Rész

1       V|     végigszorongatá annak vékony karjait, legbensőbb egyetértése
2       X|       kétségbeesésével kulcsolta karjait a tanácsos nyaka körül,
3       X|       öltönyét jól összegombolá, karjait összefonta mellén. Ez is
4      XV|       sem.~ ~Kovács összefonta a karjait, úgy hallgatá.~ ~– Ne ítéljen
5      XV|        anyám, kedves jó anyám!~ ~Karjait az ég felé terjeszté, mintha
6   XXIII| leírhatlan gyönyört fejezett ki, karjait reszketve terjeszté ki,