bold = Main text
     Részgrey = Comment text
7005   IV    |                  császár közbeszólt.~ «Nőmet ne sértsd! Ne mond tovább.~ ~Istent
7006   IV    |                        hogyha a hir nem hazud,~ Sétálni itt jár a vár asszonya.~ ~
7007 VIII    |                     fejlett.~ ~Karon fogott, ha sétáltam,~ Úgy ügyelt rám, úgy segéljen,~
7008 VIII    |                       pocsétát,~ A ki gátolja a sétát.~ Gördülne az ő kereke~
7009  III    |                    hideg,~ Akkor nem lesz olyan setét. -~ Vigasztalja meg jó nyárral~
7010   IV    |                         s ujabb bölcsek: Homér, Shakespeare szobra~ Mezetlen tánczoló
7011   II    |                          Okt. 11. -~ ~Félszázad siet el sirodon, hantját letiporva,~
7012   IV    |                     egyenesen fel Buda várába!~ Sietett, a hogy csak birta a két
7013 VIII    |                         szerkesztők ide mért is sietnének?~ ~Szivesen fogadnak mindenkit
7014 VIII    |                         ördög pokolba,~ Annyian sietnénk oda.~ Ugyan jó hát reánk
7015   IV    |                     népet látta Isten küzdeni,~ Sietni elmulasztott év után,~ Előhaladt
7016   VI    |                        Csapás el nem csüggeszt, siker el nem kábít,~ Erőnket feszítve,
7017  VII    |                        elébb protestálni,~ Hogy sikere lesz-e? el fog aztán válni.~ ~
7018   VI    |                      megmaradt~ S más szöveggel sikert tarlóz, de nem arat.~ A
7019   IV    |                      hever szét.~ Repül a mén a síkon.~ ~Pánczélba’ van a portugál,~
7020   IV    |                       mester. - Nem megy az oly simán.~ Megkérdik elébb az embertől:
7021 VIII    |                         hogy mi?~ Nincsen veres sipka nélkül.~ Hamar küzd, nehezen
7022   IV    |                     pörgő,~ S az udvari bolond, sipkáján a csörgő.~ Király kérdéseit
7023   IV    |                      tehettem?~ Féltém a csörgő sipkámat.~ S okos dolog volt azt
7024   IV    |                            még nem mondom,~ Mit sipkámban rejtegetek!»~ ~Vendégsereg
7025   IV    |                  röhögött.~ S megrázva a csörgő sipkát,~ Szólt: «Ne boszantsd az
7026  III    |                       belé dugva hátul,~ Ez meg sipolni való!~ Elhozza a Mikulás.~ ~
7027   IV    |                         hallék már négy poronty sirása;~ S most kapja az asszony,
7028   VI    |                        ki kaczagni szokott, kit sirat oly szomorún?~ Fáynk nincs
7029    V    |                        a két sötét szem egyedül siratja.~ Csak neki nem jutott egy
7030  VII    |                        Én pihennék ott lenn~ Te siratnál itt fenn,~ Én sem volnék,
7031   II    |                      dörzsölsz a szemedhez~ Ugy siratod a népet,~ Vaczkort harapsz,
7032   IV    |                     volt az; hanem nyomorúság:~ Siratták apáink, a kik végig húzták.~ ~
7033  VII    |                       tőle.~ Ha feküdnél a mély sírban holtan~ Felébrednél tőle.~ ~
7034   IV    |                           Hát ott ama harmadik: sirbeli rém?~ Csontfő, koszorus
7035   IV    |                        föld is szép annak, ki a sírból most kel:~ Erdő, mező tele
7036   IV    |                      Utolszor záródnék utánam a sírbolt!~ De utánam sírnak a Tiboldi
7037   II    |                        egy csupán, a mely le~ A sírbolt-lépcsőre nyílik.~ Az, a napfényes
7038   IV    |                        koszorus kalpag fövege,~ Sirbolti világ fénylik szemürén,~
7039  VII    |                      láttál.~ Én édes galambom, sirdogálj egy kicsinyt,~ Régi bohó
7040   VI    |                  nagyobb a pyramidoknál,~ Ilyen síremléke egy dicsőnek sem lett.~
7041    V    |                   Kikisértem, néztem, mint nő a sírhalom.~ Ravatal gyertyája megtértemkor
7042   IV    |                        bízza jobbágyai sorsát,~ Sirhat már miatta jó öreg dajkája;~ -
7043   IV    |                     kilelem.»~ Szól s eltünik a siri álom.~ ~És megjelen ujra,
7044    I    |                     szólt vele más a csatában;~ Sirjához az útfelen búcsura járnak;~
7045   IV    |                        évig a rém szakadatlan,~ Sirján a tövis megtépi, ha kél,~
7046   IV    |                    vitéz vezérét;~ Még a holtak sirját is szeretni -~ És szeretni
7047   IV    |                    utánam a sírbolt!~ De utánam sírnak a Tiboldi árvák,~ Ősi hajlékukból
7048   IV    |                        pendül lantja ott;~ Hogy siró nemzetének népivel~ Együtt
7049   IV    |                     királybíró! 11~ A népe mind síró, maga népetnyíró.~ ~De még
7050   IV    |                           Hagyj nyugtot - eredj sirodba - nekem!’~ - A rém koponyája
7051   II    |                       11. -~ ~Félszázad siet el sirodon, hantját letiporva,~ S emlékedre
7052    I    |                       halálodat ez.~ Hű keresőd sirodra tapos.~ Oh halva bizonynyal
7053   IV    |                        Vércsepptől zöldebb fű a sírokon:~ Veszélyből áldás, és közé
7054   IV    |                   Huszonöt kancsukát rá, a mért sirt!~ S majd feledi anyja temetésit.»~ ~
7055   IV    |                    Erdélyországban hej de sokat sirtak!~ Százezerre ment, ki rabszijra
7056  VII    |                     voltál,~ Egész éjjel mindig sírtam.~ Fájt a szivem ezen gondolatnál;~
7057   IV    |                        is gyorsan előszöknek.~ ~Sirvájó hiéna, aranyfarkas, sakál,~
7058   IV    |                         Nyilaktól cseng a vért, sisak,~ A portugal kaczagja.~
7059   IV    |                       földre dobta,~ Pánczélja, sisakja tört már darabokra.~ ~Csak
7060   IV    |                     Csak a képe látszik lánczos sisakjábul:~ Attól meg elijed, a ki
7061   IV    |                       ülve,~ Pánczélban, tollas sisakkal,~ Hímvarrott selyem palástban,~
7062   IV    |                          a hogy Aben csókol.»~ ~Sisakrostély alsó felét~ Fernando lebocsátja.~ «
7063   IV    |                      nem mívelt bomba.~ ~Hogyha Siserának egy szeg is elég volt,~
7064   IV    |                          Napokig utaztak e nagy sivatagban,~ Ég, föld látszott lenni
7065  VII    |                      mérföldet ezeret,~ Hegyek, sivatagok, tengerek vizei~ Nem választják
7066 VIII    |                        hű: - nem lesznek muszka sklávok,~ Nem veszik be csábszó
7067   IV    |                         egy kis földem maradt a sömlyéken:~ Terem azon lencse, mennyi
7068   IV    |                   mártott szörnyü ujjait~ Végig söpré e nép törtenetén:~ «Isten
7069    I    |                          rémtelenül,~ Az bujt-e sötétbe a rémek elül?~ S arczot,
7070   IV    |                        magát föláldozta,~ Pokol sötétjéből még világra hozza.~ ~A sötétben
7071   II    |                     teremte korszakot;~ S hol a sötétség és a fény csatáztak,~ Az
7072   IV    |                       Itt fekszem egyedül, sűrű sötétségben:~ Nem láthatják kinom, kik
7073  III    |                       vota ponderantur.”~ ~A ki sötétséget terjeszt,~ Testvérgyülöletet
7074   IV    |                  mögötte?~ Azt bíz elmulasztá a sövényhez kötni,~ Mikor kedve támadt
7075   IV    |                      Nekem jut a könny, néked a sohaj.~ ~Te engem, - mondják, -
7076   VI    |                         felköltne;~ Ez a gyönge sóhaj millióknak ajkán~ Sokszorozva,
7077   IV    |                        is~ Arczát, utána törtek sóhajink;~ S ha «ő» nem szállt közénk,
7078   IV    |                     csupán a gördült kő morog;~ Sohajtás sem hangzik, mely sorsát
7079   IV    |                        sírt.~ Halálra kinzottak sohajtásin~ Pokoli örömét lelte.~ ~«
7080   VI    |                    távol tengerpartján,~ Gyönge sóhajtásom akkor is felköltne;~ Ez
7081    V    |               szenvedett,~ Mindig leány maradt, sohase feledett.~ Arczrózsája hervadt,
7082   IV    |                     Nagy Oláhországban lesz egy sokadalom!~ Legyen ott részedre fényes
7083  III    |                     mesze világol,~ Kilátszik a sokaságból,~ S kit hive, nem hive,
7084    V    |                   kellett írnom.~ ~Virasztottam sokszor kedves betegemnél,~ Forró
7085   IV    |                     Most a szeretőmnek húzom!”~ Solo virtuoz lesz, szinpadon
7086   IV    |                       viszi magával hű kopóját, solymát,~ Jó Istenre bízza jobbágyai
7087   IV    |                         czinkotai pap, a ki itt sompolyog,~ Pedig hát nem vagyok én
7088   IV    |                    valódi fejem~ A sok koponyák sora közt kilelem.»~ Szól s eltünik
7089   VI    |                    Nekünk e kincs volt századok során:~ Multunk, reményünk, jelenünk,~
7090   IV    |                    Örzse, Zsuzska, Kató,~ Meg a sorbarakott nagy üres süvegek;~ De hogy
7091   VI    |                         Diadalmas harczok egész sorozatja~ Követte zászlóid. Hivó
7092   IV    |                       mogorva vén.~ ~S elmondja sorra itt ez ősi vár~ Minden zugának
7093  VII    |                       Jó lantos volt szegény! - Sors úgy akarta:~ A lant maga
7094   IV    |              búcsú-csókja, az nagyon fáj!~ ~«Mi sorsra hagylak itt, te drágám,
7095    V    |                         szabad lopás a regula,~ Sose kérdem, hányat vet csorda
7096   II    |                         népet,~ Mely igazságért sovárog,~ Forrás helyett a csap
7097   IV    |                      marad a barna lé,~ Minőt a spartai inségesek~ Szürcsölnek a
7098 VIII    |                ordináncz Gyurkát is eképen,~ Ki speizczedlit hordott s elhordá ebédem.~
7099   IV    |                        világ csodájára,~ Tegyék spiritusba, utókor számára.»~ Aztán
7100   IV    |                        harapófogójuk,~ De biz a spiritust rég leitták róluk.~ ~ ~ ~
7101 VIII    |                    korral szépen halad,~ Minden sportsman kifogásán~ Túl van kopód,
7102  III    |                         Hiába annyit irt,~ Hogy stempli, accis és trafik,~ Ne legyen
7103   IV    |                       egy felesége:~ A gyönyörű Stephania,~ Kit még is lehetetlen
7104   IV    |                  Aranyos dolmányban egy palotás strázsál,~ Ki csak nagy lomhán szól
7105   IV    |                     többi hal,~ Kárász, keszeg, sügér szerteszét elinal.~ Csuka
7106   IV    |                      válik, fejet emel, mozog:~ Süldő oroszlánok, tarka párduczkölykek~
7107  III    |                      élczemen~ Lőpor volna, se’ sülne el.”~ ~Mi áll ki a zsebedből
7108   II    |                      védelmezed.~ S ha megjön a sürgetett harcz, magad a sutban maradsz,~
7109   IV    |                aranyozás látszik:~ Ha a nap nem süt rá, akkor is fényt játszik.~
7110 VIII    |                   nagyon!~ Engedj egy kis napot sütni,~ Hogy a szérü felszáradjon.~ ~
7111   IV    |                      Csillagvizsgáló kap hegyes süvegéhez.~ Bolond földhöz csapja
7112   IV    |                         a sorbarakott nagy üres süvegek;~ De hogy a tatárok jól
7113   IV    |                 gyöngyház foglalatja,~ Itt állt süvegelve úr és paraszt hajdan~ A
7114   IV    |                         egy mákszemnyi,~ Kopott süvegével mehetne rák-szedni;~ De
7115   IV    |                    hosszú gátját végig~ Rakatta süveggel, azt embernek nézik;~ Süveg
7116  III    |                       syllabust hirdeti:~ Bibor süvegig viheti.~ ~Ki a bünöst megtéríti,~ (
7117   IV    |                valamennyin ragyog.~ Csillagász, süvegje olyan mint a pörgő,~ S az
7118   IV    |                     térj, a mely atyádfia.~ ~ S süvöltve szállt a súlyos érczdorong~
7119   IV    |                         döng a virágon...~ Lenn súg a halott: «Szűm üdve, világom,~
7120   IV    |                     mivel harczol;~ Földfölötti sugár ragyog le ez arczról.~ ~
7121   IV    |                        körül.~ A hajnal sáppadó sugárinál~ Meglátta távol kéklő bérczeit~
7122   II    |                      csillagával!~ A nap egy hő sugárral hidegebb;~ Egy árnynyal
7123   IV    |                         pusztulását bánja;~ Azt sugja titokban egyik hadnagyának:~ „
7124   IV    |                           Titok volt, a férjnek sugva hozták. -~ „Tréfa volt az
7125   IV    |                   csakhogy nem hallani:~ Selyem suhogáskint csap felénk valami;~ Rideg
7126   IV    |                          soh’se láttunk olyat!~ Suhogó viganó repül jobbra balra,~
7127   IV    |                     tarkó lett védetlen~ S arra sujt le Klára a cséppel kegyetlen.~ ~
7128   IV    |                      két markába.~ S oly erővel sujtá oda találomba,~ Hogy ilyen
7129   VI    |                       bünnek torló büntetését,~ Sújtsa hibánkat és javítsa azt,~
7130  III    |                   Ezernyolcszázötvenhárom:~ Még sulyosabb lesz a járom.~ Ezernyolcszázötvennégy:~
7131   VI    |                      Akkor kiálthatják: romanus sum civis.~ ~Nem mondom, hogy
7132   IV    |                        vágya:~ Végre lefektetik superlátos ágyba. -~ ~Másnap aztán,
7133   IV    |                        Belül titokteljes homály susogása:~ Szőnyegek suttognak, virágokkal
7134   IV    |                    nejétől,~ Pedig maga Apelles suszterénél~ Dolgoztat! Milyen ócska
7135   II    |                        sürgetett harcz, magad a sutban maradsz,~ Hadd menjen a
7136    V    |                         cziprus lombja”~ Tündér suttogással ringat szűz álomba;~ Kit
7137   IV    |                  titokba;~ Mintha két szerelmes suttogna egymással: -~ Felel puszták
7138   IV    |                     homály susogása:~ Szőnyegek suttognak, virágokkal tarkák. -~ -
7139   IV    |                        oroszlánom?» szól Róbert suttogva.~ Mintha beszélnének csendesen
7140  III    |               Testvérgyülöletet gerjeszt,~ És a syllabust hirdeti:~ Bibor süvegig
7141  III    |                    számra adatik.~ ~Van igen jó sympathiánk~ Fájós kezek lábak számára,~
7142   IV    |                       más ily szörnyű büntetést szab.~ S kik ebben meg nem nyugosznak,~
7143  III    |                        John Bull et Compagnie,~ Szabadalmazott nagykereskedőknek~ Van szerencséjük
7144  III    |                          tessék hinni!~ ~Kizáró szabadalmunk van~ Forradalmakat csinálni;~
7145 VIII    |                         is hajolt,~ Vénségére a szabadban~ Fás, keserü, haszontalan.~ ~ ~
7146  VII    |                         húsz éve, egy rab irót~ Szabadíta ki a nép;~ No ez volna még
7147   IV    |                       hogy meghalok,~ Ha ki nem szabadítám.»~ S cseng, vérten, pajzson
7148   IV    |                        lemond,~ Többé az ég sem szabaditja azt.~ ~S Isten szeméből
7149   IV    |                          Jóltevőjét marja meg a szabadított.~ ~De hát az oroszlán tán
7150   VI    |                    Hitnek, gondolatnak, földnek szabadsága~ Minden ajkú honfi szívében
7151   VI    |                      vér nem volt drága.~ ~És a szabadságért kihullt vér olyan mag,~
7152   VI    |                         Neved egyértelmű lett a szabadsággal;~ Él benne egy nemzet minden
7153   VI    |                       Fegyverrel, vérrel az ősi szabadságot.~ Dülő pórhadaktól, töröktől,
7154  VII    |                       Parlamentet, adresseket,~ Szabadsajtót, szavazatot~ S más alkalmatlan
7155 VIII    |                  szörnyü híjja.~ ~Mert a Tiszát szabályozták,~ Kiszáraszták a sok mocsárt,~
7156   IV    |                       nem használt semmit Bente szabódása:~ Hiába mutatta, hogy üres
7157   IV    |                        Mátyás a másik félétől!~ Szabódni kezdett, hogy ő belé nem
7158   IV    |                          Szappant vettél csak a szádba.~ Attól túrod a tajtékot!»~
7159   IV    |                      pirkadt az égen a hajnal,~ Száguld az oroszlán vissza nagy
7160 VIII    |                        Az angol a gyapot árát.~ Szaid pasa azt, - hogy meghalt;~
7161   IV    |                kecskéből áll az egész sereg,~ A szájába dugott furúglyán kesereg,~
7162   IV    |                    Ördögként néz aczélfőd.~ Vas szájad, két szemed üreg,~ Nem láttam
7163  III    |                  Jégcsap fagy a bajuszokra~ S a szájakra - aranylakat;~ A bizalom
7164   II    |                         nem elég~ Téged viselni szájban,~ Hanem olvasgatni is kell~
7165  III    |                           Vagy elég lesz szóval szájjal?~ ~Már mint a török hadsereg~
7166   IV    |                   csarnok,~ A sok czifra apród, szájtátó udvarnok.~ ~Rá sem ér igazán
7167   IV    |                    Hosszú nagy bot a kezükben,~ Szájukban még hosszabb ének.~ Az igazi,
7168   IV    |                           Kinek milyen baja van szakácsnéjával,~ Csélcsap szobalányra dajka
7169   IV    |                         egy tál lencsét készite szakácsom:~ Tormávál trágyázni nekem
7170   VI    |                        adnák.~ ~Elébb darabokra szakadhat a földgömb,~ Hogy a sötét
7171   IV    |                        ha kél,~ És öltönye mind szakadottabb;~ Majd árnya csupán a régi
7172   IV    |                    rejtekajtós kamra:~ Most már szakadozott szőnyeggel takarva.~ Belül
7173   IV    |                          S azon, a mi csak haj, szakál lengett,~ Olyan szine volt,
7174 VIII    |                    Kopaszul a tarkóm, szürkül a szakállam,~ A honestas lassan beköszöntget
7175   IV    |                            meggerebenyezzük, -~ Szakállát a guzsaly szárára kötözzük, -~
7176   IV    |                     takarost,~ S hozzá bajuszt, szakállt, igazi magyarost.~ Az övébe
7177   IV    |                         a kis lóczán, a melyet~ Szakálszáritónak hínak a székelyek;~ Munkavégeztével
7178   IV    |                felboszantották, mingyár ütött.~ Szakasztott Pál czár volt, ha haragudt,~
7179 VIII    |                      éjjel.~ Csak a halál karja szakít minket széjjel.~ Mindig
7180   IV    |                          hogy hányat vágjunk le szakmányba,~ S ha kiki levágta, hadd
7181   IV    |                   Áldott emlékezet annak minden szála:~ Az a pompás templom, melynek
7182   IV    |                      utána: «jer ide!»~ Világgá szalad a jámbor ijedtibe.~ - -~
7183   IV    |                     Törökök szultánja, hatalmas Szaladin,~ Kit ural az arab, török,
7184   IV    |                         látta, hogy már világgá szaladnak,~ Azt mondá: „Ne te né!
7185   IV    |                     erre a tatárban!~ Elkezdtek szaladni előbb ketten, hárman,~ Aztán
7186    V    |                    Ellopott tárgy után soha nem szaladok,~ Borba esett légynek utravalót
7187   IV    |                     mikor hazaért a kastélyába~ Szalagját hitvese nyakában találta!~
7188   IV    |                         lesz leirni:~ Három rőf szalagnak dolog azt átérni; -~ Megesik
7189   IV    |                     szőnek,~ Hosszú láthatatlan szálakat eresztve,~ Mikben a keresztül
7190   IV    |                      óriás kigyó: olyan, mintha szálfa~ Kanyarogna szörnyen, elevenné
7191   II    |                        Mivel nem tanulhatám.”~ ~Szálld meg költő s tudós lelkét,~
7192   IV    |                       emeletes gunyhót:~ «Annak szálljon a fejére~ Anathema! Az nem
7193    V    |                   Erkölcs-nemesitek, börtönökbe szállok;~ Perselyemmel járom a várost
7194 VIII    |                    metempszichózis.~ ~A kinek a szalmájáért pedig~ Most egy részvényes
7195   IV    |                      napot!~ De fölvirágoztad a szalmakalapod! -~ Nem mondanád-e meg,
7196   IV(7) |                                          Zsirt, szalonnát, húst a főzelékre rakni
7197  VII    |                    begyült pénzt szerteszórni,~ Számadással nem vesződve,~ Oh mi szép
7198   IV    |                 grácziának épen ezt kereste,~ S számlálják le, a mig meg lesz elégedve:~
7199   IV    |                      hát még ott a mennyben~ Ki számol meg érte?»~ ~«Hogyha még
7200   VI    |                           S a szó mely „egykor” számon fogja kérni:~ Miért ez oltár?
7201   IV    |                 büszkeségét,~ Önkényt őslakából száműzésbe méne,~ Ottan elmult, elhalt,
7202   VI    |                         a világra hítt,~ Hívták száműzésnek, nehéz koporsónak~ Azt a
7203   IV    |                         mit hibáztál,~ Hogy ide száműznek? -~ ~Róbert ellen harczolt
7204  III    |                        nyelné, de nagy kínnal.~ Szánják szegényt (azt ki eszik)~
7205   IV    |                lehetetlen volt~ Ottónak meg nem szánnia.~ ~«Ne félj tőlem, drága
7206 VIII    |                       ember szíve örül.~ ~Ekéd, szántóvető géped~ A korral szépen halad,~
7207   IV    |                         elvesznek,~ Az én népem szaporítják. -~ Én vagyok az egyetlen
7208   IV    |                   örökké élő,~ Folyton folyvást szaporodó~ Birodalomnak királya,~
7209   IV    |                       rege!~ ~E föld egy szines szappanbuborék,~ Története - bolygó szinváltozás;~
7210   IV    |                      Nem tör téged a nyavalya,~ Szappant vettél csak a szádba.~ Attól
7211   IV    |                      gyanusítják,~ Amazt titkos szaraczénnak;~ Valamennyi, mind lenézi~
7212   IV    |                      Harczolni törökkel, pogány szaraczénnal,~ Mellén a kereszttel, öklében
7213   IV    |                             Szakállát a guzsaly szárára kötözzük, -~ Kiszapuljuk
7214   IV    |                        rá ki vérből, és ez árt~ Szárasztani fölgyujtá városit,~ S oltásra
7215   IV    |                      hisz nincs arra tenger,~ A szárazföldön át csak eljut az ember. -~ ~
7216 VIII    |                     pókok hálót fonnak,~ Tartós szárazságot jelez;~ Apáink is azt tartották:~
7217  III    |                        Még megenném egy portio~ Szárdiniát”. - „Az még nincsen”.~ Fogát
7218   IV    |                            Így becsülte a nép a szárhegyi nőket,~ Férfiakkal egyenrangba
7219   IV    |                     vásár;~ Negyven napig esik, szárig ér a lágy sár:~ Lenne nagy
7220   IV    |                         mongolok, a törökök,~ A szarmaták, a pogányok:~ Az enyimet
7221   IV    |                     aranynyal.~ Az igazi angyal szárny nélkül is angyal.~ ~«Szervusz
7222   IV    |                     Óriások, hév mocsár lakói,~ Szárnyas szörnyek, szótlan korcsszülöttek,~
7223    I    |                   mindennap a való~ A reménynek szárnyát szegi: -~ Ezt a keserü poharat~
7224   IV    |                    előtt.~ ~ Bál szörnyű isten, szarva öklelő,~ És teste széles,
7225   IV    |                      vadak, szörnyü elefántok,~ Szarvorrú, ki otthon nagyon bakafántos:~
7226   IV(15)|                         a világ szállást nagyon szászosan ád~ A szomszédba kerget,
7227   IV    |                         Mátyás királyunknak egy szavába kerül:~ Próbáljunk szerencsét,
7228    I    |                 összetépsz.~ ~Azt beszéled, - s szavad messzehangzó:~ Hogy e méla
7229   IV    |                    király.~ Lásd, hogyan foglak szavadon.~ ~S mig azoknak a hamvait~
7230   IV    |                        volt az Fernand!~ ~Mézes szavakkal igy a nő~ Szól Fernandnak
7231   IV    |                  szörnyeteg!~ ~Mi védelem van e szavakra vádlott?~ Kérdé az archon
7232    V    |                    valami baj érte,~ Tánczolok, szavalok, énekelek érte,~ S ha már
7233   IV    |                                     Ezer év.~ ~(Szavalta az irói segélyegylet hangversenyén~
7234  VII    |                     csókot”~ Ez volt beköszöntő szavam.~ „Jó szelindek, ne harapj
7235   IV    |                   eljöttél hozzám:~ Hogy biztál szavamban, felkerestél itten. -~ A
7236   VI    |                        Zenditse meg művészet hő szaván:~ ~S hogy hallja minden,
7237   IV    |                     Helyre állt a hitök a főpap szavától;~ Látták, nem bánt senkit:
7238   VI    |                     tollal, észszel, csengő dal szavával~ A bölcs utódok ujra visszavívták.~ ~
7239  VII    |                       nélkül, hogy két egyforma szavazat találkoznék.)~ ~1. Ágostváry
7240 VIII    |                 ujítással nem orczátlankodnám,~ Szavazatom mindig a többséghez adnám.~
7241  VII    |                      adresseket,~ Szabadsajtót, szavazatot~ S más alkalmatlan zajongó~
7242   IV    |                            Oh ezred évnek végső százada!~ Anyánknak néztünk, s mostohánk
7243   IV    |                       fizetni kell~ Egy átaludt századnak bűneért.~ ~S e népet látta
7244   II    |                  Erősödjék meg hatalmad~ Hosszú századokon át,~ Hogy e honban ne mondhassa~
7245   II    |                        drága kincset,~ Mik késő századokra mennek át,~ Az rombolá le
7246   IV    |                  életének ezrede.~ Mondjuk: tiz százados tündéri álom;~ Valóban átélt
7247 VIII    |                       hirlik, hogy a magyarnak~ Százezer bakancsot varrnak.~ De a
7248  VII    |                    szultánnak lenni.~ Száz, meg százezernyi haddal~ Verekedni földön,
7249 VIII    |                        uram.~ Vesztünk, nyerünk százig.”~ ~„Drága Pesten most a
7250   IV    |                         Eredetére még előkelőbb százszor,~ Miként Álmos vezér.~ ~
7251    I    |                        szív, divat öltöny.~ Nem szebbek ők ily pompával,~ Ragyogásuk
7252   IV    |                         Mi lelt? nem tudnál még szebben?~ Te sirsz? Mikor puska
7253   II    |                                                 Széchenyi halálán.~ ~Pusztább az ég
7254  VII    |                         Marad-e még, mit el nem szed~ A tizenkét bécsi pont?~
7255   IV    |                         Se eget se földet ő nem szedett szélyel.~ «Ha Jézust eladták
7256   IV    |                         kenyérnek a héja.~ Adót szedhet minden népnél,~ S a magáét
7257   IV    |                        még a semiták is~ Zsákra szedik a világot;~ Tőlem még azok
7258 VIII    |                       vagy első Május!~ Lánykák szednek gyöngyvirágot~ S osztogatják
7259   IV    |                          Itt a halastótól azt a szedtevettét,~ Menjen most a halastó
7260   IV    |                          saját ékes szólásából~ Szedvén sorba, csinos, öszszekötött
7261   IV    |                            Hogyha Siserának egy szeg is elég volt,~ Egész gerebentől
7262   IV    |                     czifra mentéje lógott még a szegen,~ Rókamállal bélelt, nyestprémmel
7263   IV    |                      csak ki nem találta,~ Hogy szeges gereben legyen a halála.~ ~„
7264   IV    |                     szivét a harczban keresztűl szegezte.~ E szép uradalmat ő vevé
7265   IV    |                      Boszuállást kér ez!~ ~„Nem szégyeltek jönni ketten egy emberre?~
7266   IV    |                  asszonyok!~ Már nem szerelmet: szégyenért~ Most már csak boszút szomjazok!»~ ~«
7267   II    |                          Nem könnybe, de vegyül szégyenpírba,~ Sírva kiált hozzád a dal:~ „
7268 VIII    |                       halál karja szakít minket széjjel.~ Mindig csak a felől ábrándoztam,
7269   IV    |                          Viszi magával az egész Szék romlását.~ ~Vinné ám, ha
7270 VIII    |                       egy hóig meg nem tartod a szék-~ Foglaló beszédet,~ (Pedig
7271   II    |                      maradj, ne tűnj el.~ Ülj a székbe, mely megillet,~ Tedd fel
7272   IV    |                        nagy szerencse!~ ~Nálunk székelyeknél az a szokásforma;~ A lencsét
7273   IV    |                         Ereszté a tatárt csak a székelyekre.~ ~Mikor ezerhatszázötvennyolczat
7274   IV    |                      moldvai vajda: -~ - Erdély székelyföldjét egyre háborgatja:~ Hollós
7275   IV    |                     lovat nyergel,~ S elindul a székelyföldre egy szép reggel,~ Kémszemlét
7276   IV(13)|                       közélet is azt az előkelő székelyt, a ki a király hivására
7277   IV    |                felrándulni készül:~ Ha mindjárt szekercze esik is az égbül!~ ~Nem
7278 VIII    |                Meggyőződtem általa.~ ~Utaztam a szekereden,~ Megnéztem az aklodat;~
7279   IV    |                        tárva nyitva mindég:~ Ha szekeren jönnél, kereked kivennék.~
7280 VIII    |                      húsznak.~ ~Lovak szidják a szekeret,~ Ez oka, hogy igy megrekedt,~
7281 VIII    |                      valaki van odafent,~ Annak szekerét tolja kend;~ De ha alá felé
7282 VIII    |                       notam: „Soha sem vétettem Székes-Fehérvárnak~ Mégis bejutottam lovas
7283   IV    |                    Minthogy legközelebb esett a székhelyek.~ ~A hányszor a török császár
7284   IV    |                      csap felénk valami;~ Rideg szekrényekben üres serleg csendül,~ Áldomásra
7285   IV    |                        Fali állványokon, üveges szekrényen;~ Egymás satyrái, egymás
7286   IV    |                        a ragaszkodáson;~ De már szélben dagad a vitorlavászon;~
7287   IV    |                    székely,~ Azt már valamennyi szelek se vernék el!~ Bente úr
7288   IV    |                       lehetett az már, a vedrek széléről~ Asszú kóró hajlik.~ ~Szép
7289   IV    |                       Békében eléri már a tábor szélét:~ Szemközt jön a népe, keresni
7290   IV    |                             A négy széles falra széliben, hosszában~ Művészien festve
7291   IV    |                      vén, - fiatal, - komorabb, szelidebb;~ Kik mind a közös nagy
7292   IV    |                  proféta oroszlán vermében~ Így szelidíté meg a vadakat épen:~ Látunk
7293   IV    |                      Szól hozzá a király tréfás szelidséggel.~ «Kivánom, hogy költsd
7294  VII    |                         beköszöntő szavam.~ „Jó szelindek, ne harapj meg,~ Hiszen
7295   IV    |                            Árnyéka a föld egyik szélitől,~ A másikig hirdesse: egy
7296   IV    |                        vele történt - a világba széljel;~ Megtömik zsebeit elemozsinával,~
7297   IV    |                    alattuk a megrengett palló.~ Széllel-béllelt tánczos, se látó se halló!~ - -~
7298   II    |                       tartogassa! Semmi~ E nagy szellemből nincs elmúlva itt!~ ~Emlékitől
7299  III    |                        Hazájának hű magzatja.~ ~Szelleme mesze világol,~ Kilátszik
7300   VI    |               pórhadaktól, töröktől, tatártól,~ Szellemeket ölő lelki pokolsártól.~ ~
7301   IV    |                       kiknek forró vérük;~ Alvó szellemekre jobb lesz azt bezárni~ S
7302   VI    |                      Honfi áldozatra,~ Az egyik szellemét áldozza annak,~ Részvétit
7303   II    |                        hon földe boldogabb,~ És szellemétől, mely az égbe megtért,~
7304   VI    |                  hódításait~ Az élő földre irta szellemével.~ ~„Te” anyanyelvünk tiszta
7305   VI    |                  Debreczen!~ Ments-vára féltett szellemkincseinknek!~ ~Sok századon át, a míg
7306   VI    |                    pokol kapuja sem véthet.~ ~A szellemmel nem küzd meg más, csak a
7307   IV    |                       tünő szinváltozásait~ Két szellemórjás nézi két felől:~ Egyik teremt,
7308   II    |                        jeles,~ Mind erőre, mind szellemre,~ S egyesülne minden magyar,~
7309   IV    |                          Versenybe szállni nagy szellemtusán.~ ~A halhatlanság csarnokába
7310  VII    |                         sem jár,~ De még csak a szellő sem jár,~ Olyan, mint a
7311    I    |                  Megszületett fiak, tekintsetek széllyel.~ A kik itt laktok a boldog
7312   IV    |                      csillagesés ivülése,~ Mint szélmoraj, a mi a földremegést~ Titkon
7313  III    |                   Bankár urak üzérlete~ Reszket széltől, mint a nádszál.~ ~Muszka
7314   IV    |                         Megjött a szent földre, szélverte gályákkal.~ Örült, a mikor
7315   IV    |                          Aczélcsojtárba’ méne,~ Szélvész a mór, ki lenne az,~ A kit
7316   IV    |                          Karjaira jutva tündéri szélvésznek,~ Hisz ez több, mint elég,
7317   IV    |                        asszony lejt asszonynyal szembe,~ S mit ér két homogén szivnek
7318   IV    |                Szaraczén szultánnal találkoztak szemben. -~ Az is összegyűjté válogatott
7319    I    |                         elfut, vagy lesbe áll.~ Szembenézesz, valót mondasz,~ Hogyha
7320   IV    |                         Minden vészszel, bajjal szembenézni bátor:~ Nem fél a pogányok
7321   IV    |                    ellen.~ ~Az archonok gyülése szembesité~ A vádlottat s a vádoló
7322   IV    |                         nem tűrt nevén foltot,~ Szembeszállt... s szétverte, mind a polyvát.~ ~ ~ ~
7323   IV    |                  márvány,~ Ajka összeszíva, két szemében ármány.~ Fekete hajfürte,
7324  III    |                        senkit.”~ ~Pedig látom a szemedből,~ Hogy nálad még valami
7325  VII    |                         emberek,~ Irigyeid szép szemedért.~ Haragusznak hogy piros
7326   II    |                             Hagymát dörzsölsz a szemedhez~ Ugy siratod a népet,~ Vaczkort
7327   IV    |                 megfojtottan elterülve hagyja,~ Szemei ragyognak dühös győzelmében;~
7328   IV    |                    drágám, te szentem!~ Ha szép szemeidtől olyan messze mentem!~ Hogy
7329    V    |                   átrontott,~ S bámulnának nagy szemekkel, -~ - Mint gyógyíthatatlan
7330 VIII    |                           Az egyik a volt tudós Szemere,~ Másik volt a lánglelkű
7331   IV    |                     czifrán.~ Ennek azt hányják szemére:~ Kis-sár-füvel úgy csinálta~
7332   IV    |                   karcsú mint a nádszál,~ Szeme szemérmesen lesütve mint szűznek.~ -
7333   IV    |                       eljön a csenddel:~ Ajkat, szemet édesen elcsuk a szender;~
7334    I    |                      már életében~ Rá boríták a szemfedőt:~ Gyöngéd kézzel járuljatok~
7335   IV    |                        térdire,~ Csúszik-mászik szemforgatva,~ Csörgő sipkáját kezébe~
7336    V    |                 feledett.~ Arczrózsája hervadt, szemlángi kihaltak,~ Csak bánata maradt
7337   IV    |                    édesen ringatja~ És kedves a szemnek.~ ~Rengő kerevetek selyemmel
7338   IV    |                          Sirbolti világ fénylik szemürén,~ Ott szive fölött a koronátlan~
7339   IV    |                      szegény jámbor varga:~ Hát’szen, ha aranynyal telik meg
7340   IV    |                          Selyem szakálla mint a szén! -~ Nem tud csókolni senki~
7341   IV    |                        gulyás karámjába’. -~ ~A szénaboglyánál sem kell ám jobb kvártély,~
7342   IV    |                          szemet édesen elcsuk a szender;~ Csak két sziv dobogása
7343   IV    |                          Feledni tudta multját; szenderén~ Magát önellenének álmodá.~ ~
7344   IV    |                       el, ő legyezi~ Pávatollal szendergtében.~ ~Alig húzta ki a lábát~
7345   IV    |                    romokat ásnak,~ Az mind keze szennye a tatárfutásnak. -~ Így
7346   IV    |                         két kezével.~ ~Azután a szennyest mind elmosogatta,~ Tálat,
7347   II    |                       Az, a napfényes magasban~ Szennyet halmozott nevére:~ Megcsalá,
7348   IV    |               megszabadulást hoz.~ ~«Angyalkám, szentecském, ott a messze földön!~ Ha
7349   IV    |                     pihentek,~ Egyenesen mind a szentegyházba mentek,~ Istent magasztalni
7350    I    |                     kincse,~ Hogy mik annak ősi szentei?~ Te, ki anyád édes drága
7351   IV    |                    Olyan szépen illik a családi szentek,~ Hősök, alapítók dicső
7352   VI    |                        eszme, a minek egy éltet szenteltél~ Küzd, épít és terjed, hódít
7353   IV    |                  jobbágy kölyök~ Hogy tört be a szentélyibe!»~ ~Vádol a nő: Ottó hiszen;~
7354  VII    |                    mindenkinek,~ Nem tartja azt szentnek senki,~ Ne hallgass rájuk
7355  III    |                    Imádkozni mindennap éhomra.~ Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!”~ ~ ~ ~
7356  VII    |                         türhette baját.~ Nagyon szenvedhetett,~ Hogy magát ily korán végezte
7357    I    |                         járuljatok~ Fölemelni a szenvedőt,~ Nemzetem gazdasszonyai.~ ~
7358   IV    |                         mint a barom;~ De sokat szenvedtél én édes magyarom!~ ~Gyergyóba
7359   IV    |                           Hát a mi eztán jön, a szép-asszony főzte?~ Tálaltam galambom!
7360   IV    |                          Vendégénél hogy kel a «szépasszony főzte?»~ ~Hát az oroszlánnő
7361  III    |                  Hirdetjük a közös összetartást szépnek?~ „Oh ezekkel ugyan ki állna
7362    V    |                          Tartatik ezuttal lelki szépségverseny:~ El nem marad erről, tudom,
7363  VII    |                       szép szultánnak lenni!~ A szerálynak titkos, édes~ Termiben gyönyörnek
7364 VIII    |                                         Hamvazó szerdán.~ ~Itt van a nap, az a szent
7365   IV    |                    hátán;~ Arcza is fekete: egy szerecsen emir;~ Fut előtte minden,
7366   IV    |                        elé,~ Azokat mind ő maga szerelé.~ Nagy kedve telt a katonásdiba’,~
7367  VII    |                       mind a ketten~ Elpazarolt szerelemben~ Ügyefogyott koldusok.~ ~
7368   IV    |                       azt a gyönge népet,~ A ki szerelemből az életet adja,~ S halált
7369   IV    |                       égre, nevess még!~ Lantom szerelemre felajzva remeg:~ Hadd énekelem
7370  III    |                    Versenyezzünk csak a honnak~ Szerelmében, az erényben.~ S kiket a
7371   IV    |                       bármilyen nagy~ Árát adni szerelmednek.»~ ~Elpirulva szól az asszony:~ «
7372 VIII    |                      Tüzes szerelmi vallomás.~ ~Szerelméről beszélt nagyon Jankó;~ Választottját
7373   II    |                    jelvény,~ Szivemnek rég alvó szerelmese.~ Ki a nagy éjben úgy tüntél
7374   IV    |                         héj asszonyok!~ Már nem szerelmet: szégyenért~ Most már csak
7375  VII    |                         ágyában,~ Addig a mi hő szerelmünk~ Soha soha meg nem szakad.~ ~
7376   IV    |                       szépen, soká!~ Ez a pohár szerelmünkért!~ Rózsaszirmot rá, mint
7377  VII    |                      sem volnék, te sem volnál~ Szerelmünkhöz hűtlen.~ ~ IV.~ ~Azzal mentelek,
7378  III    |           Szabadalmazott nagykereskedőknek~ Van szerencséjük közhirré tenni~ A magas
7379   IV    |                       hová megérdemlé,~ Varga a szerencsés felesége mellé,~ Király
7380   IV    |                       ellene a mente. -~ ~Egész szerencsésen eljutott odáig,~ A nagy
7381  VII    |                             Férges almák.~ ~Egy szerencsétlen furulyás verseiből.~ ~I.~ ~
7382   IV    |                        mellett állva~ Megférnek szerényen.~ ~Czifraságnak valók, valamint
7383   IV    |                      földön úr, ezt kérjük im.~ Szeresd a földet, mely urrá teve,~
7384   IV    |                     Isten minden jót árasszon.~ Szeresse mindenki a maga asszonyát,~
7385   IV    |                       hol van a férj, a kit ugy szereték?’~ ~Holló felel: Úgy ketten
7386 VIII    |                      mindég,~ Ha megrohant „nem szeretem” vendég,~ S ha örömünk volt,
7387   IV    |                         Holló felel: Úgy ketten szereténk őt!~ Sok deli hős indula
7388 VIII    |                          S fogadd szív szerinti szeretettel.~ ~Hazánk neki fekete kenyért
7389   IV    |                          s nőm nekem.~ Most már szerethetsz szabadon.»~ Szól szép özvegyhez
7390  III    |                         S azokhoz, a kik őt így szeretik~ Óh a magyarnál nincs hivebb!~
7391   VI    |                        idegen,~ Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld.~ ~Nekünk e
7392  VII    |                     adtam -~ A rigó madártól.~ ~Szeretnéd: hogy mi volt ebben?~ Keresd
7393  VII    |                   Haragusznak hogy piros vagy,~ Szeretnének látni búsnak.~ S úgy sajnálnak,
7394   IV    |                     hangjainál repül a pár:~ Uj szerető karján deli asszony;~ A
7395  VII    |                        egy kicsinyt,~ Régi bohó szeretődön - aztán nevess megint.~ ~
7396   IV    |                            Menj pokolba! Most a szeretőmnek húzom!”~ Solo virtuoz lesz,
7397   IV    |                       tied lesz Yóta!~ ~Kit ugy szerettél, egyfelől~ Melletted fekszik
7398   VI    |                     hazám tündérkertje!~ Mindig szerettelek, de most ezerszerte.~ -
7399 VIII    |                        a leány.~ ~Talán belé is szerettem volna,~ Csak valamivel kisebb
7400   VI    |                         csak fél-kincs,~ Igazán szeretünk akkor, - midőn féltünk.~ ~
7401   IV    |                  Eldobja magától, -~ Más dolga! Szeretve karolja ma által~ A gyermeket
7402   IV    |                       Szolgálni készti, emléket szerez,~ S hitével harczra hivja
7403   IV    |                         A ki e jószágot vérével szerezte,~ Melle közepéből még kiáll
7404   II    |                      lesz, te magad majd szokás szerint kiszaladsz,~ S megadja a
7405 VIII    |                     kenyereddel,~ S fogadd szív szerinti szeretettel.~ ~Hazánk neki
7406    V    |                     feledd el!~ ~Vagy élczlapot szerkesztenél?~ Próbálgatva, hogyan lehet~
7407 VIII    |                       még a fiamnak is,~ Hogyha szerkesztő lesz, s nem marad szárazon:~
7408 VIII    |                        jó nem volna itteneg,~ A szerkesztők ide mért is sietnének?~ ~
7409   IV    |                      ökröt elvisz vállán könnyü szerrel.~ ~S a nagy erő mellett,
7410 VIII    |                      pénze.~ ~Itt a sok öldöklő szerszám,~ Hozzá millió emberszám.~
7411    I    |                      alá a gond;~ Lát roskadni, szertehullni~ Közügyet és ősi vagyont;~
7412   IV    |                   néhányat;~ Az egész csoportot szerteszélylyel hányja.~ ~Aztán odaszökik
7413  VII    |                      nélkül,~ S a begyült pénzt szerteszórni,~ Számadással nem vesződve,~
7414   IV    |                         olyan üres,~ A nyomtató szérű maga is oly füves.~ ~Kecskéket
7415 VIII    |                        kis napot sütni,~ Hogy a szérü felszáradjon.~ ~Mit mondanak
7416   IV    |                     szárny nélkül is angyal.~ ~«Szervusz Mátyás dák!» kiált nagy
7417   IV    |                     nyomot hagyott fenn? és mit szerze? - Hát te~ Mit felelsz magadról?~ ~-
7418   IV    |                        majd mindjárt más kedvet szerzek:~ Huszonöt kancsukát rá,
7419    I    |                         nem más~ Mint gondatlan szerzett rágalom;~ Olyan, minőt szoktak
7420   IV    |                    térül.~ «Ez az én ebédem!» - szétcsap: a többi hal,~ Kárász, keszeg,
7421   VI    |                   földgömb,~ Hogy a sötét ürben széthullva ödöngjön,~ Elébb a kiontott
7422   IV    |                         mennyezetje.~ Kárpitját széthúzzák gyűrüttartó hollók, 17~
7423   IV    |                 odábbrántja~ A szussza elmarad, szétmegy minden pántja;~ S egyre
7424   IV    |                         még most ilyen dolgot;~ Szétnéz az oroszlán erdő bokor felett:~
7425   IV    |                        vasrudat~ Vállára vetve, szétnézett körül.~ A hajnal sáppadó
7426   IV    |                       fúrt az oldalába;~ Paizsa szétrepedt, azt már földre dobta,~
7427   IV    |                       guggol Bohó Misi -~ ~És a szétszedett olvasó~ Gyöngyével a márványlapon~
7428   VI    |                     fegyver tépte le,~ S a vész szétszórta a hulló levélt.~ ~Balsors
7429   IV    |                       jut egy keresztvitézre.~ ~Szétszórva magukra harczolnak a bátrak,~
7430  III    |                         rémes álma~ Oly keserűn széttagolt,~ Lássuk meg a megjövendölt~
7431   IV    |                        Ereje is olyan: patkókat széttördel,~ S egész ökröt elvisz vállán
7432   IV    |                        az alvó tetszhalott.~ ~S széttörte rárakott bilincseit;~ Körültekinte,
7433   IV    |                      foltot,~ Szembeszállt... s szétverte, mind a polyvát.~ ~ ~ ~
7434   IV    |                   feleségül,~ S cabanos szivart szí, soha sincs a nélkül.~ Vén
7435   IV    |                  kacsintott,~ Még is haeterának szidá miatta~ S képes nejét Sapphotul
7436 VIII    |                      kettőnek; húsznak.~ ~Lovak szidják a szekeret,~ Ez oka, hogy
7437   IV    |                     Csaták előtt, csaták után,~ Szidták a rongy ellenséget,~ A gyávákat,
7438   VI    |                    lenne,~ Hogy a Hargita-csúcs sziget volna benne.~ ~Az utolsó
7439   IV    |                    távol szomszédnak rettegés;~ Szigetté lesz a hon, maga körül~
7440   IV    |                      Halálfő, balban szívbevert szigony.~ S hogy szörnyetegnek félelmesb
7441   IV    |                        valami hiba?~ Valamennyi szij, gomb van-e rendbe’,~ S
7442   IV    |                         A berbécs-sütő nyárs, a szíjas parittya,~ A mivel a követ
7443   IV    |                           A vendég előre jó, ha szíjat tágít,~ Hogy mind bevehesse
7444  III    |                       vet, másnak arat~ És maga szikárnak marad.~ ~Ragyog tudománynyal,
7445   IV    |                  irigyen bánta rossz müvét:~ «E szikla-nép kifog minden halálon:~ Más
7446   IV    |                   többet semmi a világon.~ ~Két sziklafal között maroknyi csapattal~
7447   VI    |                        romlásunkra.~ ~Erdélynek sziklái adnak aranyérczet,~ Az egész
7448   IV    |                   hegyoldaltól szülve,~ Iszonyú sziklákat, egész faderekat,~ A lerohanó
7449   IV    |                        lándzsa, szablya.~ «Mi a sziklának a szél?»~ ~Vitéz csoportja
7450   IV    |                     néki? Megvan a felelet!~ ~A szikláról alá egy fügefa hajla:~ Érett
7451  III    |                         a török hadsereg~ A kis sziklás Czernagórát.~ E fölött tanácskozásban~
7452   VI    |                       valál.~ ~Pedig nem voltak sziklasánczaid,~ Erőd a szellem volt, a
7453   IV    |                     lónak áll,~ Visszaterelik a sziklaszakadékig:~ A hogy az oroszlán parancsolta
7454   IV    |                     melylyel a hegynek~ Tépdeli sziklaszivét napokon át~ És véres a válla
7455   IV    |                      csillag alatt,~ Fáradtan a sziklatöréstől~ Alszik Mágok, a szelid
7456   IV    |                        csak egy szoros, rejtett sziklazúgban,~ A mint egy tövises nagy
7457   IV    |                      fölkelt; szive uj vala.~ A sziklazúzó szörnyü vasrudat~ Vállára
7458   IV    |                        nem félsz-e te?»~ ~Fehér szikrákat hány a vas.~ Szép Kinga
7459   IV    |                   vaskemény szivet,~ S e szivbe szikrát, szikrázó tüzet:~ Nemes
7460   IV    |                    szivet,~ S e szivbe szikrát, szikrázó tüzet:~ Nemes tüzet, hogy
7461   IV    |                     üléstől,~ Az én trónom: áll szilárdul. -~ Szent Lajosnak ivadéki~
7462  III    |                  Porczelánbáb, kalapos!~ Aszalt szilva-ördögöcskék!~ Hát még a szép tarka ló!~
7463   IV    |                       szinváltozás;~ A mint egy szin a mást felváltja, az~ Nép-eltünés
7464   IV    |                          szakál lengett,~ Olyan szine volt, akár a lennek.~ Gyorsan
7465   IV    |                       földvédő cherub szólt~ Úr szinéhez: «Oh uram ne rontsd el!~
7466   IV    |                         csarnokába visz~ E föld szinéről nem egy angyal-ut: -~ E
7467 VIII    |                      alább hangol;~ Drámajátszó szinész bánja,~ Hogy nem tanult
7468   VI    |                       Prolog~ Az erdélyi magyar szinészet száz éves jubileumára.~ ~
7469   IV    |                 kötötten Krimiáig űzve. - -~ ~A szinét, virágát hajták a nemzetnek,~
7470    I    |                         házunk is van már sok.~ Szinházak, táncztermek, lovarkör,
7471 VIII    |                        Hogy beszélnek a nemzeti szinházban?~ ~A szinpadon: tótul, ráczul.~
7472   IV    |                    fejedelmi~ Türelemmel hagyta színi~ Ő királyi piros vérét~
7473   VI    |                     jajgatni széles e világba,~ Színlett fájdalmakkal martir-arczot
7474   IV    |                       Zoe~ Kendőzi arczát, inge színt kapott.~ S még a féltékenyt
7475   II    |                       látlak:~ Jobb égnek három szinű csillaga!~ Szivem dobogva
7476   IV    |                     csarnokba toppannak;~ Tarka szinü márványfala vagyon annak. -~
7477   IV    |                  ország-támadás.~ ~S e hab tünő szinváltozásait~ Két szellemórjás nézi két
7478   IV    |                     önkarod:~ Sem tengerár, sem szirtek képiben,~ Csupán az ősi
7479   IV    |                        oroszlán feláll egy nagy szirtre,~ Fejét felemelve, lábait
7480   IV    |               becsületje;~ Mert mig az ördöggel szitkozódtak máshol,~ «Vigyen el a tatár!»
7481   II    |                    egymásra rágalmaznak,~ Jár a szitok, költött gyanú,~ Álhír,
7482   IV    |                    elvesz feleségül,~ S cabanos szivart szí, soha sincs a nélkül.~
7483   II    |                         képe - állsz előttünk,~ Szivárványcsillag, földön ég jele.~ Legyen
7484   IV    |                        ész, erő a karnak.~ És a szívbe oltva édes érzés,~ Mennyből
7485   IV    |                         világ bármely hadja:~ A szivbeli erőt hozzá Isten adja;~
7486  VII    |                       gyökerét:~ Hogy tartana a szívben hát örökké~ Az emlék, a
7487   IV    |                    kezében egy~ Halálfő, balban szívbevert szigony.~ S hogy szörnyetegnek
7488    I    |                      két szeme.~ Az a dal, mely szivből jött és szivbe~ Visszatér;
7489   IV    |                Dajkadana!~ Majd hogyha megérti, szivébe bevésse~ Ah annyival édesebb
7490   VI    |                   tűzhelyt.~ ~S mikor hazájának szivéből kiűzte~ A múzsát az ármány,
7491  VII    |                        kezeinket, -~ A te hideg szíved, az választ el minket.~ ~
7492   IV    |                  egyedül:~ Két életet hordasz a sziveden belűl:~ Jobb lesz, ha haza
7493  III    |                      nem szenved.~ Ha fejétől a szivéig~ Egy gondolat hatja át,~ -
7494  III    |                       nyelv, se hit különbsége~ Szíveink közt gát ne légyen!~ Versenyezzünk
7495    I    |                   csengő-pengő hang volt,~ Mi a sziveket elragadá.~ Nincs magyar
7496   IV    |                        egyszer, -~ Lásd, hogy a szivembe’ voltál?~ Jövőre is ereszsz
7497   IV    |                        belül ugy mar, mar!~ Még szivemig rágja magát,~ Ha meg nem
7498   II    |                    tűzlek ismét drága jelvény,~ Szivemnek rég alvó szerelmese.~ Ki
7499  VII    |                  kigondolt kis szó,~ A mi itt a sziven fekszik,~ Mennyivel nehezebb
7500   IV    |                          És érze édes fájdalmat szivén,~ Mit megnövelni olyan jól
7501   IV    |                        mindenik szólt a mi fájt szivének.~ Szólt, a mi nyelvet anyjától
7502  VII    |                         hát elég nagy ok,~ Légy szives, hogy te még éngem~ Ments
7503 VIII    |                       És most Isten áldja - sok szivességekér’.~ Pattog már az ostor,
7504   VI    |                    egész lelked,~ Egy nemzetnek szívét lángragyujtó szikra,~ Olyan
7505   IV    |                       meg.~ ~Düh forr a császár sziviben.~ Parancsol: «Ott a máglya
7506    V    |                      szökő évben?”~ ~Az igaz jó szívnek. De melyik az igaz?~ Nehéz
7507   IV    |                        Vagy pedig eljön a hideg szivű üzlet,~ Magas kéményt rakat
7508   IV    |                   napján~ Nem szállott le a nap szivük haragján: -~ „Tréfa volt
7509   II    |                   borult jövendőnk,~ Egy sebbel szívünk, mely be nem heged.~ ~A
7510  VII    |                      birtokán~ Uralkodni könnyű szivvel,~ Vezéreket és basákat~
7511   IV    |                         Felelt rá a szolga erős szívvel:~ «Én rám mind hiába törtök!~
7512   IV    |                        ezek? Kérdi a szép hölgy szívviditón.”~ „Ez itt szolgálóm volt!
7513  III    |                    vagyunk,~ Hogy ősi eredetünk szláv,~ Vagy hát vérszerinti atyafiak~
7514 VIII    |                        Azért, hogy ők ajkaikkal szlávok,~ Szívük hű: - nem lesznek
7515  III    |                         a szerb, román, ruthén, szlovén népnek~ Hirdetjük a közös
7516   IV    |                  Asszony az asszonynyal tánczol szoba hosszat,~ A melyik a férfi,
7517   IV    |                           Hejh, de még a király szobaajtójánál~ Aranyos dolmányban egy
7518   IV    |                    Félve nyit a szolga a mellék szobába.~ Miért ez oly sötét, miért
7519   IV    |                           Azután bement a belső szobájába,~ Szépen lefeküdött a dunnás
7520   IV    |                       szakácsnéjával,~ Csélcsap szobalányra dajka miket rávall?~ Hogy
7521   IV    |                          Törvénytevő urak ezt a szobát tarták~ Kegyelemosztásra.~ ~
7522   IV    |                     bölcsek: Homér, Shakespeare szobra~ Mezetlen tánczoló nymphákkal
7523   II    |                        boritá, feledést szőtt.~ Szobrod leple lelebben, az emlék
7524   IV    |                    gyanánt,~ Hogy láss velük, - szobrodnak engedém.~ ~S hogy ott lehess,
7525   IV    |                         barlangja mélyét.~ ~Egy szökés, s ott terem az emirnek
7526    V    |                        Hát ezt kinek adjam ezen szökő évben?”~ ~Az igaz jó szívnek.
7527   IV    |                         mocsár lakói,~ Szárnyas szörnyek, szótlan korcsszülöttek,~
7528   IV    |                  félteni!~ Szóval: Alcibiad egy szörnyeteg!~ ~Mi védelem van e szavakra
7529   IV    |                      Hogy mutogassanak mint egy szörnyeteget,~ Ki hat vitézt megölt! -
7530   IV    |                     szívbevert szigony.~ S hogy szörnyetegnek félelmesb legyen:~ A rút
7531   VI    |                         a czím megmaradt~ S más szöveggel sikert tarlóz, de nem arat.~
7532   IV    |                  szövőszéket~ S lármás gépeivel szövet, fonat, főzet.~ S alkot, -
7533  III    |                      Még a kályhánál is fázik.~ Szövetsége hüléséről~ Panaszkodik egyik-másik;~
7534    I    |                 nyomtalan úgy elenyész;~ Népajk szövi róla regéit;~ Itt vérnyoma; -
7535   IV    |                          Az ősi termekbe üstöt, szövőszéket~ S lármás gépeivel szövet,
7536   IV    |                 árnyakul.~ ~Feledte nyelvét, ős szokásait,~ Gúnyt űze abból, a mért
7537   IV    |                     csak kézzel eszik, azt a jó szokását, 6~ Nem teszi kés mellé
7538   IV    |                        Nálunk székelyeknél az a szokásforma;~ A lencsét trágyázni egygyel-mással
7539   IV    |                     Tormávál trágyázni nekem is szokásom!»~ Szól hozzá a király tréfás
7540   IV    |                          A népet, fenhangon ily szókat kiáltva:~ «Isten csodája
7541 VIII    |                        Ha a legyek és bögölyök~ Szokatlanul csipnek, marnak,~ Előjeléül
7542   IV    |                     sorba, csinos, öszszekötött szókba~ «Róka fogta csuka, csuka
7543  VII    |                    lecsókolom~ Az én galambomat szőkének gondolom,~ Ha pedig a kéket
7544   IV    |                múzsanövendék!»»~ ~Bente úr szép szókkal vendéget marasztal,~ Beviszi
7545 VIII    |                        marad,~ Negyven nappal a szokottnál~ Későbben látjuk a nyarat.~
7546    I    |                 szerzett rágalom;~ Olyan, minőt szoktak irni többen:~ „Népismertetés
7547   IV    |                      feketül.~ ~De hát, hogy is szoktuk mondani tréfásan,~ Mikor
7548  VII    |                       esztendő napján,~ Mint mi szoktunk venni naptárt,~ Akként venni
7549   IV    |              égmagaslatig?~ ~Felhallik. - Isten szóla: «élj tovább!»~ S az eltiport
7550  VII    |                    delegáczión át~ Szabad hozzá szólani.~ Hagyja kinn a náczióját,~
7551   IV    |                         két vadat; - saját ékes szólásából~ Szedvén sorba, csinos,
7552   IV(14)|                                         Székely szólásmód: varasgyék = varangyos béka.~ ~
7553    V    |                       és állást keresnek.~ Akár szolgabiró, akár biró-szolga,~ Annak
7554   IV    |                             Többet nem szólt, - szolgáját elküldé~ S a hogy előre
7555 VIII    |                    mulatni őszig!~ ~Kvártély és szolgálat, azt mondom, hogy jó volt.~
7556   IV    |                         Ne húzd, hanem járjad!~ Szolgáld meg tánczoddal most a honorárjad.»~
7557   IV    |                         parancsolni, hogy mivel szolgáljon? -~ - Igy még nem fogadták
7558   IV    |                         Király ajándéka azoknak szolgáló;~ Oszszák fel közöttük két
7559   IV    |                   vérnek.~ ~Azért én uramat hűn szolgálom,~ S mind halálig vele tartok;~
7560   IV    |                    hölgy szívviditón.”~ „Ez itt szolgálóm volt! Az csizmatisztitóm.”~ ~(
7561   IV    |                        tatár nem visz el minket szolgálónak!~ De fejét itthagyja - czinegefogónak!”~
7562   II    |                        Harczra fel!” S a hol te szolgálsz,~ Melyik az az ezred?~ Az
7563   IV    |                             Sátán Ozmán monda a szolgának:~ «Hisz te még nem is magyar
7564   IV    |                      gazella-kecskét,~ Gazdája, szolgástul, abból jól lakhattak,~ Ő
7565  VII    |                     soha mással,~ Csak alázatos szolgával.~ Mikor a föld reng alatta,~
7566 VIII    |                         Mennydörgés már itt ott szóllal;~ - Adjon Isten búzát, marhát~
7567   VI    |                elszoktassa népünk’; -~ Érzékhez szólva, értelem helyett.~ ~A puritán
7568   IV    |                        forrást meg nem leltek;~ Szomjan elhullottak, - sokan fel
7569   IV    |                szégyenért~ Most már csak boszút szomjazok!»~ ~«Fogjátok el e vakmerőt!~
7570 VIII    |                         eljött,~ Megitatott, ha szomjaztam.~ Barátságunk ekép fejlett.~ ~
7571 VIII    |                        iszunk, hanem iszunk~ Ha szomjazunk, - vinkót.”~ ~„Ha nincs
7572   IV    |                    iszom - iszom,~ Annál jobban szomjúhozok!»~ ~«Ha e bajból kigyógyitasz,~
7573  III    |                    mindig két hazáért fájhat.~ ~Szomoru szép hangod, éneklő beszéded~
7574   IV    |                    divatról, a belgazdaságról,~ Szomszédból áthallott nagy háborúságról,~
7575   IV    |                       féke nincs;~ Közel, távol szomszédnak rettegés;~ Szigetté lesz
7576   IV    |                        időben!»»~ ~- «S ki az a szomszédod?» kérdi Mátyás tőle. -~ ««
7577  VII    |                       Ennek dicsőségét hagyom a szomszédra.~ ~29. Köszönöm alásan a
7578   IV    |                     végig húzták.~ ~Minden rosz szomszédunk, ott tört be hol akart:~
7579   IV    |                        bibor felett ronda pókok szőnek,~ Hosszú láthatatlan szálakat
7580 VIII    |                                               A szónok gyertyája.~ ~Volt hazánknak
7581   IV    |                    kamra:~ Most már szakadozott szőnyeggel takarva.~ Belül titokteljes
7582   IV    |                  egymást Juczi, Náncsi, Terka.~ Szopogatják a bort, mit Juliska hozott,~
7583   IV    |                      megfüröszteni:~ Ilyenkor a szőrét kezdi ereszteni.~ S meglátva
7584   IV    |                    kiált nagy örömmel.~ S kezet szorít vele mind a tiz körömmel.~ «
7585   IV    |                    istenadta német:~ Beszél, ha szoritják, magyarul; de hogyan?~ Kínjába
7586   IV    |                      dördül,~ Kilépünk a keblet szorító légkörbül.~ Nem jó lég van
7587   IV    |                    pénzen. Alcibiades~ Marokkal szórja mindenütt a pénzt,~ De bezzeg
7588    V    |                  nevemet koldus is, király is!~ Szórok alamizsnát az egyik kezemmel,~
7589   IV    |                      sipkáját kezébe~ Áhitattal szorongatja.~ ~«Oh drága jó kisasszonykám,~
7590   IV    |                    harczaikba.~ ~Szármány völgy szorosa, Szárhegy várkastélya,~
7591   IV    |                        megy szépen által ojtózi szoroson; 4~ Följegyez magának mindent
7592   IV    |                       drága szurok;~ No meg egy szőrpányva, - még a gerebent se~ Felejté;
7593   IV    |                        be hol akart:~ Hurczolta szőrpányván rabságra a magyart.~ Soha
7594   IV    |                         Még gömbölyű kavicscsal szórt az út~ És a kavics közt
7595    V    |                         A hogy a többiek élik?~ Szorultságból, mint poéta~ Mit tehetnél
7596   II    |                        fátylát boritá, feledést szőtt.~ Szobrod leple lelebben,
7597   VI    |                          Követte zászlóid. Hivó szózatára~ Tárogatóidnak kelt e hon
7598    I    |                                              I. Szózatok~ ~
7599   IV    |                          szörnyű rém, ha hallod szózatom,~ Halld meg, Te nem vagy
7600  III    |                        megeheti vasát, nyelét a szú,~ Száraz tenyér, torok,
7601   II    |                      pénz,~ Úgy pazalják; nincs szük idő!~ Mi vagyunk most a
7602   IV    |                          Mivel hús dolgában ott szüken valának;~ Pedig nagy koncz
7603   IV    |                nagyságos úr! hiják diszebédre,~ Szüksége van ahhoz pompás öltözékre.~
7604   IV    |                         anyára,~ Hogy ijedtében szül fiat a világra!~ ~Csak kelmetek
7605   IV    |                          Minden, mi létrejő, mi születik,~ Halál után neked szolgál
7606   IV    |                    Végét meg nem érik, a kik ma születnek;~ Nincsen ijász, a ki az
7607   VI    |                   szellem az elmult század nagy szülötte,~ Ma már óriás lett, nincs
7608  III    |                      minden testvér~ Édes közös szülőföldén~ Tetteinek egy nemes tért;~
7609    I    |                      hazátlanul:~ Énekelni édes szülőföldről~ A magyar nemzet ettől tanult,~
7610   IV    |               kolofónjumot.~ Rajkó megszökött a szülői kastélyból,~ És most az
7611   VI    |                     múzsát az ármány, új életet szülsz Te,~ Föltámad Te benned,
7612   IV    |                      magasból alá, hegyoldaltól szülve,~ Iszonyú sziklákat, egész
7613   IV    |                       halló!~ - -~ Egy percznyi szünet lett. Változik a nóta,~
7614   IV    |                      Minőt a spartai inségesek~ Szürcsölnek a leves intézetekben.~ Sajnál
7615   IV    |                         S a lángbakatornak, mit szürcsölve szív be,~ Édes melege átmegy
7616   IV    |                        s kiteszik «baj» uramnak szürét.~ Mert mig vas kezével ellenséget
7617 VIII    |                   megettem.~ Kopaszul a tarkóm, szürkül a szakállam,~ A honestas
7618   IV    |                      küzdelem közt. -~ ~Törökök szultánja, hatalmas Szaladin,~ Kit
7619   IV    |                        császárjának,~ Mamelukok szultánjának,~ A szaraczén kalifáknak~
7620   IV    |                   Tábor-hegy tövében~ Szaraczén szultánnal találkoztak szemben. -~
7621   IV    |                             Lenn súg a halott: «Szűm üdve, világom,~ Csókoljuk
7622   IV    |                  önellenének álmodá.~ ~S mélyen szunnyadva, elhagyá magát,~ Fogyott,
7623   IV    |                        piros vérét~ Felségsértő szunyogoknak,~ S végig gondolt a jövendőn:~
7624   IV    |                   kubikolni!»~ Ki kardot hord a szűr alatt,~ Feni fogát ellenségre:~ «
7625   IV    |                    talál hozzá társat;~ Egyiket szúrásra, másikat csapásra~ Emeli
7626   IV    |                          De azalatt a nyárs ugy szurja keresztül.~ Hogy csak hanyatt
7627   IV    |                         leves!”~ S az egész üst szurkot önti rajta végig.~ Pogányt
7628  III    |                         Levelenkint eszegetni,~ Szúrna, ha egyszerre falná,~ Úgy
7629 VIII    |                    ládám bepakolva,~ Kiteszik a szűröm innen már maholnap.~ ~Nem
7630   IV    |                         meg ott főtt a jó drága szurok;~ No meg egy szőrpányva, -
7631   IV    |                        pappá lettem,~ Még ilyen szurokba bele nem rekedtem.»~ ~«Bízza
7632   IV    |              Öszszekulcsolt keze közé~ Szoritja szurtos süvegét:~ Rajt a védszent
7633   IV    |                 elereszti, Terka odábbrántja~ A szussza elmarad, szétmegy minden
7634   IV    |                          nincsen sertés-konda.~ Szuszékbul, hordóbul szélylyel dült
7635    V    |                       Tündér suttogással ringat szűz álomba;~ Kit körül ragyogott
7636   VI    |                     Tanult múzsafiak, ifju deli szűzek~ Felgyúltak hevétől a mennyei
7637   IV    |                        szemérmesen lesütve mint szűznek.~ - Hát te ifju délczeg
7638    I    |                       Miként tündér-asszonyok.~ Szűzpárta, nem csak viselve,~ Hanem
7639  III    |                          Tanulni az ábéabot,~ A táblabiró olvasni sem tud,~ S csupán
7640 VIII    |                       Deák ellen~ A kocsmában: „táblabíró!~ Conservativ! Ahol van
7641   II    |                      tanulhatám.”~ ~Szállj a jó táblabiróra,~ A ki azzal kérkedik,~
7642   IV    |                végbucsuzással:~ Egy nagy hosszú táblát hoz, tele rovással.~ ~Estebéd
7643   IV    |                     Isten segitsége,~ Az minden tábornak legfőbb erőssége,~ Maga
7644   IV    |                      Tudta, hogyha ő fut, elfut táborostul,~ S akkor veszve van az
7645 VIII    |                        ki?~ Tavaszszal jön nagy táborral,~ Mikor nagy pusztitást
7646    I    |                         Nagyszerű palotát, szép tágas termekkel;~ Katonát növelő
7647   IV    |                        nődet.~ ~Ezüst koporsót, tágasat,~ Hogy ketten beleférjünk.~
7648   IV    |                      vendég előre jó, ha szíjat tágít,~ Hogy mind bevehesse gyomra
7649   IV    |                 Pánczélba takarva vagyon minden tagja,~ Csak a képe látszik lánczos
7650   IV    |                        olyan volt, mint a vak;~ Tagjai zsibbadtak; nem birta emelni;~
7651   IV    |                     Kis-sár-füvel úgy csinálta~ Tagjaira a sebeit,~ Nem fáj neki,
7652  III    |                         lakóját, mind családunk tagját,~ Várjuk bizonyosul uj megjelenését,~
7653 VIII    |                      évi deczemberben akademiai tagságra itéltetett.~ ~No hát te
7654  III    |                         közös veled a mi házunk tája,~ S te nálunk nem zsellér,
7655   IV    |                       falra festve négy kisértő tájkép:~ Mind a négy idegen kezeire
7656   IV    |                     járja a garat:~ Nem látni e tájon még csak egy madarat. -~ ~
7657   IV    |                        a szádba.~ Attól túrod a tajtékot!»~ Ezt itt kémnek gyanusítják,~
7658   IV    |                         Bente úr rátámad:~ «Nix tájts! Lófő székely soh’ se fizet
7659   IV    |                       ki szeretett~ Palástoddal takard ott.~ Aczélodat és nődet.~ ~
7660   IV    |                      észszel,~ Hazafi érdemmel, takarékos kézzel~ Szentelt bizományul
7661   IV    |                      Hogy kezével arczát el nem takarhatja,~ Hogy nem tud szeméből
7662   II    |                   Nálunk emléke légyen,~ A föld takarja drága hamvait,~ Nevét utókor
7663   IV    |                       Lökjétek ki! az eretnek!~ Takarodjon kubikolni!»~ Ki kardot hord
7664   IV    |                       De sok vitéznek lett örök takarója,~ Kik a Krisztus sírját
7665   IV    |                         viselt a pap zsinórost, takarost,~ S hozzá bajuszt, szakállt,
7666   IV    |                         belső szolgáinak gonosz taktikáját:~ «Jól van, varga, monda,
7667   IV    |                              Hát akkor mért nem talája ki?~ Hisz azt errefelé tudja
7668   IV    |                      jár?)~ A harmadik kérdés: «találd ki legottan,~ Hogy a király
7669   IV    |                       ember torony irányába,~ S találhat jó szállást gulyás karámjába’. -~ ~
7670 VIII    |                    riadót fújja.~ ~ ~Hát ezt ki találhatja ki?~ Tavaszszal jön nagy
7671   IV    |                       okos, se bolond de ki nem találják.~ De a kántornak nem kell
7672   IV    |                         gyűrűt adta, hogy ezzel találjam?»»~ ~«Nem vagyok nagyságos,
7673 VIII    |                                Találós mesék.~ ~Találjátok ki, hogy mi ez?~ Veres inge
7674   VI    |                          Bálvány ez, mely előtt találkozik~ Az ellentétek minden árnyalatja, -~
7675   II    |                        jó barátok~ Ma ellenként találkoznak,~ Kik tegnap egymást becsülték,~
7676  VII    |                      hogy két egyforma szavazat találkoznék.)~ ~1. Ágostváry urnak vagyon
7677   IV    |                    sirban, lehet-e ott boldog?~ Találkozott-e egy ősével azóta?~ - Mosolyog
7678   IV    |                   tövében~ Szaraczén szultánnal találkoztak szemben. -~ Az is összegyűjté
7679   IV    |                        betű, még ekkor csoda-uj találmány,~ Két nevet s alakot örökít
7680   IV    |                 vizsgálva~ Hátha még egyebet is találna?~ Csakugyan lelt. - Ott
7681   IV    |                    ledülnek.~ Esznek ott, a hol találnak.~ Hogy senkit megsüvegelni~
7682   IV    |                       udvarnál magát kezdi honn találni,~ Az érdemrendekben már
7683   IV    |                          S oly erővel sujtá oda találomba,~ Hogy ilyen pusztitást
7684 VIII    |                                                 Találós mesék.~ ~Találjátok ki,
7685  III    |                        csizmád:~ Mennyi mindent találsz benne~ Mire fölkelsz, majd
7686   IV    |                        ily bajvivást még ki nem találtak,~ Minőt a róka meg a csuka
7687   IV    |                          a szép-asszony főzte?~ Tálaltam galambom! mig el nem hül,
7688   IV    |                      maradt;~ Lehetett a számok tálán kétszázötven,~ A tatárok
7689   IV    |                      Nekem is volt egykor mit a tálba vágnom.~ ~Volt gulyám, juhnyájam,
7690 VIII    |                       kérdés égve ég;~ Napoleon talentoma,~ Nagy Péter testamentoma.~
7691   IV    |                         Dádé felismerte benn’ a talentumot,~ S nem kiméli tőle - a
7692   IV    |                egészséggel.»~ ~Héj, de a mint a tálfedőt felemelte,~ Mit talált alatta
7693   IV    |                  fejéhez üsd.»»~ ~S nem nyúlt a tálhoz, mely aranynyal volt tele. -~ -
7694   IV    |                        is kiadtál lám a második tálon.~ Tudom én, hogy mi a becsület.
7695  VII    |                      ujságíró?~ (Száz bambusbot talpaikra!)~ Parlamentet, adresseket,~
7696   IV    |                     rohan a tengerbe,~ S úszik, talpaival a hullámot verve:~ Elakarja
7697  VII    |                   kaszával kezében~ S lábán egy talpalás csizma.~ ~Együtt hagyták
7698   IV    |                        a kordovány árát,~ Addig talpbőrt nem ád: Csak Pál vallja
7699   IV    |                      együtt.~ Tánczra kerekedés talpuk csiklandozná,~ - Csakhogy
7700   IV    |                keresztes,~ Hogy most majd ő reá támadhat a vesztes. -~ Az emberek
7701   IV    |              tatárhaddal:~ Tizszer visszaveri a támadó tatárt,~ Tizszer ujra kezdi
7702   IV    |              méhkasoknak népe~ Repült zudulva a támadók képébe.~ ~Száz vitéz egy
7703   IV    |                         S Isten könnyéből költő támadott,~ S a költő fájó éneklésire~
7704  III    |                       édes uram.~ Mankó biz ez; támaszkodom~ Reá, mert fáj a tyukszemem.”~ ~
7705   IV    |                      Nehogy a tatárság hátulról támaszszon~ Veszedelmet, - állja utját
7706   IV    |                        varázst,~ A mit kövekből támaszt a művész.~ ~Kopasz vén szolga
7707  VII    |                       lenne,~ Gonosz példaadást támasztanánk benne.~ ~8. Recognitionem
7708  VII    |                       Hanem a személy az, mit a tanács elvet.~ ~12. Oh persze!
7709   IV    |                         felé,~ A hogy a vezérek tanácsa rendelé. -~ ~Az ám csak
7710   IV    |                     Hősök a csatában, bölcsek a tanácsban;~ Mindenik ott hordja jelét
7711  VII    |                   Pálffy Berti Márcziussa~ Jobb tanácscsal is szolgál~ - Mártzius 15-
7712  III    |                  sziklás Czernagórát.~ E fölött tanácskozásban~ Töltének sok hosszu órát.~ ~
7713 VIII    |                       gyertyahosszat;~ Ők tehát tanácskozási rendszert~ Ilyenmódon megegyezve
7714  III    |                  kedvükben vannak.~ ~A míg ezen tanácskoztak~ A bölcs magas diplomaták,~
7715   IV    |                  vezérlni,~ Térd össze ütődött, táncz összezavarult,~ Előre meg
7716 VIII    |                      bálba, mind ki-~ Maradok a tánczból.”~ „- Itt van fiam, az istálló~
7717   IV    |                     hanem járjad!~ Szolgáld meg tánczoddal most a honorárjad.»~ Juczi
7718   IV    |                        soha sem a holnap.~ Hadd tánczoljon odább a könnyelmű lélek,~
7719   IV    |                      csak férfi!~ Istenigazában tánczolni az érti.~ Csak «egy» férfi
7720   IV    |                    Shakespeare szobra~ Mezetlen tánczoló nymphákkal egy sorba,~ Közbe
7721    V    |                      nemzetet valami baj érte,~ Tánczolok, szavalok, énekelek érte,~
7722   IV    |                        S azok ketten~ Ugráltak, tánczoltak nagy veszekedetten.~ Egymást
7723   IV    |                     Párnak összefüzve roszabbul tánczolták.~ El-elfelejtette a ki volt
7724   IV    |                     mondja Julcsa.~ Werklin sem tánczoltunk még! A lesz a furcsa.~ S
7725   IV    |                       be a másik terembe;~ Ez a tánczterem volt, benne lenge árnyak,~
7726    I    |                        van már sok.~ Szinházak, táncztermek, lovarkör, sercsarnok,~
7727  III    |                   összeloptuk,~ Zenénk czigány, tánczunk oláh,~ Még a zsinoros dolmányunkat
7728   IV    |                     hegedűre!~ Főherczeg-fiakat tanit muzsikálni,~ Az udvarnál
7729  III    |                   kiabáltunk,~ Historiád másról tanít,~ Oh liebe allgemeine Zeitung!~ ~
7730    I    |                         A másikra épen hoz át:~ Tanítsátok meg szeretni,~ Gyermekiteknek
7731   IV    |                       látva én nálam a vendég;~ Tanór-ajtóm, 5 kapum tárva nyitva mindég:~
7732   IV    |                         tüzbe hányaték,~ Ott is tanubizonyságot teve:~ Hogy nemes ércz,
7733   IV    |              mindannyinak?~ Mindennap új csalás tanujele!~ Nem régen is a bőrövéből
7734   IV    |                       Mit ez ember beszélt, nem tanulják könyvbül:~ Mátyásnak szivében
7735   IV    |                        Ezer diáknak van ott mit tanulnia. -~ Csupádon csupa egy pompa
7736  III    |                    emanczipácziót~ Jogtudományt tanulóknak,~ Egynehány új kötetet;~
7737    I    |                        Még boldogabb években se tanulta?~ Ki bátran előljárt, rémtelenül,~
7738  VII    |                        Én az alatt jó apácskám~ Tanultam - hallgatni szépen.”~ ~
7739   VI    |                   anyának,~ Ős szellemünknek hű tanyája lettél,~ S ápolgatád, míg
7740   IV    |                   jobbra balra,~ Levert csésze, tányér bizony kárát vallja.~ Olyan
7741   IV    |                    krajczár, piczula hull már a tányérba,~ Bálba is elhiják most
7742  III    |                      Husz évi hizelgés kiált:~ „Tányérod hadd nyalom!”~ ~Az nem lehet,
7743  III    |                   Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!”~ ~ ~ ~
7744   IV    |                         nem paraszttal.~ ~Dupla tányért rak föl, a mi arra csábít.~
7745  III    |                      papucsában~ Holmi kravállt tapasztal.~ Jó ember a Mikulás.~ ~
7746   IV    |                 gyermekit~ Nem falja fel, hanem táplálni tudja.~ S hazám a Nilus
7747    I    |                         ez.~ Hű keresőd sirodra tapos.~ Oh halva bizonynyal a
7748    V    |                         mint munkatárs~ Egy-egy taposó-malomba:~ Irni Schleswigről, Bismarkról~
7749   VI    |                        sarjai kihajtnak:~ Hiába tapossák, hiába kaszálják.~ ~Mi maradt
7750   IV    |                        téren el.~ S a circusban tapsol a nép.~ ~«Most már nincs
7751   IV    |                           Ágyus bástyáira néz a tar remegve;~ Nagy torony tetején
7752   VI    |                    Hazaszeretetnek kifogyhatlan tára~ A hol megmaradtak az ősi
7753   IV    |                   bedugod a füled, mikor szól a taraczk.”~ ~De Puskás Kalári nem
7754 VIII    |                           Keblünkben duzzad - a tárcza~ S tele lesz csűrünk, magtárunk.~
7755  III    |               börze-papir:~ Zérust mutat - üres tárczát;~ Bankár urak üzérlete~
7756    V    |                       ott nem hagyja.~ Ellopott tárgy után soha nem szaladok,~
7757  III    |                        varga.~ Csak kolbászt és tarhonyát gyártunk,~ Igy szólsz felőlünk
7758   IV    |                   selyemmel bevonva,~ Kebleiket tárják kéjelgő álomra.~ Alabástrom
7759   IV    |                 Szőnyegek suttognak, virágokkal tarkák. -~ - Törvénytevő urak ezt
7760   IV    |                             Csakhogy az alatt a tarkó lett védetlen~ S arra sujt
7761 VIII    |                    maradt megettem.~ Kopaszul a tarkóm, szürkül a szakállam,~ A
7762   IV    |                           Már mind lekaszálva a tarló...»~ - ‘Gyászhirnöke harczi
7763   VI    |                          S más szöveggel sikert tarlóz, de nem arat.~ A nyilt ellenkezés
7764   VI    |                       zászlóid. Hivó szózatára~ Tárogatóidnak kelt e hon magzatja,~ Lélek
7765   IV    |                         kik ott napestig ütik a tarokkot,~ S haza jövet mást nem
7766   IV    |                      vára jó lett romnak;~ Ő és társai lettek halottá.~ ~Frankó,
7767   IV    |                       jobb helyet elfoglalják,~ Társaikat leszorítva.~ - És a mi legsűrűbb
7768   IV    |                       pajtásim,~ Az én kenyeres társaim~ Rám köszöntik a poharat~
7769   II    |                    közös bajjal~ Együtt küzködő társakat?~ Segítségét kitől várja,~
7770  III    |                        nevezzük azt édes, rokon társalgásnak,~ Hiszen közös veled a mi
7771   IV    |                         ime igazad van.»~ ~«Sok társam e házban. Együtt mi lakunk; -~
7772   IV    |                     gyülekezetben~ Kik méltók a társaságra:~ Az igazi, a törzsökös,~
7773   IV    |                       cséphadaróban talál hozzá társat;~ Egyiket szúrásra, másikat
7774   VI    |                      nemes fölleli benne rangja társát.~ A mit Erdély elkezd, azt
7775   IV    |                         nem emészti meg, csak a tarsoly gyomra.»»~ Bente úr nem
7776   IV    |                        felét meg amannak:~ Az ő tarsolyában ugy semmit sem hagynak. -~ -
7777   IV    |                     kétszer kinálják:~ Megtölté tarsolyát, - s megtörlé a száját.~ ~«
7778   IV    |                   Törvénytevő urak ezt a szobát tarták~ Kegyelemosztásra.~ ~Rejtett
7779 VIII    |                         Az eldöntő viadalra;~ A tartalék ugráskészen,~ A pattantyusok
7780  VII    |                    porába verte gyökerét:~ Hogy tartana a szívben hát örökké~ Az
7781    V    |                        törvényszék előtt~ S nem tartanak nálam nélkül keresztelőt.”~ ~„
7782   IV    |                        szép reggel,~ Kémszemlét tartani, a hogy vezérnek kell.~ ~
7783   IV    |                         telik ki ily nagy állat tartása?~ (Mivel hús dolgában ott
7784    V    |                  támadjon érte egy kis lárma.~ ~Tartatik ezuttal lelki szépségverseny:~
7785   IV    |                       koldus nyakába.~ Törvényt tarthat - codex nélkül.~ Országgyülést
7786   IV    |                         már az életéhez~ Nem is tarthatott semmi just.~ ~Ámde volt
7787   IV    |                       Miért ez oly sötét, miért tartják zárva?~ Szivet fojt a válasz:
7788  VII    |                   látszol,~ Pedig még egymásban tartjuk kezeinket, -~ A te hideg
7789   IV    |                 szolgálom,~ S mind halálig vele tartok;~ Övé kezem, nyelvem, szemem,
7790  VII    |                      elszunyadni;~ Mikor minden tartományban~ Hull a vér a férfi sebből,~
7791   IV    |                       drágalátos lencse:~ Ezzel tartotta jól Ézsaut az öcscse. -~
7792   IV    |                       az árával még~ A zsidónak tartozának.)~ - «Ők» pedig jövének
7793   IV    |                         sincs,~ De senkinek sem tartoznak.~ Hálnak ott, a hol ledülnek.~
7794    I    |                       bánat,~ A ki senkihez sem tartozol?~ Mit tudod te, mért a túlcsapó
7795   IV    |                  segítsd;~ ~De kérjük azt, hogy tartsd meg önmagad:~ Ki önmagát
7796   IV    |                      felleghajtóját a szél felé tartva~ Átballag a hídon; visszanéz
7797   IV    |                       megy Bente úr. Ujabb ajtó tárul. -~ Ottan jön reá egy nagy
7798   IV    |                      Hiába mutatta, hogy üres a táska: -~ Ha nem hord magával
7799   IV    |                       Isten áldásával~ Megtömik táskáját: úti pogácsával;~ Megmondják
7800   IV    |                  kulcsáért egymást~ Húzta vonta taszigálta.~ ~Ottó egészen veres lett~
7801   II    |                        Balsors, erőszak bárhová taszít:~ Keblünkre tüzve légy és
7802   IV    |                      már úr lett: az renegát!»~ Taszítsák ki a keblükből~ Az igazi,
7803   IV    |                         Hadd lásson már egyszer tatár-kardbafutást!”~ ~A hogy a lágy vasat
7804   IV    |                        lett nagy rémület erre a tatárban!~ Elkezdtek szaladni előbb
7805   IV    |                         férfi tábort:~ Verjék a tatárból jól ki a hét sor port.~
7806   IV    |                       Ki legalább szép volt ugy tatárembernek:~ Az öltözete is aranyos,
7807   IV    |                          Az mind keze szennye a tatárfutásnak. -~ Így hítta a magyar,
7808   IV    |                       Látott már az ország elég tatárfutást;~ Hadd lásson már egyszer
7809   IV    |                      egy nagy uborka.~ ~A mig a tatárhad a méhhel bajlódik,~ Klára
7810   IV    |                        Harczol Gábor diák egész tatárhaddal:~ Tizszer visszaveri a támadó
7811   IV    |                         Menjen most a halastó a tatárokra!~ Szakadjon az minden vizével
7812   IV    |                         egy ellen! Száz méh egy tatárra!~ Ki ellen nem segit se
7813   IV    |                       halastót őrzi.~ ~Nehogy a tatárság hátulról támaszszon~ Veszedelmet, -
7814   VI    |                     Dülő pórhadaktól, töröktől, tatártól,~ Szellemeket ölő lelki
7815   IV    |               assentálni~ Kell a ficzkót! Hisz «tauglich!»~ Ki beállt bérért szolgálni,~
7816  III    |                    Dehogy komplott, édes uram.~ Tavalyi előfizetők,~ Kiket az idén
7817    V    |                       fal közül néztem,~ Hogyan tavaszodik a boldog természet.~ Irigylém
7818 VIII    |                      Hát ezt ki találhatja ki?~ Tavaszszal jön nagy táborral,~ Mikor
7819  III    |                    világot.~ ~Alig várjuk már a tavaszt:~ Nem fagyott-e ki a vetés?~
7820   IV    |                         Eléb közelb, aztán mind távolabb.~ Úgy dörge fel Mágok boszuszavára~
7821   IV    |                     forog a keziben az aczél!~ ~Távolban a holdsugártól elöntve~
7822   IV    |                         verve:~ Elakarja érni a távozó gályát!~ Tusakodni hívja
7823   IV    |                      ablakja,~ A többi pediglen téglával berakva:~ Ez azt mutatja,
7824   II    |                     ellenként találkoznak,~ Kik tegnap egymást becsülték,~ Ma egymásra
7825   II    |                        felét maga rongálja?~ ~A tegnapi jó barátok~ Ma ellenként
7826   IV    |                        itten, világ csodájára,~ Tegyék spiritusba, utókor számára.»~
7827   IV    |                          És akkor, hogy próbára tegyem én,~ Egy ezredévre én kezembe
7828 VIII    |                         van fiam, az istálló~ S tehén, borju tánczol.”~ ~„Szép
7829   IV    |                       hogy férjem megölöd,~ Azt teheted: élte tied.~ De a becsülete
7830 VIII    |                        népeit,~ Ölje meg, a hol teheti.~ ~ ~Ezt is nehéz kitalálni:~
7831  VII    |                        Vers nem documentum, nem tehetjük belé.~ ~26. Az aviticitás
7832    V    |                  Szorultságból, mint poéta~ Mit tehetnél mindenfélit?~ ~Adnál-e ki
7833  III    |                       onnan verni téged,~ Még a tej is vérré válik poharában.~ ~ ~ ~
7834   IV    |                         Volt gulyám, juhnyájam, tejelő bivalyom:~ Újon túlig tartott
7835   IV    |                         Vedret hoztak, hogy azt tejjel teletöltsék;~ Azt biz az
7836   IV    |                      mennyi csak telik otthon a tejpénzbül.~ És becsületszavát (no
7837   IV    |                      nincs~ Sehol, sehol a föld tekén;~ S az asszony csak cserét
7838   IV    |                      Isten: «Nézd! e szines kis tekét~ Lakják népmilliók. És mind
7839   IV    |                        a ki rátevé azt,~ És úgy tekinte büszkén szerteszét.~ ~ Mint
7840   IV    |                         mind csak a maga sírját tekinté meg.~ ~Ott a dicsőséges
7841   IV    |                 koldusoknak király kell.~ Olyan tekintélyes ember,~ Kinek mindenki parancsol,~
7842   IV    |                            Most is oly kevélyen tekintenek még le.~ Haláluk után is
7843   IV    |                       Bente úr, kit lát ott?~ E tekintet mondá: én vagyok királyod!~
7844   IV    |                   császár előtt.~ Halál-halvány tekintete,~ Dúlt arcza árulja el őt.~ ~«
7845   IV    |                         Végig járva körben nagy tekintetével.~ ~De már akkor tudta Bente
7846   IV    |                      titkaig~ Mélyiti le merész tekintetit;~ ~Csodákat alkot; a világerőt~
7847    I    |                      nélkül~ Megszületett fiak, tekintsetek széllyel.~ A kik itt laktok
7848   IV    |                  Szegény varga rongyos köpenyét tekintve:~ «Adass e vargának menten
7849 VIII    |                        marad odújában.~ Tehát a tél rövidültét~ Várja az idő
7850   VI    |                 mustármag czédrusfának nő fel,~ Teleirva kérge a dicsők nevével,~
7851   IV(3) |                                Pásztorok, a kik télen-nyáron künn laknak a havasokon,
7852   IV    |                        Azt, hogy a szent földre telepedni mertek:~ Elfoglalták Krisztus
7853  III    |           negyvennyolczban~ Ilyen hosszú kemény telet. -~ No, hanem azután a nyár~
7854   IV    |                         hoztak, hogy azt tejjel teletöltsék;~ Azt biz az oroszlán kiitta
7855  III    |                       kitett csizma~ Bizonyosan teli megy.~ A sok drága holmi
7856 VIII    |                        szép a ménesed,~ Van sok telivér lovad.~ ~Dohányod jó, -
7857   IV    |                     volna?~ Meghajlik előtte, s teljesíti szótlan.~ ~Megásták alapját
7858   IV    |                    ferde én vagyok~ És hibákkal teljesteli.»~ ~«Megölettem gyönyörének~
7859   IV    |                          Keserű poharunk be van telve.~ ~Eredj szolgám, szökve
7860   IV    |                       tud:~ Sírt áss neki, abba temesd élve:~ Oda vigye magával
7861   IV    |                     teremtse ujra, vagy hogyan~ Temesse el örökre a magyart?~ ~E
7862   IV    |                      sirt!~ S majd feledi anyja temetésit.»~ ~S odább ment a nagyherczeg,
7863   IV    |                       még:~ Pedig már rég el is temetettnek vélték.~ ~Nyomában indulnak
7864   IV    |                   kegyelmet.~ Rom lett a vár és temető~ Midőn alóla elment.~ Hirnök
7865  VII    |                         jó hogy mély földbe van temetve~ A ki oda pihenni elmegyen!...~ ~
7866   VI    |                     üdvözölve ősi Debreczen,~ E templom-ünnepélyen, mert bizonnyal~ Hol nyelv-oltárod
7867   IV    |                          Hadd ostromolja egymás templomát,~ S Istent csufolva hulljon
7868   IV    |                        Kaczajával elveri azt.~ ~Templomba is (legjobban ott~ Fél a
7869   IV    |                    orgonát is félre-~ Énekeli a templomban.~ Ilyent tesznek meg királynak~
7870   IV    |                       irigységből!~ Meg a kik a templomlépcsőn~ A jobb helyet elfoglalják,~
7871   IV    |                       se vesznek. -~ Elmulnak a Templomosak,~ Leszállnak a Velenczések,~
7872 VIII    |                Egyszerre kezdénk építtetni~ Egy templomot, ők is, mi is.~ Az övéké
7873   VI    |                        más angyal nemzett~ S ki templomunk járta, annak neve nemzet.~ ~
7874   IV    |                       ér a kincs, a zsákmány!~ ~Ten váradat rohanta meg~ Don
7875   IV    |                      hol nem védi önkarod:~ Sem tengerár, sem szirtek képiben,~ Csupán
7876   IV    |                    Akkor egyszerre csak rohan a tengerbe,~ S úszik, talpaival a hullámot
7877  VII    |                     ezeret,~ Hegyek, sivatagok, tengerek vizei~ Nem választják azt
7878   IV    |                          Árasztva a kifolyt vér tengerét.~ ~És e tenger elönti! -
7879   IV    |                  zsibbadtak; nem birta emelni;~ Tengernyi időnek kellett már eltelni!~ ~
7880   VI    |                         por, Keletország távol~ Tengerpart vidékén nagyon jól elrejtve.~ ~
7881   VI    |                        Hogyha alvó volnál távol tengerpartján,~ Gyönge sóhajtásom akkor
7882   VI    |                 ödöngjön,~ Elébb a kiontott vér tengerré lenne,~ Hogy a Hargita-csúcs
7883   IV    |                        Az erős oroszlán az erős tengerrel~ Küzd; de nem mondhatni:
7884   IV    |                    elindul a gálya,~ A hullámzó tengert bámulja, vizsgálja;~ Hosszú
7885   IV    |                        a földre.~ Rabnak indult tengő állatokból~ Égre - és örökkön
7886   IV    |                         Törendő érczcserép vagy tenmagad.~ Elég a vér, mit érted
7887   IV    |                        Felel az ördög: «Mind ez tenmüved: -~ Teremtéd, - s tetszik
7888   IV    |                           S okos dolog volt azt tennem,~ Mert a halott rám nem
7889 VIII    |                           Fegyvert addig le nem tennők,~ A mig egymást meg nem
7890  VII    |                            32. Sőt gyorsan kell tennünk, akármit, valamit,~ Semmit,
7891 VIII    |                        Kerepesi igazgató~ Bánja ténor s primadonna~ Elkifogytát
7892  III    |                    vasát, nyelét a szú,~ Száraz tenyér, torok, mező kopár aszú.~ ~
7893    V    |                     dolga.~ ~Miniszter kilincse tenyeremtül fényes,~ Hozzám jön minden
7894   IV    |                         nem vették el jó kérges tenyerét.~ Jó hely az a műhely! Az
7895   IV    |                        ga;~ - De a felforditott tenyerével intett,~ A miből a varga
7896   IV    |                   vasrúd, a melylyel a hegynek~ Tépdeli sziklaszivét napokon át~
7897   IV    |                 ellenfél,~ Arra jó, hogy öljed, tépjed, marjad.»~ ~Frankó vitéz
7898   VI    |                          Hazánk virágát fegyver tépte le,~ S a vész szétszórta
7899   IV    |                    kellene a tánczot vezérlni,~ Térd össze ütődött, táncz összezavarult,~
7900   IV    |                      csókkal elrabolt; mellette térden: -~ „Tréfa volt az egész,
7901   IV    |                         nyakába,~ S borsóra fog térdepelni. -~ S más ily szörnyű büntetést
7902   IV    |                       Beppo lovag sápadva hull~ Térdére a császár előtt.~ Halál-halvány
7903   IV    |                        Az oktalan emberbarom.~ ~Térdét koptatva a király.~ Körül
7904   IV    |                    hozhatod.»~ ~A dőre hull két térdire,~ Csúszik-mászik szemforgatva,~
7905   IV    |                       Klára előtt esett arczra, térdre;~ Mintha tőle holtan bocsánatot
7906   IV    |               oroszlánnő igy gazdasszonykodik.~ Terebély narancsfa vala a második,~
7907   IV    |                    Ember feje meghül.~ ~Ebben a teremben tartották a törvényt~ Jobbágyok
7908   II    |                    tanulhatám.”~ ~Szállj az úri teremekbe:~ Hol eddig más volt divat.~
7909   II    |                     holt betűsor~ Életre kelt s teremte korszakot;~ S hol a sötétség
7910   IV    |                    ördög: «Mind ez tenmüved: -~ Teremtéd, - s tetszik őt megtartanod; -~
7911   IV    |                    megbünteti;~ Tudást keres, s teremtés titkaig~ Mélyiti le merész
7912   IV    |                        a törött paprikába,~ Ugy teremti képen nagy Bukadort vele,~
7913   IV    |                       Nagy, dicső és bátor fajt teremtni.~ ~ IV.~ ~A puszta kövön
7914   IV    |                        a négy~ Együtt hamvadt a téren el.~ S a circusban tapsol
7915   II    |                      birt, óh ne csodáld,~ Nagy terhe volt, nagyon sokat viselt
7916   IV    |                        meg,~ Nyergét zsákmányul terhelik~ Hősökrül tépett érmek.~
7917   IV    |                 oroszlán erényét.~ Megigazítá a terhelőt a nyergén,~ S megveregeté
7918   IV    |                       mást sem öröklének,~ Mint terhét a névnek».~ ~Oh ha e kép
7919   IV    |                         le az ebédhez: asztalod terített.» -~ S azzal int a király,
7920   IV    |                        égbe fel, hanem~ A porba térj, a mely atyádfia.~ ~ S süvöltve
7921   IV    |                   csillagon, a nap maga~ Ha jő, térjen ki! és kerülje el!~ ~Árnyéka
7922  III    |                 ponderantur.”~ ~A ki sötétséget terjeszt,~ Testvérgyülöletet gerjeszt,~
7923   IV    |                         S ha kiki levágta, hadd térjünk hazánkba. -~ Hadd essék
7924  III    |                     rózsaszinre festve,~ Melyet terme Czernagóra;~ Az apróra vágott
7925 VIII    |                        Ilyen gyertyát országház termében~ Talán szinte jó volna égetni?)~ ~ ~ ~
7926   IV    |                          S még mindig fényesebb termek nyílnak elé:~ Király maga
7927   IV    |                         torony helyébe,~ Az ősi termekbe üstöt, szövőszéket~ S lármás
7928   IV    |                         folt ki vére itt?~ ~Hűs termeken viszhangzik a beszéd,~ Üres
7929   IV    |                      lemosta őket földszinéről~ Terméketlen meddő erdeikkel,~ S méregillatu
7930    I    |                   Nagyszerű palotát, szép tágas termekkel;~ Katonát növelő iskolának
7931 VIII    |                         mennydörög~ Jó aratást, termést várunk;~ Keblünkben duzzad -
7932   IV    |                          oly jól utálta magát.~ Természetében is reá ütött:~ Ha felboszantották,
7933   IV    |                     elnyelni azt, kit ölt, mily termetes!~ Két lába kigyó, jobb kezében
7934   IV    |                       helyett csalma.~ ~Hanem a termetét nehéz lesz leirni:~ Három
7935   VI    |                       mag,~ Mely századok mulva termi meg kalászszát,~ Gyökerei
7936  VII    |                        szerálynak titkos, édes~ Termiben gyönyörnek élni.~ Játszni
7937   IV    |                       világközép; túl a hegyen~ Terül az ősi puszta, az hazám~
7938   IV    |                        pákosz csuka, s arrafelé térül.~ «Ez az én ebédem!» - szétcsap:
7939   VI    |                         Nehéz munka ha jön, nem térünk előle,~ S a jövőnek rakunk
7940 VIII    |                        bakancsot varrnak.~ De a terv még heverészne,~ Mert itt
7941   IV    |                       hatalommal bír ez az erős test. -~ Az oroszlán ordít halálfájdalomban,~
7942 VIII    |                 Napoleon talentoma,~ Nagy Péter testamentoma.~ Sőt hirlik, hogy a magyarnak~
7943    V    |                  kellett írnom.~ ~Levert a kór, testem reszketett a lázba’.~ Készültem
7944   IV    |                      kényelemnek.~ Minden, mi a testet édesen ringatja~ És kedves
7945   IV    |                       portugal kaczagja.~ Aczél testét, érczhomlokát~ Nem járja
7946 VIII    |                   fogadnak mindenkit e házban,~ Testi jóllétére nagyon jól vigyáznak;~
7947   IV    |                    lelkek jóltartója:~ Azok meg testileg gondoskodnak róla.~ Látja
7948   VI    |                      kardot ha megette rozsda,~ Testünkből a lelket balsors kitaposta,~
7949  VII    |                        már a trónon,~ Négyet ön testvére ölt meg,~ Négy meghalt fia
7950   IV    |                      most is ott van.~ ~Haragos testvérek arczképe az tulnan,~ A kik
7951   II    |                      nemes tett zálogát;~ Midőn testvérével hiven megosztá~ A honszerelem
7952  III    |                        ki sötétséget terjeszt,~ Testvérgyülöletet gerjeszt,~ És a syllabust
7953   IV    |                       legyek, ha én ezt meg nem teszem!~ Odatalálok én, bármily
7954   IV    |                   Énekeli a templomban.~ Ilyent tesznek meg királynak~ Az igazi,
7955   IV    |                     most is csak szólsz; de nem tészsz.~ ~Üres beszéd a férfi szó,~
7956 VIII    |                   készen áll már,~ Mienknek még teteje nincs.~ Hogyan maradhatánk
7957 VIII    |                    hangzik nagy rekedten~ Házak tetejérül,~ Szeme a ködöket nézi:~
7958   IV    |                        az üreg fenekén,~ Mibe a tetőrül hull a nedv cseppenként:~
7959   IV    |                            Jaj de szép vagy, de tetszel!~ Ha ezt fölteszed egyszer, -~
7960   IV    |                 éneklésire~ Fölébredett az alvó tetszhalott.~ ~S széttörte rárakott
7961  III    |                      köztünk uj népeket,~ Neked tetsző civilizatiót,~ A többi barbar,
7962  III    |                     hatja át,~ - Gondolat, mely tetté válik, -~ Az eggyé forrott
7963  III    |                         Édes közös szülőföldén~ Tetteinek egy nemes tért;~ Se nyelv,
7964   VI    |                     alakban~ A megdicsőült ősök tetteit:~ Hogy lelkesüljön rajtuk
7965   IV    |                         Ők» a nyakán! - Biz úgy tettek~ Az igazi, a törzsökös,~
7966   IV    |                    várnak~ Ajtónállója van: azt tették závárnak.~ Rámordul gorombán: «
7967  III    |                         a magyarrúl~ Dicsőséges tetteket is, nemcsak szót.~ ~Legyen
7968    V    |                       gondolok reá, a kivel jót tettem”.~ ~„Neked adom pálmám”,
7969   IV    |                         én kivágattam,~ Hát nem tettem-é eleget?»~ ~«De azóta nincs
7970   IV    |                       nem idevaló!»~ A ki friss tetten kapatott:~ Hogy dolgozni
7971   VI    |                       adják szóért, hanem bátor tettér’.~ ~S nem mentek jajgatni
7972   IV    |                      gazdátlan világgá. -~ ~«Jó tettért az ember ime rosszat arat!»~
7973   IV    |                   Hiszen csak álmodott, míg ezt tevé!~ ~Isten szemébe köny gyült,
7974   IV    |                    Klára elébb kezét csipejére~ Téve, kikaczagta magát nagy kedvére,~
7975    I    |                       te; bár nem nagyobb.~ Nem tevéd; mit rólunk írtál, nem más~
7976   IV    |                           Nem leltem az arczom; téved a kéz;~ Ám visszamegyek
7977   IV    |                         Ezután hogy többé el ne téveszszelek:~ Tegyünk a nyakadra ismertető
7978   IV    |                       Itt maradt werklivel! Mit tévők legyenek~ Orpheus lantjával
7979 VIII    |                         is,~ S ha magának bármi themát felvett,~ Tudott róla beszélni
7980   IV    |                      Diána légyen a tanú,~ Hogy Thersitesre ő nem is kacsintott,~ Még
7981   IV    |                       Mellette a férfi, a nemes Tiboldok~ Legközelebb sírba leszállott
7982   IV    |                      egy-egy uri birtok rajza.~ Tiboldoknak földe, ősöktől keresve. -~ -
7983   IV    |                       dalain:~ Mélázza a völgyi tilinkót;~ A bérczi patak csókdossa
7984   IV    |                          Hej asszonyok, kendert tilolni most gyerünk:~ Kutyafejü
7985 VIII    |                      mond a jöttment,~ Az ellen tiltakozzék kend;~ Ha valaki van odafent,~
7986  VII    |                      Esküszünk!” hohó barátom!~ Tiltja azt a konkordátum; -~ A
7987    V    |               Intézetekben fogyasztják -~ Nem a tintát, csak a krétát.~ ~Vagy,
7988 VIII    |                        a hosszú gyertyaszálat,~ Tintával rovást csinálva rája.~ Eddig
7989    I    |                   megtört,~ Kit a végzet földre tiport,~ Ki nem ismer más menhelyet~
7990   IV    |                           Bárha mingyárt ízekre tiportok!»~ ~Sátán Ozmán harmadszor
7991  III    |                    magyarnak~ Sem a Duna, sem a Tisza, sem az Olt.~ ~Legyen úgy,
7992 VIII    |                       tavaly csak ott áll ma.~ ~Tiszánk úgy van, a hogy megvolt,~
7993  III    |                 miniszterium,~ S utána jön vagy Tiszapárt,~ Vagy provisorium.~ ~Már
7994   IV    |                          Egyik deákpárti, másik tiszapárti,~ Véget a vitának vet czapári
7995 VIII    |                         szörnyü híjja.~ ~Mert a Tiszát szabályozták,~ Kiszáraszták
7996  III    |                         Ha leborotválta a mezőt tisztára,~ Várják jó ebédre, gazdag
7997   II    |                         Hogy irjanak magyarán.~ Tisztaságban, helyességben~ Tündökölve
7998   IV    |                 vacsorára;~ A mint az erdőből a tisztásra értek~ Ott állt a sok -
7999   IV    |                    kántor a király elébe.~ Igaz tisztelendő úr volt miden íze,~ Csak
8000 VIII    |                     mégis jobb mint „itthon.”~ ~Tiszteletem adja a tiszt uraknak is,~
8001    V    |                       divatokat,~ S hozzá egész tisztelettel~ Irnád-e, hogy most ezt
8002    V    |                         már, - csupán oltár:~ - Tisztelik; de nem főznek rajt’.~ De
8003   IV    |                     mindenki a maga asszonyát,~ Tisztelje, becsülje annak egész faját.~ ~
8004 VIII    |                     előtt kalapot emeltem.~ Úgy tiszteltem, mintha magam is ott hm,
8005   VI    |                     mívelt népekkel,~ A magyart tisztelve emlegetik kinn, benn~ Merre
8006   IV    |                 udvarral,~ Fényes zászlós urak, tisztes egyháznagyok,~ Boglár és
8007   IV    |                       mondva, megkezdé a vezéri tisztét,~ Összeszedve minden fegyverfélét
8008   IV    |                      urakhoz,~ Papokhoz csizmát tisztítni,~ És azért kap jusculumot,~