Rész

1       X| boldogtalant; egy édes jó anya arca mosolyog mindenki elé, egy oly édes,
2     XIV|          néz ön felé, mindannyiszor mosolyog.~ ~– Pedig én nem ismerem.~ ~–
3     XIV|            vidám arcot csinál, hogy mosolyog, milyet rándulnak az ajkai,
4      XV|            kell önnek, hogy akire ő mosolyog, annak legnagyobb ellensége.~ ~–
5   XVIII|             igazán szívéből örömmel mosolyog.~ ~Pedig bizony mondom,
6   XVIII|           menteni a diadalt.~ ~Mint mosolyog! Örökké mosolyog. Végigmosolyog
7   XVIII|               Mint mosolyog! Örökké mosolyog. Végigmosolyog párthívein,
8    XXIV|      üdvözlik a tanácsost, és ő sem mosolyog eléjök, mint szokta egyébkor.~ ~–