Rész

1    VIII|     sokszor gondolj, de el ne mondd senkinek soha!~ ~Zoltán
2    VIII|    amit érzesz, ne mutasd, ne mondd senkinek soha, mert az nagy
3       X|     többi közé.~ ~– No, te se mondd többet, hogy nem láttad
4   XVIII|        Az Isten ne…~ ~– Ki ne mondd! – kiálta Vilma, kezével
5     XXI| szerencsétlenség ölt meg, ezt mondd családomnak. Ezzel a halállal
6     XXI|     ágyadból, nevess, kacagj, mondd, hogy enyelegtél velök,
7   XXIII|       Vilma. – Szegény anyám! Mondd meg neki, hogy én őt nagyon