Rész

  1      II|                      hogy maga odatolakodik, hanem magával viszi egész olvasóközönségét,
  2      II| exalispán-kisasszonyok közől nem választott, hanem elvett egy excellenciás
  3      II|                      nagyszerűnek találja.~ ~Hanem egy gyöngéje van a nagyságos
  4      II|                szépségek által homályosítva, hanem a jó atyafiak vigasztalták
  5      II|                    túl magas inggallérokról, hanem ilyenkor tulajdonképpeni
  6      II|               egészségi szempontból viselni, hanem hosszú, gyémántos csüngőket,
  7      II|                    meghaladta az ötven évet, hanem az igen ügyesen szerkezett
  8      II|                kaszinóból jött.)~ ~– Én nem, hanem Misztizláv jön onnan – viszonza
  9      II|                minthogy ő maga keveset szól, hanem enged mást beszélni; országgyűléseken
 10      II|                előrehaladásnak nagy barátja, hanem azt elébb a szellemi téren
 11      II|                     kezét.~ ~– Nem hajdú ez, hanem jurátus – igazítá ki egy
 12      II|            Szentirmay gróf, ki nemcsak neki, hanem az egész országnak ideálja,
 13      II|                     több tizenhárom évesnél, hanem azért dicsekedhetik vele,
 14      II|                  hogy mi magas, mi alacsony, hanem azt, ami kedves, vagy nem
 15      II|                      Jancsinak, sem Petinek, hanem Adolfnak; egy percig tétovázni
 16      II|                     10 órakor jöjjön vissza, hanem azonnal. A befogásnál maga
 17      II|                 Szentirmay készül eltávozni, hanem még a ispán is, ki intézkedéseit
 18     III|                  újat fogad, mert házasodik; hanem azután csak elmúlik az ismét,
 19     III|                     van ott, hogy ráüljenek, hanem azért, hogy legyen mire
 20     III|                   előre egypár alászolgáját, hanem egyszerre kinyúlik a spanyolfal
 21     III|                  magasra viaszkolt üstökkel, hanem vendéghaját ő otthon nem
 22     III|                  csiribiri kérdésre felelni, hanem ő kérdezett:~ ~– Hogy áll
 23     III|                      is lehet előre olvasni; hanem én ügyvéd vagyok, ki ha
 24     III|                  volt, azt mondja nagyságod. Hanem ami azután következett,
 25     III|                     mintha nem tudtak volna; hanem mivel nagyon kockáztatott
 26     III|                   áll többé velünk szemközt, hanem valaki más, ki önmagát észrevétlenül
 27     III|                gazdagság reménye éleszt föl, hanem az, hogy őt megalázva, megbecstelenítve
 28     III|                  grófot, mint saját magamat; hanem ez nem tartozik a dologra.
 29     III|                      hosszas figyelmezéshez; hanem ezúttal éppen kíváncsi volt
 30     III|                kedves nagyságos úr; nem úgy. Hanem én megmondom, hogyan. –
 31     III|                 család számára megvásárolja, hanem szét fog diribdaraboltatni
 32     III|                 szántja többé senki robotba, hanem ehelyett megismerkednek
 33     III|                     vele többet foglalkozni, hanem a két zsíros szagú atyafit
 34      IV|                      nevezetes, hogy miként, hanem hogy egyáltaljában énekelt,
 35      IV|                     el délben a tanácsoshoz, hanem reggel jókor, még az ülés
 36      IV|                  megtanulta, hogy nem hátul, hanem elöl kell a pecsétet odanyomni.
 37       V|                       amit férje iránt érez, hanem becsülés, igen mélyen gyökerezett
 38       V|               ismerte ki belőle többé magát; hanem Maszlaczky úr tökéletesen
 39       V|                   nem a fátum fölkeresésére, hanem annak kikerülgetésére volt
 40       V|                    asszony, vagy gúnyolódik. Hanem Eveline nyugodt, őszinte
 41      VI|                   képe. Nem puszta ez többé, hanem paradicsom; a háladatos
 42      VI|                alájok nem tőzeggel tüzelnek, hanem az uradalom saját bányájából
 43     VII|                     nemcsak a maga örömével, hanem még a máséval is.~ ~Négy
 44     VII|                     magam csak negyvenkettő, hanem az apám elélt nyolcvanig.~ ~–
 45     VII|                 Mondtam már egyszer: huszár; hanem a bátyám fiskális.~ ~– Van
 46     VII|                     aki hozzányúl a kezével. Hanem mindjárt tegyünk valamit!
 47    VIII|                     önt elő kell készítenem, hanem a dolgok természetes folyása,
 48    VIII|                      tehát Pesten fog lakni; hanem, édes Zoltán: Tarnaváry
 49    VIII|                   tőlünk elválni kényszerít, hanem egy átoknál terhesebb végzet,
 50    VIII|         háborítlanabbul hittem végezhetőnek, hanem egy családi rejtély átadása,
 51    VIII|                      a szelektől félt volna, hanem azért, mivel e folyosó vezetett
 52      IX|               szegény emberekre nézve kincs, hanem a gazdagokra nézve is az.
 53      IX|                     Mitől?~ ~– Nem az úttól, hanem útja végétől.~ ~– Tarnaváryt
 54      IX|                  nagyon szigorú.~ ~– Nem őt, hanem családját.~ ~– Igaz, leányomat
 55      IX|                       Ez nem is történt meg, hanem megtörtént az, hogy két
 56      IX|                 voltak, nem az itt a kérdés, hanem hogy minek írta ezt a szamár
 57      IX|                    szidják így?~ ~– Óh, nem. Hanem a nevelőnét. Ez sokkal könnyebb.~ ~
 58      IX|                  miatt ő magokkal éreztetni, hanem illető nevelőikkel; egyszer
 59       X|                    estét, sem jó egészséget, hanem egész röviden, mégpedig
 60       X|                      mindezt nem cselekedte, hanem nyugodt lélekkel elővette
 61       X|                     míg az művét nem végezé, hanem lebocsátkozék szépen egy
 62       X|                      ne csak a külvárosokat, hanem a belvárost is elöntse a
 63       X|                 Pedig nem szórakozottság az, hanem a hideg borzalom! Elűzhetlen
 64       X|                  hogy az árvíz nem felülről, hanem alulról szokott kezdődni.
 65       X|                        Duna-vizet vegyenek!” Hanem azután szaladtunk is, mert
 66       X|                   felülről jő, nagyságos úr. Hanem annyit bizonyosan mondhatok,
 67       X|                    háromszázat akar mondani, hanem csak tizenkettőt.~ ~Ah,
 68       X|                      üzérkedni akarok azzal, hanem saját használatomra kívánom
 69       X|                      is otthagyom. Tegye el! Hanem adjon egy csónakot rögtön.~ ~–
 70       X|                     Pest város koldusait?”~ ~Hanem amint a templomon túl kanyarodtak,
 71       X|               sietett Maszlaczky úr felelni. Hanem a révészek megálltak e szóra.~ ~–
 72       X|                     kéri, menjenek oda vele; hanem a révészek megvigasztalták
 73       X|                 bírta őket magával hurcolni, hanem felvivé a padlásra, s maga
 74       X|               szabadító nem feleselt többet, hanem megkapta nagy, rettentő
 75       X|                  ismét káromolják az Istent; hanem teszem teérted. Teszem azért,
 76       X|             meghagyta, hogy őt ne feketével, hanem fehérrel gyászolják. Székek,
 77       X|                idősebb, mintha nem is anyja, hanem valami nagyanyja volna annak.~ ~
 78       X|                    jöttek őt megszabadítani, hanem engedték e munkát egy ifjúnak,
 79       X|                    várják be, hogy odaérjen, hanem megfordítják hajóik orrát,
 80       X|                     neki, hogy ott maradjon, hanem azután ők kérték, hogy ne
 81      XI|               nemcsak elleneivel volt harca, hanem saját ügyfeleivel is.~ ~
 82     XII|             akcidenciát nem hozó komissziót, hanem az ifjúi részvéten alig
 83     XII|                   értettem, mert igen cifra, hanem a Kovácséiból megtudtam
 84     XII|                      párbajba ne keveredjék, hanem ha valaki kihívja, mondja
 85     XII|                      küldök neki több pénzt; hanem a levele végén megelőzött,
 86     XII|                      leszek többé septemvir, hanem cukrot főzök, te meg szintén
 87     XII|                     nem fogsz lenni főispán, hanem posztót szővsz; Zoltán,
 88     XII|                     fognak ezentúl tanítani, hanem tanul a sok szedtevette
 89    XIII|                 egymással a jövő birtokáért, hanem követem krónikaíró Lisznyay
 90    XIII|                     tágas lépcsői nincsenek, hanem ha valami magyar mágnás
 91    XIII|          tulajdonképp nem hívnak Williamnak, hanem Ferkónak, s aki jobb szeretné,
 92    XIII|          huszonnégyezer forintot nemcsak én, hanem a maradékaim is fogják kapni?
 93    XIII|                      mert nem volt felhúzva, hanem az ügyész ráhagyta, hogy
 94    XIII|                         Az biz elég sok.~ ~– Hanem a gyógyszerekről ő gondoskodik.~ ~–
 95    XIII|                     kérem, ne izgasson most, hanem egyenesen a végét mondja
 96    XIII|                      eszik, ide nem fáradok, hanem elvégzem a dolgaimat írásban;
 97    XIII|                       mert az nem volt neki, hanem azzal a valamivel, ami a
 98    XIII|               tetszék, mintha nemcsak nézni, hanem még hallgatni is szokott
 99    XIII|                  jogai nem alapulnak emberi, hanem isteni törvényeken; én megtiltom
100    XIII|              pénzcsaló, az úr nem is doktor, hanem csak borbély!~ ~– Az úr
101     XIV|                    és agg hajadon testvérje; hanem a lyánkát bizony én sem
102     XIV|                    be a végét az előadásnak, hanem igyekezett a tolongás elől
103     XIV|                   közé iparkodott tekinteni. Hanem Kovács oly óvatosan dugott
104     XIV|                    Sok-e?~ ~– Egy egész per. Hanem egy kis utánajárás is kell
105     XIV|                     vágni, nehogy kiégjenek; hanem elgondolta, hogy a leírandó
106     XIV|                     mintha nem az asztalára, hanem a szívére tette volna azt
107     XIV|                       mert ez nem volt álom, hanem nehéz, nehéz, ólomnehéz
108      XV|                      önző gondolatom támadt, hanem hiszen az önzés emberi dolog,
109      XV|                    haragból ellensége önnek, hanem amiatt, hogy Kárpáthy Béla
110      XV|                  gyalázatos dolog volt tőle, hanem én hát magamra vállalom.~ ~–
111     XVI|                      hogy sebeket csináljon, hanem inkább, hogy azokat begyógyítsa;
112     XVI|               csendes természetű ember volt, hanem ezt a tulajdonságát nem
113     XVI|                  köszönte a szíves oktatást, hanem igen lapidáris stílusban
114     XVI|                állítom, hogy ez önnek nincs, hanem annyit bizonyosan tudok,
115    XVII|                legnehezebben esett lelkének, hanem a hozzájok csatolt eszmék.~ ~
116   XVIII|            hatfélénél többet ne csináljanak, hanem konfektet adhatnak akármennyit,
117   XVIII|                mondatta azt magának kétszer, hanem szaladt ki az ajtón. Oda
118   XVIII|                     a tiszt nem volt otthon, hanem egy pirospozsgás gazdasszonyka
119   XVIII|                 vendégségben részesíti őket, hanem tudhatják, milyen balsors
120   XVIII|                     is vetettek volna ágyat, hanem azt parancsolták volna,
121   XVIII|                  akartam megtisztelni nőmet; hanem, lásd, a férfiak nagy része
122   XVIII|               stílusa nem volt igen virágos, hanem hangzott ilyenformán:~ ~„
123   XVIII|                   többé, nem akarja ismerni, hanem elhajítja, mint egy kifacsart
124   XVIII|                      rajta.~ ~Nem is futott, hanem, csak úgy bukott le a lépcsőkön,
125   XVIII|                      igen gorombának lennem, hanem én ahelyett mosolygok, mert
126   XVIII|         megérdemelnéd, és módomban is volna, hanem én inkább mosolygok, mert
127   XVIII|                 megsértett férj tragédiáját, hanem az ötszázezer forintot fizesse
128   XVIII|            tulajdonítható az ő fáradságának, hanem inkább Kárpáthy Zoltán atyafiságos
129   XVIII|                  volt ügyvéde Maszlaczky úr, hanem Kárpáthy Abellinónak; ha
130   XVIII|                   tegye a szónokok beszédét, hanem mindnyájan feszült figyelemmel,
131   XVIII|                      a beszédet ő szerzette, hanem más részről őtőle meg elég
132   XVIII|                      az elnök úr őméltósága, hanem bízta a tekintetes karok
133   XVIII|                   Ezzel még nem elégelte be, hanem egyúttal alkalmat vett magának
134   XVIII|              bolondjait; márpedig nem egyéb, hanem dühös bolond az, aki egy
135   XVIII|                vannak, nem csürhe csőcselék, hanem országos rend, aki alkotmányos
136   XVIII|                   prókátorról van szó, uram, hanem kardról és pisztolyról;
137   XVIII|                 összes költségek viselésére; hanem azután addig könyörögtek
138   XVIII|               erőtették meg hangműszereiket, hanem engedték az ellenpártnak
139   XVIII|                      melyet kezében tartott; hanem helyette nagyságos Kőcserepy
140   XVIII|                     veszik tréfára a dolgot, hanem látva, hogy ez már csakugyan
141   XVIII|                  Azzal rá sem nézett többet, hanem ment egyenesen a főispánhoz.
142   XVIII|                     mely kedvéért tartatott, hanem áhítattal állt ott az utolsó
143     XIX|                    vonta hozzá az embereket, hanem csak mámor. Midőn kijózanultak,
144     XIX|                   intézmény volt kárhozatos, hanem azok, akik visszaéltek vele;
145     XIX|                  rossz; óh, a nép mindig jó, hanem rosszak voltak azok, akik
146     XIX|                    meg tudott férni magával, hanem a vezetők lelketlen önzése,
147      XX|                   volna ötvennégy esztendős, hanem én magam is.~ ~Még akkor
148     XXI|                állítja örömest magát szembe, hanem inkább kikerülik, hadd menjen
149     XXI|                     szándékomban megsérteni, hanem más valakit.~ ~– Tudom.
150     XXI|                 keresni.~ ~– Az kétségtelen. Hanem már én egyszer megelőztem.
151     XXI|                   kaszinóból szokta hozatni, hanem ami tán az ételek választékosságából
152     XXI|                      orvost akará szólítani, hanem Rudolf kezével intett neki,
153     XXI|                     látszott mondani: „Igen; hanem elébb bosszút állok érted!”~ ~–
154     XXI|                  tagadtasd meg az Istent!…~ ~Hanem a két gyermek úgy zokog.~ ~
155     XXI|                     le keblére, nem a könny, hanem a nehéz gyötrelem hideg
156     XXI|                      meri azt magától tenni, hanem elküldi az ott levő cselédet,
157     XXI|                     szereti az – nem anyját, hanem azt, akit ők üldöznek.~ ~
158   XXIII|                    ez nem férfi hangja volt, hanem nőé. Úgy tetszék előtte,
159   XXIII|                   kell magunkkal hordoznunk, hanem egészségére is gondot kell
160    XXIV|                      nyugalmas, vigasztaló – hanem a temetés a szomorú, a gyászos,
161    XXIV|                 találják a bánatos férfit.~ ~Hanem az ajtónál találkozniok
162    XXIV|                sietteté.~ ~Nemcsak szerelmi, hanem becsületbeli tartozás is
163    XXIV|                  megváltozhatatlanok fölött, hanem köszönettel fogadnak jót
164     XXV|                     hozzászokik a zuhanyhoz, hanem azután…~ ~– De instálom
165     XXV|        tulajdonképpen igenis nagy bajom van, hanem azon nem segít sem a hidropátia,
166     XXV|                    persze nem engedték neki, hanem ahelyett eltávolíták Maszlaczky
167     XXV|                     nagyon okos és értelmes, hanem néha-néha valamely monomániában
168     XXV|                 mulatságos bohóság egyébkor, hanem néha-néha oda fajul, hogy
169     XXV|                     többé Maszlaczky urat.~ ~Hanem azért csalatkozott, ha azt
170     XXV|                először százezrekről beszélt, hanem azután leszállt ötezer forintig.
171    XXVI|                 halálban, vagy a túlvilágon, hanem azért nagy, mert nem tud
172  Vegszo|                     is a költő szeszélyéből, hanem az eszme kényszerűségéből,