalmával~ Az én kedves pajtásim,~ Az én kenyeres társaim~ 6319 V | Váltóit girálom megszorult pajtásnak,~ Kifizetésüket sem engedem 6320 IV | szabadítám.»~ S cseng, vérten, pajzson kardja.~ ~«Aben Chamot ne 6321 IV | vizek fenekérül~ Egy vén pákosz csuka, s arrafelé térül.~ « 6322 IV | meg is traktálnak juhos pakulárok3».~ ~Igy megy szépen által 6323 IV | sisakkal,~ Hímvarrott selyem palástban,~ Vérteiken czifra czímer:~ 6324 IV | De lekönyörögnék még a palástját is,~ S elvennék, ha adna, 6325 IV | Másikfelől, ki szeretett~ Palástoddal takard ott.~ Aczélodat és 6326 IV | Vágjatok hát nosza~ Száz pálczát le neki, ha az a motosza.~ 6327 VII | közös honhoz van jussa. -~ Pálffy Berti Márcziussa~ Jobb tanácscsal 6328 IV | szegény Herákleszig~ De még Pallasz sem megy ki szárazon,~ Ugy 6329 IV | döng alattuk a megrengett palló.~ Széllel-béllelt tánczos, 6330 IV | ellenállhatlan, kezében a pallos:~ Szegény Puskás Klára ez 6331 IV | bevál óriásnak;~ Magát a pallosát hiszik félmázsásnak.~ Ereje 6332 IV | Ott is elől rohant Klára pallosával,~ S ütötte a tatárt élével, 6333 V | jót tettem”.~ ~„Neked adom pálmám”, szól Péter, „nem másnak:~ 6334 V | tartja a kezében~ A mennyei pálmát, odafenn az égben,~ S nagy 6335 IV | Kérek igen szépen:~ Pálcza - palotai - mogyoró: nagyon ,~ Varga 6336 IV | Dicső Mátyás király fényes palotája,~ Kinek büszke hirét félvilág 6337 VII | Városokat leégetni,~ S fölépitni palotákat,~ Száz ablakkal, száz oszloppal,~ 6338 IV | Nagyot bámult ott a fényes palotákon,~ Hát a széles Dunán úszó 6339 I | város végén,~ Nagyszerű palotát, szép tágas termekkel;~ 6340 I | Mercur és Bacchus fel van palotázva,~ Bűnösnek, bolondnak van 6341 IV | népnek,~ Hogy a tudományos pálya milyen vétek.~ ~Pál, ha 6342 V | illik az.~ ~Tudn’illik a pályadijas égi pálma,~ Mely a csillagokból 6343 VIII | vala a főérdem,~ Sem a pályadráma.~ Hanem (a mint hallik) 6344 V | tudom, egy ember sem.~ A sok pályafutó egymással mint verseng,~ 6345 I | többen:~ „Népismertetés a pamlagon.”~ ~Nem gyűlölünk: azt megválogatjuk.~ 6346 III | szegény magyarnak az most a panasza,~ Hogy ki sem hajtott a 6347 IV | Márványlapon aranybetü~ Panaszkodjék mi értünk,~ Mindkettőnkért 6348 III | Nagy a hideg mindenfelé;~ Panaszkodnak az emberek;~ Régen értünk, - 6349 VII | hogy birtok?~ ~31. Nem kell panaszkodnunk! Ebből hosszú per lesz.~ 6350 IV | az is az ő kára.~ Kinek panaszolja be a Gellért hegyet?~ Híhatja 6351 III | elmond mind a két hazáról~ Panaszos szép dalod; hangoztassad 6352 IV | strázsa mind olyan átkozott:~ Panaszost királyhoz csak pénzért ereszti:~ - 6353 IV | Magas paripákon ülve,~ Pánczélban, tollas sisakkal,~ Hímvarrott 6354 IV | azt már földre dobta,~ Pánczélja, sisakja tört már darabokra.~ ~ 6355 IV | jön reá egy nagy vitéz, - pánczélos: -~ Minden öltözete ezüstös 6356 IV | öklével:~ Keresztül töri az a pánczélt hegyével,~ S mikor visszarántja 6357 VIII | résen,~ Köszörülve kard, panganét,~ Montirozva tiszt és kadét,~ 6358 IV | elmarad, szétmegy minden pántja;~ S egyre viszik odább, 6359 IV | vacsorához.~ ~Klára most a pányvát kapja a markába,~ Ügyesen 6360 III | Christi”,~ A másiklacryma papae”.~ Aztán körülnéz, mi van 6361 IV | Romábul:~ Elkergette Gergely pápát~ Crescentius nagy pogányul.~ ~ 6362 VIII | Lisztet, vásznat, sőt még papirost is.~ ~„Mint papiros”, megveszem 6363 IV | róla.~ Látja a kántor, a papja hogy busul:~ Mi lelte? Tán 6364 IV | Lovat vakarni urakhoz,~ Papokhoz csizmát tisztítni,~ És azért 6365 IV | S belemarkolva a törött paprikába,~ Ugy teremti képen nagy 6366 III | idebent.~ Hogy mérget (sőt paprikát!) keverünk~ Vendégünk étele 6367 III | paraszttal.~ A nagy porta papucsában~ Holmi kravállt tapasztal.~ 6368 IV | Másik ihletedtől, a mi pára~ Állatoknál, lélek lett 6369 IV | törvénye ez:~ - Rövid három parancs - «Hallgass, dolgozz’, fizess».~ ~ 6370 IV | vendége csizmáját.~ ~Tessék parancsolni, hogy mivel szolgáljon? -~ - 6371 IV | sziklaszakadékig:~ A hogy az oroszlán parancsolta nékik.~ ~Ott megfogta Róbert 6372 IV | A bakó tett, a hogy parancsolták. -~ «Hogy urának ne irhasson~ 6373 IV | szól a király, s rögtön ad parancsot:~ Czinkotai itcze nőjön 6374 VI | egész dæmontábor ellen.~ ~Parányi mustármag czédrusfának 6375 VII | paraplü-ribillió,” -~ Deparaplü-parlament”~ - Mártzius 15-dikén.~ ~„ 6376 VII | Mondja ki az ament~ Nemparaplü-ribillió,” -~ De „paraplü-parlament”~ - 6377 IV | sem ezt eltürje;~ Kihíja párbajra, egy szál hegedűre!~ Főherczeg-fiakat 6378 I | Párduczos apák! és minden párducz nélkül~ Megszületett fiak, 6379 IV | Süldő oroszlánok, tarka párduczkölykek~ Innen is, onnan is gyorsan 6380 I | eszterágnak is van fészke.”~ ~Párduczos apák! és minden párducz 6381 IV | Róbert alól is kidült már paripája:~ Annyi lándzsa és nyil 6382 IV | Ám harczi robaj, dobogó paripák,~ Bőszült tömegek vihar-átka!~ 6383 IV | mentek a szent harczba~ Magas paripákon ülve,~ Pánczélban, tollas 6384 IV | maradnom. -~ ~Még van egy paripám; de azt el nem adom;~ Mivel 6385 VII | revolverrel,~ Ezer forintos paripán;~ Másik kaszával kezében~ 6386 IV | nyergéből leszökni. -~ ~A paripának meg ne vegyük rossz néven~ 6387 VII | töltényekkel,~ Oldalba lőtt paripával;~ Másik eltört kaszanyéllel~ 6388 IV | méhhel bajlódik,~ Klára parittyából egy nagy követ lódit~ A 6389 IV | Ki állítja verekedni -~ Parittyával - száz lépésre~ Vagy fütykössel 6390 IV | nem egygyel, de mingyárt párjával inditja.~ - Nem elég. - 6391 IV | itt! Se buza, se köles!~ A parlag-földeken a dudva egy öles,~ A górén 6392 VII | Száz bambusbot talpaikra!)~ Parlamentet, adresseket,~ Szabadsajtót, 6393 IV | ment; de már a polkát,~ Párnak összefüzve roszabbul tánczolták.~ 6394 IV | Felel neki Klára, nincs párod, azt látom:~ Ne gyere közelébb, 6395 IV | felemeli, mintha kezet adna,~ Parolára nyújtva, hűséget fogadva.~ 6396 IV | odaát elegen!»»~ ~Azzal parolát is csapott a markába~ Kedves 6397 IV | legjobb órában!~ Épen most párolog a leves a tálban.»~ ~S azzal 6398 VIII | asszony bánja nagyon -~ Hogy pártáját elcserélte;~ Vén legény, - 6399 II | nem tagad:~ Két igazi pártfogód -~ ...A Isten - s 6400 IV | nagy ordas róka~ Lejöve a parthoz, nem volt egyéb dó’ga:~ 6401 IV | Véget a vitának vet czapári pártie.~ Jár a «frische viere» ( 6402 IV | Brahma az,~ S hazám az Indus partja, nem Bábel».~ «Te nem vagy 6403 IV | El messze a Vörös-tenger partjain túl:~ Harczolni törökkel, 6404 III | leforditva gyászmagyarra.~ ~Jobb pártnak rendületlenül~ Légy hive 6405 IV | hál’ Istennek, még itten a parton~ Terem drága tormám: van 6406 II | a bankárok,~ Fizethet a párttéritő.~ S hiusága az apáknak~ 6407 IV | az elbukott királyt fogta pártul:~ Kirántotta kardját, leugrott 6408 III | égre is kérünk: ne fogd pártunk!~ A többi ment; ez fáj: - 6409 VIII | van! tessék mostan:~ Azt a paruplit! hogy’, esik!~ Pedig az 6410 VIII | angol a gyapot árát.~ Szaid pasa azt, - hogy meghalt;~ Handabanda, - 6411 VI | Te szülted a hit buzgó pásztorát,~ S a költőt, kinek lángja 6412 IV | ligetén. -~ Költőnk dala sir pásztorfurulyából. -~ Villámaival csókolja 6413 IV | meszsze nem talált~ Se egy pásztorgunyhót, se egy vadásztanyát,~ A 6414 IV | Kecskéket legeltet künn egy pásztorgyerek,~ Hét darab kecskéből áll 6415 IV(3) | Pásztorok, a kik télen-nyáron künn 6416 III | meg a megjövendölt~ Egy pásztort és egy akolt! -~ - - Legyen 6417 IV | nagy varázsló.~ ~Szép hives patakhoz vezeté a serget,~ Zöld volt 6418 IV | csordultig omolni~ Könyei patakja!~ ~S hogyha éjfélenként 6419 IV | az égen vereslett,~ Folyó patakoknak a vize veres lett;~ Ditró 6420 IV | Czinkotán.»~ ~«Emberül van, páter!» helyesli a király.~ «Jön 6421 IV | félmázsásnak.~ Ereje is olyan: patkókat széttördel,~ S egész ökröt 6422 IV | majd megnyugtatá az ősz patriárka~ A népet, fenhangon ily 6423 IV | gomb van-e rendbe’,~ S a patrontás jól ki van-e kenve?~ Hát 6424 IV | kardjával,~ Hogy az jobbra-balra pattant ketté válva.~ ~Egyik fele 6425 VIII | tartalék ugráskészen,~ A pattantyusok a résen,~ Köszörülve kard, 6426 VIII | áldja - sok szivességekér’.~ Pattog már az ostor, zörög már 6427 IV | Arcza halaványabb, miként patyolatja;~ Két szeme lesütve, miként 6428 VIII | Hasztalan várt pontra, pauzára,~ S várhatott ugyan napvirradásig,~ 6429 IV | egy-egy ércz , egy kitömött páva,~ Fali állványokon, üveges 6430 IV | Ő zengi el, ő legyezi~ Pávatollal szendergtében.~ ~Alig húzta 6431 II | égből hullna a pénz,~ Úgy pazalják; nincs szük idő!~ Mi vagyunk 6432 IV | És most az utfélen operát pazérol;~ Rigolettót huzza, a hegedüt 6433 IV | nyujtózott~ A Jordán parti pázsiton!~ Fölötte a csillagos ég:~ 6434 IV | S kinjában még a zöld pázsitot is rágja.~ ~Puskás Klára 6435 III | A gusztusa, az étvágya;~ Pecsenyének azt a részét~ Melyik neki 6436 IV | e vasgyürüt: rajta van a pecsét,~ A király czímere, értse 6437 IV | Megirta az irást, meg is pecsételte,~ Ékes mondásokkal egy egész 6438 VII | népszavazat lenne,~ Gonosz példaadást támasztanánk benne.~ ~8. 6439 I | ifju lelkek,~ Kik bennetek példaadó~ Anyai kebelre leltek;~ 6440 IV(15)| Még a régi példabeszéd mondja:~ «Ez a világ szállást 6441 IV | ez, és nem ördög munka.~ Példája ott van az ó-testamentumba.»~ ~ 6442 IV | mögött, - bizva vezérük példáján, -~ Az a sok asszony mind, 6443 IV | emlegetik,~ Mint embernek való példát, sok évekig.~ ~ VI.~ ~Megjöttek 6444 IV | vétkei is:~ Hányszor volt a pellengéren?~ Embert ölt és csirkét 6445 IV | lovag oly fiatal,~ Nem is pelyhes még az álla,~ Lány ruhában 6446 I | Kinek lábán sarkantyú peng~ Arról tudod, hogy az nem 6447 VI | Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel~ A gondolattól elszoktassa 6448 I | órgyilkos és a gyáva~ Nem ver pengőt a sarkába;~ - Az elfut, 6449 IV | milyen sok elmegy! A férj nem pénzbánya!»~ Még fekve is morog. Szép 6450 IV | Adnak neki végre annyit apró pénzbül,~ A mennyi csak telik otthon 6451 IV | használ a szép szó, még a pénzcsörgés sem~ Minden kárba vész a 6452 III | provisorium.~ ~Már így is, úgy is penziót~ Nekünk adni muszáj.~ Bár 6453 IV | több szükséged~ Lesz erre a pénzre, - nagy vásár áll néked!~ 6454 IV | Mig ezredév: - öröklét percze tart.~ ~Vad napba-néző nép 6455 VIII | lesütve szépen,~ Mikor a toll perczegve ir.~ ~„Alázatos véleményem”~ 6456 IV | a kik egymásnak unalmas perczekben~ Álmaikat mondják.~ ~Hogy 6457 IV | látó se halló!~ - -~ Egy percznyi szünet lett. Változik a 6458 IV | Kiáltának a győztesnek,~ Pereátot a bukottnak. -~ Tolták előre 6459 IV | tartották a törvényt~ Jobbágyok perében; mind az egész környék~ 6460 IV | bölcsessége is, -~ Itél peresfelek között.~ Mert hát bizony 6461 V | járom el dolgát bajosnak, peresnek,~ Meg a kik hivatalt és 6462 VII | egyet közbevetni:~ Hát a perköltséget ki fogja fizetni?~ ~ ~ ~ 6463 IV | válaszul~ Nyalábra kapta perlő hitvesét.~ Megcsókolá jobbrul, 6464 V | Erkölcs-nemesitek, börtönökbe szállok;~ Perselyemmel járom a várost körösztül;~ 6465 IV | Ekklézsiát fog követni:~ Nem kap perselyt a nyakába,~ S borsóra fog 6466 IV | elveti:~ Kezét az meg sem perzselé;~ De a padlót megégeti.~ ~ 6467 I | fizetnek.~ ~Épiténk odakinn, Pest város végén,~ Nagyszerű 6468 IV | bedagasztott, befűtött a pestbe,~ Kiszakitott s kilencz 6469 VIII | nyerünk százig.”~ ~„Drága Pesten most a szállás,~ Hanem azért 6470 IV | Földönfutókká lehetnek;~ Szent Péternek helytartója~ Lehet a Vaticán 6471 IV | megvarrja.~ ~Egy karácsony napon Pétert eleresztik,~ Azt se mondják 6472 V | felpakoltál!” mond erre szent Pető.~ „Egy embertől több már 6473 I | A Petőfi-keresők.~ ~Elhallgata régen a lanton 6474 VII | Ki emlékezik e névre?~ Petőfinek hítták, vagy mi?~ Sok megváltozott 6475 VII | nagyot a hazáért:~ Iszik pezsgőt a javából,~ S fényes becsület-szavára~ 6476 IV | Sőt rajtakapták, hogy Phrynének egy~ Chignonja a gallérjához 6477 VI | libertas”-t is a hitel piaczán.~ ~És nem pihenünk meg, 6478 IV | dicső királynak,~ Ilyet a piaczon nem igen kinálnak.~ Kántor 6479 IV | elfintorgatni,~ Hogy nem lehetett pictort kapni.~ Sőt még pénzt sem 6480 IV | csárdája,~ Nem krajczár, piczula hull már a tányérba,~ Bálba 6481 IV | mely hegyet épít,~ Nincsen pihenése a napnak lenyugtán,~ Csillagfénynél 6482 IV | alakja.~ A munka folyik pihenéstelenül.~ De Mágok, a rest, meglopja 6483 VII | jól jártunk volna.~ ~Én pihennék ott lenn~ Te siratnál itt 6484 IV | székely vitézek még meg sem pihentek,~ Egyenesen mind a szentegyházba 6485 IV | korsóbul, s aztán átadja pihenten.~ ~««De fölséges ital! Áldassék 6486 VI | hitel piaczán.~ ~És nem pihenünk meg, haladunk előre,~ Helyt 6487 VIII | kis kalamáris, egy tubákos pikszis,~ Aztán rámondhatták volna: „ 6488 III | Czernagóra;~ Az apróra vágott piláf~ Nagyon tetszik az ínyének,~ 6489 IV | utját el nem állná Klára!~ Pilátushoz várva őket vacsorára;~ A 6490 IV | olyan égető láng,~ Sötét pillák alól a mint letekint ránk,~ 6491 IV | csak egymást, még csak egy pillantás!»~ A felleghajtóval gyorsan 6492 VIII | a között~ Ezer millió pimpimpáré~ S rajta ezer millió bogár.~ ~ 6493 VIII | Borod igen vala;~ Hogy pinczéd legjobb rendben van:~ Meggyőződtem 6494 III | verte vele éhét:~ „Gyorsan! pinczér! ugorj frissen!~ Még megenném 6495 IV | mészárlásban tatár vezér Pintye,~ Minden hadnagyával ottan 6496 IV | schlafrokkot.~ Orrcsavaró pipafüsttől bepáczolva,~ Megjön, s keserűen 6497 IV | szégyen lesz a vége.~ Szájában pipája, azt sem tudja, ég-e?~ Se 6498 VIII | lovad.~ ~Dohányod , - pipatartód~ Valóságos múzeum;~ Az ember 6499 IV | várjatok.»~ ~Hát még alig pirkadt az égen a hajnal,~ Száguld 6500 IV | mondják, hogy arczszine volt pirók,~ S azon, a mi csak haj, 6501 IV | szem miket úgy elirtott,~ E pirosló szép ajk miket úgy lehelt 6502 IV | kinyitja.~ «Ah mint ragyogpirul a ~ És arczát elforditja.~ « 6503 IV | leány.~ ~Nem tudja mért piruljon el?~ Ártatlan még; még nem 6504 IV | aszszony hirtelen~ ~Hogyan pirult el! Egy csupán~ Maradt közönbös, 6505 VIII | rámondhatták volna: „fiat piscis!”~ De nem zúgolódom, nem 6506 IV | akár a lennek.~ Gyorsan pislogó ólomszürke szem,~ S befejezé 6507 IV | nem valami formás,~ Mert pisze az orra, a szeme meg kancsal,~ 6508 III | Az még nincsen”.~ Fogát piszkálja csendesen~ Az egész table 6509 IV(6) | használt az evésnél, mégsem piszkolta be az ujjai hegyét.~ ~ 6510 IV | sok fényes terem, tornácz, pitvar, csarnok,~ A sok czifra 6511 IV | azt látja, hogy a kölyök pityereg.~ A nagyherczeg dühösen 6512 VII | dominium,~ De hogy bele jusson, pjum desiderium.~ ~5. Azt hiszem 6513 VIII | ismerne ?~ Minden ujja veres plajbász,~ Nem barátja a haladás;~ 6514 IV | kap jusculumot,~ Vagy ki pláne beszegődött~ Egy zsidóhoz: 6515 IV | volt a hosszú hét! A jámbor plébános,~ Pedig nem volt János, 6516 IV | czinkotai kántor.~ ~Derék plébánosa vala Czinkotának, -~ Egyszer 6517 IV | beszélhetnek per «mi»,~ Fejedelmi plurálisban,~ Az igazi, a törzsökös,~ 6518 VIII | fordul.~ ~Szekér szidja a pocsétát,~ A ki gátolja a sétát.~ 6519 IV | Csillagász, süvegje olyan mint a pörgő,~ S az udvari bolond, sipkáján 6520 VIII | Czukrot kapnak - a méhesben~ S pörkölhetnek - málét.”~ ~„Itten lesz 6521 VII | mi.~ ~18. Sürgeti ezt a pört a sok journalista!~ ~19. 6522 V | széles rossz kedvében~ Az ő poétáit választá ki szépen.~ Gyérülnek, 6523 IV | abban még vers is pogány poétákbul,~ De még több idézet a szent 6524 II | hazádat a tűztől,~ Csak pofád ragyogjon tőle,~ Közé dobod 6525 IV | hogy ne csodálhasson Joldog pofájába,~ Kapá a gerebent mind a 6526 IV | megnyuzatsz is élve,~ Ily csúf pofát, mint a tied, soha~ Még 6527 VIII | valamivel megharagítja,~ Úgy üti pofon, hogy arrul kódul!~ ~ ~ ~ 6528 IV | egynehány azopardot~ Helybehagy, pofonnal itten kettőt hármat,~ Amott 6529 III | letorkolása,~ Üstöktépés és pofozás,~ Ebből állt ősi alkotmányunk:~ 6530 IV | szurkot önti rajta végig.~ Pogányt soha meg nem kereszteltek 6531 III | Még a tej is vérré válik poharában.~ ~ ~ ~ 6532 IV | Megosztá szivét s tele poharát.~ S ha összezördülének is 6533 VII | hűtlen asszony, - keserű pohárról!~ Nem tudja senki, hogy 6534 IV | Halálunkra szól az ének;~ Keserű poharunk be van telve.~ ~Eredj szolgám, 6535 IV | ma,~ Mintha élő testtel a pokolban volna!~ ~Most egyszerre 6536 IV | Embereknél nincs segitség;~ Pokolerő ellen most segits ég!~ Te 6537 IV | szokás.~ ~A harmadik.... a pokolért!~ Erre már nem kerül a sor.~ 6538 IV | Halálra kinzottak sohajtásin~ Pokoli örömét lelte.~ ~«Te Erdődy 6539 IV | sirsz a férjen? Ő pogány.~ Pokolra vinne téged.~ Engem szeress: 6540 VI | Szellemeket ölő lelki pokolsártól.~ ~Száz éve már elmult, 6541 III | Ezernyolcszázötvennyolcz:~ Ingadoz’ sok magas polcz.~ Ezernyolcszázötvenkilencz:~ 6542 III | III. Politikai költemények~ ~ 6543 IV | észre.~ Erről bekapnak a politizálásba,~ Egynek jobbon, másnak 6544 IV | keserűen fekszik a vaczokba,~ Politizálástól berekedt és bágyadt,~ Nagyokat 6545 III | még fényes~ S ha lekopik a politúr,~ Mi ingyen belakirozzuk.~ ~ ~ ~ 6546 IV | ment, a hogy ment; de már a polkát,~ Párnak összefüzve roszabbul 6547 IV | csapat:~ A nagyobb rész polyák országban ott maradt;~ Lehetett 6548 IV | vers~ A hősökről, mint a polyva!~ - Már a koldusoknak is 6549 IV | Szembeszállt... s szétverte, mind a polyvát.~ ~ ~ ~ 6550 IV | tanulnia. -~ Csupádon csupa egy pompa ez! De kivált,~ És a mi 6551 IV | vagyon annak. -~ Ennek a pompáját én leirni nem t’om.~ Legjobb, 6552 IV | mint egy templom.~ ~De a mi pompásabb márványoszlopoknál:~ Az 6553 IV | sem ér igazán megnézni a pompát:~ A szeme káprázik, azt 6554 I | öltöny.~ Nem szebbek ők ily pompával,~ Ragyogásuk a mi gyászunk,~ 6555 III | Vatikántul,~ A hol „vota ponderantur.”~ ~A ki sötétséget terjeszt,~ 6556 VII | nem szed~ A tizenkét bécsi pont?~ Kell-e még néhány millió?~ 6557 VIII | a másik,~ Hasztalan várt pontra, pauzára,~ S várhatott ugyan 6558 VII | tud felőle többé,~ Pedig porába verte gyökerét:~ Hogy tartana 6559 IV | sóhajtva,~ Fejét egészen a föld poráig hajtja.~ ~S hogy Róbert 6560 III | Czukorangyal, mézes kalács!~ Porczelánbáb, kalapos!~ Aszalt szilva-ördögöcskék!~ 6561 VI | az ősi szabadságot.~ Dülő pórhadaktól, töröktől, tatártól,~ Szellemeket 6562 VIII | Búcsuzó az én porkolábomtól.~ ~Érdemes uram, én porkoláb 6563 IV | lassan megemésztik,~ A mi porlandó volt; zivatar és zápor~ 6564 IV | van?~ Hajdankori kéjt, - porlepte reményit; -~ És zengi szerelmi 6565 IV | most, szép lenne!~ A nagy pornak is de meglelik a nyitját,~ 6566 II | magyart;~ Czimer helyett vagy pórnak és nemesnek:~ Egymásra ismer 6567 IV | Eddig is hallék már négy poronty sirása;~ S most kapja az 6568 IV | velünk;~ De él utánunk minden porszemünkben~ És nemzedékről nemzedékre 6569 III | Felszabadult paraszttal.~ A nagy porta papucsában~ Holmi kravállt 6570 IV | megronta:~ Azóta lett aztán a portám ily ronda.~ Nincsen csorda, 6571 V | megint nagy sor!” szól az égi portás.~ Következik nyomban 6572 III | frissen!~ Még megenném egy portio~ Szárdiniát”. - „Az még 6573 IV | cseng a vért, sisak,~ A portugal kaczagja.~ Aczél testét, 6574 IV | bihácsi erdő körül~ Török portyázók kezére került.~ Sátán Ozmánhoz 6575 IV | rablóját megöljed.~ Nézd ottan porzik a nyom.»~ ~ II.~ ~Aben Chamot 6576 III | Dehogy lőpor, édes uram.~ Porzó biz ez: rossz élczemen~ 6577 IV | jönnek, népek tünnek;~ Nagy potentátok leszállnak:~ Országok dülnek 6578 IV | de fél lábon:~ Másikat pótolta mankó.~ Rongyos kankó a 6579 IV | bőrövéből egy~ Kis obeliszk pottyant véletlenül ki,~ Tele firkálva 6580 IV | tatár lesz ma a kenderünk!~ ~Pozdorjává törjük, - meggerebenyezzük, -~ 6581 VIII | hogy irt;~ S olvasó, - hogy praenumerált.~ ~ ~ ~ 6582 VIII | háltam,~ Magyar Muzeumra is prænumeráltam.~ S a hányszor az úri-utczán 6583 VIII | azért agitál,~ Hogy sok prænumeranst gyüjtsön.~ ~Mind opponál, 6584 IV | Mátyás most érté meg varga praktikáját,~ S belső szolgáinak gonosz 6585 IV | fél neszszel.~ ~A harmadik praktikus úr,~ Azt mondja: „Nézd galambom,~ 6586 II | volna min osztozkodnunk,~ Prédálnók ellenség kincsét,~ Vagy 6587 VII | nekik: alszom, alszom.~ ~Prédának tekint mindenki.~ Édes zsákmány 6588 IV | támad:~ «Lehetnék én bizony prépost is Dömösön,~ Megérdemlettem 6589 IV | választ.~ Meg lesz a dömösi prépostság számodra,~ Hanem felelj 6590 IV | ki jól meg felelt,~ Dömös prépostságát én betöltöm - veled.»~ « 6591 III | ispán, pap,~ Gróf, főtiszt, pressbüró,~ Hiába korteskedjenek, -~ 6592 III | mire fáj a szive~ Azzal prezenteli meg.~ Az ablakba kitett 6593 VIII | igazgató~ Bánja ténor s primadonna~ Elkifogytát s bánatában~ 6594 IV | réz pénzért majd kihúzza.~ Primásságig vitte, van saját bandája.~ 6595 VII | eztán adóztatni?~ ~7. Ez in principio népszavazat lenne,~ Gonosz 6596 III | e hazában:~ Hogy a ki le próbál onnan verni téged,~ Még 6597 IV | Szólt Isten: «Itt a nép, próbáld meg őt!»~ S kihozta bölcsőjéből 6598 V | élczlapot szerkesztenél?~ Próbálgatva, hogyan lehet~ Álruhában 6599 IV | királyunknak egy szavába kerül:~ Próbáljunk szerencsét, vegyük szépen 6600 IV | magyart,~ És átadá, legyen próbálva itt,~ Mig ezredév: - öröklét 6601 IV | türend.~ ~És akkor, hogy próbára tegyem én,~ Egy ezredévre 6602 IV | ó-testamentumba.»~ ~Dániel proféta oroszlán vermében~ Így szelidíté 6603 IV | még több idézet a szent profétákbul,~ Saját érdeme is mind fel 6604 III | édes uram.~ Előfizetési programm.~ Mely nem igen kelt föl 6605 III | hónod alatt?~ Felhívás? proklamáczió!~ Borzasztó népfelkelésre,~ „ 6606 V | Népkonyhát kóstolok, árvát protegálok,~ Erkölcs-nemesitek, börtönökbe 6607 IV | gyanusítják~ Hogy nem néma. Az protestál;~ Néma ő; csak káromkodni~ 6608 VII | Azt hiszem volna elébb protestálni,~ Hogy sikere lesz-e? el 6609 III | hosszu órát.~ ~Egyik ez ellen protestált~ Ha bemennek; más meg annak,~ 6610 VII | népre adót vetni~ Minden protokollum nélkül,~ S a begyült pénzt 6611 IV | rugdal hátra és előre,~ Prüszköl és czikákol, magát földhöz 6612 III | Militärnek,~ Az érdemes publicumnak:~ Hogy a boltjukat megnyitották~ 6613 IV | egymáshoz azt az ócska vasat,~ Puffanjon a földhöz hamus fazék, hasadt!~ 6614 IV | se egy vadásztanyát,~ A puliszkához is leült volna talán,~ S 6615 IV | Följegyez magának mindent punktumoson:~ S mikor mindent látott, 6616 IV | hülye.~ Pofája torz és háta púp.~ A lelke is, miként majom-~ 6617 IV | bolond vagyok~ Én és görbe, pupos, félszeg.»~ ~«De Istenem! 6618 IV | legtökéletesebb.~ Sánta, púpos, és félszemü -~ Mikor beszél, 6619 VI | szólva, értelem helyett.~ ~A puritán hit ősi városában~ Hiú látványnak 6620 IV | gallérjához ragadt~ S a purpurától, a mivel Zoe~ Kendőzi arczát, 6621 IV | senki se nézze.~ ~Mert a puskafélét bizták férfi gondra,~ Kerékre 6622 VIII | harczborona,~ Rakétafújó orgona,~ Puskaporhordók tetézve,~ Hanem senkinek 6623 IV | boglár és drága gyöngy~ A pusztában hever szét.~ Repül a mén 6624 II | Széchenyi halálán.~ ~Pusztább az ég egy fényes csillagával!~ 6625 IV | suttogna egymással: -~ Felel puszták vadja szelid mormogással:~ ~«« 6626 III | medvék, farkasok;~ Uratlan pusztákon a vadlovak~ És vadtehenek 6627 IV | átkozás volt.~ ~Hol egy pusztaságon most romokat ásnak,~ Az 6628 IV | bejárok:~ Nem bántanak utban pusztázó betyárok,~ Utonálló bégek, 6629 IV | Másik rombol, tagad, pusztít, gyülöl.~ ~Az Isten és az 6630 IV | zápor~ Gyorsabb rémerővel pusztítni segítik,~ Miből még nem 6631 IV | nemtő lássa hát kimulni őt:~ Pusztitsa el a lassu, kába álom.~ ~ 6632 IV | lett;~ Ditró és Toplicza pusztulása szörnyü,~ Mi e gyászt lemossa, 6633 IV | feltámadott.~ De a mi Bábel pusztulásakor~ Lélekre hozta a nép ezreit,~ 6634 IV | khánja,~ Sok vitéz murzája pusztulását bánja;~ Azt sugja titokban 6635 IV | Lassan majd leomlik, pusztulásra válva:~ - Mindennek, a mi 6636 IV | téged.~ Te légy királybiró: pusztuljon a kevély!~ A mire hazaérsz, 6637 VI | Emlékköved nagyobb a pyramidoknál,~ Ilyen síremléke egy dicsőnek 6638 IV | Férfiorvosság ez. Milyen a quaterka?~ S biztatgatják egymást 6639 IV | bérczeit~ A honnak, melyből rabként elhozák.~ És érze édes fájdalmat 6640 IV | lovag, és érd utol,~ Hogy rablóját megöljed.~ Nézd ottan porzik 6641 IV | körbe:~ Tudósok elméje, rabmunkások karja~ Feszűl és kifárad, 6642 VII | Mártzius 15-dikén.~ ~„Rabok legyünk, vagy szabadok?”~ 6643 IV | örökre soha!~ Ha téged a sir rabol el, mi oda~ Mindketten e 6644 IV | Hurczolta szőrpányván rabságra a magyart.~ Soha sem tudhatták, 6645 IV | sirtak!~ Százezerre ment, ki rabszijra lett fűzve,~ S lófarkhoz 6646 IV | Szép leányt elvitte mind rabszolgálóknak,~ A férfit itt hagyta - 6647 IV | hozzá kalánt.~ ~Hát egyszer rábukkan egy szép úri lakra:~ Üvegből 6648 VIII | szinházban?~ ~A szinpadon: tótul, ráczul.~ Páholyokban:~ Németül 6649 IV | királyhoz! - az most épen ráér;~ Hanem aztán a mit kapsz 6650 IV | A nagyherczeg dühösen ráfortyan:~ «Ficzkó! Mi lelt? nem 6651 IV | lerohanó ár mind magával ragad.~ ~A hullám a tatárt hátulról 6652 IV | Chignonja a gallérjához ragadt~ S a purpurától, a mivel 6653 II | becsülték,~ Ma egymásra rágalmaznak,~ Jár a szitok, költött 6654 I | Mint gondatlan szerzett rágalom;~ Olyan, minőt szoktak irni 6655 III | szabadon szállva,~ S ragaszkodásod itt bennünket fellel.~ ~ 6656 IV | Bámul minden ember a ragaszkodáson;~ De már szélben dagad a 6657 IV | hogy tartós legyen a ragasztéka,~ Vérrel vegyítik fel, mely 6658 I | könnyelmün szép,~ De hiú ragyogás elől~ Üdvet adó példával~ 6659 IV | lesütve, miként életében,~ Ragyogását tartá csak a férj számára. -~ - 6660 I | szebbek ők ily pompával,~ Ragyogásuk a mi gyászunk,~ Mulatságuk 6661 II | hazádat a tűztől,~ Csak pofád ragyogjon tőle,~ Közé dobod az üszköt.~ - 6662 IV | elterülve hagyja,~ Szemei ragyognak dühös győzelmében;~ Két 6663 II | elmult s eljövendő~ Fényét ragyogtad két hazánkra le,~ - Emlék 6664 II | napfényes kegy~ Melegében élt ragyogva,~ A másik az elfeledés~ 6665 IV | jól volt mondva, a király ráhagyja;~ Hanem most jön már a kérdések 6666 IV | Akadnak nehányak, a kik ráismérnek:~ Látják nyakán övét elveszett 6667 III | eztán~ Hát a kivándorlók rajja,~ Csak azért is, hogy harczi 6668 IV | le a völgybe, a hol egész rajjal~ Ostromol a tatár gyilkos 6669 IV | tőle - a kolofónjumot.~ Rajkó megszökött a szülői kastélyból,~ 6670 VIII | ége.~ ~„Ez igy nem ”, rájövének egyszer:~ Hogy egy szóljon 6671 IV | Mert van csetepaté, ha rajtakapják.~ Pedig Diána légyen a tanú,~ 6672 IV | irhatá más mint, Lais,~ Sőt rajtakapták, hogy Phrynének egy~ Chignonja 6673 VI | tetteit:~ Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk.~ ~Hirdesse 6674 IV | A tiboldi vár.~ ~Költői rajz.~ ~Még ép a híd, még állnak 6675 IV | Mindenik kép egy-egy uri birtok rajza.~ Tiboldoknak földe, ősöktől 6676 IV | megvannak még mind a négyen - rajzban~ A négy falra festve. -~ ~ 6677 IV | paraszttal.~ ~Dupla tányért rak föl, a mi arra csábít.~ 6678 IV | fogával a sok apró halba;~ Rák megfogja farkát s ollóval 6679 IV | Kopott süvegével mehetne rák-szedni;~ De az ellenséget így lehet 6680 IV | ezüst volt; dénár, egész rakás,~ A trágya meg arany; körmöczi 6681 IV | szivű üzlet,~ Magas kéményt rakat a torony helyébe,~ Az ősi 6682 IV | halastó hosszú gátját végig~ Rakatta süveggel, azt embernek nézik;~ 6683 VIII | Gömbvető gép, harczborona,~ Rakétafújó orgona,~ Puskaporhordók 6684 VIII | vagy megyei sérelem:~ Ha rákezdték, nem volt annak vége,~ Csak 6685 IV | mingyárt nem lesz.~ ~Nézd, ott rakják már a máglyát.~ A mire az 6686 IV(7) | szalonnát, húst a főzelékre rakni úgy mondja a székely, hogy « 6687 VIII | úr emlékkönyvébe.~ ~Ültem rakott asztalodnál,~ Borod igen 6688 IV | Puskás Kalára:~ Körül rakta magát minden fegyverzettel,~ 6689 VI | térünk előle,~ S a jövőnek rakunk fundamentumot.~ ~Csapás 6690 IV | van ott vargas botjával rálegyint.~ Elmondja, a mit tud, 6691 IV | irva:~ Kín neki ott állni e rámában fogva:~ Folyvást mosolyogva....~ .. 6692 IV | Halhatatlan holtak, aranyos rámákban~ Aranyruhás rémek, kiknek 6693 VIII | tubákos pikszis,~ Aztán rámondhatták volna: „fiat piscis!”~ De 6694 IV | van: azt tették závárnak.~ Rámordul gorombán: «mit hoztál te 6695 IV | messze földet: -~ Mindig rámtalálsz ott, valami alakban, -~ 6696 IV | czibálja:~ Róka meg sem rándul, csendesen kiállja.~ Meglátja 6697 VI | A nemes fölleli benne rangja társát.~ A mit Erdély elkezd, 6698 VIII | érte,~ Soha hívebb kebel e rangot nem kérte;~ Minden felolvasást 6699 IV | kimondj:~ Ki tudja, mily magas rangra léphetsz!»~ ~Felelt a 6700 IV | háborgatja most? ki az, a ki rányit?~ „Gyere frissa grófhoz! 6701 IV | tetszhalott.~ ~S széttörte rárakott bilincseit;~ Körültekinte, 6702 IV | mutasd, mit tudszA werklis rárántja,~ Négy menyecske: két pár, 6703 IV | a bokor s már ott van!~ Rárohan a másik oroszlán-nőstényre;~ 6704 IV | az ellenséget így lehet rászedni:~ A szegény diákot nem bántja 6705 IV | A rejtett barlangban ime rátalálnak;~ A lovagot, kiben nincs 6706 IV | vámos beleköt: Bente úr rátámad:~ «Nix tájts! Lófő székely 6707 IV | S hogy Róbert a lábát rátette fejére~ Szeliden, - nyelvével 6708 IV | rombolója~ Lábához esve, a ki rátevé azt,~ És úgy tekinte büszkén 6709 II | Viszik a lélekkufárok:~ Ráuszítják önfelére,~ S a kocsmában 6710 IV | szobalányra dajka miket rávall?~ Hogy milyen hosszú lesz 6711 IV | Kinek igy fizették meg a ravasz cselét?~ ~Mikor a gyepühöz 6712 V | néztem, mint a sírhalom.~ Ravatal gyertyája megtértemkor égett:~ 6713 V | Kedves halottam volt csendes ravatalon:~ Kikisértem, néztem, mint 6714 IV | S tor-asztalnak vevé a ravatalt.~ ~Nevette azt, mért annyi 6715 VI | Egy „rézpénz”, a mit e rávert szólibertas”~ Aranyértékűvé 6716 II | alattad ismét,~ S büszkébb reád, miként volt valaha.~ - 6717 IV | No de hát akczió reakcziót teremt,~ S ha már ugy intézte 6718 VIII | sietnénk oda.~ Ugyan hát reánk nézve,~ Hogy senkinek sincsen 6719 III | mikor visszajösz, ismét reátalálsz.~ ~Ugy nézzük azt mindig, 6720 IV | nyakában találta!~ Elbámult rebegve e csodatalányon:~ «Te voltál, 6721 III | gyanús nevek!~ Komplott, rebellek lajstroma!~ „Dehogy komplott, 6722 VIII | jók.~ Még aHirnökis rebellis.~ ~Mindennek az oka Deák,~ 6723 VII | támasztanánk benne.~ ~8. Recognitionem juris dominalis!~ Megállapodhatnánk 6724 IV | oroszlán szörnyü ugrásokban;~ Recsegve válik szét a bokor s már 6725 IV | Márvány a lépcső, érczből a redőny.~ ~Még gömbölyű kavicscsal 6726 III | Igaz honfi erre nem is reflektál ma”.~ ~De hát urambátyám, 6727 I | elenyész;~ Népajk szövi róla regéit;~ Itt vérnyoma; - lábnyoma 6728 V | asszony, szép haza - letünt régesrégen.~ Csupán egy maradt meg, 6729 IV | Éjjel a pusztára kiment s reggelenként~ Hozta a szájában a gazella-kecskét,~ 6730 I | szél:~ Álom vala az csak, reggelig tartott.~ tudja: miért 6731 IV | menni készül,~ A villás reggelit elkölti vitézül,~ Csak jön 6732 VII | fertály hatkor,~ Csak a korán reggelt vártad~ S volt rám gondod, 6733 III | Elfogadunk azonkivül~ Mindenféle régiséget,~ Antikokat, ereklyéket,~ 6734 V | Házamnál a szabad lopás a regula,~ Sose kérdem, hányat vet 6735 IV | nem mondom,~ Mit sipkámban rejtegetek!»~ ~Vendégsereg hasát tartja,~ 6736 IV | Törvényterem mellett rejtekajtós kamra:~ Most már szakadozott 6737 IV | hieroglyphokkal,~ Melyek rejtélye meg nem érthető,~ De egy 6738 IV | birodalmában volt kevés:~ Ezt nem rejthetjük a véka megé.~ A leghivebb 6739 IV | ilyen szurokba bele nem rekedtem.»~ ~«Bízza rám a dolgot, 6740 VIII | Rikács szava hangzik nagy rekedten~ Házak tetejérül,~ Szeme 6741 IV | akarom!~ Szólj! Tégy! és ne remegd a halált».~ ~ V.~ ~És Mágok 6742 IV | Határozd el magad, és ne remegj!~ ~ ~ ~ 6743 IV | Oszlopait művész faragta remekbe,~ Ágyus bástyáira néz a 6744 V | be, mit féltem, soha mit reméltem.~ - Azért az Üstököst mégis 6745 VI | multak elkésett munkáit,~ Remélve a Jóban, de készen a Rosszra.~ ~ 6746 V | vagy országos ború;~ Bár remény, türelem, mind fáradtan 6747 IV | És szeretni nem levőt, - reményét.~ - Még is legsilányabb 6748 IV | Megbántja osztályát nagy müvész Reményi;~ De megtorlás nélkül nem 6749 IV | Hajdankori kéjt, - porlepte reményit; -~ És zengi szerelmi dalát, 6750 VI | visszalángol,~ Minden, mi a jövőt reménykedve áldja.~ ~Fejedelmi bölcső 6751 I | Mikor mindennap a való~ A reménynek szárnyát szegi: -~ Ezt a 6752 I | gyászzubbonyba’~ Vesztett reménységeit.~ Ha mi nekünk szép az élet~ 6753 VI | századok során:~ Multunk, reményünk, jelenünk,~ S mert benne 6754 IV | szótlan.~ ~Megásták alapját a rémépületnek:~ Végét meg nem érik, a 6755 IV | zivatar és zápor~ Gyorsabb rémerővel pusztítni segítik,~ Miből 6756 IV | A delegatio-élet~ Valódi remeteség!”~ (Hátha még is meglesék?)~ 6757 IV | pogányok öldöklő vasától;~ Nem rémíti kopár pusztaság, vadontáj;~ - 6758 IV | Abba beleesni iszontató rémség!~ A mentém lemaradt ottan 6759 I | tanulta?~ Ki bátran előljárt, rémtelenül,~ Az bujt-e sötétbe a rémek 6760 IV | választja lakhelyül,~ E rémtorony, e szörnyű börtön itt~ Nem 6761 IV | dicsőségére.~ ~Hej lett nagy rémület erre a tatárban!~ Elkezdtek 6762 IV | Valamennyi szij, gomb van-e rendbe’,~ S a patrontás jól ki 6763 IV | tiboldi vár:~ Hazámnak ősi rende oh figyelj:~ E szó elől 6764 IV | A hogy a vezérek tanácsa rendelé. -~ ~Az ám csak a puszta, 6765 IV | Megosztani velük, majd máskép rendelem.~ Hallom, hogy házadnál 6766 IV | Kintornát az ajtó elébe rendelték,~ Hogy be ne jöhessen rajt 6767 III | ennek a formája~ Különbözik rendesen.~ Ezt tudja a Mikulás.~ ~ 6768 IV | hinak!»~ A harcz mezején rendet a ki vág,~ Nem válogat az, 6769 IV | van; ifjabb kor divatja~ Rendezé a termet pompás kényelemnek.~ 6770 IV | klubboz, addig a menyecskék~ Rendeznek maguk közt vidám kávé-estélyt.~ 6771 IV | cserben hagyja.~ ~Ámde jól rendezte azt a Mindenható,~ Hogy 6772 VIII | Ők tehát tanácskozási rendszert~ Ilyenmódon megegyezve hoztak:~ ~„ 6773 VIII | hizeleg!~ Csak egyedül ő nem rendül.~ Csak ő opponál mindennek,~ 6774 IV | koldus~ Az már úr lett: az renegát!»~ Taszítsák ki a keblükből~ 6775 VII | szolgával.~ Mikor a föld reng alatta,~ Akkor mámortánczot 6776 IV | megint visszaoson,~ Keresztül rengeteg erdejü havason.~ ~Nagyon 6777 VIII | Gazda alkuszik zsidóval~ Repczéjére, mely virágzik,~ S gyapjujára, 6778 IV | Hogyha néma állat körül-körül repked,~ Nyomodba jár távol; - 6779 VIII | határa,~ Itt kezdődik a más replikája.~ ~És azontul vitatkoztak 6780 IV | titulusok~ Egymás képéhez repülnek.~ Még az apák vétkei is:~ 6781 IV | többé visszatérni: -~ S a repülő hajót el nem tudja érni.~ ~ 6782 IV | felrugott méhkasoknak népe~ Repült zudulva a támadók képébe.~ ~ 6783 II | kincsét,~ Vagy ha volna res nullius~ A mi mostan közös 6784 IV | koldusoknak!~ Ez nem komisz respublica,~ Hol minden ember dolgozik,~ 6785 IV | pihenéstelenül.~ De Mágok, a rest, meglopja az őrt,~ S elvárja, 6786 IV | nyakukra!~ ~Klára nagy hirtelen rést töret a gáton;~ Iszonyú 6787 IV | tisztességes asszony, ki nem restel~ Ember elé jönni, ilyen 6788 IV | arczról.~ ~Bukador, a vezér, restelli a szégyent,~ Hogy kudarczot 6789 III | bora folyt,~ Hol minden restóráczió~ Egy ezrest elpakolt.~ ~ 6790 IV | Sírját tuléli, s Isten része lesz.»~ ~Felel az ördög: « 6791 IV | egy sokadalom!~ Legyen ott részedre fényes diadalom!~ ~Kell 6792 IV | víz;~ Az igaz, hogy senkit részegségre nem visz;~ Az italok között 6793 IV | Magyar nemzet! melyik részére állj?~ Határozd el magad, 6794 IV | legnagyobb dicséret,~ Férfiak részéről azt a gyönge népet,~ A ki 6795 III | Melytől minden újjongat,~ Hadd részesítsen minket is~ Szegény ujságirókat:~ 6796 IV | meg voltak átkozva,~ Hogy részesüljenek az országos rosszba’, -~ 6797 V | Levert a kór, testem reszketett a lázba’.~ Készültem a porba, 6798 IV | patak, szikla,~ Hatalmasan részt vett vitéz harczaikba.~ ~ 6799 IV | farsang;~ Nem lesz benne részünk, nem adja a kaszszánk.~ 6800 VIII | szalmájáért pedig~ Most egy részvényes gyár emelkedik,~ A kiből 6801 VI | szellemét áldozza annak,~ Részvétit más: - s mindkettő áldozat.~ ~ 6802 VIII | cisternánk, csatornánk,~ Réteket öntöző árok,~ S végül mert - 6803 IV | Közel, távol szomszédnak rettegés;~ Szigetté lesz a hon, maga 6804 IV | Minden kárba vész a gyáva rettegésen,~ Nyúlszivű hajósok azzal 6805 IV | arczodat meg valahára!~ Nem rettegi éjjeli jöttödet, várja,~ 6806 IV | tőre!~ Az egész vidéknek a rettegtetője,~ A ki azzal kiköt, sült 6807 IV | Mennyit ér a király?» - Rettenetes kérdés,~ Erre minden válasz 6808 IV | marson.~ Kutyák ugatása rettentőn felharsan;~ Mitől félnek 6809 IV | Nyomodba jár távol; - vissza ne rettentsed;~ Gondolj reá: hátha én 6810 IV | átöltözésben nem lett volna hiba.~ Reverendát még nem hordtak akkoriba.~ 6811 VII | a csatába;~ Egyik drága revolverrel,~ Ezer forintos paripán;~ 6812 IV | nyúzza,~ Vándor utast egy réz pénzért majd kihúzza.~ Primásságig 6813 IV | S kinyujtott karja nem rezeg.~ ~S az izzó vassal rámutat~ 6814 VI | lelkek egybeforrnak:~ Egyrézpénz”, a mit e rávert szólibertas”~ 6815 IV | vágja:~ Arra a többi is neki riad szörnyen,~ Hogy majd azt 6816 VIII | neki sarkantyúja,~ Az első riadót fújja.~ ~ ~Hát ezt ki találhatja 6817 VI | honni múzsa, kit fegyver riasztott,~ Itt menhelyet és ápolást 6818 IV | utfélen operát pazérol;~ Rigolettót huzza, a hegedüt nyúzza,~ 6819 VIII | rendben,~ Házak tetején ül,~ Rikács szava hangzik nagy rekedten~ 6820 IV | hosszat,~ A melyik a férfi, rikkant s kontyához kap.~ «Hogy 6821 V | lombja”~ Tündér suttogással ringat szűz álomba;~ Kit körül 6822 IV | Minden, mi a testet édesen ringatja~ És kedves a szemnek.~ ~ 6823 VII | törődni, mit beszélhet~ A sok ringy-rongy ujságíró?~ (Száz bambusbot 6824 IV | ékesen~ Egy olyan orr, hogyha rinóczerosz~ Nyerné el, még annak se 6825 IV | halálnak...~ ~Ám harczi robaj, dobogó paripák,~ Bőszült 6826 VI | aknák~ Azok csak a mérget s robbanó gázt adnák.~ ~Elébb darabokra 6827 IV | elhordja az irhát!»~ Gunyolták Róbertet a többi lovagok.~ «Visszatér 6828 IV | marad el ő se!~ ~A mikor Róberttel elindul a gálya,~ A hullámzó 6829 IV | Ur Isten! bűnül fel ne ródd neki:~ Hiszen csak álmodott, 6830 IV | nagyot horkan,~ S olyat röhög, csakúgy csuklik bele.~ « 6831 IV | Huszonöt rúbelt! No hát csak röhögj!»~ ~ ~ ~ 6832 IV | bolond,~ És közbe nagyot röhögött.~ S megrázva a csörgő sipkát,~ 6833 IV | a márványlapon~ Játszik röhögve «kőkapóst»~ Az oktalan emberbarom.~ ~ 6834 IV | a halott! Szép lepke, te röpkedj,~ Majd ha a nászzene tánczra 6835 IV | Gyergyón egy férfi, úgy hijják~ Rövidség okáért: a Gábor diák.”~ 6836 VIII | marad odújában.~ Tehát a tél rövidültét~ Várja az idő hijában.~ ~ 6837 IV | Miket lebontogat az elmulás roha,~ Menedéknek nézi a denevér 6838 IV | zsákmány!~ ~Ten váradat rohanta meg~ Don Fernando dAtoya,~ 6839 IV | Egyik mámorból a másikba rohanva,~ Mig belefáradtak a gyönyörbe, 6840 IV | halásznak:~ Szép tudni, a rókák mi módon halásznak?~ Lefekszik 6841 IV | mentéje lógott még a szegen,~ Rókamállal bélelt, nyestprémmel beszegett:~ 6842 IV | Abb’ a pillanatban csuka a rókának,~ Róka meg elkapta állát 6843 IV | Csuka a farkával jót vág a rókára;~ Az meg hanyattfekve várja 6844 IV | kirántja a partra,~ A csuka a rókát megint fogva tartja.~ Két 6845 IV | megkoronázzák.~ ~Gergely pápa rokona volt,~ S indulattal iránta~ 6846 IV | De az kent fel bennünket rokonná,~ A ki fejünkre kiontá~ 6847 IV | mit ér két homogén szivnek rokonszenve?~ - A csárdás ment, a hogy 6848 IV | Oroszlán felmondta a nagy rokonszenvet:~ S úgy elfutott tőlük, 6849 III | igen sok~ A bifsztekkel rokonszenvez;~ Félig meddig atyafi is,~ 6850 II | nemesnek:~ Egymásra ismer rólad, s összetart.~ Szabaddá 6851 V | következő,~ „Uram, csak én rólam danol erdő, mező.~ Házamnál 6852 IV | lábát~ Ottó császár szent Romábul:~ Elkergette Gergely pápát~ 6853 VII | Isten:~ „Egyvan, és ez római. -~ Ez is közös ügy; direkte~ 6854 VI | közel voltunk már, hogy rómaiak legyünk,~ Nemzetünk Te nálad 6855 III | róla”.~ ~Tehát a szerb, román, ruthén, szlovén népnek~ 6856 IV | Románcz.~ ~Két barát egymást 6857 VI | is,~ Akkor kiálthatják: romanus sum civis.~ ~Nem mondom, 6858 IV | Dömösnek falai régen romba dültek,~ Hanem Mátyás király 6859 II | századokra mennek át,~ Az rombolá le íme nemzetének~ Legféltőbb, 6860 IV | Fölszarvazott fejével rombolója~ Lábához esve, a ki rátevé 6861 IV | VI.~ ~A por belepte Bábel romjait,~ Nimród hirét benőtte vad 6862 IV | Velenczéből:~ A keresztes hadak romját hogy vennék föl;~ Róbert 6863 IV | Bosnyák basa, Sátán Ozmán;~ Romladékká lett már minden bástya,~ 6864 III | kis ekzekúcziót,~ Az ázsió romlásáért~ Hoz emanczipácziót~ Jogtudományt 6865 IV | Viszi magával az egész Szék romlását.~ ~Vinné ám, ha utját el 6866 VI | De a titkos vezet közös romlásunkra.~ ~Erdélynek sziklái adnak 6867 IV | ostromnak~ Kruppa vára lett romnak;~ Ő és társai lettek halottá.~ ~ 6868 IV | Hol egy pusztaságon most romokat ásnak,~ Az mind keze szennye 6869 IV | leszállnak:~ Országok dülnek romokba:~ Csak az enyim tart örökké.~ 6870 II | várja,~ Ha saját felét maga rongálja?~ ~A tegnapi barátok~ 6871 IV | senkitől.~ Büszkék voltak rongyaikra,~ És arra, hogy semmijök 6872 IV | hiába törtök!~ Rongyos hazám rongyát el nem adom,~ Nevem inkább 6873 IV | át küzde fényeért,~ Mit ronta mindig daemon balkeze:~ 6874 III | világnak:~ A hol ember el nem rontja,~ A mit az ég szánt javunkra,~ 6875 IV | édes oroszlánom,~ Hogyrontok keresztül e fene-vad-nyájon?~ 6876 IV | mig vas kezével ellenséget rontott,~ Aranyos kezével jogot, 6877 IV | Úr szinéhez: «Oh uram ne rontsd el!~ Alkotád és kedved megnyeré 6878 III | Bemenjen-e, ne menjen-e?~ Elől rontson be, vagy hátul?~ Meddig 6879 IV | ott a végvidéken,~ Hadd rontsunk mi elől majd az ellenségen!~ ~ 6880 IV | ontva;~ Erős oroszlánnak ropog minden csontja.~ ~Az óriás 6881 I | Hajtja fejét alá a gond;~ Lát roskadni, szertehullni~ Közügyet 6882 IV | lenézi~ A másikat, hogyha rosszabb;~ De még inkább azért, ha 6883 IV | részesüljenek az országos rosszba’, -~ Azok valának a gyergyói 6884 IV | mind a tiz körömmel.~ «Tán rosszkor is jöttem?» - «De legjobb 6885 VI | Remélve a Jóban, de készen a Rosszra.~ ~Hol minden gondolat csak 6886 IV | Yóta hangja.~ Aczélsisak rostély mögül~ Szól elrabló lovagja.~ « 6887 III | Összerágja kaviárral,~ És leönti rostopsinnal,~ Mégis kemény, mégis rágja,~ 6888 IV | polkát,~ Párnak összefüzve roszabbul tánczolták.~ El-elfelejtette 6889 IV | úrrá nem lett.~ Belőlem is roszat csinálna a szellet.~ ~Engem 6890 I | kisértetnek.~ A mi pedig megvan, roszul kamatozik,~ Mert haszonbért 6891 IV | hosszú táblát hoz, tele rovással.~ ~Estebéd és szállás: ennyi 6892 VIII | gyertyaszálat,~ Tintával rovást csinálva rája.~ Eddig terjed 6893 V | lap megtanit,~ Jótékony rovatbul nevem el nem marad,~ Hol 6894 IV | máglyalángja?~ Legédesb a rózsa mérge:~ - Az elvitt a másvilágra.~ ~ ~ ~ 6895 IV | fölött szép zöld a födél.~ A rózsabokor rajt öszszeborul,~ S hullatja 6896 IV | patak csókdossa szeliden~ A rózsafüzért, a habokba leringót;~ Langy 6897 VII | kérded, merre jártam?~ Bizony rózsám, messze jártam,~ Ott a hol 6898 III | dulcsász kóstolóra,~ Vérrel rózsaszinre festve,~ Melyet terme Czernagóra;~ 6899 IV | a pohár szerelmünkért!~ Rózsaszirmot , mint szokás.~ ~A harmadik.... 6900 IV | igy dörög,~ Huszonöt rúbelt! No hát csak röhögj!»~ ~ ~ ~ 6901 VIII | nekem kifelé áll innen a rudam.~ Ágyam összefüzve, ládám 6902 IV | mellé tűztek hegyes vasas rudat:~ Ugy, hogy az egy egész 6903 IV | egy» férfi volna! sanda, rücskös volna;~ Az egész mulatság 6904 IV | ugrál és ficzánkol.~ Csuka rúg farkával, a róka meg tánczol,~ 6905 IV | van lőve,~ Ugrál, tánczol, rugdal hátra és előre,~ Prüszköl 6906 IV | újra a földön jár,~ Neki is rugtatott a pusztának mingyár;~ Bekalandolt 6907 I | boldog korbul,~ Mikor a ruha megfordul~ A jobb év is 6908 IV | Felöltözöm én a kelmed ruhájába~ S felmegyek helyette király 6909 VIII | hazáért piros vért ád,~ Ruháján folt; - de zászlónkon foltot~ 6910 IV | Meglát ott egy czifra ruhás urat épen, -~ Egy nagy ezüstfejü 6911 I | hát~ Azt a mentét, azt a ruhát,~ A mit hordtak őseink;~ 6912 III | Tehát a szerb, román, ruthén, szlovén népnek~ Hirdetjük 6913 IV | beszegődött~ Egy zsidóhoz: sábesznapon~ Gyertyákat elkoppantani,~ 6914 IV | csordultig vitesse,~ A királyi sáfár árát kifizesse.~ ~Régen 6915 IV | Szürcsölnek a leves intézetekben.~ Sajnál egy sandáltalpat a nejétől,~ 6916 IV | a feleségét, azt nagyon sajnálja.~ ~Minden vészszel, bajjal 6917 VII | Szeretnének látni búsnak.~ S úgy sajnálnak, ha bánat ért.~ Ne hallgass 6918 IV | Csakhogy bebocsássák, nem sajnálta érte.~ Hejh, de még a király 6919 VI | a Nép, Föld, a Vallás, a Sajtó,~ Nincsen rabszolga már 6920 III | kenyérre keni~ A savoyai sajtot,~ Jól eshetett, ha egy pohár~ 6921 IV | Sirvájó hiéna, aranyfarkas, sakál,~ Mind a magában elszáguldó 6922 IV | Csak épen egy nem: a «sancta».~ ~«No ha Ottónak csak 6923 IV | már holtakbul van rakva~ Sáncz, kiket levágott rettentő 6924 IV | Csak «egy» férfi volna! sanda, rücskös volna;~ Az egész 6925 IV | Megmondom magam is, hogy mibe sandalgok?~ Tégy engem hadnagygyá 6926 IV | intézetekben.~ Sajnál egy sandáltalpat a nejétől,~ Pedig maga Apelles 6927 IV | koldus!»~ «Kend csak hamisan sántikál.»~ «Mit? Nem vagyok sánta? 6928 IV | megégeti.~ ~Beppo lovag sápadva hull~ Térdére a császár 6929 IV | szétnézett körül.~ A hajnal sáppadó sugárinál~ Meglátta távol 6930 IV | ment Bábel felé.~ A néma sáppadt dolgozóknak ezre~ Utat nyitott 6931 IV | szidá miatta~ S képes nejét Sapphotul félteni!~ Szóval: Alcibiad 6932 IV | Te engem, - mondják, - sárból alkotál;~ Aranyból alkotálak 6933 IV | meg, Te nem vagy úr, csak sárdarab.~ Halandó ember volt, ki 6934 VI | kalászszát,~ Gyökerei élnek, sarjai kihajtnak:~ Hiába tapossák, 6935 III | learatta,~ A levágott mákfej sarjut hajt alatta.~ ~Csorba a 6936 I | gyáva~ Nem ver pengőt a sarkába;~ - Az elfut, vagy lesbe 6937 I | szégyeld magad.~ ~Kinek lábán sarkantyú peng~ Arról tudod, hogy 6938 VIII | nehezen békül,~ Vagyon neki sarkantyúja,~ Az első riadót fújja.~ ~ ~ 6939 IV | Te lidérczek anyja! te sárkány kotlója!»~ Haragos Bukador 6940 VIII | Gördülne az ő kereke~ De a sárnak nincs feneke.~ Igaz! Ha 6941 IV | Megfutottak, megdobálták~ Sárral, földi czitromokkal.~ (Ők 6942 III | Grand Bretagnet,~ Orosz saru nyakig telik~ Felszabadult 6943 IV | sár:~ Lenne nagy kelete sarunak, csizmának;~ Csak hozzávaló 6944 VII | szól dalaimba’.~ ~Pálma és sas magas képek,~ Nagyratörő 6945 IV | felül.~ ~Ugy jött, mint a sáska, s a hol az végig járt,~ 6946 VII | futó szederinda,~ Hajdan sasról énekeltem,~ Most bogár szól 6947 IV | a pokol küld ellene egy sátánt!~ Itt jön vágtatva egy fekete 6948 VII | VII. Satirák.~ ~ 6949 IV | Czinkotán tor~ Avagy keresztelő; sátoros ünnepen~ Orgonaszó mellett 6950 IV | legjobb strázsa:~ Róbert sátra előtt hallott mormogása.~ 6951 IV | üveges szekrényen;~ Egymás satyrái, egymás mellett állva~ Megférnek 6952 III | étele közé,~ S mindent, ki sauf-conduit nélkül jár,~ Kegyetlenül 6953 II | Vaczkort harapsz, hogy savanyu~ Legyen tőle a képed.~ Nagyot 6954 IV(10)| A savanyúviz forrása, a hol az föllobog.~ ~ 6955 IV(8) | Igy nevezi a székely a savanyúvizet.~ ~ 6956 IV | asztal:~ Mindjárt fölteríti sávolyos abroszszal.~ Lássa, hogy 6957 IV | régi székely vér tán mind savóvá vált?~ Nem biz az! Hős apák 6958 III | Franczia kenyérre keni~ A savoyai sajtot,~ Jól eshetett, ha 6959 IV | jövet mást nem kérnek, csak schlafrokkot.~ Orrcsavaró pipafüsttől 6960 V | Egy-egy taposó-malomba:~ Irni Schleswigről, Bismarkról~ Pesti Naplóba 6961 IV | nem az ajk, hanem a vérző seb:~ «Én édenem üdve, világom!~ 6962 II | gazdagabb borult jövendőnk,~ Egy sebbel szívünk, mely be nem heged.~ ~ 6963 VII | tartományban~ Hull a vér a férfi sebből,~ Asszonyszemből hull a 6964 IV | már földre esett, minden sebe vérez;~ Karjánál megkapva, 6965 IV | Kiépül lassankint nagy nehéz sebébül;~ De a barlangjábul még 6966 IV | féltsed!~ Én hoztam tátogó sebed hegedésre,~ Nincs szükséged 6967 IV | úgy csinálta~ Tagjaira a sebeit,~ Nem fáj neki, csak «úgy» 6968 IV | kézre:~ Maga is már nehéz sebekkel tetézve;~ Mégis ki a kardja 6969 VII | Befoldom: légyen .~ ~ Sebes a vállad: -~ Bekötöm, gyógyuljon.~ ~ 6970 IV | a vakmerő~ Küzdés közben sebzette meg.~ ~Düh forr a császár 6971 VIII | irott tudományban~ Semmi segedelem nincsen:~ Legjobb gazda 6972 VIII | sétáltam,~ Úgy ügyelt rám, úgy segéljen,~ Mind a két szeme fényére;~ 6973 IV | év.~ ~(Szavalta az irói segélyegylet hangversenyén~ Jókainé 1867. 6974 V | államkölcsönt jegyezem fel.~ ~Segélyt talál nálam minden özvegy, 6975 VI | martir-arczot vágva,~ Nem hittak segélyül torló ellenséget~ Csupán 6976 VIII | nem ő benne vagyon:~ Ő nem segíthet a bajon,~ Mért nem járnak 6977 VIII | ben”~ „Mondok egyet, hogy segithetsz~ Ebben az esetben?~ ~Mit 6978 IV | Gyorsabb rémerővel pusztítni segítik,~ Miből még nem vált por.~ ~ 6979 IV | atyám?~ Hát ha én valahogy segitnék a baján?~ «Jaj fiam, mond 6980 IV | Hogy az előre küzködőt segítsd;~ ~De kérjük azt, hogy tartsd 6981 IV | huszonhatod nap:~ Embereknél nincs segitség;~ Pokolerő ellen most segits 6982 IV | De magyarokkal volt Isten segitsége,~ Az minden tábornak legfőbb 6983 II | Együtt küzködő társakat?~ Segítségét kitől várja,~ Ha saját felét 6984 VII | másiktól meg ne vegyünk el sehogy.~ ~14. Mondják neki, várjon, 6985 IV | fel a nap?»~ (Jaj biz ezt sehogysem találja ki a pap!)~ A második 6986 VIII | múzeum;~ Az ember nem is sejtene~ Ennyi műkincset falun.~ ~ 6987 IV | Titkon megelőzi, ne tudva, ne sejtve:~ Jár végig a földön a mennyei 6988 IV | szemnek.~ ~Rengő kerevetek selyemmel bevonva,~ Kebleiket tárják 6989 IV | nem veszik. -~ Talán még a semiták is~ Zsákra szedik a világot;~ 6990 IV | rongyaikra,~ És arra, hogy semmijök sincs,~ De senkinek sem 6991 IV | kitörő kedv,~ Minden semmiség megnevetteti őket.~ Maguk 6992 I | mi a honfi bánat,~ A ki senkihez sem tartozol?~ Mit tudod 6993 VII | lázadóhad,~ Négy börtönben senyvedett el.~ Csak háromnak volt 6994 IV | bukottnak. -~ Tolták előre a ser’get:~ Minden királyt és 6995 I | táncztermek, lovarkör, sercsarnok,~ Külön épületet kaptak 6996 IV | kezdették a harczot;~ Új meg új sereget állítottak szemközt:~ Feledték 6997 IV | De míg megindulna fekete sereggel,~ Lopva, szép titokban, 6998 IV | ki a hét sor port.~ Addig seregünket nem támadja hátban~ A tatár, 6999 VIII | Költészet, vagy megyei sérelem:~ Ha rákezdték, nem volt 7000 IV | városa~ S két világrészben serge.~ Csak nője egy: szép Yóta.~ ~ 7001 IV | hives patakhoz vezeté a serget,~ Zöld volt ott a mező, 7002 IV | Rideg szekrényekben üres serleg csendül,~ Áldomásra fogja 7003 IV | kiknek élete a családot sérté~ S gyászos lőn a vége.~ ~ 7004 IV | csorda, se nyáj, nincsen sertés-konda.~ Szuszékbul, hordóbul szélylyel


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License