IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott versei Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
8009 VI | Ehető drágakő a hegyeknek titka.~ ~Gépek melegéhez kőszénné 8010 IV | Tudást keres, s teremtés titkaig~ Mélyiti le merész tekintetit;~ ~ 8011 IV | legsúlyosb évtized,~ Mely minden titkát megpróbálja majd:~ Hogyan 8012 IV | Édes meglepetés, boldog titkok útja,~ Melynek nyitját csak 8013 IV | könyü;~ A hirtelen érzést titkolni nem könnyü!~ Mit ez ember 8014 IV | is felét a nő megosztá,~ Titok volt, a férjnek sugva hozták. -~ „ 8015 IV | Mintha beszélnének csendesen titokba;~ Mintha két szerelmes suttogna 8016 IV | szőnyeggel takarva.~ Belül titokteljes homály susogása:~ Szőnyegek 8017 IV | Ha még jön, kinek is tituláljam, ugyan?~ Ha még egy ennél 8018 IV | becsületben.~ Válogatott titulusok~ Egymás képéhez repülnek.~ 8019 IV | köszöntik a poharat~ Olyanforma titulussal,~ Mint - azé a fentczímzetté.~ ~ ~ ~ 8020 VII | még, mit el nem szed~ A tizenkét bécsi pont?~ Kell-e még 8021 IV | kétszázötven,~ A tatárok pedig tizszerte is többen.~ ~De magyarokkal 8022 IV | gáton;~ Iszonyú robajjal a tó vize átront.~ Zuhé! le a 8023 IV | irhasson~ Betüiró kezét vágd le tőbül.»~ (Arcza, mintha volna 8024 III | száma sok.~ Kasszelből ide tóduljon eztán~ Hát a kivándorlók 8025 VIII | orczátlankodnám,~ Szavazatom mindig a többséghez adnám.~ Keresni kellene 8026 IV | Megérdemlettem én azt már többszörösön.~ Mátyás királyunknak egy 8027 VII | volt rám gondod, mint a tökre.~ ~ XV.~ ~Olyan messze voltam 8028 III | E fölött tanácskozásban~ Töltének sok hosszu órát.~ ~Egyik 8029 IV | italt~ Ugy kellett belé tölteni!»~ ~«De Istenem! Mit tehettem?~ 8030 VII | a csatát;~ Egyik kilőtt töltényekkel,~ Oldalba lőtt paripával;~ 8031 IV | székelyek;~ Munkavégeztével itt töltik a delet,~ A vándor utas 8032 VIII | millió emberszám.~ Elől-hátul töltő puska,~ Granát s egyéb vasgaluska,~ 8033 IV | négy honatya,~ Hogy nem töltötte bután.~ ~Várta pedig mind 8034 VI | az egész magyar nemzet.~ ~Töltse be szellemed ezt a magas 8035 IV | nagyobb itczét, de azt tele töltsék.»~ «Meglesz!» szól a király, 8036 VI | botlásait,~ És édes mérget töltsön a szivekbe.~ ~Nem, hogy 8037 IV | dobogó paripák,~ Bőszült tömegek vihar-átka!~ Vérnász, hol 8038 IV | alantról:~ Álarczai száma tömérdek:~ Van vén, - fiatal, - komorabb, 8039 IV | nincsen disznótor ma,~ A töpörtyü helyett - jön rá egy kis 8040 IV | zsebeit elemozsinával,~ Drága töpörtyűvel, finom pogácsával.~ Adnak 8041 V | égben,~ S nagy magában azon töprenkedik épen:~ „Hát ezt kinek adjam 8042 IV | És össze őt még nem is én törém!»~ ~De Isten rálehelt és 8043 IV | ember volt, ki alkotott.~ Törendő érczcserép vagy tenmagad.~ 8044 IV | Klára nagy hirtelen rést töret a gáton;~ Iszonyú robajjal 8045 IV | hajigál öklével:~ Keresztül töri az a pánczélt hegyével,~ 8046 III | kaszával bánni,~ Ha tenyere törik, nem is szokták szánni.~ ~ 8047 IV | Fog kellene ehez, más törje meg, nem én!»~ Bánja, hogy 8048 IV | a hűséget~ Hozzá mért ne törjem én meg?~ ~Hidd el nekem, 8049 IV | kenderünk!~ ~Pozdorjává törjük, - meggerebenyezzük, -~ 8050 IV | Most egyszerre ketten törnek Klára ellen:~ A moldvai 8051 IV | Veszélyből áldás, és közé törő~ Ellen fajából lett uj honrokon.~ ~ 8052 IV | Az állapotommal senki se törődjék;~ Ott is ott leszek én, 8053 VII | adni, ha elmentek,~ Nem törődni, mit beszélhet~ A sok ringy-rongy 8054 IV | gázolnak kiméletlen,~ Nem törődve a világgal,~ A koldusi becsületben.~ 8055 VI | szabadságot.~ Dülő pórhadaktól, töröktől, tatártól,~ Szellemeket 8056 IV | Régen volt; de mégis igaz a történet.~ Olyantól hallottam, ki 8057 IV | szines szappanbuborék,~ Története - bolygó szinváltozás;~ 8058 IV | ujjait~ Végig söpré e nép törtenetén:~ «Isten szeme őt ne találja 8059 I | Hozzátennének - és kár történnék benne.~ - Bizony nem jó 8060 IV | szívvel:~ «Én rám mind hiába törtök!~ Rongyos hazám rongyát 8061 VII | Az aviticitás el lévén törülve,~ Én azt tartom jobb lesz, 8062 IV | súlyos érczdorong~ S darabra törve hullt alá a szörny,~ Fölszarvazott 8063 III | a törvény,~ Nagy lárma a törvényhozás.~ A gyöngébb hang letorkolása,~ 8064 IV | Ne nyissuk őket fel. -~ ~Törvényterem mellett rejtekajtós kamra:~ 8065 IV | virágokkal tarkák. -~ - Törvénytevő urak ezt a szobát tarták~ 8066 VI | melegéhez kőszénné vált törzsek~ Özönvíz világból újra előtörnek,~ 8067 IV | a dicsőséges Tábor-hegy tövében~ Szaraczén szultánnal találkoztak 8068 IV | fölrohant érte, kitépte tövestül~ Iszonyú körmével; hozta 8069 VIII | nőtt rajta hegy.~ Szerb tövisből sem lett pálma.~ Legnagyobb 8070 IV | sziklazúgban,~ A mint egy tövises nagy bozótra bukkan,~ Olyan 8071 VI | már összetörött régen,~ De töviskoszorúd újra kizöldellett~ És csillagkoszorúd 8072 IV | barlang:~ Körüle sivatag, tövistermő parlag;~ Embernek, állatnak 8073 IV | bogrács alá,~ Jó hagymás tokánynyal azt tele vagdalá.~ Tudta, 8074 VIII | odafent,~ Annak szekerét tolja kend;~ De ha alá felé menend,~ 8075 VIII | körme között,~ Szelid betűk tolla alatt,~ A szeme lesütve 8076 VI | veszte hős apák kezében,~ Azt tollal, észszel, csengő dal szavával~ 8077 VIII | megint~ Feltűzöm a veres tollam.”~ ~ ~ ~ 8078 IV | paripákon ülve,~ Pánczélban, tollas sisakkal,~ Hímvarrott selyem 8079 IV | ember volt, jól birta a tollát,~ De azért karddal is megtette 8080 III | Eldugtál egy pár milliót.~ Egy tollvonásod millió halálunk:~ Igaz, 8081 IV | szomszédom egy nagy gátat eléje tolt:~ S most másfelé folyik, 8082 IV | Pereátot a bukottnak. -~ Tolták előre a ser’get:~ Minden 8083 II | Hogy olyan messze van tőlünk az ég?~ A legnagyobb királyhoz 8084 VII | Rongyos koldus, rongyos tolvaj)”~ - Te még most is olyan 8085 I | Házgyujtogatónak, gyilkosnak, tolvajnak.~ Bár azoknak bokros érdemű 8086 V | cselédnek én keresek helyet.~ A tolvajt én védem a törvényszék előtt~ 8087 VIII | nincsen kávé,~ Üres már a tonna!”~ „- Jó früstök lesz, fiam 8088 IV | vize veres lett;~ Ditró és Toplicza pusztulása szörnyü,~ Mi 8089 IV | Eléje egy másik nő oroszlán toppan;~ Róbert azt hiszi, hogy 8090 IV | egy nagy kerek csarnokba toppannak;~ Tarka szinü márványfala 8091 IV | elég «termet,»~ Ha lábadra toppant, jaj a tyúkszemednek!~ Csak 8092 IV | énekel, ha vagyon Czinkotán tor~ Avagy keresztelő; sátoros 8093 IV | más istennek áldozott;~ S tor-asztalnak vevé a ravatalt.~ ~Nevette 8094 I | gyászunk,~ Mulatságuk magunk tora!~ És fölöttünk ég a házunk!~ 8095 IV | öcsém, héj annak hosszú ám a tőre!~ Az egész vidéknek a rettegtetője,~ 8096 IV | hős, hogy majd kiszakad a torka,~ Olyan lett az orra, mint 8097 IV | Aben Chamot idegje,~ S torkán üté keresztül.~ ~Fernand 8098 IV | felfedte,~ A halál italba bele torkoskodva.~ Meghalt a nő. Ez a képe. 8099 III | kigyót-békát kiabál~ Ránk sok nagy torku száj.~ ~Légy hive rendületlenül~ 8100 IV | éltem én mindig lencséken, tormákon:~ Nekem is volt egykor mit 8101 IV | itten a parton~ Terem drága tormám: van hát mit aratnom.~ Majd 8102 IV | rá egy kis torma.»»~ ~S a tormás lencséhez mond nagy asztaláldást,~ 8103 IV | Második fogásul hozott reszelt tormát:~ Hogy csak úgy csavarta 8104 IV | lencsét készite szakácsom:~ Tormávál trágyázni nekem is szokásom!»~ 8105 IV | végét~ A sok fényes terem, tornácz, pitvar, csarnok,~ A sok 8106 IV | viszhangzik a beszéd,~ Üres tornáczokon úgy kong a hang,~ Miként 8107 VII | csak kék füst a!~ ~20. A tornaegyletek is nagyon zaklatnak.~ ~21. 8108 IV | templom, melynek kettős tornya~ Ide látszik, egykor ő általa 8109 IV | kalauz sem,~ S távol város tornyát meglátni hiúz-szem:~ Mehet 8110 IV | Csakhogy megforditva: tornyával lefelé.~ «Hej csak én juthatnék 8111 IV | lehess, a hol uralkodol,~ Egy tornyot építek az égbe fel.~ Túl 8112 III | nyelét a szú,~ Száraz tenyér, torok, mező kopár aszú.~ ~A szegény 8113 IV | mind oly ifju arczok.~ Egy tőről levágva, egyformán vitézek;~ 8114 IV | te varangy, te pók, te torontál!~ ~Én most megfojtalak: - 8115 IV | bamba és hülye.~ Pofája torz és háta púp.~ A lelke is, 8116 IV | csak a tarka!~ Akkor egész torzkép lett az arcza.~ ~De ezért 8117 VIII | Tóth Kálmán barátomnak~ midőn 8118 III | Zeitung;~ ~Hogy tulajdonképpen tótok vagyunk,~ Hogy ősi eredetünk 8119 VIII | tűrt soha! - Becsüld meg a tótot!~ ~ ~ ~ 8120 VIII | szinházban?~ ~A szinpadon: tótul, ráczul.~ Páholyokban:~ 8121 IV | Másnap aztán, a mint tova menni készül,~ A villás 8122 IV | emlékezettel,~ Alább a nagy tóval, a Genezárettel,~ A mely 8123 III | Hogy stempli, accis és trafik,~ Ne legyen approbirt.~ ~ 8124 IV | dénár, egész rakás,~ A trágya meg arany; körmöczi máriás!~ ~«« 8125 VIII | pálma.~ Legnagyobb hegy: trágyakupacz~ A hol tavaly csak ott áll 8126 IV | még azzal végét nem érte a trakta:~ Bente úr a tálat még egyszer 8127 IV | hatalmas bojárok:~ Még meg is traktálnak juhos pakulárok3».~ ~Igy 8128 VIII | úri-utczán végig mentem,~ A Trattner-ház előtt kalapot emeltem.~ 8129 VIII | költemények, furcsaságok, tréfák, ötletek~ ~ 8130 V | megtértemkor égett:~ Irj! csinálj tréfákat, ez a mesterséged!~ - Azért 8131 IV | kiforditott bunda,~ Hát még más e tréfán mulatni hogy tudna!~ Megállj 8132 VI | legyezze könnyelmű ledérség~ Tréfának öltözött botlásait,~ És 8133 IV | hogy is szoktuk mondani tréfásan,~ Mikor jó kedvünk van, 8134 IV | trón magasára;~ S beleül a trónba s onnan tekint szélylyel,~ 8135 IV | A szaraczén kalifáknak~ Trónja reszket, az enyim nem. -~ 8136 II | ment követnek;~ Az Isten trónjához kivánkozék.~ ~Jó néki ott! 8137 IV | csillagos ég:~ A legdicsőbb trónmennyezet.~ Körüle a zengő békák,~ 8138 IV | a rajta üléstől,~ Az én trónom: áll szilárdul. -~ Szent 8139 VII | közül,~ A kik ültek már a trónon,~ Négyet ön testvére ölt 8140 IV | egy nagy arany zsellye:~ (Trónus lesz az!) piros bársony 8141 I | zenésze a világnak!”~ ~„Et tu mi fili Brute!” Még te is~ 8142 VIII | Egy kis kalamáris, egy tubákos pikszis,~ Aztán rámondhatták 8143 I | Dal és dallam együtt. Tud-e erről~ Valamit a fényes 8144 II | kincsét, - önmagát.~ ~Vagy nem tudá azt türni forró lelke,~ 8145 IV | holnap!»~ Mátyás diák után tudakozódónak. -~ Akkor aztán nálam csinálunk 8146 I | vér hullt?~ A hagyomány tudakozza Homérrul~ Azt, hol született, 8147 IV | Bente úrnak vagyon emberség tudása.~ ««Nagyságos főispán! hol 8148 IV | jutalmaz, bűnt megbünteti;~ Tudást keres, s teremtés titkaig~ 8149 IV | süveget.~ Sőt azon biztos tudatban,~ Hogy keblükben és hátukon~ 8150 IV | hazát és nemzetet,~ És e tudatnál puszta lett Babel!~ ~ VI.~ ~ 8151 III | kell untalan járnod,~ Te tudhatod még, hogy mi a honszerelem,~ 8152 V | kezébe bizony nem illik az.~ ~Tudn’illik a pályadijas égi pálma,~ 8153 IV | más e tréfán mulatni hogy tudna!~ Megállj róka koma, megállj 8154 IV | Ficzkó! Mi lelt? nem tudnál még szebben?~ Te sirsz? 8155 IV | rosz az átkozott.»~ «Nem tudnám mondani, mi volna benn’ 8156 IV | egész bandát végez.~ Hátán tudománya, a négyszögü duda,~ Abban 8157 IV | kimeríti magyar nyelvben tudományát:~ «Róka fogta csuka, csuka 8158 VIII | az állunk.~ ~Biz az irott tudományban~ Semmi segedelem nincsen:~ 8159 III | szikárnak marad.~ ~Ragyog tudománynyal, észszel,~ Áldozatot hoz 8160 IV | hirdeti a népnek,~ Hogy a tudományos pálya milyen vétek.~ ~Pál, 8161 I | Áldozatfillérek milliókká nőnek:~ S tudományunk úri házát felépitjük,~ - 8162 VI | zarándokoknak.~ ~Te szülted a tudóst, ki felvilágolt,~ Te szülted 8163 IV | Óh mondsza, felejteni tudsz-e te engem?~ - Olcsó a halál, 8164 I | istenitél~ S lelkesülni tudtál zengzetén~ És a mit most, 8165 IV | asztalon:~ Még kívánságnak sem tudtam, hogy mi bajom?~ ~Hanem 8166 III | millió halálunk:~ Igaz, hogy tudtunkon kivül:~ Oh liebe allgemeine 8167 VI | nemes.~ ~Legyen világos tükre életünknek.~ A népszokást, 8168 IV | visszanéz Budára:~ Duna tükrében is látszik Mátyás vára;~ 8169 IV | S nézi elbusultan a Duna tükrébül~ Felragyogó várat s nagy 8170 V | kit a „cziprus lombja”~ Tündér suttogással ringat szűz 8171 I | bűbájos a nőnem,~ Miként tündér-asszonyok.~ Szűzpárta, nem csak viselve,~ 8172 VI | Gyönyörű szép Erdély: hazám tündérkertje!~ Mindig szerettelek, de 8173 II | Miként egy álom, mint tündérmese.~ Virrad. Felébredénk. Im 8174 VI | Mi maradt e nagy kor tündérvilágából?~ Egy nagy „név” az „aranykönyv”- 8175 IV | éjféli óra előtt: -~ Ugy tündököl arcza, merész szeme villan,~ 8176 II | Tisztaságban, helyességben~ Tündökölve egyaránt.~ Idegen szót, 8177 I | A homlokon úgy ragyog.~ Tüneményes idők járnak!~ Férfi szive 8178 IV | mulandó;~ Népek jönnek, népek tünnek;~ Nagy potentátok leszállnak:~ 8179 IV | ország-támadás.~ ~S e hab tünő szinváltozásait~ Két szellemórjás 8180 II | szerelmese.~ Ki a nagy éjben úgy tüntél elém föl,~ Miként egy álom, 8181 IV | Aczélvitéz vitt fogva el,~ Most tüntesd hős erődet.~ Villám légy, 8182 IV | S mikor itten fejedelmi~ Türelemmel hagyta színi~ Ő királyi 8183 I | Hallgathat-e az, ki a gyáva türelmet~ Még boldogabb években se 8184 IV | szivet, mely zsarnokot nem türend.~ ~És akkor, hogy próbára 8185 VII | magát,~ Szerelmes volt, nem türhette baját.~ Nagyon szenvedhetett,~ 8186 II | önmagát.~ ~Vagy nem tudá azt türni forró lelke,~ Hogy olyan 8187 IV | Összeszedve minden fegyverfélét tüstént, -~ Már a milyen fegyver 8188 IV | folyt,~ De hire nőtt; s ha tüzbe hányaték,~ Ott is tanubizonyságot 8189 IV | Hogy nemes ércz, mely tüzben meg nem ég.~ ~Sátán irigyen 8190 IV | Elveszének szörnyű csontjaikkal~ Tüzemésztett izzó föld ölébe.~ ~Ujra 8191 VIII | Janka nagysám szakadatlan~ Tüzesíthet vasalókat mindég.~ ~A mint 8192 IV | A tüzesvas-próba.~ ~Ottó, kinek mellékneve~ « 8193 I | Délczegségét lopta koldusoktól,~ Hő tüzét bohócz szeszély adá.~ Csak 8194 IV | Jajszóknak kardala! - Tüzi harang! -~ - És közbe’, 8195 IV | úrnál.~ ~Rossz fát tett a tüzre a moldvai vajda: -~ - Erdély 8196 II | bárhová taszít:~ Keblünkre tüzve légy és mondd el annak,~ 8197 IV | Felkaptat a Szárhegy fenyőerdein tul,~ S körül megkerülve székelyek 8198 III | allgemeine Zeitung;~ ~Hogy tulajdonképpen tótok vagyunk,~ Hogy ősi 8199 III | liberalismusunkat,~ Melynek azon tulajdonsága van,~ Hogy eltart igen sokáig,~ 8200 I | tartozol?~ Mit tudod te, mért a túlcsapó kedv,~ A midőn a dal utója 8201 IV | hivja a halált;~ Sírját tuléli, s Isten része lesz.»~ ~ 8202 IV | tejelő bivalyom:~ Újon túlig tartott búzám fenn a hajon. 9~ 8203 IV | Szolgám Frankó, Unna tulsó partján~ Áll hadával a kapitány:~ 8204 IV | Isten, hogy e hon fia~ A tulvilágon is hazát szeret,~ S e honnak 8205 II | vére,~ Velünk maradj, ne tűnj el.~ Ülj a székbe, mely 8206 III | Ezernyolcszázötvennégy:~ Tűrni tanul minden nép.~ Ezernyolcszázötvenöt:~ 8207 IV | vettél csak a szádba.~ Attól túrod a tajtékot!»~ Ezt itt kémnek 8208 IV | csapásra~ Emeli halálos nagy tusakodásra.~ ~Sunkó a kardjával háritja 8209 IV | Elakarja érni a távozó gályát!~ Tusakodni hívja a tenger dagályát!~ ~ 8210 IV | elé:~ Király maga előtt tuszkolja befelé. -~ ~Végre egy nagy 8211 IV | menyecskék pedig jöttek tűzbe,~ Kergették a tatárt árkon, 8212 IV | az ő itélete.~ Hozzátok a tűzes vasat,~ Meglássuk, hogy 8213 V | lángod kihült helye~ Nem tűzhely már, - csupán oltár:~ - 8214 VI | nálad talált a művészet tűzhelyt.~ ~S mikor hazájának szivéből 8215 III | Azoknak elfojtására~ Jeles tűzi fecskendőink.~ ~Ajánltatik 8216 IV | szolgák deresre, vadak a tűzlébe,~ Most is egymásban a harapófogójuk,~ 8217 II | iki kokárda.~ ~Keblemre tűzlek ismét drága jelvény,~ Szivemnek 8218 VI | Felgyúltak hevétől a mennyei tűznek.~ Látták, hogy egy nemzet, 8219 IV | embernek nézik;~ Süveg mellé tűztek hegyes vasas rudat:~ Ugy, 8220 II | Nem félted te~ A hazádat a tűztől,~ Csak pofád ragyogjon tőle,~ 8221 IV | szörnyű fejet kard hegyére~ Tűzve, felemelte tatár rémségére:~ 8222 VI | oltárt adtunk hamar alvó tűzzel,~ De Te nálad talált a művészet 8223 III | Itt törtek össze poharat~ Tyukodnak botjai,~ ~Ittasság! Itten 8224 IV | Ha lábadra toppant, jaj a tyúkszemednek!~ Csak ugy döng alattuk 8225 III | támaszkodom~ Reá, mert fáj a tyukszemem.”~ ~Mi itten e gyanus csomag?~ 8226 IV | lett az orra, mint egy nagy uborka.~ ~A mig a tatárhad a méhhel 8227 IV | Nevetett a király, és az egész udvar.~ «Nagy mélység Czinkotán? 8228 I | mind e mai napig.~ Mások udvarán él, mint valami jött-ment:~ 8229 IV | Főherczeg-fiakat tanit muzsikálni,~ Az udvarnál magát kezdi honn találni,~ 8230 IV | sok czifra apród, szájtátó udvarnok.~ ~Rá sem ér igazán megnézni 8231 IV | bruhaha!»~ ~E szóra a sok udvaronczféle~ Halálsápadtan huzódott 8232 IV | várja a király az egész udvarral,~ Fényes zászlós urak, tisztes 8233 IV | szükséged másra, csupán üdülésre.»»~ ~Róbert az oroszlán 8234 I | De hiú ragyogás elől~ Üdvet adó jó példával~ Ti menjetek 8235 IV | Az mindig él, és mindig üdvezit.~ ~ ~ ~ 8236 IV | férjed leszek~ S az égben üdvösséged.~ Szebb, jobb vagyok, miként 8237 VI | arat.~ A nyilt ellenkezés üdvösséges munka,~ De a titkos vezet 8238 III | fecskepár, légy általam üdvöz.~ Kiket boldogabb évszak 8239 VI | templom az.~ ~A szó, mely üdvözöl ezt mondja „most”~ S a szó 8240 VI | lángja most is ég.~ ~Légy üdvözölve ősi Debreczen,~ E templom-ünnepélyen, 8241 IV | fegyver-tár volt a keze ügyében,~ Mind a háztúl telt ki, 8242 VII | Elpazarolt szerelemben~ Ügyefogyott koldusok.~ ~ V.~ ~Azt fogadtuk 8243 VIII | fogott, ha sétáltam,~ Úgy ügyelt rám, úgy segéljen,~ Mind 8244 IV | pányvát kapja a markába,~ Ügyesen elveti a tatár nyakába:~ 8245 VIII | egy-egy részre,~ Mig az leég, ügyét addig védje.~ ~S megjegyzék 8246 IV | Biztos menedéke minden üldözöttnek;~ Róbert lovag ott felépülhet 8247 IV | paripa, nyereg; kész rajta az ülés. -~ Utiköltség nem kell; 8248 IV | delegatus jött haza~ Hosszu ülésszak után.~ A gyülés nem volt 8249 IV | az a kő,~ Fényes a rajta üléstől,~ Az én trónom: áll szilárdul. -~ 8250 VIII | benn vagy, czélhoz értél,~ Ülhetsz: ott a széked.~ A mit vártál 8251 IV | betakarta~ Hamuval, hogy bele ne üljön a tarka.~ ~Azután bement 8252 VII | Asszonyszemből hull a könyü,~ Akkor ülni lakodalmat -~ Oh mi szép 8253 VIII | De nem ott ám, hol én ülök.~ ~ ~ ~ 8254 VIII | egy czikked,~ Hogy ottan ülsz máma.~ ~Hazudnám, ha azzal 8255 IV | uram lakik.»~ ~Bente úr ott ült a kis lóczán, a melyet~ 8256 VII | Huszonhárom szultán közül,~ A kik ültek már a trónon,~ Négyet ön 8257 VIII | magyar úr emlékkönyvébe.~ ~Ültem rakott asztalodnál,~ Borod 8258 VIII | hát mit csináljunk?~ Mit ültessünk, mit árkoljunk?~ Hogy fel 8259 VIII | felhőt odaszíjja;~ És mert az ültetett fáknak~ Vagyon ottan szörnyü 8260 VI | nemzeti szinház megnyitásának ünnepélyéhez.~ ~Egy kincse van minden 8261 VI | földgömb,~ Hogy a sötét ürben széthullva ödöngjön,~ Elébb 8262 IV | Kik mind a közös nagy üregbe befértek.~ És hija nejét, 8263 I | pohár az élet,~ Csordultig ürömmel tele;~ Férfi könynél mi 8264 VIII | senkinek sincs pénze.~ ~Ürügy is volna rá elég:~ A sok 8265 IV | még ezt is a vajda fejéhez üsd.»»~ ~S nem nyúlt a tálhoz, 8266 IV | nyestprémes mentét,~ ~««Hogy a kő üsse meg! szól Bente úr búsan:~ 8267 VIII | kell semmi, nem fizetünk!~ Üssétek le, a ki mást mond,~ Még 8268 IV | ez a leves!”~ S az egész üst szurkot önti rajta végig.~ 8269 IV | mozsártörő sulyok,~ Egy üstben meg ott főtt a jó drága 8270 IV | a mente?» Bente vakarta üstökét:~ Nem igen szereti az ilyen 8271 III | gyöngébb hang letorkolása,~ Üstöktépés és pofozás,~ Ebből állt 8272 IV | helyébe,~ Az ősi termekbe üstöt, szövőszéket~ S lármás gépeivel 8273 II | ragyogjon tőle,~ Közé dobod az üszköt.~ - De ha baj lesz, te magad 8274 IV | Chamot idegje,~ S torkán üté keresztül.~ ~Fernand lehull; 8275 IV | cséppel kegyetlen.~ ~Csak egy ütés volt az, de elég az utra,~ 8276 IV | ki visszadja a neki szánt ütést!~ ~Ott a Szármány völgyén 8277 VIII | valamivel megharagítja,~ Úgy üti pofon, hogy arrul kódul!~ ~ ~ ~ 8278 I | elmulasztánk, azt most helyre ütjük;~ Áldozatfillérek milliókká 8279 IV | ezután Gyergyónak.~ ~Az ütközet heve késő estig tartott:~ 8280 IV | várja nője Yóta.~ ~Győzelmes ütközetből el~ Paizson hozzák a férjet,~ 8281 IV | pálcza kell, kell én nekem ütleg,~ A ki alatt jajgatsz ember, 8282 VIII | énekelt,~ Muszka bánja, hogy ütlegelt,~ Kerepesi igazgató~ Bánja 8283 IV | tánczot vezérlni,~ Térd össze ütődött, táncz összezavarult,~ Előre 8284 IV | rohant Klára pallosával,~ S ütötte a tatárt élével, fokával.~ 8285 VII | mutogatni való,~ Akkor is csak üveg alatt látni való.~ ~A válogatásnál 8286 IV | rábukkan egy szép úri lakra:~ Üvegből volt annak egynehány ablakja,~ 8287 IV | páva,~ Fali állványokon, üveges szekrényen;~ Egymás satyrái, 8288 VIII | agarad.~ ~Angolkerted, üvegházad~ Növényzete ezernyi;~ De 8289 IV | szikla is megreszket.~ ~Ez üvöltő hangra minden odú, bozót,~ 8290 III | üres tárczát;~ Bankár urak üzérlete~ Reszket széltől, mint a 8291 IV | pedig eljön a hideg szivű üzlet,~ Magas kéményt rakat a 8292 IV | Senki sem gondol rá, hogy üzőbe vegyék;~ Csak Isten csodája 8293 IV | Rákóczy marson.~ Kutyák ugatása rettentőn felharsan;~ Mitől 8294 III | éhét:~ „Gyorsan! pinczér! ugorj frissen!~ Még megenném egy 8295 IV | kettő!» - S azok ketten~ Ugráltak, tánczoltak nagy veszekedetten.~ 8296 VIII | eldöntő viadalra;~ A tartalék ugráskészen,~ A pattantyusok a résen,~ 8297 IV | Jön a hű oroszlán szörnyü ugrásokban;~ Recsegve válik szét a 8298 VIII | ha az egyikük elkezdte,~ Ugyanaz nap át nem adta a szót.~ ~ 8299 VIII | szól pogányul;~ Vagyunk ugyancsak csunyául.~ ~ ~ ~ 8300 IV | Azzal ugyan sebet ezen ugyse vágna.~ ~De bevárta nyugton, 8301 VIII | királyát,~ Kiért nem tud ujat kapni.~ Szultán bánja háremhölgyét,~ 8302 IV | csak Beotiában~ De hogyha újat vesz, felhányatik.~ A férj 8303 III | font számra~ Becseréljük, ujért jobbért,~ Olyanért, a mely 8304 VIII | magasztalnám égig.~ Semmi ujítással nem orczátlankodnám,~ Szavazatom 8305 VIII | erre ki ismerne rá?~ Minden ujja veres plajbász,~ Nem barátja 8306 IV(6) | mégsem piszkolta be az ujjai hegyét.~ ~ 8307 IV | Hő vérbe mártott szörnyü ujjait~ Végig söpré e nép törtenetén:~ « 8308 III | általános öröm,~ Melytől minden újjongat,~ Hadd részesítsen minket 8309 IV | puska a kezedben!»~ ~Jámbor ujocz megvallá remegve:~ «Megholt 8310 IV | juhnyájam, tejelő bivalyom:~ Újon túlig tartott búzám fenn 8311 IV | hadsorban~ Egy ficzkót, ujoncz volt még a gyerek:~ S azt 8312 IV | Elhitették vele, hogy imádják.~ Ujonczokat hoztak egyszer elé,~ Azokat 8313 II | olvasgatni is kell~ Könyvekben és ujságban,~ Hogy e honban ne mondhassa~ 8314 III | részesítsen minket is~ Szegény ujságirókat:~ Mikor a sok ajándékot~ 8315 V | Hisz ez lehetetlen!~ Tán az ujságodat hagytad felmetszetlen?~ ~ 8316 VIII | gyáva népet:~ Ezek a hitvány ujságok,~ Ezek közt sincs egy, ki 8317 VIII | jobban páczban,~ Körülnézi az ujságot,~ Árkeletet, vagy mit vár 8318 IV | gondját,~ Mint a kik egymásnak unalmas perczekben~ Álmaikat mondják.~ ~ 8319 II | költött gyanú,~ Álhír, undok gúnydal, hamis tanú.~ ~A 8320 IV | Bekalandolt szerte erdőt, ungot, berket:~ Mint afféle vadász, 8321 IV | Élő váz, ki az életet unja;~ Kín látni anyának! - A 8322 IV | szólt:~ «Szolgám Frankó, Unna tulsó partján~ Áll hadával 8323 II | Koldúsbot lesz majd az unokáknak!~ ~Dicső nemzet! Kiről közmondás 8324 IV | Azt megénekelték mások~ Unos-untig. Annyi a vers~ A hősökről, 8325 IV | ott sötét munkát végze:~ Unott férj számára mérget kevert 8326 II | Melyik az az ezred?~ Az Untauglik ezred! Te csak~ A kuczkód 8327 I | erről~ Valamit a fényes úr-terem?~ Hallgatád-e a mezők danáit,~ 8328 IV | Ozmán a cselédhez.~ «Koldús urad; - egész országod rongy!~ 8329 IV | keresztűl szegezte.~ E szép uradalmat ő vevé meg drágán: -~ - 8330 IV | azt már nem kivánom: -~ Uraddal, fiaddal, élj soká s légy 8331 IV | szolgálni,~ Lovat vakarni urakhoz,~ Papokhoz csizmát tisztítni,~ 8332 VIII | Tiszteletem adja a tiszt uraknak is,~ Meghagyom, hogyha lesz, 8333 IV | hatalmas Szaladin,~ Kit ural az arab, török, mór, szaraczén:~ 8334 VII | Három világrész birtokán~ Uralkodni könnyű szivvel,~ Vezéreket 8335 IV | S hogy ott lehess, a hol uralkodol,~ Egy tornyot építek az 8336 IV | az egész környék~ E várat uralta; abban a nagy könyvben~ 8337 IV | honfi vérnek.~ ~Azért én uramat hűn szolgálom,~ S mind halálig 8338 IV | tollat foszszak,~ Mig szegény urammal vívnak a gonoszszak.~ ~Az 8339 IV | Egyet szól s kiteszik «baj» uramnak szürét.~ Mert mig vas kezével 8340 IV | észrevette,~ Hogy Bente uramnál hiányzik a mente.~ A vőlegénykori 8341 IV | hogy parancsolták. -~ «Hogy urának ne irhasson~ Betüiró kezét 8342 III | hagyjon békét már tisztelt uraság,~ Nem a viseletben van a 8343 IV | Meglát ott egy czifra ruhás urat épen, -~ Egy nagy ezüstfejü 8344 II | halmozott nevére:~ Megcsalá, urát, hazáját,~ S mert bűnös 8345 III | Lakói medvék, farkasok;~ Uratlan pusztákon a vadlovak~ És 8346 VIII | prænumeráltam.~ S a hányszor az úri-utczán végig mentem,~ A Trattner-ház 8347 IV | sivatag:~ Egyik szolgálni tud, urkodni más.~ És mind azért, hogy 8348 IV | RÉSZ.~ Mátyás diák Bente úrnál.~ ~Rossz fát tett a tüzre 8349 IV | Szeresd a földet, mely urrá teve,~ Legyen előtted szent 8350 IV | jó ember volt, míg nagy úrrá nem lett.~ Belőlem is roszat 8351 IV | abroszszal.~ Lássa, hogy úrral van dolga, nem paraszttal.~ ~ 8352 IV | mertek:~ Elfoglalták Krisztus urunk drága sírját,~ De még a 8353 IV | kutyának.)~ ~A hogy látunk uszkárt mészárszékre járni,~ Szájában 8354 V | mondott,~ Ki nem nézte, merre úsznak?~ A hol gát volt, ott átrontott,~ 8355 IV | palotákon,~ Hát a széles Dunán úszó nagy gályákon!~ ~Budára 8356 VIII | mint a vaj.~ ~Most már uszunk, most azt kérjük~ Ne add 8357 IV | a saját~ Képére, oly jól utálta magát.~ Természetében is 8358 IV | meg, hogy ide vezetett az utam:~ Mátyás diák volna az, 8359 IV | nem hal meg velünk;~ De él utánunk minden porszemünkben~ És 8360 IV | töltik a delet,~ A vándor utas is talál ott kész helyet.~ ~« 8361 IV | hegedüt nyúzza,~ Vándor utast egy réz pénzért majd kihúzza.~ 8362 IV | sáppadt dolgozóknak ezre~ Utat nyitott előtte, félve nézték~ 8363 IV | pogácsával;~ Megmondják az útat neki jó magyarán,~ Hogy « 8364 IV | homok éget. -~ ~Napokig utaztak e nagy sivatagban,~ Ég, 8365 VIII | Meggyőződtem általa.~ ~Utaztam a szekereden,~ Megnéztem 8366 IV | keresek:~ Nem igazitanál útba egy keveset?»»~ ~«Nem vagyok 8367 IV | meglátja. Hát pedig~ Az útban Ibicust agyonverék,~ Zsiványok, 8368 IV | vigan járnak -~ - El az útból félre!~ ~Enyelg a török 8369 III | hozzá angol~ Köd lepi el az utczákat:~ Nem hogy jövendő „holnapot”,~ 8370 VII | ver.~ ~Nem ismertél rám az utczán,~ Azt mondtad, hogy: „ne 8371 IV | reszket, az enyim nem. -~ Utczaszegleten az a kő,~ Fényes a rajta 8372 IV | senki sem ragadja nyakon,~ Utczu kimenekül a nyitott ablakon.~ 8373 IV | kastélyból,~ És most az utfélen operát pazérol;~ Rigolettót 8374 I | a csatában;~ Sirjához az útfelen búcsura járnak;~ Másutt 8375 II | ellenségünk~ Annyi, mint az útféli gaz,~ De az mind nem elég 8376 IV | kész rajta az ülés. -~ Utiköltség nem kell; hisz nincs arra 8377 IV | Sunnyogva kotródnak a lovag útjából,~ Csak a fogaikat vicsorgatják 8378 IV | Erdőkön keresztül vezeté útjára,~ Merre a világnak nincsen 8379 IV | Fél, hogy mind megeszi útközben a népet; -~ Az ő hajójára 8380 IV | a vándor könyve,~ Mikor utnak indul, szeme lábad könybe.~ ~ 8381 VIII | hánykódom - hm, hm,~ Mert még utóbb hm, hm - megharagu ... hm, 8382 IV | Legközelebb sírba leszállott utóda,~ Alszik-e a sirban, lehet-e 8383 IV | Milyen nyomorral küzd bujdosó utódja!~ Milyen átkot vitt le magával 8384 VI | ez új korszakot nemzette utódul.~ Örök Wesselényi, az új 8385 I | túlcsapó kedv,~ A midőn a dal utója szól?~ Mit tudod te, hogy 8386 VI | Aranyértékűvé tesz az utókornak.~ ~S még maradt valami: 8387 IV | hires Czinkotáig.~ Itten utolérte valami fergeteg,~ Lát egy 8388 IV | szeme is lángol,~ Mikor utoljára megöleli hőse;~ Gondolja 8389 IV | utolsó volnék a családból,~ Utolszor záródnék utánam a sírbolt!~ 8390 IV | utban pusztázó betyárok,~ Utonálló bégek, hatalmas bojárok:~ 8391 IV | ütés volt az, de elég az utra,~ A minek a végét még senki 8392 V | szaladok,~ Borba esett légynek utravalót adok.~ ~Házamnak kapuja 8393 IV | nyelvét, ős szokásait,~ Gúnyt űze abból, a mért apja halt.~ 8394 IV | hogy megadd,~ S legyen uzsorás kamat.”~ Ezt fogadják legszivesben,~ 8395 IV | diák gyomra volna:~ Még a vacsora is jól esnék éhomra,~ Csak 8396 IV | hiszi, hogy az kell ilyen vacsorához.~ ~Klára most a pányvát 8397 V | lesz a vendégem délbe?~ Vacsoráló banda reggel oszlik szélylyel.~ 8398 II | szemedhez~ Ugy siratod a népet,~ Vaczkort harapsz, hogy savanyu~ Legyen 8399 IV | Megjön, s keserűen fekszik a vaczokba,~ Politizálástól berekedt 8400 IV | Mit nőd mondott, hazug a vád.»~ «Megállj!» A császár 8401 IV | vermében~ Így szelidíté meg a vadakat épen:~ Látunk más oroszlánt 8402 IV | ungot, berket:~ Mint afféle vadász, a ki vadat kerget.~ ~Egyszer 8403 IV | soká tart néki! könnyü a vadászat,~ A hol maga előtt talál 8404 IV | nekemvaló falat!~ És fogta: vadászból felcsapott halásznak:~ Szép 8405 IV | egy pásztorgunyhót, se egy vadásztanyát,~ A puliszkához is leült 8406 IV | Mi védelem van e szavakra vádlott?~ Kérdé az archon a deli 8407 IV | archonok gyülése szembesité~ A vádlottat s a vádoló felet.~ ~Felszólitásra 8408 III | farkasok;~ Uratlan pusztákon a vadlovak~ És vadtehenek száma sok.~ 8409 IV | tört be a szentélyibe!»~ ~Vádol a nő: Ottó hiszen;~ Lám 8410 IV | szembesité~ A vádlottat s a vádoló felet.~ ~Felszólitásra Hypparata 8411 III | hazánk egy nagy sivatag vadon,~ Lakói medvék, farkasok;~ 8412 IV | rémíti kopár pusztaság, vadontáj;~ - De a hű nő búcsú-csókja, 8413 III | pusztákon a vadlovak~ És vadtehenek száma sok.~ Kasszelből ide 8414 IV | hagymás tokánynyal azt tele vagdalá.~ Tudta, hogy az ura a sok 8415 IV | jó.»~ Elbámul a király: «Vágjatok hát nosza~ Száz pálczát 8416 IV | Vesd ki ránk, hogy hányat vágjunk le szakmányba,~ S ha kiki 8417 IV | Azzal ugyan sebet ezen ugyse vágna.~ ~De bevárta nyugton, helyéről 8418 IV | míg lovagja a kigyót ketté vágná,~ Megfordult, elszaladt, 8419 IV | volt egykor mit a tálba vágnom.~ ~Volt gulyám, juhnyájam, 8420 IV | sánta? Mingyárt~ Hozzád vágom a fél lábom!»~ Az egyiket 8421 IV | ellene egy sátánt!~ Itt jön vágtatva egy fekete ló hátán;~ Arcza 8422 IV | lehull; a nő kiált:~ «Ki vágy hát birni szivem?~ Vezér 8423 IV | Nagyokat ásitni érez szörnyü vágyat,~ S ha vesztett a négyszin 8424 II | oldozád fel egykor~ S a néma vágynak fölnyitád szavát. -~ A gondolat, 8425 I | szertehullni~ Közügyet és ősi vagyont;~ Mikor mindennap a való~ 8426 V | kezem imára kulcsolódni vágyott;~ Nem lehet! irnom kell 8427 VIII | Olyan alattunk, mint a vaj.~ ~Most már uszunk, most 8428 IV | áll:~ Ország zászlósai, vajdák, fővezérek. -~ Csak mentekötőik 8429 IV | bérért szolgálni,~ Lovat vakarni urakhoz,~ Papokhoz csizmát 8430 IV | szomjazok!»~ ~«Fogjátok el e vakmerőt!~ Hivjátok a császárt ide,~ 8431 IV | sok asszony mind, aztán valahány lány,~ A ki csak mozdulhat, 8432 IV | Önkénytelen, mindannyiszor,~ Valahányszor nagy ünnepen~ Díszlakomák 8433 IV | Oh leld igaz arczodat meg valahára!~ Nem rettegi éjjeli jöttödet, 8434 IV | Hej csak én juthatnék valahogyan belé!»~ Gondolja Pál mester. - 8435 VI | Meghódithatlan vára Te valál.~ ~Pedig nem voltak sziklasánczaid,~ 8436 IV | Kiabálni kezdett: „Megyünk valamennyen!”~ ~„Hiszen nagyon jó lesz; - 8437 IV | egyháznagyok,~ Boglár és drágakő valamennyin ragyog.~ Csillagász, süvegje 8438 IV | szerényen.~ ~Czifraságnak valók, valamint a könyvtár,~ Melyben díszkötésű 8439 IV | Kisértet hivásra mit tud válaszolni? -~ «Mit ti drága vérrel, 8440 VIII | Kikötőül mindig csak ide válaszszon.~ ~Köszöntöm ordináncz Gyurkát 8441 V | rossz kedvében~ Az ő poétáit választá ki szépen.~ Gyérülnek, elfogynak, 8442 II | jobb, szebb,~ Csak ki kell választani.~ Hogy e honban ne mondhassa~ 8443 IV | az én uram,~ Ki a napot választja lakhelyül,~ E rémtorony, 8444 VII | sivatagok, tengerek vizei~ Nem választják azt el, nincs messzeség 8445 VI | Végzetes darab czím, mért választották ezt?~ Hátha száz év multán 8446 VIII | Szerelméről beszélt nagyon Jankó;~ Választottját úgy híták hogy Janka;~ Nem 8447 IV | vitézt.~ ~Alcibiad mind erre válaszul~ Nyalábra kapta perlő hitvesét.~ 8448 IV | Puskás Klára ez ellen mit vall most?~ Hisz fegyvere sincs 8449 IV | ostorütéstől.~ Ostorütéstől a váll, a minek~ Mint nád forog 8450 IV | sziklaszivét napokon át~ És véres a válla az ostorütéstől.~ Ostorütéstől 8451 VII | Befoldom: légyen jó.~ ~ Sebes a vállad: -~ Bekötöm, gyógyuljon.~ ~ 8452 IV | kiben nincs jártányi erő,~ Vállaikra veszik s akként hozzák elő.~ ~ 8453 IV | se néztek,~ Már is kárát vallák egynehány vitéznek.~ Hátha 8454 V | Hivatal-betöltés az én vállalatom.~ ~Én felelek rosszul tanult 8455 IV | széttördel,~ S egész ökröt elvisz vállán könnyü szerrel.~ ~S a nagy 8456 VI | Nézd: szabad a Nép, Föld, a Vallás, a Sajtó,~ Nincsen rabszolga 8457 III | Kriminális vallatás.~ ~(Varsói jelenet.)~ ~Ki 8458 IV | szégyent,~ Hogy kudarczot valljon egy nő ellenében: -~ Maga 8459 IV | Így hítta a magyar, s valljuk meg igazán,~ Hogy ő futott 8460 VII | sikere lesz-e? el fog aztán válni.~ ~6. A jobbágyainkat kén 8461 IV | százados tündéri álom;~ Valóban átélt hosszú szent rege!~ ~ 8462 IV | Mind egyforma az úr; ne válogass benne!~ Ez is jó ember volt, 8463 IV | s majd meglelem azt:~ A válogatás ott bármi nehéz;~ S majd 8464 VII | üveg alatt látni való.~ ~A válogatásnál semmi sem nehezebb:~ Kék 8465 III | étkek fel vannak róva.~ Válogathat, kinek milyen~ A gusztusa, 8466 IV | szerényen.~ ~Czifraságnak valók, valamint a könyvtár,~ Melyben 8467 IV | nép bámulatára.~ S ezzel a válópernek vége lett.~ ~ ~ ~ 8468 IV | futott apjához Hyppiáshoz~ És válópert inditott férje ellen.~ ~ 8469 II | pénze,~ Majd akkor jőjj, ha váltat,~ Ha addig élsz, jelentsd 8470 V | van, soha sincsen éjjel.~ ~Váltóit girálom megszorult pajtásnak,~ 8471 IV | Egy percznyi szünet lett. Változik a nóta,~ A werklis pihenni 8472 III | dicsősége~ Égjen, mint nap, ne változzék, mint a hold.~ ~Legyen úgy, 8473 VII | megboldogult~ Nyilatkoznék: valyon mit tart e dologrul?~ ~4. 8474 IV | volna egymás mellett. -~ A vámos beleköt: Bente úr rátámad:~ « 8475 IV | Lófő székely soh’ se fizet vámot!»~ ~Eresztik is szépen. 8476 III | boszorkányokat égetünk,~ S vámpyrt hiszünk, azt is hiszed.~ 8477 IV | Aztán egyenesen fel Buda várába!~ Sietett, a hogy csak birta 8478 IV | kincs, a zsákmány!~ ~Ten váradat rohanta meg~ Don Fernando 8479 IV | Támad helyükbe más;~ De várakon ha fordul a paizs~ Sírt 8480 VIII | hogy a mig más annyi~ Évig várakozhat:~ Te mingyárt az első intrádára~ 8481 IV | vitézt megrontál~ Te béka, te varangy, te pók, te torontál!~ ~ 8482 IV(14)| Székely szólásmód: varasgyék = varangyos béka.~ ~ 8483 IV | férfi vigaszba’ mi láng, mi varázs van!~ S az asszonyi sziv, 8484 IV | oroszlán lett most ilyen nagy varázsló.~ ~Szép hives patakhoz vezeté 8485 IV | vész~ Láthatlanul emészti a varázst,~ A mit kövekből támaszt 8486 IV | Eresztik is szépen. Felbaktat a várba:~ Megáll a lovával király 8487 IV | köpenyét tekintve:~ «Adass e vargának menten száz aranyat»:~ Nagyot 8488 III | jó pincze és jó konyha:~ Várhat jót a Vatikántul,~ A hol „ 8489 VIII | várt pontra, pauzára,~ S várhatott ugyan napvirradásig,~ Ha 8490 III | leborotválta a mezőt tisztára,~ Várják jó ebédre, gazdag vacsorára.~ ~ 8491 IV | Visszatér az megint, mondá, csak várjatok.»~ ~Hát még alig pirkadt 8492 VIII | lesz-e háború?”~ ~Holló, varjú, hosszú sötét rendben,~ 8493 IV | völgy szorosa, Szárhegy várkastélya,~ Meg egy halastónak furfangos 8494 IV | hagyja: -~ Mikor nem is várná, majd akkor üt rajta!~ ~ 8495 IV | Bakics Mátyás, a bán hős várnagyja,~ Huszonötödik nap így szólt:~ « 8496 II | munkát megtagadsz,~ S azt várod, hogy még téged is tartson 8497 IV | nyerte.~ Két vára, kincses városa~ S két világrészben serge.~ 8498 VI | helyett.~ ~A puritán hit ősi városában~ Hiú látványnak nem; - csak 8499 III | nevezted a hegyet,~ Nagy városból csináltál kis falut,~ Megtetted 8500 IV | árt~ Szárasztani fölgyujtá városit,~ S oltásra hozta könyek 8501 I | Bizony tudja, hogy kell!~ ~Városnak, megyének van mindenütt 8502 VII | csupán a tépett montúr)~ Városokat leégetni,~ S fölépitni palotákat,~ 8503 V | szállok;~ Perselyemmel járom a várost körösztül;~ Ugy félnek már 8504 IV | is annyi szép napot,~ S a várral együtt lett mogorva vén.~ ~ 8505 VIII | magyarnak~ Százezer bakancsot varrnak.~ De a terv még heverészne,~ 8506 III | Kriminális vallatás.~ ~(Varsói jelenet.)~ ~Ki vagy, mi 8507 IV | most igazán betelt,~ Soh’se vártak volna ilyen kimenetelt!~ ~ 8508 IV | fölkeresni.~ ~No ha ott a magas vártól visszatartják,~ Ebbe az 8509 III | Ezernyolcszázhatvan:~ A mit vártunk, itt van!~ ~ ~ ~ 8510 VIII | mennydörög~ Jó aratást, termést várunk;~ Keblünkben duzzad - a 8511 IV | Melynek nyitját csak a várurak tudhatták, -~ - Kár, hogy 8512 IV | állná Klára!~ Pilátushoz várva őket vacsorára;~ A mint 8513 IV | afféle, minek végén van a vasa.~ ~Nehéz cséphadaró, hosszú 8514 VIII | szakadatlan~ Tüzesíthet vasalókat mindég.~ ~A mint mondja, 8515 IV | A vásárfia.~ ~Négy delegatus jött haza~ 8516 IV | A negyedik épen semmi~ Vásárfiára nem ad.~ „Én nem hoztam 8517 IV | Süveg mellé tűztek hegyes vasas rudat:~ Ugy, hogy az egy 8518 III | learassa.~ ~Rozsda megeheti vasát, nyelét a szú,~ Száraz tenyér, 8519 IV | Nem fél a pogányok öldöklő vasától;~ Nem rémíti kopár pusztaság, 8520 VI | magzatja,~ Lélek szállt a vasba s a vér nem volt drága.~ ~ 8521 VIII | töltő puska,~ Granát s egyéb vasgaluska,~ Gömbvető gép, harczborona,~ 8522 IV | lélekakarat.~ ~És adj e népnek vaskemény szivet,~ S e szivbe szikrát, 8523 IV | óriás termete?~ Mit, hogy vaspánczélból van a körülete?~ Mit segit 8524 IV | ura ellen.~ ~Mellette a vasrúd, a melylyel a hegynek~ Tépdeli 8525 IV | vala.~ A sziklazúzó szörnyü vasrudat~ Vállára vetve, szétnézett 8526 III | Áh, komolyabb eszmék, vasút, hitelbankok,~ Gazdaság; 8527 IV | asszonynak marad nyárs, vasvilla, kasza,~ S más afféle, minek 8528 VIII | készitenek most is~ Lisztet, vásznat, sőt még papirost is.~ ~„ 8529 IV | Kiszapuljuk mint a diákné a vásznát, -~ Madárijesztőnek meghagyjuk 8530 IV | Péternek helytartója~ Lehet a Vaticán foglya;~ Csak én alólam 8531 III | jó konyha:~ Várhat jót a Vatikántul,~ A hol „vota ponderantur.”~ ~ 8532 IV | vén ifju a gyermek:~ Élő váz, ki az életet unja;~ Kín 8533 IV | Madárijesztőnek meghagyjuk a vázzát. -~ ~De tatár nem visz el 8534 IV | De adj egy népet, mit nem véd rokon,~ Tedd helyre, hol 8535 IV | adtad át~ E fajnak, csupán védárnyad van ott.~ ~Egy nemzetet 8536 VI | szellem volt, a tudomány:~ Ez véde téged és Te védted ezt.~ ~ 8537 IV | Alcibiad egy szörnyeteg!~ ~Mi védelem van e szavakra vádlott?~ 8538 V | nyomorbul,~ Gondom az állatok védelmére fordul.”~ ~„Ugyan felpakoltál!” 8539 IV | monda Ottó,~ Erényedet ne védelmezd.~ Egyet intek s a kihez 8540 II | ezred! Te csak~ A kuczkód védelmezed.~ S ha megjön a sürgetett 8541 V | keresek helyet.~ A tolvajt én védem a törvényszék előtt~ S nem 8542 IV | Csakhogy az alatt a tarkó lett védetlen~ S arra sujt le Klára a 8543 IV | Elgyöngült karjai a hőst meg nem védik:~ Maga előtt látja élte 8544 VIII | Mig az leég, ügyét addig védje.~ ~S megjegyzék a hosszú 8545 IV | mormogással:~ ~««Én vagyok, én védlek, én őrzöm az élted:~ Jó 8546 VIII | hogy ki vagyok?”~ ~ 1862.~ ~Vedlett toll a körme között,~ Szelid 8547 IV | Rég lehetett az már, a vedrek széléről~ Asszú kóró hajlik.~ ~ 8548 IV | kipróbálják jobban az erkölcsét:~ Vedret hoztak, hogy azt tejjel 8549 IV | szurtos süvegét:~ Rajt a védszent ólomképe,~ S fetish és amulét 8550 IV | talált oda?~ ~Crescentius védte magát~ Úgy a hogy az angyalvárban.~ 8551 IV | Csak jön ám a gazda a végbucsuzással:~ Egy nagy hosszú táblát 8552 IV | egy magában egész bandát végez.~ Hátán tudománya, a négyszögü 8553 IV | meg sem pihent mig el nem végezé,~ A bünlajstrom pedig hosszú 8554 V | mely zengi:~ „Elég volt; - végeztél; - mehetsz már pihenni.~ - 8555 VI | feszítve, gondunk sokszorozva,~ Végezzük a multak elkésett munkáit,~ 8556 IV | Diadalmas csatában.~ A végin hős halállal.~ ~Nagy volt 8557 IV | Maga előtt látja élte kinos végit!~ ~De egy kiáltásra még 8558 VIII | Az egyetlen ápoló.~ ~Végkép el voltam hagyatva!~ Atyámfia, 8559 VII | hozni minden esetre~ És a végrehajtást bizni az egekre.~ ~10. Au 8560 VII | minden kivánsága,~ De mind végrehajtaték.~ Mit „ád még” a magyar 8561 VI | születtél,~ A fényes multból a végtelenig érő~ Nem halott árnyék, 8562 IV | Tégy engem hadnagygyá ott a végvidéken,~ Hadd rontsunk mi elől 8563 IV | az útját vissza hazájába vegye.~ ~A hű oroszlánt is elvinné 8564 VIII | Szép leánynak miből vegyek~ Télen szép bukétot?”~ „- 8565 III | John Bull Galantéria és vegyeskereskedése.~ ~Alulirott John Bull et 8566 IV | a kő ragasztéka,~ Vérrel vegyítik fel, mely azt összetömje -~ 8567 II | mulatásod~ Nem könnybe, de vegyül szégyenpírba,~ Sírva kiált 8568 VII | Hogy a másiktól meg ne vegyünk el sehogy.~ ~14. Mondják 8569 IV | fehér kéz ott sötét munkát végze:~ Unott férj számára mérget 8570 VI | szó, hanem szellem kevés.~ Végzetes darab czím, mért választották 8571 IV | hasztalanul,~ ~Péter urfi végzett, lett juratus nyalka,~ Vár 8572 VIII | csipnek, marnak,~ Előjeléül vehetni~ Azt közelgő zivatarnak.~ 8573 IV | kevés:~ Ezt nem rejthetjük a véka megé.~ A leghivebb história-irók~ 8574 IV | cseléded,~ Ki ez órában szól véled.~ Csak nyelve és keze-lába 8575 IV | jer alunni hivem!~ ~Jer vélem alunni lakomba! mi szép 8576 VIII | perczegve ir.~ ~„Alázatos véleményem”~ A ki ezzel egyet nem ért,~ 8577 IV | Megjöttek a gályák végre Velenczéből:~ A keresztes hadak romját 8578 IV | is elvinné magával;~ De a velenczei hajós olyan gyáva!~ Fél, 8579 IV | Templomosak,~ Leszállnak a Velenczések,~ És mind azok, kik elmulnak,~ 8580 IV | Nagy veszedelmére jött ide véletlen;~ Elgyöngült karjai a hőst 8581 IV | Közbejövén holmi tréfás véletlenek.~ ~Lőrinczi berekből egy 8582 IV | egy~ Kis obeliszk pottyant véletlenül ki,~ Tele firkálva hieroglyphokkal,~ 8583 IV | nem tudja mind ezt mire vélni,~ Ez talán vezeklés? Meg 8584 IV | Ég, föld látszott lenni velök nagy haragban;~ A vizük 8585 IV | már rég el is temetettnek vélték.~ ~Nyomában indulnak a hű 8586 IV | azt bezárni~ S nem vitázni vélük.~ ~Lassan majd leomlik, 8587 IV | Majd hogy meg nem törli vendége csizmáját.~ ~Tessék parancsolni, 8588 V | Azt sem tudom, ki lesz a vendégem délbe?~ Vacsoráló banda 8589 IV | fát s gyönyörködve nézte:~ Vendégénél hogy kel a «szépasszony 8590 IV | Bente úr szép szókkal vendéget marasztal,~ Beviszi házába; 8591 III | Prosit!~ ~Annál a nagy vendéglőnél,~ Kinek neve Európa,~ Mindenki „ 8592 IV | sipkámban rejtegetek!»~ ~Vendégsereg hasát tartja,~ Úgy kaczag 8593 III | sőt paprikát!) keverünk~ Vendégünk étele közé,~ S mindent, 8594 IV | Olyantól hallottam, ki nálamnál vénebb.~ - Dömösnek falai régen 8595 IV | frische viere» (Hej de vennénk hírét,~ Ha mást is lehetne 8596 VIII | kedves, nem is hajolt,~ Vénségére a szabadban~ Fás, keserü, 8597 IV | Isten-dicséretül:~ Ma is áll, a fala vénségtől feketül.~ ~De hát, hogy 8598 IV | Hanem Mátyás király hire nem vénült meg.~ - A bort is Czinkotán 8599 IV | daemon, s bősz dühvel~ Hő vérbe mártott szörnyü ujjait~ 8600 IV | ellene,~ Árt önte rá ki vérből, és ez árt~ Szárasztani 8601 IV | Küzdésből lett a hir;~ Vércsepptől zöldebb fű a sírokon:~ Veszélyből 8602 IV | tőled terhes áldozást,~ Nem véredet, nem úri kincseid,~ Nem 8603 IV | krajczár felett is~ Lehet véres verekedés!~ Hát mikor a koldusbotot~ 8604 III | valánk.~ Ugy néha egy hires verekedő~ Akadt, akadt köztünk talán.~ 8605 IV | vitéz egymással egy sorba’~ Vérengző csatában együtt hulltak 8606 IV | Elhordja zápor, és vihar:~ Vereshaju Ottó az uj~ Menyaszszonynyal 8607 IV | Ottó, kinek mellékneve~ «Vereshajú», német császár,~ Rómába 8608 IV | Égő falvak lángja az égen vereslett,~ Folyó patakoknak a vize 8609 IV | kapni.~ Sőt még pénzt sem veretett a saját~ Képére, oly jól 8610 IV | családalapító,~ A ki e jószágot vérével szerezte,~ Melle közepéből 8611 IV | földre esett, minden sebe vérez;~ Karjánál megkapva, fölveti 8612 IV | megnyeré a harczot: -~ - Győzve vérezének. -~ ~Közbe egy-egy ékes 8613 VII | A népet ne kérdjük, mert verfluchter Kerl ez.~ ~32. Sőt gyorsan 8614 IV | egymás vérit onták.~ - A vérfoltot most is a padlón láthatjuk:~ 8615 IV | hogy én most mi kínban vergődöm?~ Imádkoznál értem Isten 8616 IV | Dulakodva egymást földhöz verik sorba.~ Soha szem nem látott 8617 IV | azt összetömje -~ Férfi veritéke - s a hol nem elég a~ Vér, 8618 III | jobb létért~ Adja vérét, veritékét,~ Adja, ha kell, lelkét, 8619 III | Érje eztán a híveket;~ Veritéktől ázott földön~ Arassanak, 8620 IV | vigyék el a férfi tábort:~ Verjék a tatárból jól ki a hét 8621 IV | forduljunk meg arczczal!~ Verjük vissza ezt a rongy népet 8622 IV | Dániel proféta oroszlán vermében~ Így szelidíté meg a vadakat 8623 IV | Bőszült tömegek vihar-átka!~ Vérnász, hol a csókokat osztja a 8624 IV | kárát vallja.~ Olyan port vernek, hogy alig látnak benne,~ 8625 IV | már valamennyi szelek se vernék el!~ Bente úr Budára felrándulni 8626 IV | Szent keresztségét a honfi vérnek.~ ~Azért én uramat hűn szolgálom,~ 8627 III | Hogy a ki le próbál onnan verni téged,~ Még a tej is vérré 8628 I | szövi róla regéit;~ Itt vérnyoma; - lábnyoma ott! Halld,~ 8629 IV | Kivitette magát a szép verőfényre: -~ Ah milyen boldogság 8630 III | verni téged,~ Még a tej is vérré válik poharában.~ ~ ~ ~ 8631 VII | Egy szerencsétlen furulyás verseiből.~ ~I.~ ~Van nekem szeretőm, 8632 V | fogja leírni mindjárt az én versem.~ ~Az egyiknél vagyon kövér 8633 V | Az igazi „Jó szív”.~ ~Versemény.~ ~Szent Péter pediglen 8634 V | pályafutó egymással mint verseng,~ Azt fogja leírni mindjárt 8635 IV | Előhaladt nagy nemzetek között~ Versenybe szállni nagy szellemtusán.~ ~ 8636 III | Szíveink közt gát ne légyen!~ Versenyezzünk csak a honnak~ Szerelmében, 8637 VI | megbecsüli minden.~ Édes nyelvünk versenyt fut mívelt népekkel,~ A 8638 II | lányod, fiad.~ Casinóban, versenytéren,~ Páholyban, vigalmakon,~ 8639 I | meg volt,~ Firkált hozzá verset valaki.~ ~Oh világnak hirhedett 8640 IV | hiszem, hogy innen ki nem is versz. -~ Igaz lófőszékely, Bente 8641 III | eredetünk szláv,~ Vagy hát vérszerinti atyafiak~ A czigányokkal 8642 IV | látja.~ ~Ez fenevad, éhes, vérszopó kegyetlen!~ Nagy veszedelmére 8643 IV | meg! -~ Te vedd hátadra vérted:~ Én meghalok magamban.»~ ~ 8644 IV | Hímvarrott selyem palástban,~ Vérteiken czifra czímer:~ Gyöngyös 8645 IV | fél krajczár:~ Csak nem vertek volna ilyet,~ Hogyha nem 8646 IV | nem szabadítám.»~ S cseng, vérten, pajzson kardja.~ ~«Aben 8647 IV | minden nótát tud a!~ Friss vérü menyecskék gyorsan asztalt, 8648 IV | való azoknak, kiknek forró vérük;~ Alvó szellemekre jobb 8649 I | nyelvünk lelke él még~ S vérünk lángja, a magyar zene:~ 8650 VI | kitörlé a lét könyviből~ Önnön vérünkkel nemzetünk nevét,~ S port 8651 IV | úszik, talpaival a hullámot verve:~ Elakarja érni a távozó 8652 IV | foly, keble remeg,~ Sőt vérzik is; a vakmerő~ Küzdés közben 8653 IV | S azután odajő a művészi véső,~ S a betű, még ekkor csoda-uj 8654 IV | Mindkettőnkért azon lap.~ ~Véssétek föl e kőbe majd:~ A kik 8655 VI | ősi hagyományt~ Emlékbe vésve tartogassa fenn.~ ~S amit 8656 IV | vérszopó kegyetlen!~ Nagy veszedelmére jött ide véletlen;~ Elgyöngült 8657 IV | tatárság hátulról támaszszon~ Veszedelmet, - állja utját a sok asszony:~ 8658 VIII | S ha örömünk volt, vagy veszedelmünk,~ Együtt örült és sírt a „ 8659 VIII | szekér,~ Van akkor nagy veszekedés,~ A kocsist szidja a gazda,~ 8660 IV | Ugráltak, tánczoltak nagy veszekedetten.~ Egymást felhajgálva, egymást 8661 VIII | gyüjtsön.~ ~Mind opponál, mind veszekszik,~ Csak egy kettő loyolális.~ 8662 IV | néma halott lettem;~ De míg veszélyben forog az ország~ Hűségemet 8663 IV | Vércsepptől zöldebb fű a sírokon:~ Veszélyből áldás, és közé törő~ Ellen 8664 IV | vigye magával a mélybe~ A veszélylyel terhes titkot....~ ~ ~Erdődy 8665 IV | Nevetett~ A daemon a veszélynek gyönyörén!~ «Elmulik e nép 8666 IV | Birodalomnak királya,~ Kiből ki nem veszhet a nép:~ Mindig lesznek, 8667 VII | szerteszórni,~ Számadással nem vesződve,~ Oh mi szép szultánnak 8668 IV | nagyon sajnálja.~ ~Minden vészszel, bajjal szembenézni bátor:~ 8669 IV | Pedig mindig teszi, ha veszt a koczkán,~ Olyankor a házat 8670 VI | gondolatjával.~ ~S mikor minálunk a Vesztaláng ellobbant,~ Erdélyben új 8671 IV | ha haza mégy, s szépen veszteg maradsz,~ S bedugod a füled, 8672 IV | volt az: - merész~ Önvérét vesztegetni untalan:~ Kinek Istent az 8673 VII | Hogy én meg férfi vagyok.~ ~Vesztegettünk mind a ketten:~ A miből 8674 IV | Egemben égő csillag.~ Nem vesztelek, nem hagylak el,~ Vagy itten 8675 IV | erre a lovag,~ Lásd mostan vesztemre majd elváltottalak;~ Ezután 8676 IV | mondják neki, mi okozta vesztit?~ Elmehet koldulni, s hirdeti 8677 VIII | Hát: - krétára fiam uram.~ Vesztünk, nyerünk százig.”~ ~„Drága 8678 VIII | Kedves édes fiam uram,~ Nem veszünk el éhen.”~ ~„Kedves édes 8679 VIII | pénz kellene,~ Olyasmit nem vészünk.”~ ~„Nincsen czukor, nincsen 8680 IV | szive galambé,~ Álmába’ se vét ura ellen.~ ~Mellette a 8681 IV | tudományos pálya milyen vétek.~ ~Pál, ha hozzá fordul, 8682 II | Egymás között is kell vetekednünk.~ ~Hogyha minden magyar 8683 VIII | egyszer megkapom, soha nem vetem le:~ Hordozom magammal, 8684 III | tavaszt:~ Nem fagyott-e ki a vetés?~ Akkor nem lesz olyan hideg,~ 8685 VIII | érzi?~ „Hogyan áll a mi vetésünk?~ Valjon lesz-e háború?”~ ~ 8686 IV | Kiszakitott s kilencz kenyeret vetett be.~ ~Megrakta a tüzet a 8687 IV | öklében aczéllal.~ ~Mit vétett a török, szaraczén, Róbertnek?~ 8688 VI | Annak még a pokol kapuja sem véthet.~ ~A szellemmel nem küzd 8689 VII | egy halottat.~ Valjon mit véthetett,~ Hogy még csak ki sem kiséri 8690 II | harmadik még uj gazda,~ Most veti a kölesit.~ Mindössze is 8691 IV | képéhez repülnek.~ Még az apák vétkei is:~ Hányszor volt a pellengéren?~ 8692 VII | éngem~ Ments ki azzal, ha mi vétkem:~ Hogy én meg férfi vagyok.~ ~ 8693 VIII | egyszer~ Megbánja, a mit vétkezett.~ Ifju asszony bánja nagyon -~ 8694 III | földön~ Arassanak, a kik vetnek;~ Nem ingyen, nem alamizsnát~ 8695 VII | híják?~ Gyaur népre adót vetni~ Minden protokollum nélkül,~ 8696 IV | téged a nyavalya,~ Szappant vettél csak a szádba.~ Attól túrod 8697 IV | mit adtam, átok volt, mit vettem.~ Férfiaknak lelke, asszonyok 8698 IV | Borvizes forrásnál majd búcsut vevének,~ Ajánlották egymást Isten 8699 IV | ezt mire vélni,~ Ez talán vezeklés? Meg kell hát itélni.~ « 8700 IV | Boldogasszonykép előtt~ Térdel vezeklőn a király:~ Lajos, kinek 8701 IV | Jeruzsálem felé,~ A hogy a vezérek tanácsa rendelé. -~ ~Az 8702 VII | Uralkodni könnyű szivvel,~ Vezéreket és basákat~ Hol fölrakni, 8703 IV | Ezt mondva, megkezdé a vezéri tisztét,~ Összeszedve minden 8704 IV | Hogy neki kellene a tánczot vezérlni,~ Térd össze ütődött, táncz 8705 IV | Háta mögött, - bizva vezérük példáján, -~ Az a sok asszony 8706 IV | rám találjon, és hozzám vezessék,~ Fogja e vasgyürüt: rajta 8707 IV | uram!~ Engedj meg, hogy ide vezetett az utam:~ Mátyás diák volna 8708 III | Vezetni egykor küldeténk,~ Vezetjük ujra tán.~ ~Vagy menni fog, 8709 III | fog~ A muszka, ki után~ Vezetni egykor küldeténk,~ Vezetjük 8710 IV(4) | székely havasokon át Moldvába vezető szoros út.~ ~ 8711 IV | Eben menyasszonyát oltárhoz vezette;~ Ebben lesz, ha meghal 8712 VIII | készen volna~ Az eldöntő viadalra;~ A tartalék ugráskészen,~ 8713 IV | útjából,~ Csak a fogaikat vicsorgatják távol.~ ~Ő maga ott lépdel 8714 IV | fejével,~ Nagy mérges fogait vicsorgatva szélylyel,~ A farka meg 8715 IV | milyen élet volt! Milyen vidámság volt!~ Hetekig sem jöttek 8716 IV | érdemes lesz a megnézésre;~ Vidd fel a királyhoz! - az most 8717 VI | Keletország távol~ Tengerpart vidékén nagyon jól elrejtve.~ ~Egy „ 8718 VIII | hogy érdemem is van rá,~ Vidéki levelet két izben irtam 8719 IV | hosszú ám a tőre!~ Az egész vidéknek a rettegtetője,~ A ki azzal 8720 IV | pártie.~ Jár a «frische viere» (Hej de vennénk hírét,~ 8721 IV | is lehetne kérni «frische vierét!»)~ S ha egymástól tiz husz 8722 IV | A mármarosi vig asszonyok.~ ~Átkozott kaszinó! 8723 IV | Forró szívet, enyelgő víg családot,~ „Tréfa volt az 8724 II | közmondás volt,~ Hogy a magyar vigad mindig sírva,~ Ez a te mostani 8725 II | versenytéren,~ Páholyban, vigalmakon,~ Minden nagy úr tudjon 8726 IV | Földfeletti tánczot most is vigan járnak -~ - El az útból 8727 IV | se láttunk olyat!~ Suhogó viganó repül jobbra balra,~ Levert 8728 IV | eltépi a szél.~ A férfi vigaszba’ mi láng, mi varázs van!~ 8729 III | nem lesz olyan setét. -~ Vigasztalja meg jó nyárral~ Isten a 8730 VI | András halálára.~ ~A humor és vígság istennőjét mi baj érte?~ 8731 IV | Ahhoz édes szolgám gyorsan vigy szót.~ ~Herbert vitéz! Krajna 8732 VIII | Testi jóllétére nagyon jól vigyáznak;~ Bárha hüsre teszik, meghüléstől 8733 IV | mit hagytak.~ ~Éjjel úgy vigyázott, mint a legjobb strázsa:~ 8734 IV | No mostan férfiak ide vigyázzatok!~ Gyújtsatok kanóczot, és 8735 IV | huszonheted napján.~ ~Ő vigyázzon drága életére;~ Mert az 8736 IV | ördöggel szitkozódtak máshol,~ «Vigyen el a tatár!» nagyobb átkozás 8737 IV | paripák,~ Bőszült tömegek vihar-átka!~ Vérnász, hol a csókokat 8738 IV | csendesen,~ Hogy hírt rólunk ne vihessen,~ Vágd ki nyelvét és vesd 8739 IV | Futott werklis után, kit hogy vihet lába!~ Csipjék el, fogják 8740 III | hirdeti:~ Bibor süvegig viheti.~ ~Ki a bünöst megtéríti,~ ( 8741 IV | Huszonnégy nap óta nézed~ Hogyan víjja török ezt a várat?~ - A 8742 IV | pedig a mennyi baj van a világban:~ Kicsiben mind meg van 8743 VI | kőszénné vált törzsek~ Özönvíz világból újra előtörnek,~ De a mit 8744 IV | tekintetit;~ ~Csodákat alkot; a világerőt~ Szolgálni készti, emléket 8745 VIII | Itt az ember tollat!”~ „- Világért sem; itt a könyvtár,~ Ülj 8746 IV | kiméletlen,~ Nem törődve a világgal,~ A koldusi becsületben.~ 8747 IV | szörnyű börtön itt~ Nem a világközép; túl a hegyen~ Terül az 8748 III | magzatja.~ ~Szelleme mesze világol,~ Kilátszik a sokaságból,~ 8749 VI | bennünk szép s nemes.~ ~Legyen világos tükre életünknek.~ A népszokást, 8750 VI | Nem halott árnyék, nem, világosság lettél.~ ~Neved egyértelmű 8751 VII | szultánnak lenni!~ Három világrész birtokán~ Uralkodni könnyű 8752 IV | vára, kincses városa~ S két világrészben serge.~ Csak nője egy: szép 8753 VI | Örök Wesselényi, az új világszellem~ Bajnoka, egy egész dæmontábor 8754 IV | sir pásztorfurulyából. -~ Villámaival csókolja meg egymást~ Két 8755 IV | tündököl arcza, merész szeme villan,~ És ajka mosolyg, a miként 8756 IV | mint tova menni készül,~ A villás reggelit elkölti vitézül,~ 8757 IV | keblében a viszály,~ S tulajdon villongása verje le!~ ~Testvér a testvért, 8758 VIII | iszunk~ Ha szomjazunk, - vinkót.”~ ~„Ha nincs pénze az embernek~ 8759 IV | férjen? Ő pogány.~ Pokolra vinne téged.~ Engem szeress: férjed 8760 IV | az egész Szék romlását.~ ~Vinné ám, ha utját el nem állná 8761 III | látok;~ No most könnyü jégre vinni~ Napol’jonnak a világot.~ ~ 8762 IV | erdeikkel,~ S méregillatu virágaikkal.~ ~Most ez ujabb faj, kit 8763 VIII | első Május!~ Fák belepve virághóval,~ Piros hóval a baraczkfák,~ 8764 IV | öszszeborul,~ S hullatja viragit hamva fölé...~ - Elvitte 8765 VIII | jó, mi föld alatt van;~ Virágja, gyümölcse használhatlan.~ ~ 8766 VII | virággal~ És mi gyöngynél és virágnál~ Szebb, hizelgő asszonyokkal,~ 8767 IV | susogása:~ Szőnyegek suttognak, virágokkal tarkák. -~ - Törvénytevő 8768 IV | Nem dörg: méh döng a virágon...~ Lenn súg a halott: « 8769 IV | szellet a bokrot, a méh a virágot:~ «Hát mink én édenem üdve, 8770 IV | föld terem.~ ~Tiéd a nyilt virágszál illata,~ Enyim a kéj, mit 8771 IV | porrá hamvad,~ Te drága szép virágszálom,~ Magad is özvegy aszszony 8772 IV | se voltak nyitva.~ ~Japán virágvedrek voltak nagyobb becsbe’~ 8773 VIII | zsidóval~ Repczéjére, mely virágzik,~ S gyapjujára, mely legel 8774 V | csak meg kellett írnom.~ ~Virasztottam sokszor kedves betegemnél,~ 8775 II | álom, mint tündérmese.~ Virrad. Felébredénk. Im ujra látlak:~ 8776 IV | sem tudhatták, hogy mire virradnak,~ Egész magyar népből marad-e 8777 IV | szeretőmnek húzom!”~ Solo virtuoz lesz, szinpadon hegedül,~ 8778 IV | lehessen, azt senki se bánja;~ Virtusát csodálják: és úgy emlegetik,~ 8779 III | Indul hiven minden munka;~ Viruló föld fel az égre~ S viszsza 8780 VI | és drága,~ Kit lelkében visel, nem csupán a száján.~ ~ 8781 IV | köntöse csak, a mit most viselék,~ Neki a lába fáj: nem jöhetett 8782 III | talán kimarjultak~ Lánczok viselése közben.~ Ez csak cseppenkint 8783 III | tisztelt uraság,~ Nem a viseletben van a hazafiság”.~ ~Igaz, 8784 I | szégyeld magad!~ ~Ne szégyeld a viseletet,~ Miben apád ellehetett~ 8785 I | Magyar divat.~ ~Ismét, ismét viseljük hát~ Azt a mentét, azt a 8786 IV | hátukon~ Egy egész népet viselnek,~ Méltán beszélhetnek per « 8787 IV | szépen a sok ajándékkal:~ Viselték azt otthon egész ivadékkal,~ 8788 VIII | levelet két izben irtam már;~ Viseltem okulárt, könyvek között 8789 I | tündér-asszonyok.~ Szűzpárta, nem csak viselve,~ Hanem meg is érdemelve,~ 8790 III | Megtartsa-e, ha elvette?~ Visszaadja, vagy megszállja?~ Fegyverrel 8791 IV | Gazda áldomását szépen visszaadta;~ De még azzal végét nem 8792 IV | nem székely vitézt~ A ki visszadja a neki szánt ütést!~ ~Ott 8793 IV | azzal fenyegetnek,~ Hogy visszafordulnak s mindent itt felejtnek!~ ~ 8794 VII | hogy milyen boldog voltál~ Visszajönnél tőle.~ Ha tudnád, hogy mily 8795 III | el-elkerget innen téged,~ De mikor visszajösz, ismét reátalálsz.~ ~Ugy 8796 IV | ajándékot velem megfelezzed,~ Visszajövet erre jó lesz emlékezned.»~ ~ 8797 IV | ott bármi nehéz;~ S majd visszajövök, ha valódi fejem~ A sok 8798 IV | nékik.~ ~Ott megfogta Róbert visszakerült ménjét,~ S dicsérte magában 8799 I | búcsura járnak;~ Másutt még visszakerültire várnak:~ Itt él, ott holt 8800 VI | Minden, mi a multból fénynyel visszalángol,~ Minden, mi a jövőt reménykedve 8801 IV | arczom; téved a kéz;~ Ám visszamegyek s majd meglelem azt:~ A 8802 IV | úr, így monda;~ Csak én visszamenjek haza, Magyarhonba:~ Ott 8803 IV | szerteszét~ Ébredve mindent visszamondanak.~ ~. ~ ~Ez itt a nagy ajtó, 8804 IV | tartva~ Átballag a hídon; visszanéz Budára:~ Duna tükrében is 8805 IV | mikor mindent látott, megint visszaoson,~ Keresztül rengeteg erdejü 8806 IV | pánczélt hegyével,~ S mikor visszarántja lánczczal a kelevézt,~ Kiszakitja 8807 IV | No ha ott a magas vártól visszatartják,~ Ebbe az alsóba majd csak 8808 IV | magában elszáguldó lónak áll,~ Visszaterelik a sziklaszakadékig:~ A hogy 8809 IV | így nem esett.~ ~«Most már visszatérhetsz, kedves oroszlánom;~ Hogy 8810 IV | Akarva sem lehet többé visszatérni: -~ S a repülő hajót el 8811 IV | meglátta a halálveszélyét,~ Visszatért, otthagyta a barlangja mélyét.~ ~ 8812 IV | egész tatárhaddal:~ Tizszer visszaveri a támadó tatárt,~ Tizszer 8813 VI | a gyászos hajót, mi oda visszavitt.~ ~S az a tenger, mit e 8814 IV | hagylak el,~ Vagy itten visszavívlak,~ Vagy meghalok előtted.»~ ~« 8815 VI | szavával~ A bölcs utódok ujra visszavívták.~ ~És ujra Kárpátoktól Adriáig~ 8816 VI | Nem mondom, hogy féltünk, visszavonom a szót,~ Érezve bizony, 8817 IV | A bérczek sorban végig visszazengnek~ Eléb közelb, aztán mind 8818 IV | képes volt ajka;~ Az erdők visszhangja talán tovább adja?~ «Hű 8819 VI | hibáinak, a rosz divatnak,~ S visszhangot adjon korcs izlés szavának.~ ~ 8820 IV | még a szikla is jajgat a visszhangtól.~ ~Egy óriás kigyó: olyan, 8821 IV | Támadjon ön keblében a viszály,~ S tulajdon villongása 8822 VI | súlyos éveiben~ Oly sok viszályt kiállott nemzetünknek~ Meghódithatlan 8823 IV | vére itt?~ ~Hűs termeken viszhangzik a beszéd,~ Üres tornáczokon 8824 VII | madártól.~ ~ XVI.~ ~Mostan visznek az ablakom alatt~ Hat fekete 8825 IV | Tengeren át Róbert sok viszontagsággal~ Megjött a szent földre, 8826 VIII | Agyiő! S ne mondjuk: „a viszontlátásig.”~ ~ ~ ~ 8827 IV | Elcsipik, elfogják, - viszszahozzák épen:~ Könyörögnek neki 8828 VIII | Disputálni; - - de az „vita” nem volt,~ Mert hogy ha 8829 III | Oh ezekkel ugyan ki állna vitába?~ Igaz honfi erre nem is 8830 IV | másik tiszapárti,~ Véget a vitának vet czapári pártie.~ Jár 8831 VIII | replikája.~ ~És azontul vitatkoztak szépen,~ Nem volt „zugás”, 8832 IV | lesz azt bezárni~ S nem vitázni vélük.~ ~Lassan majd leomlik, 8833 I | nem emlékeztetünk.~ Nem vitázunk; hiszen hallgatásunk~ Olyan 8834 IV | hogy elég volt nékem!~ ~Vitesd el e tálat, neked több szükséged~ 8835 IV | Czinkotai kántor csordultig vitesse,~ A királyi sáfár árát kifizesse.~ ~ 8836 IV | Van kardod és hétezer vitézed...»~ ~Herbert vitéz - nem 8837 IV | Aztán odaszökik kedves vitézéhez:~ Az már földre esett, minden 8838 VIII | aggódva nézi,~ Hangulata nem vitézi.~ „Mit csinál a feleségem?~ 8839 IV | azt a sok nehéz lánczot, vitézkötést?»~ ««Elbirnék biz én még, 8840 IV | villás reggelit elkölti vitézül,~ Csak jön ám a gazda a 8841 IV | volt a szerencse a bajnok vitézzel.~ Elveszté a harczot, de 8842 IV | De már szélben dagad a vitorlavászon;~ Akarva sem lehet többé 8843 IV | monda.)~ ~Huszonnégy nap vítta Kruppa várát~ Bosnyák basa, 8844 IV | de szépet, nagyot!»~ ~«Vivát!» kiálta a bolond,~ És közbe 8845 VII | Megállapodhatnánk ezen vivmánynál is.~ ~9. Itéletet kell hozni 8846 IV | foszszak,~ Mig szegény urammal vívnak a gonoszszak.~ ~Az állapotommal 8847 IV | és addig beszéle~ Egyik vivó dült aludni szépen,~ A csábító 8848 IV | apritja.~ Elől tűz, hátul viz, most igazán betelt,~ Soh’ 8849 IV | halásznak?~ Lefekszik a vizbe, csak a feje van kint.~ 8850 II | Napra nem vágyó sötét kő~ Vizbefojtottnak nyakán.~ ~És a másik el 8851 VII | Hegyek, sivatagok, tengerek vizei~ Nem választják azt el, 8852 IV | kiállja.~ Meglátja ezt végre vizek fenekérül~ Egy vén pákosz 8853 IV | megrendelnéd,~ Hogy az Olt vizének adná vissza felét.~ Aztán 8854 IV | fut mellette:~ Valahol a vizét az is elveszthette;~ Száraz 8855 IV | tatárokra!~ Szakadjon az minden vizével nyakukra!~ ~Klára nagy hirtelen 8856 III | rólunk szép geographiát:~ Viznek nevezted a hegyet,~ Nagy 8857 IV | hullámzó tengert bámulja, vizsgálja;~ Hosszú és vontatott ordítása 8858 IV | odább ment a nagyherczeg, vizsgálva~ Hátha még egyebet is találna?~ 8859 IV | örömre kelt az egész tábor,~ Viztől még nem támadt soha ilyen 8860 IV | velök nagy haragban;~ A vizük elfogyott, forrást meg nem 8861 IV | mélyed, mint egy katlan.~ ~Vizzel tölt medencze az üreg fenekén,~ 8862 IV | vize átront.~ Zuhé! le a völgybe, a hol egész rajjal~ Ostromol 8863 IV | másfelé folyik, s az én völgyem megholt.~ ~Marháim elvesztek, 8864 IV | ütést!~ ~Ott a Szármány völgyén megtudta a pogány,~ Milyen 8865 IV | csalogány dalain:~ Mélázza a völgyi tilinkót;~ A bérczi patak 8866 IV | földre indul,~ El messze a Vörös-tenger partjain túl:~ Harczolni 8867 IV | Elmondta, hogy ez a vőlegényi mente,~ Eben menyasszonyát 8868 IV | uramnál hiányzik a mente.~ A vőlegénykori hírneves ékesség,~ A mit 8869 I | még azt se tudta~ Rólunk: voltaképen kik valánk?~ ~(1859)~ ~ ~ ~ 8870 IV | megcsókolva,~ Gyónogatja bűnös voltát.~ ~Öszszekulcsolt keze közé~ 8871 IV | Még az az olasz is veszett vón’ halálba,~ A ki a kaszinó 8872 IV | lábait feszítve,~ S valami vonitó ordítást ereszt meg,~ A 8873 IV | kulcsáért egymást~ Húzta vonta taszigálta.~ ~Ottó egészen 8874 IV | bámulja, vizsgálja;~ Hosszú és vontatott ordítása végig~ Gördül a 8875 III | jót a Vatikántul,~ A hol „vota ponderantur.”~ ~A ki sötétséget 8876 VII | között, melyben 33 biró votizál,~ a nélkül, hogy két egyforma 8877 IV | hogy legyőztelek.»~ ~De Walternek van még neje.~ Dult hajjal 8878 IV | werklist!» mondja Julcsa.~ Werklin sem tánczoltunk még! A lesz 8879 IV | helyett ezeret.~ «Gnä Frá! A werklissel igy bánni nem illik!~ Hisz 8880 IV | S mig egyik menyecske a werklit csavarja:~ Forgatja a werklist 8881 IV | ember leánya~ Itt maradt werklivel! Mit tévők legyenek~ Orpheus 8882 VI | korszakot nemzette utódul.~ Örök Wesselényi, az új világszellem~ Bajnoka, 8883 VII | megcsaltál,~ Elkárhoznál tőle.~ ~ X.~ ~Irigyeid az emberek,~ 8884 VII | nekik: alszom, alszom.~ ~ XI.~ ~Mit tanultál kis fiacskám,~ 8885 IV | kinek neve előtt~ Ép a XI-ik áll.~ ~A kápolnában senki 8886 VII | hallgatni szépen.”~ ~ XII.~ ~Hajdan pálma volt dalomban~ 8887 VII | fekszem - fedjetek be....~ ~ XIII.~ ~„Hazajöttem, adj egy 8888 VII | elhordom már magam.”~ ~ XIV.~ ~Azt álmodtam, hogy te 8889 VII | gondod, mint a tökre.~ ~ XV.~ ~Olyan messze voltam tőled,~ 8890 VII | A rigó madártól.~ ~ XVI.~ ~Mostan visznek az ablakom 8891 VII | meghalt; - miért szeretett?~ ~ XVII.~ ~ Rongyos a mentéd: -~ 8892 VII | Nem bánom, hadd fájjon.~ ~ XVIII.~ ~A tudósok, a tudósok~ 8893 IV | hogy ha ő vas!»~ ~«Szép Yótám, hölgyem, édenem,~ Egemben 8894 II | a magyar nyelvet,~ De b’z én nem olvasgatám.”~ ~(1859)~ ~ ~ ~ 8895 IV | A csalitban futó vadak zaja hallik;~ Nem soká tart néki! 8896 VI | hogy álmod felköltsék;~ Zaját hallják csupán győzelmes 8897 IV | Hármunknak elég. Nem költ ki se zajjal.~ Jó hosszu az éj ott, meszszi 8898 III | Tüzet gyujtogat és lázit.~ ~Zajlik folyam és emberszív,~ Jég 8899 VII | szavazatot~ S más alkalmatlan zajongó~ Lármázókat nem ismerni,~ 8900 VII | tornaegyletek is nagyon zaklatnak.~ ~21. Ha nekik ugy tetszik, 8901 IV | inkább megölnéd-e?~ Szent zálog ez a mórnál.~ ~«A mily igaz, 8902 II | S a főnemes - nemes tett zálogát;~ Midőn testvérével hiven 8903 IV | S oltásra hozta könyek záporát.~ ~Egyetlen jajkiáltás, 8904 IV | neves Kármel hegyig~ S ott a zarándokok közé elegyedik.~ ~Akadnak 8905 VI | Te abban~ Mekkája a tudós zarándokoknak.~ ~Te szülted a tudóst, 8906 IV | hozzák elő.~ ~Kármelhegyi zárda nem messze van onnan;~ Derék 8907 IV | szó elől hideg szivet ne zárj.~ ~Nem kérünk tőled terhes 8908 IV | volnék a családból,~ Utolszor záródnék utánam a sírbolt!~ De utánam 8909 II | Hozott az ég! keblünkbe zárt~ Rég várt vendég, magyar 8910 VII | gondolom,~ Ha pedig a kéket zártam le ajkammal~ Akkor barna 8911 V | Maga is nyugszik már, s a zászló alatta.~ Megannyi eszménykép, 8912 VI | egész sorozatja~ Követte zászlóid. Hivó szózatára~ Tárogatóidnak 8913 III | Ittasság! Itten hordozák~ Sáros zászlóidat,~ S elhulltanak legjobbjaink~ 8914 IV | első, ki honfoglaláskor~ Zászlóját kitűzé a Zoborra; ezért~ 8915 VIII | ád,~ Ruháján folt; - de zászlónkon foltot~ Nem tűrt soha! - 8916 IV | ki körül ott áll:~ Ország zászlósai, vajdák, fővezérek. -~ Csak 8917 II | kinek a háza ég,~ Hajója zátonyon akadt,~ Mért tépi a közös 8918 IV | Ajtónállója van: azt tették závárnak.~ Rámordul gorombán: «mit 8919 III | Az augsburgi allgemeine Zeitunghoz.~ ~Már hogy mi itt emberhússal 8920 VI | szép költészet hangzatát~ Zenditse meg művészet hő szaván:~ ~ 8921 IV | egyszerre szörnyű orditás zendül meg:~ Néger azopardok2 jobbra-balra 8922 I | vérünk lángja, a magyar zene:~ Az a dal, mit hogyha hall 8923 I | a magyar dal?~ Ki „jövő zenéjét” alkotod.~ A magyar dal 8924 III | azt mind összeloptuk,~ Zenénk czigány, tánczunk oláh,~ 8925 IV | Embertől nem hallott kisértet zenére~ Földfeletti tánczot most 8926 I | Ellenünk fordulsz, oh nagy zenész?~ Ág is huzza a szegényt, 8927 I | Halld,~ Ő volt, ki e dalt zengé itt?~ Oh halva bizonynyal 8928 IV | dalt a fiamhoz!»~ ~«Hadd zengjek dalt a fiamhoz. -~ Nem tudja, 8929 I | istenitél~ S lelkesülni tudtál zengzetén~ És a mit most, mint avult 8930 IV | Arsinoé, másikon~ Chloris, Zephissa, Elpinice!~ S ki tudná a 8931 III | A hévmérő kényesője~ A zéruson mind alább száll;~ Még alább 8932 III | Még alább a börze-papir:~ Zérust mutat - üres tárczát;~ Bankár 8933 IV | majd felveszi.~ Elkezdve Zeüszön s jó Hermeszen,~ Le mind 8934 VIII | Előjeléül vehetni~ Azt közelgő zivatarnak.~ Csipcsup lapok - vagy 8935 IV | honfoglaláskor~ Zászlóját kitűzé a Zoborra; ezért~ Eredetére még előkelőbb 8936 IV | S a purpurától, a mivel Zoe~ Kendőzi arczát, inge színt 8937 VIII | nőttem, s mely látott, mint zöldet,~ S ha belőlem már papiros 8938 IV | Hozzáfogott a bűnrovás zöméhez~ S meg sem pihent mig el 8939 VIII | Pattog már az ostor, zörög már a szekér;~ Én megyek. 8940 VIII | Miként lángol: megmutatta Zólyom.~ ~Azért, hogy ők ajkaikkal 8941 VIII | A zólyomiak.~ ~Azért, ha nem magyar 8942 IV | Alabástrom óra, aranyos, zománczos~ Áll a mozaikkal kirakott 8943 VIII | Feleséged, leányaid~ Zongoráznak gyönyörűn,~ Fegyvertárad 8944 IV | elszórja mind~ Nyergéből zsákmány-terhét,~ Fényes boglár és drága 8945 IV | Mutatja Pál mester elfogott zsákmányát,~ S kimeríti magyar nyelvben 8946 IV | hadból tér meg,~ Nyergét zsákmányul terhelik~ Hősökrül tépett 8947 IV | akkor aztán~ Addig ütik és zsákolják~ Egymást, elől, hátul, főbe~ 8948 IV | Talán még a semiták is~ Zsákra szedik a világot;~ Tőlem 8949 I | Hadd gyászolja Európa~ Zsákruhába’, gyászzubbonyba’~ Vesztett 8950 IV | tüzet:~ Nemes tüzet, hogy zsarnok ne legyen~ S vas szivet, 8951 IV | legyen~ S vas szivet, mely zsarnokot nem türend.~ ~És akkor, 8952 IV | ám!”~ ~A másiknak minden zsebe~ Tele van karpereczczel.~ „ 8953 VIII | Hát egy csomag gyufa volt zsebében,~ Azt ő addig nyomkodta, 8954 III | sülne el.”~ ~Mi áll ki a zsebedből itt?~ Hah sorba írt gyanús 8955 IV | világba széljel;~ Megtömik zsebeit elemozsinával,~ Drága töpörtyűvel, 8956 III | házunk tája,~ S te nálunk nem zsellér, de hű házitárs vagy.~ ~ 8957 I | jött-ment:~ Keserű, keserves zsellérségben lakik.~ - Bizony csak ugy 8958 IV | körül álnak, egy nagy arany zsellye:~ (Trónus lesz az!) piros 8959 IV | myrmidonok.~ Cselédre hogyha zsémbel a neje,~ Biblisnak fogja 8960 IV | volt, mint a vak;~ Tagjai zsibbadtak; nem birta emelni;~ Tengernyi 8961 IV | ki pláne beszegődött~ Egy zsidóhoz: sábesznapon~ Gyertyákat 8962 IV | A minek az árával még~ A zsidónak tartozának.)~ - «Ők» pedig 8963 VIII | első Május!~ Gazda alkuszik zsidóval~ Repczéjére, mely virágzik,~ 8964 VIII | A pesti zsinagóga.~ ~Egyszerre kezdénk építtetni~ 8965 III | czigány, tánczunk oláh,~ Még a zsinoros dolmányunkat is~ Török volt 8966 IV | akkoriba.~ Kantust viselt a pap zsinórost, takarost,~ S hozzá bajuszt, 8967 III | gyászmagyar!~ Bölcsed itt, majdan zsirod is,~ S a „fátyol”, mely 8968 IV(7) | Zsirt, szalonnát, húst a főzelékre 8969 IV | útban Ibicust agyonverék,~ Zsiványok, vagy irigy criticusok.~ - 8970 IV | hitvesre haragszik!~ Dul ful! zsörtölődik, konyhapénzt felhányja~ « 8971 IV(18)| Zsold, lénung a katonának.~ ~ 8972 IV | De bezzeg otthon annál zsugoribb.~ Ő a kocsmában cyprusit 8973 IV | hát nem volt, csak Örzse, Zsuzska, Kató,~ Meg a sorbarakott 8974 IV | méhkasoknak népe~ Repült zudulva a támadók képébe.~ ~Száz 8975 I | zeng.~ Csak egy vándor, züllött népcsaládnak~ Hangja az, 8976 III | Európának örök békét~ Mely Zürichben köttetett.~ Jó ember a Mikulás.~ ~ 8977 VII | mámortánczot járni.~ Mikor ott künn zúg a népdüh,~ Zengő dal közt 8978 IV | sorra itt ez ősi vár~ Minden zugának hír-emlékeit,~ A bibor szőnyegek 8979 VIII | vitatkoztak szépen,~ Nem volt „zugás”, nem kellett „csengetni”.~ ( 8980 VIII | fiat piscis!”~ De nem zúgolódom, nem hánykódom - hm, hm,~ 8981 IV | az ott a legeslegsötétebb zugolyban:~ Férfi arcza, mint egy 8982 IV | robajjal a tó vize átront.~ Zuhé! le a völgybe, a hol egész