Rész

1      II|       éltes delnő, olyan szívesen kacagva, mintha már most értené,
2      II|     keresé fel, ki vígan nevetve, kacagva beszélgetett Emánuellel,
3     III| napvilágot látni – szólt Abellino kacagva, kinek e percben is leginkább
4       X|          pedig majd megpukkadtunk kacagva.~ ~Már ezen méltán is lehetett
5   XVIII|           várja-e mindenki, előre kacagva rajta, azt a mulatságos
6     XXI|        nevetség lett.~ ~Amint így kacagva belépnek, egyszerre megdöbben