Rész

1       V|       szemei előtt nem maradt rejtve az emberi szív legtitkosabb
2    VIII|  hajfürteit, ki arcát keblére rejtve ölelte őt át, szeretettől,
3       X| Vilmától, arcát annak keblére rejtve.~ ~Vilma nem felelt neki
4     XIV|  tisztán.~ ~Zoltán alig bírta rejtve tartani izgatottságát. Mint
5   XXIII|  arcát betege fehér köntösébe rejtve.~ ~A gyermek rátekinte,