Rész

1     III|     támadásomat – folytatá az ügyész. – Nem a megholt Kárpáthy,
2     III|      egészen megittasodott az ügyész ékesen szólásától. Felkelt,
3     III|       nagy lélegzetet vett az ügyész, mintha valami láthatatlant,
4    XIII|        ismétlé gépszerűleg az ügyész, akinek most annál okosabb
5    XIII| kaszást! – gondolá magában az ügyész, fejével pedig ráhagyta
6    XIII|       volt felhúzva, hanem az ügyész ráhagyta, hogy annyit ütött.~ ~–
7     XIV|    előhozta neki az ügyet. Az ügyész finomul kicsúszott a kérdezősködések
8     XVI| hivatása szellemétől áthatott ügyész azt mindig tartozik szem