Rész

 1     III|          Uram! – kiálta felkelve helyéből Abellino, a felháborodás
 2     III|      sértett önérzettel kelt föl helyéből; egy szót sem válaszolt,
 3    VIII|         tégla, mielőtt kimozdult helyéből. Rudolf leveté felső öltönyét,
 4       X| megindultak, nem bírták kinyomni helyéből. Ott megtorlódott a felülről
 5     XII|       kicsavarták Zoltán eszét a helyéből. Még egy színművet is írt,
 6    XIII|      engedte magát kiszoríttatni helyéből, bár kétoldalt sáncot képez
 7     XVI|          fel Kovács, felpattanva helyéből –, e tárgyról megtiltom
 8   XVIII|        kiálta Eveline, felszökve helyéből, mint egy tigris, s kettészakítva
 9     XXI|          el Zoltán, mint kel föl helyéből oly fehéren, mint egy halott,
10   XXIII|        sokáig, egyszerre fölkelt helyéből, s nyugtalanul lépett nehányat