Rész

1      II|        húzzuk azokat, nem azok minket, és más egyéb fel nem számítható
2    VIII|        édes Zoltán, te szeress minket, szeresd őket ezentúl is,
3    VIII|    tudjuk, hogy te is szeretsz minket.~ ~A gyermek nem tett egyebet,
4       X|       szerencsésebbek voltunk. Minket a zaj egyenesen a torlatnak
5   XVIII| titokban.~ ~– Hát nem szeret ő minket? Ha nem szeret, miért jött
6   XVIII|        szeret, miért jött oda, minket megmenteni; hiszen sokkal
7   XVIII|       valamit? Mi oka van neki minket kerülni?~ ~– Az igen szomorú
8   XVIII|         Kőcserepy és Korondy!~ Minket tovább ne bolondíjj!~ Ha