Rész

1      II|  viseletében sem igen szokott figyelmes lenni, íme, most is egy
2       V|    Eveline szüntelen szigorú, figyelmes arccal fogadá leányát, legkisebb
3       V|       könnyeivel szemeiben; a figyelmes, a soha nem nyugvó őr volt
4       V|   mondani szokás.~ ~Ugyanaz a figyelmes, vigyázó lélek, ugyanazok
5       V|      alá lehetett őket venni. Figyelmes, vizsga szemeit az ügyvéd
6       V| lépett Eveline szobájába.~ ~A figyelmes delnő mind e percig azon