Rész

1      II|      legnagyobb sietséget.~ ~A lovász elővezette a gyönyörű angol
2     VII|        felé.~ ~Feleúton érte a lovász a grófot. Rudolf megállíttatá
3    VIII|         Hol van gyámatyám?~ ~A lovász tudósítá, hogy odafenn vár
4     XIV|        lovaglás – jegyzé meg a lovász szokott bizalmasan.~ ~–
5      XX|      kíséri, egy parányi törpe lovász; az emberek köszönnek neki
6      XX| pirítja ki orcáját.~ ~A kísérő lovász alig bír vele érni, a kisasszony
7      XX|   szedni! – gondolja magában a lovász. – Rég elmúlt már az ibolyák
8      XX|       s amint a fák elfedték a lovász szemei elől, elkezdett sietni
9      XX|          Az országúton hagyott lovász nyugtalanul várta vissza