Rész

1      II|          Ugyan, Zoltán – kiálta türelmetlenül Katinka a gyermekre, ki
2     III|         kezdek semmit! – kiálta türelmetlenül Abellino. – Én nem várok
3       X|   megcsókolta e kezet. A kocsis türelmetlenül csapkodott a lovak közé,
4     XVI|   énnekem békét! – nyavalygott, türelmetlenül rugdalva nyoszolyája végét. –
5   XVIII|       Dabroni maga lépett közbe türelmetlenül:~ ~– Uram, ön jól tudja,
6     XXV| instálom alássan – vágott közbe türelmetlenül Maszlaczky –, én korántsem