Rész

1    VIII|      A lovász tudósítá, hogy odafenn vár reá az írószobában.~ ~–
2    VIII|    megdicsőült nagyasszonyom odafenn van és a boldogoknak karában,
3       X| gyermek lihegése hallatszott odafenn a szobában, ki képzeletében
4       X|    olyan jó?~ ~A leány pedig odafenn erőtlenül rogyott le fekhelyére.~ ~
5     XVI|  tudjuk, Maszlaczky is éppen odafenn volt akkor.~ ~Az a kis epizód
6     XVI|   van.~ ~Az a darab fa pedig odafenn feküdt csendesen, mereven
7   XVIII|      lehet – monda Kőcserepy odafenn elhalaványult ajakkal.~ ~
8   XVIII|    el a lelkeiket.~ ~Az urak odafenn végtelen zavarban voltak.
9   XXIII|     csendesen – csendesen…~ ~Odafenn az írószobában dolgozott