Rész

1       V|       Maszlaczky úr megragadva, forró, rebegő, kifejezésteljes
2      VI|  természet, s olyan jóleshetett forró évszakokban e hűs platánkoronák
3       X| reszketően jártatva végig Vilma forró testén, mintha azt a fájó
4       X|          mint hullanak arcára e forró harmatcseppek.~ ~Ah, e pillanatban
5     XIV|       vetve nincsenek bele!~ ~A forró, égető veríték csorgott
6     XIV|        minden gondolatját mély, forró szeretet sugallta, de egy
7    XVII|         úgy lobogtak a kandalló forró légvonatában, mintha valami
8      XX|     virágtermetét, hajtsa rájok forró, szédülő homlokát. Mintha
9     XXI|        anyját, és érezheté az a forró, égető csókokról, mikkel