Rész

1      IV|          kikerülék; ez a kín egy pokolbeli specifikum, melyet csak
2    XIII|      szomjas lehet az ember.~ ~– Pokolbeli szomjas, a nyelvem a szájam
3    XIII|   nyelvét alig bírva forgatni. – Pokolbeli szomjúságot érzek. Ilyenkor
4     XIV| íróasztalodon ott fog guggolni a pokolbeli fantom, vigyorgó arcával,
5     XIV|          kísértet közepett, kire pokolbeli vigyorgással néznek a gyűlölet
6     XIV|       néznek a gyűlölet alakjai, pokolbeli kínnal az üldözötteké!~ ~
7     XIV|      mellén, szemébe vigyorogtak pokolbeli nevetéssel, kényszeríték
8    XVII|      légvonatában, mintha valami pokolbeli kéz hajtogatná fel azokat,
9   XVIII|       ellenfél választóit. Ebből pokolbeli lárma támadt; a Szentirmay-párt