Legyen úgy, mint régen volt!

                           „Legyen úgy, mint régen volt!
                            Legyen úgy, mint régen volt:
                              Tele légyen a magyarnak
                              Tele légyen a magyarnak
                            Mind itczéje, mind pinczéje, mind a bolt.”

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Hogy ne legyen a magyarnak
   Hogy ne legyen a magyarnak
Sem dolmányán, sem jó hirén semmi folt.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Hogy ne ártson a magyarnak
   Hogy ne ártson a magyarnak
Sem a Duna, sem a Tisza, sem az Olt.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Hogy halljanak a magyarrúl
   Hogy halljanak a magyarrúl
Dicsőséges tetteket is, nemcsak szót.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Hogy ki szereti a magyart,
   Hogy ki szereti a magyart,
Még akkor is soká éljen ha megholt.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   A magyar név dicsősége,
   A magyar név dicsősége
Égjen, mint nap, ne változzék, mint a hold.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Hogy becsülje meg a magyart,
   Hogy becsülje meg a magyart
Mind a német, mind az oláh, mind a tót.

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen úgy, mint régen volt:
   Adjon Isten a magyarnak,
   Adjon Isten a magyarnak,
Két kezével, boldog égbül, miden jót.

(1860)