Rész

 1    VIII| Elvégezzük azt magunk is, hiszen hárman vagyunk hozzá.~ ~Rudolf
 2       X|          csónakot a rablók közé; hárman vannak egy ellen. Az mit
 3     XIV|          kegyed oda, mert mind a hárman ide néznek. Két éltes delnő
 4     XIV|      erősebb férfialak, s mind a hárman beszélnének hozzá szép,
 5     XIV|     alakok a visszarémlő álomban hárman voltak. Egy hatalmas, arkangyali
 6     XVI|      Szabad! – kiáltottak mind a hárman.~ ~Jól sejtették. Zoltán
 7     XVI|      szerette volna, hogy mind a hárman tiszteletteljesen állva
 8   XVIII|       vele olyasmit, amin mind a hárman kacaghatnánk. Miért nem
 9     XXI|       haldokló ágya előtt mind a hárman.~ ~Rudolf már nem tudott
10    XXII|         ti, sem az orvosok. Csak hárman tudták még, és azok is mind