Rész

1       I|      felépítésében; és mindenki örült annak, hogy a másikat ott
2      II|         előtt.~ ~Zoltán valóban örült, hogy ez ifjút, kinek komoly,
3      IX|        neki, hogy milyen nagyon örült, midőn megtudta, hogy ezentúl
4       X|    fráter Bogozy, kiben a lélek örült, hogy verekedésre került
5       X| Zoltánról senkinek.~ ~De nem is örült senki látásán. És nem könnyezett,
6    XIII|        mondást.)~ ~Abellino úgy örült magának! Mennyi önszeretet
7     XVI|        gyámsága alól; hihetőleg örült, hogy megszabadult e nyakára
8    XVII|        a fiatal jogtudós jobban örült védence e merényletének,
9     XXI|      egymás után!~ ~A spadassin örült, táncolt jókedvében; egymás