Rész

1     III|        Felkelt, nyakába borult, és megölelé:~ ~– Uram, ön nagy ember!~ ~
2       V| nevezhessem.~ ~E szóknál Kőcserepy megölelé a fiskálist, ki egész gyermeki
3    VIII|                 Rudolf még egyszer megölelé az ifjút, s azután nyugodtabban,
4      IX|         lett a méltóságos asszony; megölelé Zoltánt, elmondá neki, hogy
5       X|          Eveline kezét, Kőcserepyt megölelé, s belebújva télikabátjába,
6   XXIII|             s Katinka elé járulva, megölelé, és megcsókolá homlokát.