Rész

 1       I|        első mondat, óh, mi szépen hangzik! Óh, mi szépen hangzik!
 2       I|     szépen hangzik! Óh, mi szépen hangzik! Nézzetek, nézzetek körül;
 3      II|      lépéseit; szava rendesen úgy hangzik, mint aki a sok mérgelődésben
 4     III|       Maszlaczky úr kurta keze, s hangzik éles, fülbefúró szava.~ ~–
 5       X|             Visszatérek ismét!” – hangzik a messzeségből, és a nyomorultak
 6       X|        borzasztóan, oly visszásan hangzik e kacagás a puszta falak
 7       X|     sóhajtások között hálaadó ima hangzik széjjel a magas gondviseléshez,
 8   XVIII| arisztokratikus platánfák alá nem hangzik a teremek profánus zaja,
 9      XX|          rajta; de nem; harangszó hangzik felé, szívét könnyebbnek
10   XXIII|          künn a toronyőr kiáltása hangzik a magasból:~ ~„Hajnal van,