Rész

 1       I|            dobogott; ott voltak az együgyű emberek a tömött karzaton,
 2      II|         üdvözölni. Misztizláv elég együgyű az első szavak után mindjárt
 3      VI|           méltó, hogy mit az ókori együgyű bölcsek oly régen fölfedeztek,
 4     VII|           tudták elmondani ezek az együgyű emberek!~ ~Hát azután az
 5    VIII| Kárpátfalván nem juthat. Az itteni együgyű emberek önnek nem szolgáltatnak
 6    VIII|          meg volt lepetve, hogy ez együgyű ember így nyomába lépett
 7    XIII|      elfordult ellenfelétől.~ ~Ez, együgyű hadicsel által sikerült
 8     XVI|         Úgy van – erősíté Abellino együgyű túlzással –, ezek az urak
 9     XVI|           rá.~ ~– Hadd menjenek az együgyű emberek önkényt a kelepcébe.
10   XVIII|      gondolák, túlélték híröket, s együgyű, súlytalan emberek juthattak