Rész

1      II|    pompás, keleti idomú kastély emelkedett, s néhány év alatt a puszta,
2      II|       úrnak.~ ~Zoltán keble úgy emelkedett e szavaknál; sohasem feledte
3     VII|         jövedelme, és mennyivel emelkedett most, mennyi volt akkor
4      IX|      Tarnaváry dühe fokozatosan emelkedett, amiatt, hogy senki sem
5       X| vészlárma, mely az egész fölött emelkedett, mint egy gonosz álom…~ ~
6     XII|   örömében, hogy Zoltánt nemes, emelkedett, magasztos irányban látja
7    XVII|      boldogságra, lelki jólétre emelkedett Szentirmay gondjai által,
8  Vegszo|     semmivé, és semmiből miképp emelkedett ki újra, miképp lett szebb,