Rész

1     VII|      Szentirmára! – szólt Rudolf a kocsisnak, s néhány perc múlva újra
2       X|          Hajts sebesen! – kiálta a kocsisnak. – Óh, leányom! Haza, haza!~ ~
3       X|     ágaskodva vak félelmökben, s a kocsisnak minden erejére volt szüksége,
4       X|           Hajts! Hajts! – ordíta a kocsisnak kétségbeesetten.~ ~Az még
5   XVIII|          Nem kulcsárnak való kend, kocsisnak hamarább. Az öreg lovakhoz.
6   XVIII| Tiszafüredig itatni sem engedett a kocsisnak, még mindig nem levén megnyugodva